Ahhoz, hogy egy családi rendszer megfelelően, jól működjön, mindenkinek saját helyén kell állnia, mindenkinek a saját feladatát kell ellátnia. A családok legnagyobb részében abból keletkezik a probléma, hogy a szülők nem állnak a helyükön, nem érkeztek meg, vagy nem a saját feladataikat látják el. Felcserélődnek a szerepek és ezzel felborul a rend.
Az anya szerepe az egyén személyiségfejlődésében alapvető jelentőségű, különösen az élet első néhány évében. Az anya feladata nemcsak a gondoskodásra korlátozódik, hanem sokban hozzájárul az egyén érzelmi, társas és pszichológiai kompetenciáinak kialakulásához, amelyeket aztán az élet későbbi szakaszaiban formálódnak tovább.
Az anya mint az érzelmi klíma biztosítója
Az anya adja a szeretetet, gondoskodást, megértést, az érzelmi klímát az élethez. Pszichológiai értelemben az „anya” fogalma túlmutat a biológiai kapcsolaton, és szimbolikus, érzelmi és funkcionális szerepekre is kiterjed. Az anya az, aki a gyermek életének első időszakában biztosítja a fizikai gondoskodást (táplálás, védelem) és érzelmi támogatást. Az anya (vagy az őt helyettesítő személy) az elsődleges kötődési tárgy, akihez a gyermek érzelmileg kapcsolódik. Az anya tükrözi vissza a gyermek érzelmeit, segítve azok feldolgozását és megértését. Ezek a funkciók nemcsak az anya-gyermek kapcsolatban alapozzák meg a gyermek egyensúlyát, hanem hosszú távon hatással vannak az önálló szabályozási képességek, a kapcsolati minták és az érzelmi stabilitás kialakulására.
Az anyai szerepnél a legeslegfontosabb, hogy ő maga belül önmagában a helyén legyen. Áramoljon lényében a szeretet, mert ez a szeretet fűti fel a többieket. Ha az anya nincs a helyén a rendszerben, vagy feladatát nem megfelelően látja el, megsérülnek ezek a minőségek a gyermek életében. Ezt nem adhatja oda senki más a családból, ezt kizárólag az anya jelenléte, a gyermekben az anya felismerése és elismerése, elfogadása adhatja meg.
Mi a legfontosabb hatással a gyermek fejlődésére? | Tom Weisner | TEDxUCLA
Amikor az anya kiesik a szerepéből: következmények és kihívások
Amikor bármilyen oknál fogva az anyában nem áramlik, vagy nem megfelelően áramlik a szeretet, akkor szeretetteljes irányítás helyett, gondolataival kezd el irányítani, aminek következménye, hogy feladat és teljesítmény orientálttá válik és a családjától is ezt követeli, ennek kell megfelelni. Eltűnik a szeretet és helyébe elvárás jelenik meg. Ilyenkor megjelenik az összehasonlítás másokkal, és még a saját családtagjait is megméri, velük is elégedetlenné válik. Amikor az anya kiesik a saját szeretet teréből, akkor elkülönül, elhatárolódik, nem egységben, hanem „egyedülben” kezd el gondolkodni, működni. Ilyenkor válik kiemelten fontossá az egyéni karrier, siker, az egyéb társadalmi szerepek az anyaság helyett.
| Az anya szerepe | Pozitív hatás a gyermekre | Negatív hatás hiányában |
|---|---|---|
| Érzelmi klíma biztosítása | Biztonságos kötődés, érzelmi stabilitás | Félelem, szorongás, elszeparálódás |
| Szeretet, gondoskodás | Önbizalom, elfogadás, empátia | Nárcisztikus hajlam, kapcsolati nehézségek |
| Határok és autonómia támogatása | Önállóság, erős önkép | Függőség, gyenge megküzdési képesség |
A szeretet hiányának megjelenési formái a gyermekben:
- Félelem, szorongás: Amikor a szeretet nem áramlik az életünkben, félelem jelenik meg helyette. A félelem növekedése mutatja meg leghamarabb azt, hogy kibillentünk a szeretetből, elkezdtük bezárni magunkat. Egy gyermek automatikusan a szeretethez van kapcsolva, és ez a családban az anya. A szorongó, félelemben élő gyermekek csak tünetek a családban, megmutatják, hogy a probléma oka tulajdonképpen az anya, annak bezártsága, hiányzó szeretete.
