A babavárás időszaka számtalan örömteli pillanatot tartogat, ugyanakkor számos kérdést és aggodalmat is felvet a leendő szülőkben. Bár igaz, hogy a terhesség nem betegség, hanem egy természetes állapot, mégis érdemes fokozott figyelmet fordítani a biztonságra. A várandósság során rengeteg kérdés felmerül a kismamákban azzal kapcsolatban, hogy mire kell odafigyelniük babájuk egészsége érdekében. Nem meglepő, hiszen amellett, hogy egy teljesen új kihívás előtt állnak, már nem csak magukért, de egy másik életért is felelniük kell.
Az otthon előkészítése a kis jövevény érkezésére természetes ösztön, és sokan ilyenkor esnek neki a nagytakarításnak, hogy a lakás makulátlanul tiszta és biztonságos legyen. A ragyogó tisztaság azonban nem minden esetben jelenti a vegyi anyagoktól mentes, egészséges környezetet. A terhesség során a nők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a környezeti hatásokra. A méhben fejlődő magzat pedig különösen védtelen a külső vegyi anyagokkal szemben, hiszen éppen ekkor alakulnak ki a szervei és az immunrendszere. Ami egy felnőtt számára csupán enyhe irritációt okoz, az a magzat fejlődésére súlyosabb következményekkel járhat.
Háztartási munkák és vegyi anyagok - Mi biztonságos és mit kerüljünk?
Előfordulhat, hogy a legegyszerűbb feladatok is nehézséget okoznak, mint például lehajolni, azért hogy kipakoljon a mosógépből. Sokan hajlamosak "elfelejteni", hogy terhesek, különösen az első három hónapban, amikor még nincs feltétlenül látható pocakjuk, és úgy érzik, bármit megtehetnek, hiszen semmi sem akadályozza őket. Azonban ne tévessze meg ez az érzés! Bár a pocak még nem nagy, az első három hónap egyes kismamák számára különösen kockázatos időszak lehet.
Fizikai megterhelést jelentő feladatok
Felejtse el a nehéz tárgyak, például bútorok, nagy dobozok mozgatását és a megpakolt bevásárlószatyrok cipelését. Az ilyen feladatok nagy fizikai erőt igényelnek, és kockázatosak lehetnek. A nehéz tárgyak emelése izomfeszülést, hátfájást okozhat és növelheti a koraszülés kockázatát. A magas polcok elérése vagy a magasabb felületek takarítása gyakran mászást vagy létra használatát igényli. Ezek a feladatok veszélyesek lehetnek az esetleges instabilitás miatt. Legrosszabb esetben az esés komoly sérüléseket okozhat. A tárolóhelyek, mint a garázsok, raktárak vagy padlásterek rendszerezése gyakran nehéz tárgyak emelését, portól teli környezetet és magas polcok elérését igényli. Ez már önmagában is fizikai megterheléssel jár a nehéz tárgyak mozgatása és a poros környezet miatt. A hosszas porszívózás terhesség alatt, a magasnyomású mosók vagy más takarítógépek hosszas használata nagy fizikai erő kifejtését igénylik. Fontolja meg, hogy szakembert bízzon meg otthoni nagytakarításra, amely remek mélytisztításként szolgál, mielőtt megérkezik a baba.
Veszélyes vegyi anyagok a háztartásban
A terhesség időszakában a bőr és a légzőrendszer érzékenyebb a vegyi anyagokra. Az egyik legveszélyesebb dolog - a padlók, csempék és hézagok súrolása. A rágcsálóirtó szerek kártevőirtásra történő alkalmazása során kiteszi magát is a vegyszerek belégzésének. Ezért, ha várandóssága alatt bogárírtása adná a fejét, gondolja ezt át és inkább mással végeztesse el a rágcsálóirtást. Ezenkívül a por sok várandós nőnél légzési problémákat okoz. Amikor várandós, érthető, hogy tökéletes környezetet szeretne kialakítani a baba érkezéséhez. Azon kívül, hogy számos imádnivaló, ám néha felesleges holmit vásárol a baba érkezése miatt, sok kismama ráadásul maga szeretné kifesteni a babaszoba falait is, személyes küldetésnek tekintve ezt a feladatot. A penész spórái és a penészirtó szerek egyaránt károsak lehetnek a légzőrendszerre. Sok szőnyegtisztító tartalmaz erős vegyi anyagokat, amelyek VOC-kat (illékony szerves vegyületek) bocsátanak ki. A festékek, lakkok és ragasztók is tartalmazhatnak illékony szerves vegyületeket. A felújítási munkálatokat lehetőleg a terhesség előtt végezzük el, vagy a terhesség alatt kerüljük a frissen festett, szellőzetlen helyiségeket. A rovarirtó szerek rendkívül mérgezőek lehetnek. Ha kártevőirtásra van szükség, válasszunk természetesebb módszereket.
