Amit nem mondanak el a szülésről – átfogó útmutató a váratlan tudnivalókról

Olyan világban élünk, amelyben a csapból is az folyik, hogyan szüljünk és neveljünk gyerekeket. Megtudhatjuk, mikor a legideálisabb gyereket vállalni, mik a legnépszerűbb babanevek, szabad-e egy ágyban aludni a babával és baj van-e, ha a gyerek kihagyja a négykézláb mászást? Ha a gyerektéma kerül terítékre, máris körülvesznek az orvosok, az anyaklubok, a fórumok, a barátok, vagy egy jószándékú anyós, akik a végtelenségig osztják az észt. Vannak azonban olyan fontos tudnivalók, amelyekről ritkábban esik szó, és amik kapcsán sok anya azt kérdezi: „Miért nem szólt erről senki?”

A Huffington Post újságírói felkerestek jópár bábát és orvost, hogy megkérdezzék, mit NEM mondanak el az anyáknak a szülés ELŐTT a kórházban - mivel nem akarják őket aggasztani, nincs rá idejük, vagy egyszerűen eszükbe sem jut beszélni bizonyos kérdésekről.

A szülés helyszíne és a protokoll

Nagyon nem mindegy, hol szülünk - kórházban, szülőotthonban, vagy otthon. Mindenhol más szabályok érvényesek ugyanis. A kórházakban általában az a protokoll, hogy vajúdás alatt a kismama egyáltalán nem ehet, be kell érnie némi folyadékkal. Ennek a szabálynak az oka, hogy ha komplikáció lép fel, és az anyukát császározni kell, nem jó, ha van valami a gyomrában, mert ez gondot okozhat az altatásnál. Egy kisebb kórházban, egy szülőotthonban vagy otthon legfeljebb egy-két ember asszisztál a baba világrahozatalához. A nagy kórházakban azonban bent van a szobában nővérkék, rezidensek, szülésznők és orvosok egyaránt. „Minden kórház más”, mondja Dr. Lauren Streicher, a Northwestern Egyetem Orvostudományi Iskolájának professzora.

A természetes szülés fogalma és a dúla szerepe

Marcy Tardio képesített bába szerint, ha valaki természetes szülést szeretne, győződjön meg róla, hogy a bába, dúla, vagy bárki pontosan úgy érti a „természetes” fogalmát, mint ahogy a szülni készülő nő. Szerinte az otthonszülések egyik előnye, hogy a dúláknak sokkal több idejük van válaszolni a nők kérdéseire. „Állítólag sok nő hosszabb időt tölt azzal, hogy milyen autót vegyen, mint azzal, hogy hogyan szeretnének szülni…” Vannak, akiknek a természetes szülés azt jelenti, hogy minimális beavatkozással hozzák világra a gyermeküket. Mások semmiféle beavatkozást nem tudnak elfogadni.

A dúla a szülés természetét jól ismerő, civil női segítő, aki általában maga is szült már. Főleg kórházi környezetben rengeteget segít az intim légkör megteremtéséhez egy ilyen, „külsős”, kicsit „informálisabb”, rokonibb, barátibb jellegű személy jelenléte. Jól ismer, és előszeretettel használ olyan gyógyszermentes vajúdástámogató praktikákat, amikhez ritkábban nyúl a leterhelt egészségügyi személyzet. Ennek eredményeként a dúlával szülő nők általában könnyebben, rövidebb idő alatt kevesebb beavatkozással szülnek, jelentős arányban hüvelyi úton. Ugyanakkor nem jelent garanciát a dúlai támogatás az álomszülésed teljesülésére. Egyes anyák abban a reményben fogadnak dúlát, hogy pozitív megerősítéseivel ellensúlyozza a kimondottan nem támogató szaksegítők hatását, esetleg, hogy kiálljon helyette az indokolatlan beavatkozások felajánlásakor. Ez nemcsakhogy nem része a dúlai szolgáltatásnak, jogilag sem lehetséges. Érdemes olyan szaksegítőket választani, akikben megbízol.

Vajúdás és szülés - amire nem számítasz

Vannak nők, akik rendkívüli módon meglepődnek, amikor rádöbbennek, hogy a televízióban tapasztaltaktól eltérően a kitolási szakasz nem egy-két nyomásból áll. Nem érdemes pánikolni, de tudni kell, hogy néha az érzéstelenítés nem működik, mondja Dr. Eva Pressman, a Rochesteri Egyetem orvosi központjának szülészeti osztályvezetője. „Van, hogy a vajúdó nő a teste egyik oldalán érez csak fájdalmat.”

