Anafilaxiás sokk csecsemőknél: tünetek és kezelés

Az anafilaxia a szervezet egy extrém súlyosságú, generalizált allergiás reakciója, amely hirtelen lép fel, és akár halált is okozhat. Az anafilaxia egy súlyos és életveszélyes immunrendszeri reakció, amely különféle kiváltó tényezők hatására alakulhat ki. Megkülönböztetünk allergiás és nem-allergiás formákat. Az anafilaxia legsúlyosabb típusa, mely akár végzetes lehet. A potenciális életveszély ellenére az anafilaxiás reakció egészen enyhe, ártalmatlannak tűnő tünetekkel is kezdődhet. Az anafilaxia egy allergiás reakció, mely ételallergiás, gyógyszerallergiás vagy rovarméregre allergiás gyermekeknél és felnőtteknél is jelentkezhet. Az anafilaxia a legsúlyosabb allergiás reakciók közé tartozik, amely gyorsan életveszélyes állapothoz vezethet.

Az anafilaxia kiváltó oka jellemzően valamilyen élelmiszer allergén, például földimogyoró, de gyakran rovarcsípés, például darázs- vagy méhcsípés okozza. Gyógyszerek esetében sok esetben alakul ki anafilaxia antibiotikumok, altatásban használt szerek, aspirin készítmények, valamint nem szteroid gyulladásgátlók miatt, ha a beteg ezekre érzékeny. Az ételek közül leggyakoribb, anafilaxiát okozó allergének a földimogyoró, diófélék, hal és tenger gyümölcsei; illetve gyermekeknél a tej-és tojásfehérjék, illetve a szója. A gyógyszerek közül elsősorban az antibiotikumok, nem szteroid gyulladásgátlók, latex- és kontrasztanyagok idézhetik elő. A rovarméreg allergiák alatt a darázs vagy méhcsípés következtében fellépő súlyos allergiás reakciót értjük. Az anafilaxia okai lehetnek továbbá latex, valamint ismeretlen okok is.

Az anafilaxia tünetei széles skálán mozoghatnak, az enyhe bőrpírtól kezdve az életveszélyes anafilaxiás sokk állapotáig. Az anafilaxiás sokk tünetei közé tartoznak a légúti tünetek: zajos, ziháló légzés, nehezített beszéd, rekedt hang, gombócérzet a torokban, nyelési nehezítettség, megduzzadt nyelv. Légzési tünetek: légszomj, tartós köhögés, ziháló, gyors légzés. Keringési tünetek: általános gyengeség, szédülés, ájulás vagy ájulás érzése, kipirultság, szívdobogás érzés, nyirkos bőr, melegségérzet, csökkent vérnyomás, zavart viselkedés. Esetenként kevésbé veszélyes, de figyelemfelkeltő tünetek is megelőzhetik az anafilaxiás reakciót. Egyéb tünetek lehetnek: kiterjedt vagy teljes testet elfedő csalánkiütés, viszketés, az arc, az ajkak és / vagy a szemek duzzanata, rossz közérzet, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger, hányás. Az anafilaxia tünetei közül több kombináltan is felléphet, általában az allergén expozíciót követően perceken belül kialakulnak. Ugyanakkor olyan esetek is ismertek, amikor az allergén anyaggal való találkozást követő fél-egy órában jelentkeztek a tünetek, de akár több, mint egy óra múlva is kialakul anafilaxia. Anafilaxia kialakulása esetén további tünetként jelentkezhet még fejfájás és látászavar, emellett felléphet hasi fájdalom, hányinger vagy hányás, hasmenés, hyperperistaltica.

Az anafilaxia manifesztálódása után fontos tisztázni a tünetegyüttes megjelenésének okát. Az anafilaxia kivizsgálásának első lépése a helyes anamnézis felállítása, ennek érdekében az orvos részletesen kikérdezi a beteget minden olyan témában, amelynek megismerése közelebb vihet a további vizsgálatok, illetve az anafilaxia kiváltó okainak meghatározásához. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a beteg pontosan be tudjon számolni arról, hogy milyen tüneteket tapasztalt az anafilaxia során. Lényeges információ, hogy az anafilaxia milyen gyorsan jelentkezett, mennyi idő alatt alakultak ki a panaszok. Ugyanígy fontos, hogyan szűntek meg, mennyi idő alatt enyhültek, illetve múltak el teljesen, a beteg szervezete hogyan reagált a kapott gyógyszerekre. Az anamnézis felállítását követően kerülhet sor az allergiavizsgálatokra, amiket általában az anafilaxia után egy hónappal végeznek el, mivel 30 napnál korábban az allergiatesztek álnegatívak is lehetnek. A tesztek megválasztása egyéntől is függ, de jellemzően gyakoribb a vérvizsgálat, és ritkábban végeznek bőrtesztet. A vizsgálatok és az anamnézis eredményei alapján tudja megállapítani az orvos a pontos diagnózist. Az anafilaxia kialakulásának megelőzése érdekében kiemelten fontos a teljes körű allergiavizsgálat elvégzése, beleértve a molekuláris allergéndiagnosztikát is. Ez a vizsgálat az allergének alkotóelemeit, azok komponenseit is elemzi, lehetővé téve az egyes allergének közötti összefüggések feltárását. Az anafilaxia kialakulásának megelőzése érdekében tehát elsődleges feladatunk az anafilaxia kiváltásáért felelős allergén azonosítása és annak elkerülése. Az IgE típusú vagy multiplex allergiateszt elvégzése hasznos lehet, hogy fény derüljön az anafilaxiás reakciót kiváltó allergénre. Az allergén megismerése és annak elkerülése kulcsfontosságú a további anafilaxia megelőzése érdekében. Emellett azoknak, akik már tapasztaltak anafilaxiás reakciót, mindig érdemes maguknál tartaniuk az epinefrin injektort, hogy szükség esetén azonnali intézkedést biztosítson az anafilaxia tüneteire.