Dr. Kovács Eszter: Milyen vitaminokat érdemes szedni terhesség alatt?
Gyakori veszélyes vegyi anyagok a tisztítószerekben:
- Kvaterner ammónium vegyületek (QAC-k): Ezek az egyik leggyakoribb aktív hatóanyagai a modern fertőtlenítőszereknek, megtalálhatók felülettisztítókban, fürdőszobai tisztítókban, antibakteriális törlőkendőkben, mosószerekben és öblítőkben. Kutatások kimutatták, hogy a QAC-knek való kitettség növelheti az asztma és más légúti problémák kockázatát, irritálhatják a légutakat, gyulladást okozhatnak, és hozzájárulhatnak a hörgők hiperreaktivitásához.
- Klór (nátrium-hipoklorit): Erős fehérítő és fertőtlenítő hatása miatt népszerű, de erős, szúrós szagáról is könnyen felismerhető. A klórgáz belégzése irritálja a légutakat, köhögést, légszomjat és égő érzést okozhat. Hosszú távon vagy ismételt expozíció esetén hozzájárulhat a krónikus légúti irritációhoz és az asztma kialakulásához vagy súlyosbodásához. Különösen veszélyes a klór alapú tisztítószerek más anyagokkal, például ammóniával vagy savakkal történő keverése.
- Ftalátok: Bár nem aktív fertőtlenítő összetevők, gyakran megtalálhatók számos háztartási tisztítószerben, különösen azokban, amelyek intenzív illatanyagot tartalmaznak. Endokrin diszruptorok, amelyekről ismert, hogy összefüggésbe hozhatók reproduktív problémákkal, fejlődési rendellenességekkel és az allergiák, valamint az asztma fokozott kockázatával gyermekeknél.
- Glikol-éterek: Oldószerek, amelyeket számos tisztítószerben, például ablak- és felülettisztítókban, szőnyegtisztítókban, zsíroldókban használnak. Belégzésük irritálhatja a légutakat, fejfájást, szédülést és hányingert okozhat.
- Fenolok: Erős fertőtlenítőszerek, mint például a fenil-fenol vagy a krezol. Belégzésük irritálhatja a légutakat, a szemet és a bőrt, nagyobb koncentrációban légzési nehézségeket, köhögést és akár tüdőödémát is okozhatnak.
- Formaldehid: Ismert irritáló anyag és allergén, amely egyes tisztítószerekben tartósítószerként vagy illatanyagként lehet jelen. Belégzése irritálja a szemet, az orrot és a torkot, köhögést és asztmás rohamokat provokálhat. Ismert karcinogénként is számon tartják.
A méhlepény ugyan szűrőként működik, de nem képes minden káros anyagot teljes mértékben kiszűrni. Az immunrendszer fejlődése kulcsfontosságú a születés utáni életben, és ez a folyamat már a méhen belül elkezdődik. Bizonyos vegyi anyagok, különösen azok, amelyek irritálják a légutakat vagy befolyásolják az immunválaszt, megzavarhatják ezt a finom egyensúlyt. Az asztma egy krónikus légúti megbetegedés, amely gyulladással és a hörgők szűkületével jár. A kutatások egyre inkább rávilágítanak arra, hogy a terhesség alatti és a csecsemőkorban elszenvedett vegyi anyag expozíció, különösen a tisztítószerekkel szembeni érintkezés, összefüggésbe hozható a gyermekeknél jelentkező légúti allergiákkal és az asztmával.
Biztonságos háztartási feladatok és tippek
Nem kell teljesen feladnia minden házimunkát. A terhesség alatt bizonyos napi feladatokat óvatosan elvégezhet.
- Portörlés, portalanítás: Végezze a portalanítást mikroszálas kendővel.