A szülőszobán nagy tömeg veszi majd körül. A partnere, szülőorvosa és a nővérke mellett egyéb személyzet is megjelenik a szülőszobán. Megismerheti önmagát. A szülés egy nehéz és fájdalmas folyamat, amely felszínre hozhatja személyiségének azt az oldalát, amelyet addig nem ismert.

A fájdalom és annak kezelése

„Van, hogy a vajúdó nő a teste egyik oldalán érez csak fájdalmat.” A szülési fájdalom pontosan arra készít fel bennünket, hogy valami egészen rendkívüli dolog fog történni és hogy teljes egészében, minden figyelmünket csak ennek a rendkívüli dolognak szenteljük! A szülési fájdalom miatt tudjuk kizárni a külvilágot és emiatt fókuszálunk csak és kizárólag a szülésre! A vajúdás alatt nem nagyon jut eszünkbe, hogy ki kellene festeni a lakást vagy hogy holnap kell venni tejet...Az állatvilágban - és nálunk nőnknél is - a szülési fájdalom egyfajta jel az elvonulásra és a fájdalomnak nagyon fontos szerepe van a szülés bonyolult hormonális folyamatainak a kiteljesedésében is! Ez a folyamat még nem teljesen ismert, de az egészen biztos, hogy a fájdalom egyfajta mércéül szolgál az agynak (agyalapi mirigynek) hogy mennyi természetes oxitocint termeljen a szülés során.

A masszázs, a kádfürdő, vagy meleg zuhany, a forró borogatás esetleg 100%-os tisztaságú, bevizsgált minőségű illóolajokkal kiegészítve szinte mindig jelentős enyhülést adnak. Nem mondható el ugyanez a gyógyszeres fájdalomcsillapításról. Az egyes kórházakban előszeretettel alkalmazott epidurális érzéstelenítés például valamennyire mindig korlátozza a szabad mozgást, de bizonyos esetekben jelentősen gyengítheti a méhösszehúzódások hatékonyságát, meghosszabbíthatja a vajúdást, rosszkor beadva akár a kitolást is megnehezítheti. Az újszülöttek éberségét, és szopizási kedvét is csökkentheti az első pár órában. Ugyanakkor elhúzódó, fájdalmas vajúdás, vagy oxitocin infúzióval felerősített szünet nélküli fájások esetén- jól adagolva- akár segíthet megelőzni egy anyai kifáradás miatti császármetszést.

A méh és a baba változásai

Mielőtt várandós lettél volna, a méhed körülbelül akkora volt, mint egy körte. Kilenc hónap alatt ez a kicsi körte görögdinnyévé növekszik! Illetve egészen pontosan maga a méh csak nagyjából a várandósság középidejéig nő, utána már inkább csak tágul és vékonyodik. Amikor majd beindul a vajúdásod, akkor először a méhed alsó kúp alakú része, a méhnyak fog egy nagy változáson átmenni. A méhnyak előre mozdul, hogy a szülőcsatornával szinte egy vonalba kerüljön; megváltozik az állaga és felpuhul; sőt az alakja is megváltozik, mert ez a néhány centis kúp alakú rész elvékonyodik majd kitágul az összehúzódások miatt a méhszáj nyílása. A vajúdás során azonban nem csak a méhnyak változik, hanem az egész méh átalakul, átsruktúrálódik! Míg a méhnyak és a méh alsó része elvékonyodik, a méh fundusa éppen hogy megvastagszik, hogy majd a kitolásnál ez a rendkivűl erős „pumpa” is segítse a kisbabád megszületését!

