A magyar védőnői rendszer, amelyet hungarikumként is számon tartanak, az elmúlt években komoly szervezeti és finanszírozási anomáliákkal küzdött.
A védőnői szolgálat feladatai és felelősségei
A védőnő feladatai rendkívül szerteágazóak, a nővédelem és családtervezési tanácsadástól kezdve a várandós és gyermekágyas anyák gondozásán át az újszülöttkortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek komplex gondozásáig terjednek. Ez magában foglalja a családlátogatásokat, tanácsadást, a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakításának segítését, a gyermek fejlődésének nyomon követését, a táplálási problémák kezelését, valamint a szűrővizsgálatok fontosságára való felhívást és azok elvégzésének ellenőrzését. A védőnő felelős a gyermek fejlődését veszélyeztető tényezők észlelésekor a szükséges intézkedések megtételéért is, beleértve a háziorvos és a gyermekjóléti szolgálat értesítését, valamint a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vételét. Emellett feladata a családok felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására, valamint az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, krónikus beteg, fogyatékos személyek támogatása.
A védőnő a 3. § szerinti feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyekkel kapcsolatosan köteles ellátni. A lakcímmel rendelkezés megállapításánál a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt kell figyelembe venni. A védőnő - a lakcímmel rendelkezőkön túlmenően - köteles a védőnői gondozás lehetőségét felajánlani a körzetében életvitelszerűen tartózkodó azon személynek is, akiről tudomást szerez, és akinek ellátása védőnői kompetenciájába tartozik.
Szervezeti és finanszírozási anomáliák
A védőnői szolgálat működtetése 1992 óta az önkormányzatok kötelező feladatkörébe tartozik, ami több mint ezerhétszáz munkáltatót eredményezett, és ez számos anomáliát szült a rendszerben. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Osztályai által működtetett szakmai felügyeletnek csupán véleményezési jogköre van, jogi ráhatása nincs a munkáltatóra, különösen a finanszírozás és a bérek tekintetében.
Több száz védőnő levelet küldött közjogi méltóságoknak, kérve a bérhelyzetük kormányzati szintű rendezését, mivel nincsenek besorolva az egészségügyi közalkalmazotti bértábla hatálya alá, így jóval kevesebbet keresnek felsőfokú végzettséggel, mint az oda tartozó, szakellátásban dolgozó kollégáik. Az általános egészségügyi béremelésekből kimaradva, akár százezer forintra is nőhetett a szakadék a többi egészségügyi dolgozó fizetése és a védőnői bérek között.
Bár 2012 óta történt forrásbővítés az alapellátásban, amelyet a munkáltatók kaptak meg, számukra csak 2013 óta rögzítették a finanszírozási rendeletben, hogy a létszám alapján kapott finanszírozási összeg tizenkét százalékát kötelesek a védőnők bérkiegészítésére fordítani. Sok helyen nehezen tudták „kiharcolni” a rendeletben foglalt emelést, ami megmételyezte a viszonyt a munkáltatókkal és a kollégákkal is. Az alapilletményt és a bérkiegészítések mértékét a védőnők az ellátottak száma alapján kapják, ami nagy különbségeket eredményezhet a különböző településeken dolgozó védőnők bérezésében.
Az államosítás és a központosítás
A magyar védőnői rendszerben 2023. július 1-jétől jelentős változás következett be: a védőnők az önkormányzatok helyett a megyei irányító kórházak alkalmazottai lettek. Ezzel a lépéssel a korábbi mintegy 2600 munkáltató helyett mindössze 23 központi egység irányítja a védőnők munkáját.
A törvénymódosítás célja az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás biztosítása, valamint az önkormányzatok tehermentesítése. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.
Sok önkormányzat és védőnő azonban nem fogadta kitörő lelkesedéssel a módosításokat, mivel az önkormányzatok jelentős energiát fektettek a helyi védőnői szolgálat működtetésébe, és különböző juttatásokkal (pl. szolgálati lakás, gépjármű) igyekeztek vonzóvá tenni a pályát. A központosítással megnehezülhet a védőnők azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjanak reagálni.
Az informatikai rendszerek szerepe és kihívásai
A magyar védőnői hálózat, a gyerekvédelem, az általános egészségügy és az oktatás különböző informatikai rendszereket használ. A Védőnői Országos Információs Rendszer (VOIR) 2025. június 6-tól kötelezővé válik minden területi védőnő számára. Bár a jogszabály szerint már 2017 óta kötelező lenne a használata, eddig nem ellenőrizték szigorúan, részben azért, mert a rendszer használhatatlannak bizonyult.
A VOIR fejlesztése uniós forrásokból valósult meg, de a védőnői beszámolók szerint a rendszer bonyolult, sok kattintást igényel, és nehézkes az adatok gyors kiszűrése. Más rendszerek, mint az EESZT (Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér), a GYVR (Gyermekeink védelmében) és a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) is fontos szerepet játszanak az adatok kezelésében és a kommunikációban.
Egy jól működő digitális rendszer ma már elengedhetetlen a szakterületeken történő átlátható és gyors kommunikáció, valamint az adatok frissen tartása érdekében, hiszen gyerekek sorsa múlhat rajta. Mivel a szoftverek gyakran érzékeny adatokért felelnek, egy kis működési hiba is nagy gondokat okozhat.
A magyar védőnői rendszerben számos anomália merült fel a finanszírozás, a szervezeti felépítés és az informatikai rendszerek terén. Az államosítás és a központosítás célja az egységesebb és hatékonyabb működés biztosítása, de a változások hosszú távú hatása még kérdéses.
tags: #anomaliakkal #teli #a #vedonoi #rendszer