- Növényöntözés: Nyugodtan gondozza a növényeit. Ha valamelyik növény túl alacsonyan van, kérjen meg valakit, hogy emelje magasabb felületre, így elkerülheti a hajolgatást.
- Mosás: A ruhákat kiválogathatja, összehajtogathatja és akár ki is vasalhatja őket. Kerülje azonban a hosszú vasalást - csak azt vasalja ki, amire épp szüksége van.
- Főzés: Az egyszerű ételek elkészítése, rövid ideig tartó állással, nem jelenthet kockázatot.
- Mosogatás: Akár kézzel is mosogathat.
Kérje meg családjait, hogy segítsenek a nehezebb feladatokban. Ezen kívül hasznos lehet, ha ilyen támogatásban részesül a szülés után is - ez jelentősen megkönnyítheti az életét, és lehetővé teszi, hogy a törlőkendő és a porszívó helyett önmagára és babájára összpontosítson. A háztartási feladatokat körültekintően végezze, és mindig forduljon orvosához, ha kétségei vagy kérdései vannak. Az apró változtatások is nagy hatást gyakorolhatnak várandósan. Élvezze ezt a különleges időszakot - megérdemli!
A káros anyagoknak való kitettség minimalizálása:
- Olvassa el a címkéket: Keressük azokat a termékeket, amelyek nem tartalmaznak káros összetevőket, mint a QAC-k, klór, ftalátok (illatanyagok mögött rejtőzve), glikol-éterek, fenolok és formaldehid-kibocsátók.
- Válasszon környezetbarát tisztítószereket: Számos „zöld” vagy „öko” tisztítószer létezik a piacon, amelyek növényi alapú összetevőket használnak, és mentesek a durva vegyi anyagoktól.
- Készítsen házi tisztítószereket: Az ecet, szódabikarbóna, citromsav, mosószóda és kálium-szappan mind biztonságos és hatékony alternatívát kínálnak.
- Szellőztessen alaposan: A takarítás során, még természetes anyagok használata esetén is, mindig biztosítson megfelelő szellőzést.
- Használjon védőfelszerelést: Ha erős tisztítószereket kell használni (például penész eltávolítására), viseljen gumikesztyűt és védőmaszkot.
- Használjon mechanikai tisztítást: Sok esetben a fizikai súrolás, törlés, porszívózás és felmosás önmagában is elegendő a tiszta és higiénikus környezet fenntartásához.
- Soha ne keverjen tisztítószereket: Különösen ne klór alapú termékeket ammóniával vagy savakkal!
- Ne sterilizálja túl a környezetet: A „higiénia hipotézis” szerint a túlzottan steril környezet hozzájárulhat az allergiás és autoimmun betegségek gyakoribbá válásához. A normál háztartási tisztítás elegendő a legtöbb esetben.
A cél nem az, hogy felhagyjunk a takarítással, hanem hogy tudatosan és biztonságosan végezzük azt, minimalizálva a káros vegyi anyagoknak való kitettséget.
Hajfestés terhesség alatt: Tévhitek és valóság
Sokan óva intik a várandós nőket a tincsek színezésétől, míg mások úgy vélik, egyáltalán nem okoz gondot a procedúra. De vajon mi az igazság? Dr. - A köztudatban mégis elterjedt az a tévhit, hogy terhesen nem szabad hajat festeni. Néhány hajfestékben lévő kémiai összetevő kapcsán alappal merülhet fel mindez, de fontos tudni, hogy a toxikus dózisnál jóval alacsonyabb koncentrációban tartalmaznak ilyen kémiai vegyületeket a hajfestékek. Az Európai Bizottság Kozmetikai Tudományos Bizottsága különös figyelmet szentel a hajfestékek összetevőinek. Így már számos egészséget veszélyeztető és rákkeltő anyagot nem engedélyeznek a hajfestékekben. Az amerikai American Pregnancy Association és az angol NHS álláspontja is az, hogy bár a fejbőrből felszívódhatnak bizonyos toxikus hatású anyagok, ezek koncentrációja annyira alacsony, hogy nagy valószínűséggel nem rendelkeznek magzatkárosító hatással. A Tabrizi Egyetem 2040 nő bevonásával készült kutatása során úgy találták, hogy a hajfestés valamennyivel megnöveli az alacsony születési testsúly kockázatát. Azonban az összefüggés olyan gyenge, hogy nem lehet kimondani, hogy a hajfestés káros lenne. Egyéb születési komplikációkkal viszont nincs összefüggés.