- Elszeparálódás, közömbösség: Automatikusan megkezdődik, ahogy az anya elkezd leválasztódni, bezárni. A gyermek nem tud másban, csak Egység szemléletben működni és gondolkodni, és ahogy az anyja kiesik a helyéről, szerepéből, az egység felbomlik. Ilyenkor a gyermek magától leválasztódik, és eleinte próbál valamilyen számára idegen, mégis egységes környezethez tartozni, majd egy idő után teljesen közömbössé válik, bezárkózik. Bezárkózik a saját kis világába és egyre jobban szorong, egyre elkülönültebbé válik.
- Kényszeresség: Semmi más nem tartja össze a többiekkel ilyenkor csak a szokásai. Ezért ragaszkodik szokásokhoz, mert ezeken keresztül kötődik. Olyan szokások rabjává válik, amire valaki figyel, ami feltűnik.
- Megítélő, elítélő, összehasonlító: Ezek a minőségek a szeparáció miatt jelennek meg. Minél jobban elszeparálódik az anya a családtól, annál jobban elszeparálódik a gyermek és annál erősebbek ezek a minőségek. Az egységben, szeretetben megtartott gyermek elfogadó, megértő, megbocsátó, kegyelmet adó.
- Párkapcsolati nehézségek fiúknál: A párkapcsolati milyenségünk az ellentétes nemű szülővel való kapcsolatunktól függ. Így a fiúk az anyjukkal kell rendezzék soraikat, ha kiegyensúlyozott párkapcsolatot akarnak felnőtt korukra.
- Saját anyai szerepek sérülése és nőgyógyászati betegségek lányoknál: Ha egy lány olyan családban nő fel, ahol az anya nem tudja megadni a szeretetteljes, meleg otthont, pozitív érzelmi klímát, akkor nehézségei lehetnek a saját anyasága megélésével. Miután mintát nem kapott, így neki kell kialakítania, megtanulnia tudatosan, hogy mi a feladata.
- Nárcisztikus személyiséggé válás: Ha egy gyermeknek hideg érzelmi klímát adó anyja van és a családban a fő érték a teljesítmény, akkor a gyermek ezt szokja meg. Teljesít az elvárásnak megfelelően, egyre többet és többet, mert az elvárásnak sosincs vége és észre sem veszi, hogy mindezt azért teszi, hogy szeressék végre.
Az anya és a gyermek temperamentumának eltérése
Születés után az első nehézségek akár az anya és gyermeke temperamentumának különbözőségéből is adódhat. A temperamentum olyan veleszületett tulajdonságokat takar, mint az érzelmi reakciók intenzitása, aktivitási szint, alkalmazkodóképesség, és ingerlékenység vagy reakciókészség, amelyek mind befolyásolják az anya-gyermek kapcsolat minőségét. A szülő-gyerek temperamentuma közötti eltérés önmagában nem jelent problémát, ha az anya képes felismerni a különbségeket és alkalmazkodni az eltérésekből adódó nehézségekhez. Ha azonban ez az eltérés figyelmen kívül marad vagy kezeletlenül hagyják, hosszú távon negatívan befolyásolhatja az anya-gyermek kapcsolatot, valamint a gyermek érzelmi és társas fejlődését. Például egy kevésbé aktív anya nehezen tud lépést tartani egy nagyon energikus, aktív gyermekkel, ami mindkét fél részéről kimerültséget és türelmetlenséget eredményezhet.
A jó anya-gyermek kapcsolat alapjai
A jó anya-gyermek kapcsolat alapja az érzelmi jelenlét, az elfogadás és az alkalmazkodás. Az érzelmi jelenlét azt jelenti, hogy az anya nemcsak fizikailag van jelen a gyermek számára, hanem érzelmileg is elérhető. Ez a fajta jelenlét az első hónapoktól kezdve kritikus a biztonságos kötődés kialakulásához, amely meghatározza, hogy a gyermek mennyire érzi magát elfogadottnak és szeretettnek. Az érzelmi jelenlét megnyilvánul például a gyermek érzelmeinek felismerésében, a türelmes megnyugtatásban, az érintésben és a szeretetteljes kommunikációban.
