A terhesség kellemetlen tünetei: okok és kezelési módszerek

A várandósság egy különleges időszak a nők életében, mely számos testi és érzelmi változással jár. Bár a legtöbb tünet élettani, és nem ad okot aggodalomra, vannak olyan helyzetek, amikor orvosi beavatkozásra lehet szükség. Fontos, hogy a kismama tisztában legyen a lehetséges szövődmények jeleivel, és időben orvoshoz forduljon, ha bármilyen rendellenességet tapasztal.

A spontán vetélés okai és típusai

Spontán vetélésnek nevezzük azt az eseményt, amikor a várandósság a 24. hete előtt szakad meg, külső behatás nélkül. Ilyenkor egy egészen apró, még a 600 grammot sem elérő, életjelenséget nem mutató magzat hal el a kismamában. A terhességek megszakadása döntően az első trimeszterben, körülbelül 50-75%-ban az első 12 hétben (korai vetélés) történik. A 12-24. hét között (középidős vetélés) már jóval ritkább. Ez a tragikus esemény egy olyan embrió fejlődésének a végét jelenti, aki a későbbiekben valamilyen fogyatékossággal született volna.

A vetélési típusokat tekintve létezik:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Amikor a vetélés jelei megjelennek, de a terhesség még menthető.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A vetélés már megindult, de még nem teljes.
• Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A méh teljesen kiürült.
• Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A méhben maradt szövetek.
• Nem lezajlott vetélés (missed abortion): A magzat elhal, de a kilökődése nem indul meg magától.

A spontán vetélés gyakoriságát tekintve lehet egyszeri, illetve többszöri (habituális). A habituális vetélés esetén a nő legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát.

A spontán vetélés tünetei

A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy- vagy éppen két szakaszban zajlik le. Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Vérzés, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadása esetén azonnal érdemes orvoshoz fordulni.

A vetélés gyakori jelei a görcsös, menstruációhoz hasonló hasfájás és a hüvelyi vérzés. Mindezek azonban nem minden esetben jelentenek vetélést!

A spontán vetélés okai

A spontán vetélés okai sokrétűek lehetnek:

• Genetikai rendellenességek: Amennyiben a gyermek leendő szüleitől egy egészséges és egy génfelesleggel rendelkező, vagy épp hiányos kromoszómát kap, nagy rá az esély, hogy nem fog megszületni. A vetélések hátterében álló ok sokszor nem egyértelmű, azonban a legtöbbször a gyermek fejlődési vagy kromoszóma-rendellenessége okozza.
• Fertőzések: Más néven ivarcsatorna-fertőzés. Ha a pár férfi tagjának van valamilyen fertőzése (pl. idült prosztatagyulladása), esetleg a nőnek valamilyen gyulladása, a kórokozók bejuthatnak a méhbe a 16. héttől. Becslések szerint a vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik.
• Méh rendellenességek: Az évek során számos komoly betegség hagy szervezetünkön nyomot. Ilyen lehet a méhfalak összenövése (más néven Asherman-szindróma), a méh fejlődési rendellenességei vagy a méhnyálkahártya tbc miatti elhalása.
• Méhnyak elégtelenség: Ha a méhnyak elsődlegesen vagy másodlagosan nem funkcionál, az szintén okozhat problémát. Elsődleges a méhnyak elégtelenség, ha a méhszáj a 20. hét körül megnyílik (általában egyéb tünetek nélkül). Ezt általában valamilyen méhfejlődési rendellenesség okozza.
• Hormonális problémák: Amennyiben nem termel elég progeszteront a sárgatest, a petesejtet nem képes megfelelően befogadni a méhnyálkahártya. Ez kiválthatja az ún. luteális fázis elégtelenségét.
• Immunológiai okok: Ha a magzatot védő ellenanyagok termelődése késik (ez általában akkor fordul elő, ha a pár női és férfi tagjának az antigénjei nagyon hasonlóak), a magzatot a szervezet idegen szövetként érzékeli majd - így az ún. antifoszfolipid szindróma okozhat vetélést.

Diagnózis és kezelés

A spontán vetélést rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni.

Teljes vetélés után nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Ha viszont a vetélés tökéletlen, akkor a vérzés erősségétől és a terhesség korától függően szükség lehet nőgyógyászati küretre a méh üregében (ún. méhűri revízióra), hogy ne maradjon bent se vérömleny, se a magzat valamelyik része. A már megkezdődött vetélés nem megállítható, ugyanakkor az azon átesett nő az esetek többségében újabb, egészséges terhességet hordhat ki.

Terhességi szövődmények és figyelmeztető jelek

A várandósság nagy változásokat okoz nem csak az anya életében, de a testében is, ami teljesen normális. Ebben az időszakban többnyire élettani változások és veszélytelen egészségügyi problémák aggasztják a leendő anyákat, ám vannak olyan esetek is, amikor vagy elővigyázatosságból, vagy a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása érdekében orvosi segítséget kell kérni.