Noureen Zohra és Janice Frueh 2017-es kutatása szerint a hajfestés terhesen 60%-kal megnövelheti a neuroblastoma kockázatát, de más rosszindulatú agyi tumorral nem találtak összefüggést. Más kutatások pedig a glikoléterek és oxidatív szerek (például a hajfestékekben használt hidrogén-peroxid) és bizonyos neurokognitív rendellenességek, valamint a férfi nemiszervek fejlődési zavarai között találtak kapcsolatot. Egyes tanulmányok a hajápolási termékekben lévő kemikáliák karcinogén hatását feltételezték - például húgyhólyagtumor, akut leukémia, non-Hodgkin lymphoma, neuroblastoma -, de a rendszeres hajfestők, fodrászok körében végzett vizsgálatok ezt nem támasztották alá.
A hajfestés során a káros anyagok nem a hajszálakon keresztül, hanem a bőrrel érintkezve juthatnak a keringésbe, majd lehetnek hatással a magzatra. Azonban - terhességtől függetlenül - alapvető tanács, hogy az előírt kontaktidőtartamon túl ne hagyd a festéket a fejbőrön, valamint kerüld a hajfestést sérült vagy gyulladt fejbőr esetén, hiszen ez növelheti a toxikus anyag felszívódását. A hajfestékek rákkeltő, magzatkárosító hatása a rövid expozíciós idő miatt nem valószínű, azonban irritatív reakciókat, torokkaparást, szemviszketést, súlyos esetben asztmás rohamot kiválthat a toxikus anyagok belélegzése.
Ammónia és más összetevők
Széles körben ismert az ammónia és a hidrogén-peroxid bőrre és nyálkahártyára kifejtett irritáló hatása, valamint gyakori jelenség az allergia is. A hajfestékek leggyakoribb kontaktallergiát okozó összetevői jelenleg az anylaminok (PPD, PTD), az ammónia, aminofenol és a rezorcin. Leggyakoribb problémát a sötétebb festékek színét adó parafenilén-diamin (PPD) okozza, mely a mérsékelt rákkeltő hatása mellett igen erőteljes allergén. Fontos tudni, hogy a fekete henna is tartalmaz PPD-t a természetes vörös festékanyagon kívül, így a henna alkalmazása sem teljesen veszélytelen. Ammónia egy színtelen gáz, erős, jellegzetes szaggal, amely már alacsony szinten is észlelhetővé teszi. Nincsenek publikált tanulmányok az ammónia emberi terhességre gyakorolt hatásairól. Mint minden vegyi anyag esetében, az ammóniának való felesleges kitettséget kerülni kell a terhesség alatt az információhiány miatt. Ha kitettség várható, annak a javasolt expozíciós határértékeken belül kell lennie, és nem szabad toxikus tünetekkel járnia. Az akut ammónia-expozíció után terhes betegnél az anyai toxicitás valószínűleg a magzati kockázat fő meghatározója lesz. Azonban az ammónia teratogenitására vonatkozó adatok hiánya miatt jelenleg nem lehet kijelenteni, hogy az anyai toxicitás hiánya kizárja a fejlődő magzatra gyakorolt káros hatások lehetőségét. A kezelésnek meg kell egyeznie a nem terhes betegek kezelésével. Az ammóniának való kitettség a terhesség bármely szakaszában általában nem tekinthető orvosi indoknak a terhesség megszakítására. Amennyiben anyai toxicitás nyilvánvaló, további magzati monitorozásra lehet szükség, különösen, ha az expozíció anyai hipoxiával jár. Ilyen esetekben javasolt a UKTIS-szel való konzultáció. Egyedi esetekben egyéb kockázati tényezők is fennállhatnak, amelyek önállóan növelhetik a káros terhességi kimenetel kockázatát. A klinikusokat emlékeztetni kell az ilyen tényezők figyelembevételének fontosságára az egyedi kockázatértékelések elvégzésekor.
Mikor festhet hajat egy várandós kismama?