Az elfogadás szintén kulcsfontosságú elem. Ez az anya részéről azt jelenti, hogy a gyermek temperamentumát, személyiségét és egyéni szükségleteit tiszteletben tartja és támogatja. Nem próbálja megváltoztatni a gyermeket, hanem segíti abban, hogy a saját tempójában fejlődhessen. Az alkalmazkodás képessége az anya részéről azt mutatja, hogy rugalmasan tud reagálni a gyermek változó szükségleteire. Ahogy a gyermek nő és fejlődik, igényei is változnak; egy csecsemő például elsősorban fizikai gondoskodást igényel, míg egy kisgyermek már többet profitál a közös játékból és a felfedezés támogatásából.
A jó kapcsolat fenntartásához elengedhetetlen az érzelmi kommunikáció és a pozitív visszajelzés. Az anya nyíltan és türelmesen segítheti a gyermeket abban, hogy megértse és kifejezze saját érzelmeit. Ha a gyermek hibázik, a büntetés helyett az anya tanítással és magyarázattal segíthet neki tanulni, ami nemcsak a viselkedést javítja, hanem a bizalmat és a szeretet érzését is erősíti. A kapcsolat fenntartásának másik alapvető eleme az együtt töltött minőségi idő. Az anya és a gyermek közötti kapcsolat akkor erősödik, ha rendszeresen van lehetőségük közös tevékenységekre, például játékra, beszélgetésre vagy akár egyszerű napi rutinok elvégzésére.
Az anya túlterheltsége és a családi dinamika
A család mint rendszer nagyon sokat alakult az elmúlt évtizedekben, olyan változásokat élünk meg, ami az egész család életét gyökeresen megváltoztatja. A szerepek sok családban felcserélődnek, hiszen a pénz mindent felülír. Az anyák a család mozgatórugói, a háztartás teendői, a mosás, a vasalás, a takarítás, a főzés feladatait ellátják, folyamatosan biztosítva a tiszta ruhát, élelmet, meleg otthont a család többi tagjának. Sokan az anyák közül a hagyományos család ellátása mellett még a munkahelyén is helyt kell állnia, ez bizony megnehezíti az életét. Ezek közül az anyák közül jó néhányan nem azért járnak el dolgozni mert ez a vágyuk, hanem mert támogatni kell anyagilag a családjukat. Ezzel együtt azonban azt is nehéz biztosítania, hogy pozitív érzelmi klímát is biztosítson a gyerekeinek, csak abban az esetben, ha ő saját maga önmagában a helyén van. Ettől azonban a család érzelmi működése merev, kemény, korlátolt lesz.
A traumák és a fel nem dolgozott veszteségek hatása az anyaságra
Az anya szerepe sérülhet különböző traumák és fel nem dolgozott veszteségek által. Ahhoz, hogy az anya vissza tudjon állni az anya szerepébe, egy jó társ, jó apa kell. Ebből adódik, hogy válás után nehéz mindenkinek az adott szerepét ellátni, mert nincs ott a társ, a másik, aki ezt segítheti. Ha az anya nem a szerepében él akkor kezd csak az egyedülben gondolkodni az anyaság helyett. Válás esetén nehéz megtalálni a szülőknek az új szerepét megélni, hiszen nincs ott a társ, aki segíthet. Megjelenik a félelem és a szorongás, hiszen az egyik szülő nem elérhető, hiányzik a szeretete, így a gyerek is elkezd bezárkózni, szorongani.
Mi a legfontosabb hatással a gyermek fejlődésére? | Tom Weisner | TEDxUCLA
Az apa elvesztése
Ha egy lány válás vagy haláleset miatt elveszíti apját, akkor sajnos az ő anyja szerep sérültté válik, így szerepét nem tudja ellátni, helyét nem tudja betölteni, így a lánynak nem tudja a pozitív érzelmi klímát adó anya képét megmutatni, odaadni. Amikor az apa kiesik a családból, az anyák két szerepet kezdenek el betölteni, sőt ma már jellemző az is, hogy az anya szerepéről tudattalanul lemondva, a gyerek „apjává” válik. Apai szerepet tölt be, azt biztosítja a gyerek számára, amit az apának kellene. Ebben a felállásban a gyermek biztosan sérül.