A harmadik trimeszteri ultrahangon majd megmérik a fejecskéjének és a pocakjának az átmérőjét és a combcsont hoszzát és ebből fogják becsülni - elég nagy hibahatárral! - a várható születési súlyát. Viszont ezzel kapcsolatban fontos azt tudnod, hogy a baba fejmérete nem sokat mond a szülés nehézségével kapcsolatban, sokkal inkább a babád fejlettségére utalhat. Tehát ne hasonlítgasd össze más anyukák babáinak ultrahanggal mért fejméretét és pláne ne ijedezz amiatt, ha esetleg a Te babád fejecskéje egy picit nagyobb - ugyanis a szülés során a baba fejformája nagyon sokat tud alakulni! Születéskor ugyanis az öt csont, ami a koponyát alkotja még nem csontosodott össze, hanem csak laza, porcos összeköttetésben vannak - méghozzá azért, hogy szükség esetén a koponya lemezek egymásra csúszhassanak és hogy a baba át tudja magát navigálni a csontos medencéden! Ezért ne ijedj meg, ha megszületésekor a babád esetleg egy picit csúcsfejű lesz! Ez teljesen normális jelenség - általában már egy napon belül visszalakul a baba fejformája.

A kitolási szakasz és a baba érkezése

„Erről sosem beszélek az anyukákkal idő előtt”, vallja be Ghofrany doktornő, hiszen széklet kizárólag a kitolási szakasznál fordulhat elő. Hányinger érzete lehet, sőt hányhat is. Ez teljesen rendben van, nem kell szégyellni. A baba szívritmusa gyakran romlik a vajúdás során, hiszen a köldökzsinór összenyomódhat, vagy megfeszülhet. Az a helyzet, amikor a baba feje már kint van, a válla pedig elakad az anya szeméremcsontjában. Ezt szakemberek próbálhatják megoldani, van több bevett műfogás. Sajnos van, amikor még így sem lehet segíteni, ez a szülészet egyik legnagyobb mumusa.

Közvetlenül szülés után a baba bőre általában lilás, gyűrött. Diana így emlékszik vissza a ma két hónapos fia születésére: „Amikor a mellkasomra tették a kicsit, azt hittem, idegen. Az az érzése lehet, mintha a teste el akarna szakadni. Legyünk őszinték, a kitolási szakasz nem éppen a legszebb élmény egy nő életében. A baba kitolásával és megszületésével nagy megkönnyebbülésben részesül. „A szülésznő azt mondta, nyomjak még egy nagyot és készen leszünk. A fájdalom megszűnik és minden jó lesz. Nem hittem neki, csak azt szerettem volna, hagyjanak békén, de összeszedtem magam és még egyszer nyomtam egy nagyot.”

Mindig azt mondják, hogyha a baba születése után hangosan sír, akkor erős a tüdeje és nincsen semmi gond. Ez így is van, biztosan erős és egészséges a kisbaba, viszont nem azért sír, hogy minderre fény derüljön, hanem azért, mert a tüdejét fájdalom éri, az oxigén hiányától fulladásos élménye lehet, gyakorta fázik a kórteremben, hangos és fényes helyre érkezik és még nem érzi, hogy anyukája a közelben van. Sokat segíthet a baba rossz élményén az említett félhomály és hogyha gyorsan a mama mellkasára fektetik, betakarják.

Szülés utáni időszak és változások

„Néha úgy érzem, nem készítjük fel a nőket arra, milyen fáradtak lesznek”, mondja Jessica Anderson. „A terhesség utolsó heteiben sok nő nem tud aludni, ráadásul folyamatosan WC-re kell menniük éjszaka is. Vannak kórházak, ahol rutinszerűen adnak infúziót a vajúdó nőknek a kiszáradás megelőzésére. Sajnos sokan panaszkodnak másnap dagadt, vizesedő bokára, arcra, ami gyakran ennek az eljárásnak a következménye, bár sokszor csupán az a magyarázata, hogy a szülés során a szervezet visszatart és egyben több folyadékot is produkál, mint máskor, ami vezethet vizesedéshez.

Ez nem jelenti azt, hogy egészen biztosan fájdalmas lesz, de sok nő tapasztal kellemetlenséget az első szoptatásoknál, és erre általában senki nem készíti fel őket. A szülés utáni vérzés normális esetben hat hétig tart”, mondja Anderson. A vérzés erőssége azonban meglepheti a nőket.