A Fodrászinfó éppen ezért egyből a várandós kismamák segítségére sietett annak érdekében, hogy eloszlassa a legalapvetőbb tévhiteket. Mint írják - amit egyébként biztos sokan nem tudnak - az ezzel kapcsolatos pontos kép kialakításához elengedhetetlen a teherbeesés körülményeinek sorba vétele. Fontos, hogy ha a megtermékenyítés nem természetes úton, hanem például lombik program keretein belül történt, az önmagában még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kismama bármilyen kemikália közvetlen közelébe kerüljön.
Egyesek szerint az első trimeszterben érdemes a hajfestést kerülni, mivel a magzati élet szempontjából az első 12 hét kritikus, ekkor fejlődnek ki a magzat szervei. Ha biztosra akarsz menni, az első trimeszterben ne festess hajat. A magzat ilyenkor még nagyon érzékeny, ebben az időszakban fejlődnek ki a szervek, a csontok és az izmok kezdeményei. Ha mégis prioritást élvez a hajfestés, akkor ilyenkor inkább az olyan hajszínváltoztatási technikákat célszerű előtérbe helyezni, amilyen a balayage, az ombre vagy bármilyen melírozási metódus.
A tartós színezés helyett a melírozás, a napjainkban divatos ombre vagy balayage technikával történő festés preferált, hiszen ennek révén kevesebb mennyiségű kemikália érintkezik a fejbőrrel, és csökkenthető az esély arra, hogy az a véráramba kerülve gondot okozzon. A tartós hajfestés helyett satírozási technikák választandók, lehetőleg ammóniamentes, féltartós hajfestékkel vagy hajszínezővel. Előnyben részesítendők az olyan festési eljárások, amelyek során a festékanyag alig érintkezik a fejbőrrel, például az ombre, a melír és a balayage. Kerülendők a sötét árnyalatok, mivel ezekben a festékekben jóval több káros anyag van, mint a világosabb árnyalatú hajfestékekben. A természetes alapú, zöldségkivonatot vagy hennát tartalmazó színezők kevesebb toxikus anyagot tartalmaznak, viszont az arra érzékenyekben kontaktekcémát, bőrgyulladást okozhatnak.
Mint kiderült: a várandósság alatti hajfestésről sokan úgy gondolják, hogy majd a természetes összetevőkből álló hajfesték lesz a titok nyitja, pedig NEM. Léteznek olyan professzionális márkák és termékcsaládok, amiket kifejezetten ajánlott ilyenkor előtérbe helyezni. Az ammóniamentesség már önmagában egy olyan tulajdonsága ezeknek a szortimenteknek, amit fontos figyelembe venni várandósság esetén, de ettől még nem élveznek elsőbbséget. Nagyon fontos, hogy a helyes hajfestési metódus alkalmával a fejbőrnek semmilyen esetben - tehát teljes hajfestés során - sem szabadna érintkeznie a hajfestékkel. Ennek egyszerű oka, hogy a hajfestés technikai háttere hivatalosan az, hogy a festéket a fejbőrtől számítva 2-3 milliméterrel lejjebb kell felvinni a hajra. A toxikus anyagok nem a hajból, hanem a fejbőrből szívódnak fel. Ha te fested a hajadat, válassz inkább színezőt tartós hajfestés helyett, illetve ammóniamentes festéket. Mindig húzz kesztyűt! Az olyan hajfestési technikák, ahol a festék nem érintkezik a fejbőröddel, vagy csak a hajad egy kisebb részét érintik, biztonságosabbak. Végül egy utolsó jó tanács: elképzelhető, hogy a hajad a hormonális változásoknak köszönhetően másképp reagál majd a festésre. Tájékoztasd a fodrászodat előre a várandósságról és kérd meg, hogy szerezzen be kímélő termékeket!
Dr. Kovács Eszter: Milyen vitaminokat érdemes szedni terhesség alatt?