Az anafilaxia kezelése rendkívül fontos és azonnali intézkedéseket igényel. Sürgősségi ellátás hívása: Azonnal hívjunk segítséget a beteg részére. Adrenalin autoinjektor alkalmazása: Amennyiben elérhető, azonnal alkalmazzuk az adrenalin autoinjektort, más néven önbelövős adrenalininjekciót (epinefrin). Az epinefrin segít csökkenteni az allergiás reakció tüneteit, mint például a duzzanatot, gégeödémát, légzési nehézségeket és a vérnyomásesést. Beteg lefektetése vagy leültetése: A beteget le kell fektetni, azonban ha a légzés nehezére esik, akadályozott a légvétele fekvő helyzetben, akkor inkább ültessük. Asztmás inhalátor alkalmazása: Ha a beteg asztmás is, akkor az általa használt inhalátort is azonnal alkalmazzuk, késedelem nélkül. Ezek az intézkedések azonnali segítséget nyújtanak az anafilaxiás reakcióban szenvedő betegnek, és hozzájárulhatnak az állapotuk stabilizálásához, mielőtt a sürgősségi egészségügyi szolgáltatások megérkeznek. Fontos azonban, hogy az epinefrin injekció alkalmazása csak orvosi javaslatra történjen. Azoknál a betegeknél, akiknél előfordult már anafilaxiás reakció, általában van epinefrin autoinjektor, előre felkészülve az ilyen helyzetekre. Az adrenalin autoinjektor egy olyan eszköz, amely szintetikus epinefrint tartalmaz, ami egy hormon, amit a mellékvesék termelnek a szervezetben. Ezt az önbelövős, rugós injekciót a külső comb izomzatába kell beadni. Az adrenalin autoinjektorokat 2022. május 1-je óta allergológus, tüdőgyógyász, vagy más szakorvos is felírhatja 100%-os támogatással anafilaxia vagy súlyos szisztémás allergiás reakció esetén. Az adrenalin autoinjektor beadása után a beteget megfigyelésre kórházba kell szállítani. Ez azért fontos, mert előfordulhat bifázisos anafilaxia, amikor az anafilaxiás reakció két hullámban jelentkezik. A kezdeti javulást követően 8-12 óra elteltével újra megjelenhetnek a tünetek, és a második allergiás reakció hasonlóan súlyos lehet, mint az első. Az anafilaxiás sokk megelőzése érdekében: Amennyiben korábban volt már anafilaxiás reakciója, igyekezzen megakadályozni a túlérzékenységi reakció ismételt kialakulását. Vizsgáltassa ki magát allergológussal. Lehetőleg kerülje el a kiváltó okot, okokat. Mindig tartsa magánál az adrenalinnal feltöltött autoinjektort. Viseljen figyelmeztető jelzést tartalmazó nyakláncot vagy karkötőt, megnevezve rajta azt a gyógyszert, illetve anyagot, amelyre allergiás. Érdemes egy előre meghatározott cselekvési tervet kidolgozni arra az esetre, ha anafilaxiás reakciója alakulna ki. Ossza meg cselekvési tervét hozzátartozóival és közeli barátaival, felkészítve őket is arra szituációra, mikor segítségre szorul.

