Mindenki látott már szorongó gyermeket, félős, bátortalan, csendes, visszahúzódó, nem annyira aktív, esetleg rágja a körmét, izzad a tenyere, gyakran elpirul, megakad a hangja beszéd közben, esetleg meg sem bír szólalni. Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a szorongás nem csupán gondolati, érzelmi szinten jelenik meg, hanem a testünkben is változást okoz. Ilyenkor a gyerekek nem szimulálnak, hanem valóban fáj a fejük, a hasuk, vagy éppen hányingerük van.
A szorongás gyerekeknél sokszor valamilyen betegség formájában jelentkezik. Orvoshoz visszük, mindenféle vizsgálatot elvégeztetünk, és aztán mikor a leletek, eredmények negatívak, közli az orvos, hogy itt valamilyen lelki probléma állhat a háttérben, és kérjünk segítséget gyermekpszichológustól.
Mikor gyanakodjunk érzelmi zavarra?
Valós érzelmi zavarra akkor gyanakodhatunk, ha hirtelen változást észlelünk a gyermek viselkedésében, szokásaiban, és tartósan, legalább egy hónapon keresztül fennállnak a tünetek. A gyermekek viselkedése természetes módon nagy változatosságot mutat, meg lehet azonban határozni néhány általános tünetet, ami segélykiáltásként fogható fel és lelki problémák meglétére utal.
Az alábbi jelek tartós jelenléte mellett feltételezhetjük, hogy gyermekkori szorongás áll a háttérben:
- Sok mindentől fél, újra és újra meg kell nyugtatni.
- Rémálmok, éjjel gyakran felébred, sír.
- Problémát okoz, ha el kell válni a szülőktől.
- Dühkitörései vannak, agresszíven viselkedik.
- Pszichoszomatikus tünetek (szervi ok nélküli testi panaszok).
- A megszokottól eltérő a viselkedés: csendesebb, visszahúzódóbb.
A szorongás hatása a szervezetre
A szorongás hatása a szervezetre egyfajta gátló mechanizmusként is hat. A logikus gondolkodás lehetőségét lecsökkenti, és minden figyelmet, koncentrációt az aggodalom tárgya felé irányít. A folyamatos, túlzott mértékű szorongás úgy hat a szervezetre, mint a krónikus stressz, ami megnöveli a stresszhormonok (például kortizol) szintjét.
| Testi tünetek | Pszichológiai hatások |
|---|---|
| Hasfájás, hányinger, hasmenés | Koncentrációs nehézségek |
| Fejfájás, szédülés | Alvászavarok, rémálmok |
| Szapora pulzus, légszomj | Kisebbrendűségi érzés |
| Izomfeszülés, remegés | Irányíthatatlan aggodalmaskodás |
10 tipp szorongó gyerekek neveléséhez | Gyermekelmélet Intézet
Szeparációs szorongás: mikor természetes és mikor igényel kezelést?
Az egyik leggyakoribb gyermekkori szorongás a szeparációs szorongás. Az egészséges fejlődésmenet természetes része a szeparációs szorongás megjelenése, ám szeparációs szorongásos zavarról akkor beszélünk, ha a tünetek jelentős stresszt okoznak vagy megnehezítik a mindennapi életet. Onnan tudjuk, hogy amit látunk, az nem csak a szokásos életkori sajátosság, hogy lényegesen nagyobb amplitúdójú, a megszokott életkornál tovább tart és a társas funkciók jelentős zavarát okozza.
Ha a szorongás tünetei nem enyhülnek, vagy hosszabb ideig fennállnak, érdemes szakember, gyermekpszichológus segítségét igénybe venni. A szorongó alkatú gyermek mindig is szorongó lesz, de minden gyermek és felnőtt képes abban fejlődni, hogy elviselhető mértékűvé tegye szorongását, megtanulja azt szabályozni.
tags: #ango #kifejezesek #kisbaba #vizsgalatnal