„A vagina megváltozik egy hüvelyi szülés után”, mondja Anderson. „Noha a mérete visszaváltozik normálissá, mégis más lesz egy kicsit. Váratlanul érheti a frissen szült anyákat az inkontinencia jelensége is, amelyről ugyancsak nem szoktak nekik előre beszélni. Szükség lehet a hüvely bemetszésére...és az azt követő varrásra. A vér nemcsak a szülés alatt, de utána is, több hétig jelen lehet. A gyermekágyi időszak, tehát a szülés utáni hat (illetve 8) héten át tartó időszak alatt a szervezet próbálja magát összeszedni az eredeti állapotba. A lélek és test regenerálódását gyakran vérzés kíséri. Erre nem volt Martina sem felkészülve, aki a szülés utáni heteket csodás időszaknak képzelte el havi vérzés nélkül: „Amikor szülés után vérezni kezdtem, az első gondolatom az volt - ó csak ezt ne! A nőgyógyászom azt mondta, hogy ebben az időszakban a vérzés teljesen normális és néha több hétig is eltarthat.”

A szülési terv és a valóság

Szülési terve meghiúsulhat. Ne kapaszkodjon bele foggal-körömmel, kockázatnak teheti ki gyermekét. Ha már túl késő az epidurális érzéstelenítés alkalmazásához, de Ön mégis szeretné, ne essen pánikba. Ha császármetszésre van szükség, szintén ne csüggedjen. Nem biztos, hogy szerelem első látásra lesz, de ez rendben van. „A szülés elemi erejű spontán és egyedi testi-lelki-szellemi folyamat- telis-tele előre megjósolhatatlan részletekkel. Főleg az első alkalom előtt nehéz előzetes képet kapni, mire számíthattok.

Ahhoz, hogy egy vajúdás dinamikusan és hatékonyan ki tudjon fejlődni, a várandós édesanya és a baba testében fennakadások nélkül le tudjon futni a beléjük kódolt program, elengedhetetlenek az ehhez szükséges érzelmi tényezők. A valóság ezzel szemben az, hogy az anya a biztonság egyetlen kiindulási alapja- hiszen ő és csakis ő képes világrahozni azt a babát, akit a méhében hord. És mivel az ő testét az ő hormonjai működtetik, az ő biztonságérzete a legfontosabb.

Ilka Viktória tapasztalatai Svédországban és Magyarországon

A bősi Ilka Viktória (30) abban a különleges helyzetben van, hogy mindkét gyermekét külföldön hozta a világra. Teó fia Svédországban, Ede pedig Magyarországon, bába segítségével született.

Svédországi szülés

„Az első legmeghatározóbb különbség, hogy a kismama nem lát orvost a várandósság, illetve, ha minden rendben zajlik, akkor a szülése alatt sem. A szülésznő az ő alfája és omegája. A várandósság átlagosan 40 hétből áll, ez idő alatt csupán egyetlen morfológiai ultrahang kötelező, a 19. hétben. Természetesen kérhető több kivizsgálás, például a 8. hétben, ami a terhesség megerősítésére szolgál, illetve a 12. hétben, amikor a genetikai rendellenességeket szűrik ki. Ezek azonban nem kötelező vizsgálatok. Svédországban humánusabb, emberközelibb a várandóssághoz való hozzáállás. Ezt főleg a posztkommunista országokból származó kismamáknak nagyon nehéz elfogadni. Az ember hajlamos azt hinni, akkor van biztonságban, ha folyamatos vizsgálatoknak van kitéve, pedig ez nincs feltétlenül így. Svédországban pontosan azt akarják a várandósokban megerősíteni, hogy befelé figyeljenek. Hallgassanak a megérzéseikre, kommunikáljanak a babával, hiszen hozzájuk tartozik.”

„A várandósság alatti „kivizsgálás” is úgy zajlik, hogy az ember beszélget a szülésznővel, mesél az érzéseiről, állapotáról. Vérvétel és vizeletminta persze van, de az anyának abszolút teljhatalma van. Én a várandósságom alatt anyacentrumba jártam, kórházat nem is láttam. A 31. héttől kezdődően elkezdtünk a szülésre hangolódni. Bármit kérdezhettem a szüléssel, szoptatással kapcsolatban, nem volt rossz vagy kellemetlen kérdés. Érdekesség az is, hogy mivel nincs ultrahangos kivizsgálás, manuálisan vizsgálják a hasat. Tapintással érzik, hogyan helyezkedik el a baba: fejvégű-e vagy harántfekvéses, esetleg faros. Illetve végeznek mérőszalaggal ún. symphysis-fundus közti távolságmérést, mégpedig úgy, hogy kitapintják a méh fundusát (a méhtest felső végét), majd lemérik, attól mekkora távolságra van a szeméremcsont felső széle. Ennek célja, hogy külső méréssel ítéljék meg a magzat fejlettségét.”