Terhesség alatt a hormonháztartás megváltozása egyúttal a hajra is kihathat. Módosulhat a szerkezete, a textúrája, így például az egyenes tincsek akár hullámossá is válhatnak, vagy fordítva, illetve módosulhat a festékek hajba történő beépülése is. Sokan a terhességük alatt azt tapasztalják, hogy mind tapintásra finomabb, mind pedig kinézetre sokkal ragyogóbb a hajuk, mint korábban. Sokaknak nagy öröm ez, hiszen a vékony szálú hajból is szinte gombnyomásra dús hajkorona lesz. A bőrgyógyászok szerint ennek az az oka, hogy a kismamák szervezetében felszaporodnak a női nemi hormonok, amelyek következtében megváltozik a haj minősége. A szülés és a szoptatás után ez a változás egy picit átfordul kellemetlenebb irányba, hajunk zsírosabbá válhat, és megindulhat a hajhullás, ezért fontos odafigyelni annak ápolására. Így tehát ebben az időszakban sem érdemes elhanyagolni frizuránkat!
Fenilketonuria és az ammónia metabolizmus
A fenilketonuria (PKU) ritka és súlyos genetikai rendellenesség: a beteg szervezete nem képes lebontani a fenilalanin aminosavat, mely a fehérjetartalmú ételekben és számos ételben és italban található édesítőszerben is jelen van, gyakorlatilag lehetetlen, vagy igen nehéz kihagyni az étrendből. Egészséges szervezetben a fenilalanin tirozinná alakulva távozik a szervezetből, fenilketonuria esetén a problémát a PAH enzim hiánya okozza. Az Egyesült Államokban a betegség 10-15 ezerből 1 embert érint, és ha kezeletlen marad, a központi idegrendszer károsodása révén súlyos értelmi, neurológiai és pszichiátriai problémákat okozhat, pont ezért már születéskor szűrővizsgálatot végeznek a babákon. A fenilketonuria újszülöttekben általában nem okoz tünetet, de ritkán előfordul, hogy a csecsemő aluszékony és rosszul eszik. Az érintett csecsemők bőre, haja és szeme világosabb lehet az egészséges családtagokhoz hasonlítva. Néhány csecsemőnek ekcéma-szerű kiütései vannak. Ha a betegséget nem kezelik, az érintett csecsemők értelmi fogyatékosak lesznek, ami általában súlyos fokú. A nem diagnosztizált vagy kezeletlen fenilketonuriás gyermekek tünetei görcsök, hányinger és hányás, agresszív vagy önveszélyes magatartás, túlzott élénkség (hiperaktivitás) és néha pszichiátriai tünetek. Az érintett gyermekeknek gyakran "egér"-szaguk van, amit a vizeletben és a bőrön fenilalanin köztitermék (fenilacetil-sav) kiválasztódás okoz.
Terhes nők fenilketonuriájának jelentős hatása van a fejlődő magzatra, gyakran értelmi és testi fogyatékosságot okoz az újszülöttekben. Sok ilyen baba mikrokefáliával (értelmi fogyatékossághoz vezető rendellenesen kicsi fejjel) és szívbetegséggel születik. A terhesség alatt az anya fenilketonuriájának szigorú ellenőrzése általában biztosítja a magzat egészséges fejlődését. A kezelés része a fenilalanin-bevitel korlátozása, teljes kiiktatása azonban nem lehetséges. Minden természetes fehérjeforrás kb. 4% fenilalanint tartalmaz, ezért elegendő mennyiségű fehérje fogyasztása az elfogadható mennyiségű fenilalanin-bevitel meghaladása nélkül lehetetlen.
Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitív véleményt fogalmazott meg a fenilketonuria kezelésére alkalmazható Paliynziq (hatóanyag: pegvaliase) készítményre. A Palynziq hatóanyaga, a pegvaliase egy pegilált rekombináns fenilalanin-ammónia-lizáz enzim, mely a fenilalanint ammóniára és transz-fahéjsavra bontja, amely elsődlegesen a májmetabolizmuson keresztül kiürül a szervezetből. A Palynziq hatásosságát és biztonságosságát a fázis III PRISM-2 klinikai vizsgálatban értékelték, melyben az elsődleges végpont a vér fenilalanin-tartalmának változása volt a placebóhoz képest. A kettős-vak, placebo-kontrollos, randomizált megvonási időszakos (RWP, randomized withdrawal period) vizsgálatban a betegeket 2:1 arányban randomizálták a Palynziq 20mg-os és 40mg-os fenntartó dózisára, illetve placebóra, összesen 8 hétig. A betegek a kiindulási fenilalanin-koncentrációt a vizsgálati készítményt szedve sikeresen tartották meg, míg a placebót szedő csoportnál a koncentráció emelkedni kezdett.