Anafilaxiás sokk gyermekkorban: Az autoinjektorral rendelkező gyermek feltehetően kezelőorvos által, előzetes egyeztetés alapján, súlyának megfelelő dózisú készítménnyel rendelkezik, mely vészhelyzet esetén használható. Az adrenalin injektor alkalmazása nem ajánlott 7,5 kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknek, kivéve életveszély esetén és orvosi felügyelet mellett. Felmerülő anafilaxiás rosszullét esetén mindenképp hívja a 112-t és kérjen mentőt! Anaflaxiás sokk várandósság idején: Fordítsa a beteget a bal oldalára! Az anafilaxia gyorsan kialakuló, súlyos allergiás reakció, amely életveszélyes állapotot idézhet elő, ha nem kezelik időben. Gyermekeknél az anafilaxia különösen aggasztó lehet, hiszen gyors beavatkozás nélkül a tünetek súlyosbodhatnak.

Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás az első, sokszor egyetlen lehetőség: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki. Jelenlegi irányelvünk szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalin injekció felírásával, a beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagyunk, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztaljuk, akkor kérdezzünk rá az adrenalin injekcióra is, aminek a közelben, a táskájában, kabátjában kell lennie. Az önbelövő injekciót a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Kevéssé ismert, de annál fontosabb tudnivaló, hogy az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak 8-10 másodperc után szabad kihúzni. Ne feledjük, hogy orvosi segítségre ezt követően is szükség van.

Az anafilaxiás sokk lehetséges okai: Ételallergia: például dió, tej, hal, kagyló, tojás és néhány gyümölcs. Gyógyszerérzékenység: köztük néhány antibiotikum és nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, helyi érzéstelenítők, kontrasztanyagok egyes orvosi vizsgálatokban. Rovarcsípés: különösen darázs- és méhcsípés. Anaflaxiát okozhat a latex is, amely néhány gumikesztyűben és óvszerben található meg. A kiváltó ok gyakran ismeretlen. Keresztallergia esetén a gyermeknél több anyag hatására jelentkezik allergiás reakció. Az immunrendszer egy bizonyos anyaggal szemben védelmet nyújtó elemei olyan anyagokat is megtámadnak, amelyek hasonlóak az allergénhez. A legismertebb keresztreakciót kiváltó anyagok a következők: Latex- dió, banán, őszibarack, kajszibarack; Tehén- és kecsketej; Tehéntej- marhahús; Fűszernövénypollen- zeller, articsóka, napraforgómag és paprika; Fű- gabona és hüvelyesek; pl. borsó, bab, lencse, szójabab.

A rovarcsípés allergia szintén súlyos tüneteket okozhat gyermekeknél, és a legrosszabb esetben akár életveszélyes anafilaxiás reakcióhoz is vezethet. A rovarméreg allergiát általában méh- vagy darázscsípés váltja ki, és a reakció intenzitása gyermekenként eltérő lehet. A deszenzibilizáló kezelés során a gyermek szervezetébe fokozatosan, szabályozott adagokban juttatnak rovarméreg-kivonatot, hogy az immunrendszer „megtanulja” tolerálni azt. Ez a folyamat hónapokon, vagy akár éveken át is tarthat. A deszenzibilizálás fő célja, hogy csökkentse a gyermek allergiás reakciójának súlyosságát egy későbbi rovarcsípés esetén. A kezelés eredményeként az immunrendszer megtanulja, hogy a rovarméreg nem jelent akkora veszélyt, és így nem reagál olyan hevesen. Ezzel jelentősen csökkenthető a súlyos reakciók, például az anafilaxia esélye. Kezdeti szakasz (felépítési fázis): A kezelés az allergológus szakorvos felügyelete alatt kezdődik, és a rovarméreg-kivonatot először kisebb adagokban juttatják a szervezetbe. Fenntartó szakasz: Amint elérik a kívánt adagot, a gyermek havi rendszerességgel kapja az injekciókat. A deszenzibilizáló kezelést különösen azoknak a gyermekeknek ajánlják, akiknél korábban súlyos reakció lépett fel rovarcsípés következtében. A kezelés általában biztonságos, de mellékhatások, például helyi bőrpír, duzzanat vagy enyhe allergiás reakciók előfordulhatnak. A kezelés alatt a szülőknek figyelemmel kell kísérniük gyermekük reakcióit, és rendszeresen ellenőriztetniük kell a gyermeket az allergológussal. A deszenzibilizáló kezelés hosszútávon jelentősen csökkentheti a rovarcsípés allergia súlyos reakcióinak kockázatát, ami nagyobb biztonságot nyújthat a gyermek számára.

Az anafilaxiás sokk megállapítása viszonylag egyszerű, hiszen a jelentkező tünetek jellegzetesek. A sokkot kiváltó okok feltérképezése rendkívül fontos, így az érintetteknek mindenféleképp fel kell keresniük egy allergológust, aki speciális tesztekkel és egy részletes anamnézissel fényt deríthet arra, hogy mi okozta az anafilaxiás sokkot. Ehhez a legtöbb esetben vérvételt javasolnak, ugyanis ezzel ki lehet mutatni az antitesteket.

tags: #anafilaxias #sokk #csecsemo