„Ha elfolyik a magzatvíz, az általunk választott kórházba kell hívni. Ott megkérdezik, vannak-e összehúzódások, vérzés, milyen a magzatvíz színe, majd ideális esetben közlik, hogy 24 óra múlva menjen be a várandós a kórházba. Ha a szülés kontrakciókkal (összehúzódásokkal) kezdődik, azt kérik, próbáljon meg a kismama otthon vajúdni, addig, míg úgy érzi, nincs szüksége egészségügyi szaksegítségre. A kórházban - ebben az esetben is - csak akkor vizsgálnak hüvelyileg, ha azt a kismama szeretné. Mindenről tájékoztatnak és kérik a beleegyezést, s ha a nő azt mondja, nem szeretne valamit, akkor teljesen tisztelettudóan azt mondják: rendben, akkor várunk. Ha látják, hogy órák óta szenved a kismama, megkérdezik, szeretne-e gyógyszeres fájdalomcsillapítást. De az alapvető különbség még mindig az, hogy tájékoztatnak, javasolnak, és meghagyják a szabad döntés jogát a vajúdó nőnek.”

Az alábbi táblázat összefoglalja Ilka Viktória tapasztalatait a svéd és magyar szülészeti ellátás különbségeiről:

Otthonszülés Magyarországon

„Itthon jártam nőgyógyászhoz. Minél többet kérdeztem, vajúdhatok-e újfent kádban, lehet-e szabad pozícióban szülni, annál nagyobb volt az orvosok szkepticizmusa. A férjemmel több kórházba is ellátogattunk. Valahol azt mondták, hogy szép és jó, amit Svédországban megtapasztaltam, de itt annak csak a töredékét tudják biztosítani. Volt, ahol egyenesen azt a választ kaptam, esélytelen, illetve ez nem kívánságműsor. S ez volt az a pillanat, amikor az otthon szülés gondolata megfordult a fejemben.”

„Részt vettünk egy ingyenes bábai fogadóórán, s én már akkor éreztem, jó helyen járunk. A férjem kicsit keményebb dió volt. Ismeretlen terep volt mindez a számára, a kórházat biztonságosabb alternatívának vélte. Adrián egy racionális, tudós ember. Megegyeztünk, hogy a bábai szülésfelkészítő tanfolyamra elmegyünk, és utána végleges döntést hozunk. A bábák olyan evidenciákat mutattak, hogy hazaérve a férjem elkezdett a témában külföldi szakirodalmat olvasni. Néhány héttel később rábólintott, ma pedig már el sem tudná képzelni máshogy. A szülésről érdeklődő ismerőseinek pedig teljes mellszélességgel és meggyőződéssel taglalja az evidenciákat.”

„Igen, de teljes titokban tartottuk a család előtt. A mi szlovák törvényeink nem egyértelműek az otthon szülés szabályozását illetően, a szaksegítség jelenlétét otthon szülésnél pedig egyenesen tiltják, ezért egy születésházikóban szültem, Győrben. Az otthon szülés egyik feltétele, hogy Magyarország területén legyen a hely, ahol az anya szül, illetve onnan maximum 20 percnyi autóútra legyen egy szülészet. Bős eleve 20 percre van Győrtől, így megnyugodtam. Legfontosabb támogatóm, a férjem, beleegyezett a bábák kíséretében történő szülésbe, tehát úgy éreztem, sínen vagyunk. Ám ekkor beütött a világjárvány, és lezárták a határokat.”

„Nem bizony! Írtam egy levelet a magyarországi Határrendészeti Főigazgatóságnak, melyben ecseteltem minden, a szüléssel kapcsolatos érzésemet, és kértem egy méltósági alapon történő engedélyt a határátlépésre. Természetesen a férjemmel egyetemben, kizárólag a szülés idejére.”

„Még a szülés napján szoptattam a nagyfiam, és éreztem, hogy ezek az összehúzódások már nem csak jóslófájások. Felhívtam a bábát, aki biztosított bennünket arról, hogy vár ránk. A férjem édesanyja jött vigyázni a fiunkra, de még akkor sem avattunk be senkit a tervünkbe. Nem akartuk, hogy feleslegesen idegeskedjenek, esetleg megpróbáljanak minket eltántorítani.”