Családon belüli erőszak
Akár a nő gyermekkori családjában jelenik meg az erőszak, akár a jelenlegi családjában, az erőszakból adódóan bezárkózik, leválik, elveszíti képességét arra, hogy nyitott és szeretetteljes legyen, mert bántották a szeretet nevében. A család az a hely, ahol a szeretet nem sérülhetne! A családokban nincs helye olyan viselkedésnek, amivel bántjuk egymást a szeretet nevében! A család a szeretet egysége, és a szeretet nevében csak szeretni lehet! Ahol ez megsérül, ott az aki a bántalmazást, erőszakot elszenvedte, az a szeretet minőségében bizalmát vesztette. Az ilyen traumát megélt nőt segíteni, támogatni kell ahhoz, hogy ebből kilábaljon, sorsát elfogadja és megértse, elfogadja a saját szerepeit, helyére álljon és szeressen, anya legyen. Ez egyedül nem megy!
Korábbi szerelmek, fel nem vállalt vagy le nem zárt kapcsolatok
A nők érzelmi alapon működnek, így minden kapcsolatban érzelmi alapon állnak benne. Amikor egy kapcsolatnak vége van, akkor még idő kell ahhoz, hogy ezt érzelmileg is elfogadjuk, lezárjuk. Bármi oknál fogva igazságtalannak tartjuk azt, hogy az előző kapcsolatunknak vége lett, az azt jelenti, hogy energetikailag nem érkezhetünk meg a következőbe. Ha kialakul egy ilyen esetben egy új család, oda gyermek is születik, akkor ez úgy történik meg, hogy az anya még nem érkezett meg az új helyére.
Meg nem született gyermekek
Nagyon sok esetben előfordul, hogy az élő, megszületett gyermek előtt, meg nem született gyermek, gyermekek voltak (spontán elvetélt, vagy abortált gyermekek). Ezen gyermekek pontosan ugyanúgy az anyához tartoznak, mintha élnének, megszülettek volna. Hiányuk, nem létük hiányt, fájdalmat generál az anyában még akkor is, ha nem is tud róla. Addig, amíg az ilyen veszteséget megélt, átélt anya nem tudja ezt tudatosan feldolgozni, nem tud ezen tovább lépni, addig élő gyermekeihez nem tud igazán, szívből kötődni. Bűntudata van a meg nem született gyermekek miatt és emiatt gyötrődik. A hiányt akkor is érezzük, ha a terhesség nem is derült ki. Sokszor pont abból lehet rájönni, hogy meg nem született gyermekek vannak, hogy az anya a megszületett gyermekeihez nem tud kötődni.
A családi egység megőrzése
Az apa és az anya a családi egység tartóoszlopa. Együtt kell működniük ahhoz, hogy az egység létrejöjjön, megmaradjon, működjön. Ahhoz, hogy ez jól működjön, tudatosnak kell lennünk. Ismernünk kell a rendet, amihez igazodhatunk, ismernünk kell magunkat, hogyan működünk és ismernünk kell társunkat, hogy neki segíthessünk. A család egység… emlékezzünk… milyen a mi egységünk, az ahonnan jöttünk. Van egy család, ahonnan származunk. Vannak őseink, vannak mintáink, vannak már tapasztalataink. Ha figyelünk, hamar meglátjuk, hogy mi az ami hasznos, és mi az amit érdemes lecserélni. Itt az ideje, hogy rendet tegyünk!
Fordulj most meg, nézz a hátad mögé és lásd meg honnan jöttél! Köszönd meg az életedet az ősöknek, köszönd meg mindazt, amit adtak neked, kérj áldást az életedre és indulj el! Teremts! Teremts egy olyan világot, olyan családot, ahol a hozzád tartozó emberek szeretetben, bizalomban, igaz hittel szívükben élhetnek! Te mit kaptál örökségnek? Elégedett vagy vele? Te mit hagysz a gyermekeidre, a világra? Vajon elégedettek lesznek? A család a legeslegfontosabb üzenet számunkra, mert a család tükrözi, üzeni újra és újra az egységet! Az otthont, ahonnan minden lélek született!