„Úgy éreztem, leállt a vajúdás. A bábám megnyugtatott, hogy ez teljesen normális jelenség, hisz ilyenkor megváltozik a közeg, és a szervezet pontosan így reagál rá. Egy kimondottan erre a célra szánt illóolaj-keverékkel megmasszírozta a derekamat, sétáltunk egyet a férjemmel, aludtunk is egy nagyot, és mikor felébredtünk, újra vajúdni kezdtem. Felállították számomra a szülőmedencét is. Gyorsan történt minden, a medencéből kiszálltam, négykézlábra ereszkedtem, és kint is volt a kisfiam. A gátam sem sérült, pedig a fiam 3700 gramm volt, és én egy vékony, pici testalkatú nő vagyok. A méhlepényt fél órával később szültem meg, senki nem siettetett.”

„Péntek este született Ede. Már nem tudtuk anyakönyveztetni, mert a hivatal zárva volt. Hogy jöjjünk át a határon, ha nincs hivatalos papírünk az újszülöttről? Úgy volt, hogy hétfőig maradunk. Közben a világjárvány rosszabbodása miatt folyamatosan változtatták a határátlépés szabályait. Akkor épp az volt, hogy a külföldről hazatérőknek kötelező állami karanténba kell vonulniuk, ami történetesen Bősön volt. Felhívtam a szlovák konzulátust, és ecseteltem a helyzetünket. Azt tanácsolták, hogy a fiam anyakönyvi kivonata nélkül, a bábák által kiállított igazolással rögtön menjünk haza. Úgyhogy fogtuk a nem egész egynapos újszülöttünket, és hazaindultunk. A határon felmutattuk a határrendészettől kapott levelet, amely igazolta, hogy szülni voltunk.”

„Még Győrben képeket készítettünk, és felhívtuk a családot, hogy megszületett Ede. Anyukám kérdezte, hol vagyok, mert ilyen szépen felszerelt kórházi szobát még nem látott. Bevallottam, hogy igazából nem kórházban szültem. A család nem értette, mi történt. Meglepődtek, de nem volt idejük dühösnek lenni, mert tele lett a szívük az unokával.”

„A szükséges iratokat a bábánknál hagytuk, írtunk egy meghatalmazást, hogy ő jár el az ügyünkben. Telefonon egyeztettem az anyakönyvi vezetővel, és a bába gond nélkül mindent elintézett. Nagyon sok mindenki pontosan így reagált rá, hogy milyen bátor vagyok! De leszögezném, egy otthon szülésbe úgy megy bele a nő, hogy nagyon tudatos és felkészült. Ott már nincsenek felmerülő kérdések, fejben mindent eltervezett: van A, B, C, D terv. A bábáknak is pontos protokolljuk van arra, hogy komplikációk esetén miként kell eljárniuk, hogy biztonságban érezze magát és születendő gyermekét a nő. Természetesen megfelelő eszközeik is vannak erre a célra.”

Ki a szülés igazi főszereplője?

Ki egy szülés igazi főszereplője? Természetesen az anya és a baba. És ha, mondjuk, egy spontán, gyors lefolyású szülésről van szó, ami az utcán, a taxiban, a liftben, a boltban történt? Akkor viszont a sofőr, a járókelő, a portás és az eladó lesznek a történet hősei, a szülő nő és gyermeke pedig csak színpadi kellékek a nagy sztorihoz - legalábbis az újságok szenzációhajhász beszámolói szerint. Rendben van ez így? A média időről időre megsüvegel embereket szülések okán. Kik ők? Gyakorlatilag bárki, aki véletlenül belefut egy szülésbe, és tanúja lesz, a taxis, a portás a rendőr, a diszpécser, egy random rokon, vagy egy arra járó színésznő, bárki. Hősnek lenni jó! Laikusként nincs felelősséged, de bármit teszel, hős leszel. Ha a taxis simán tovább vezet, hős. Ha a diszpécser küld mentőt, esetleg még nyugtatja is az anyát a telefonban, hős. Ha a rendőr ott van és simogatja az anya homlokát, hős. Ha kinyitja az ajtót, ha hívja a liftet, ha a kezét nyújtja, ha rámosolyog… akkor bizony hős.

„Azt sem tudom, fiú volt-e, vagy lány, csak hogy megtapsoltak. „A kocsi hátsó ülésén szült az anya, a taxis vezette le a szülést.” (A taxis tényleg vezetett. Egy autót. „…a rutinos életmentők gyors döntést hoztak. A légiutas-kísérőknek is fel kell rá készülnie: ahogy a sivatagi leszállásra, a cápatámadásra, úgy a szülésre is. Szóval vannak, akik hivatásból készülnek arra, hogy egyszer majd hőssé váljanak. És mint a Monty Python-filmben, eszembe jut a nagy kérdés: nem hiányzik itt valami? „A beteg!” Akarom mondani - a szövegek tanúsága szerint -, a passzív anya és passzív baba.

„A rendőrnő azonban fontos dologra tapintott rá. Azt tette, amit látott a filmekben. Mert már fogalmunk sincs arról, hogyan néz ki egy szülő nő. Nem látunk szüléseket, így filmes élményeinkre támaszkodhatunk csak, ezekben pedig irreális képet festenek a szülésről, a szülő nőkről. Egy vajúdása végén tartó nőtől ne várjuk, hogy kifelé látszó módon térben és időben orientált legyen. Ettől még nem félig eszméletlen, nem válik beszámíthatatlanná, csupán nagyon erősen és tisztán valami teljesen másra fókuszál. Vajon odamennénk-e a súlyemelőhöz, miközben 480 kilogrammot tart a feje fölött, és tennénk-e fel neki kérdéseket arról, hogy hova indult? Vagy mikor volt az első menstruációja (tudom, ez férfi rekord), hányas a lába, hány óra hány perckor született, az előző bajnokságon hány másodpercig tartotta ki a súlyt, stb. Ugye milyen abszurd lenne? A szülő nőtől adatokat kérdezni pont ilyen abszurd, csak megszoktuk. Azért szerencsére van olyan szöveg, amelyben az apa meghatottan emlékezik meg a felesége felkészültségéről is: „Ez egyébként a feleségemnek köszönhető, mert nagyon felkészült.”

Írjuk be a keresőbe azt, hogy szülés és azt, hogy hős. Vajon hányszor fog a hős jelző az anyára vonatkozni? Lesz arra járó gégész is az eddig felsoroltakon kívül, de nő az nem sok. Egy kivételével. Szóval van ez az általános narratíva a szülés körül, pedig minden ilyen esetben az anyai test óránként ezer kalóriát felhasználva dolgozik azon, hogy a babát biztonságban a világra segítse. Ez iszonyatosan nagy munka. A rohamos szülések általában lezajlanak maguktól, a szülések nyolcvan-kilencven százalékában nincs szükség semmi extrára, a spontán induló és gyorsan haladó szüléseknél ennél is nagyobb az esélye, hogy minden külső segítség nélkül lezajlik. Mitől lehet mégis félni egy ilyen gyorsan haladó szülésnél? A vállelakadástól. Ez az a helyzet, amikor a baba feje már kint van, a válla pedig elakad az anya szeméremcsontjában. Ezt szakemberek próbálhatják megoldani, van több bevett műfogás. Sajnos van, amikor még így sem lehet segíteni, ez a szülészet egyik legnagyobb mumusa.

Teendők gyors szülés esetén

1. Hívj segítséget!
2. Add oda az anyának, kerüljön a pucér hasára, vagy ha a köldökzsinór engedi, a csupasz mellkasára!
3. Anyát és babát együtt takard be, tartsd melegen! (Az anyai test képes a saját testhőjének változtatásával kompenzálni az újszülöttje testhőjét.)
4. A köldökzsinórt ne maceráld!
5. Kérdezd meg az anyát, hogy inna-e, enne-e.
6. Várd meg vele a szaksegítséget! (Megéri, a levegőben úszó oxitocin rád is jó hatással lesz, hiszen tudjuk, „a ketrec egyetlen tagjának az oxitocin-túlhangoltsága magával húzza az egész ketrec oxitocinszintjét”. Jó, ez patkányokról szól, de hidd el, rád is érvényes.)
7. + 1. tiltás: Ne fotózkodj a babával! A baba helye az anyán van.

tags: #amit #nem #mondanak #el #a #szulesrol