Általános érvényű szabály, hogy ha a kismama nem is biztos a tüneteiben - néha csak „úgy érzi”, hogy valami nincs rendben a gyermekkel vagy vele magával -, értesíteni kell a kezelőorvost, aki dönt a továbbiakkal, akár az esetleges kivizsgálással kapcsolatban.

Szövődményre utaló jelek a várandósság során

Az alábbi tünetek egyértelmű jelei a várandósság alatti szövődménynek, ezért bármelyik fennállása esetén orvosi segítségre van szükség!

A várandósság során bármikor:

• elhúzódó vagy súlyos hányás
• hüvelyi vérzés
• szokatlan vagy a szokásosnál bőségesebb hüvelyi folyás
• súlyos vagy hosszan tartó fejfájás, vagy szédülés
• folyamatos fogyás
• láz vagy hidegrázás
• fájdalmas vagy égő érzés vizeléskor
• állandó légszomj, gyengeség vagy szívdobogásérzés
• ha a hasat ütés (trauma) érte (esés, baleset, erőszakos incidens)
• ha hosszabb ideig tartó, jelentősebb érzelmi probléma áll fenn

A várandósság korai szakaszában (a 20. hét előtt):

A várandósság korai szakaszában jelentkező fájdalom, illetve vérzés bizonyos típusai vetélés vagy méhen kívüli terhesség jelei lehetnek. Amennyiben ezek valamelyike fennáll, sürgős orvosi segítségre van szükség.

• tartós vagy erős fájdalom jelentkezik a has egyik oldalán, vagy az egyik vállban
• erős alhasi fájdalom vagy görcs jelentkezik
• hüvelyi vérzést tapasztal

A várandósság későbbi (20. hét utáni) szakaszában:

A várandósság későbbi szakaszában általában gyakoribbak a kellemetlenségek, amelyek egy része a várandós állapot normális velejárói. Néhány tünet azonban orvosi kontrollt igényel:

• látászavarok (villogó fények, szikralátás, homályos látás) - ezek a preeklampszia jelei lehetnek
• hirtelen fellépő, súlyos, akár fájdalmas ödéma a kézen, a lábon vagy az arcon
• erős bőrviszketés
• ha a magzat mozgásában változás áll fenn (a kismama úgy érzi, hogy a szokásostól eltérően mozog, kevesebbet mozog, vagy nem mozog)
• májtáji fájdalom
• bevérzések jelentkezése a bőrön
• vérnyomásmérés során magasabb vérnyomásérték mérése
• hüvelyi vérzés

A szövődmények megelőzése

A terhességi szövődmények egy része nem előzhető meg, mivel sok esetben eleve kockázatot jelent, ha a kismamának a fogantatás előtt súlyosabb egészségügyi problémája volt, vagy ha része volt már komplikált terhességben, netán vetélésben. Családi halmozódás sem kizárható. Éppen ezért még a családtervezés fázisában, a fogantatás előtt érdemes lehet az életmódbeli tényezőket rendezni, ezzel csökkentve a szövődmények kockázatát.

Az anya és a gyermek biztonságát nagyban szolgálja, ha az anya rendszeresen részt vesz a várandósgondozáson és betartja a védőnő utasításait. A vetélés valószínűsége csökkenthető a kockázatok - dohányzás, alkohol, koffein - kerülésével.

A várandós nőnek ezen felül tartózkodnia kell:

• az alkohol és a drogfogyasztástól
• a dohányzástól (a passzív dohányzástól is)
• a nehéz fizikai megterheléstől
• a stressztől és a lelki megpróbáltatásoktól (lehetőség szerint)

A modern táplálkozás kevéssé elégíti ki még egy átlagos ember tápanyagszükségletét is - hát még kettőét. Emiatt rendkívül fontos, hogy ne bízzuk a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét a véletlenre: szedjünk várandósvitaminokat, a különböző trimeszterek igényeinek megfelelően. Lehetőleg olyat válasszunk, amelyben több, különböző tápanyag is jelen van (lehetőleg -citrát és -glükonát kötésekkel); így a különböző nyomelemek és vitaminok egymás felszívódását akár 80%-kal is javíthatják.

A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tettünk magzatunk életben maradásáért.

Gyakori terhességi tünetek és kezelésük

A várandósság kísérő tünetei a várandósság felismerésében segítenek (a korai időszak „gyanújelei”), védik a megfogant babát és az anya másállapotra való odafigyelését segítik. Legtöbbjük teljesen ártalmatlan tünet, vannak, amelyek kellemetlenséget okozhatnak, de lehetnek olyanok is, amelyek megnehezítik a várandós nő napjait. Egy részük átmeneti ideig áll fenn (pl. reggeli émelygés, hányinger) és néhányuk a kialakulás után végigkíséri a várandósságot, esetleg továbbra is fennmaradnak (pl. visszér). Egyszerűbb esetekben bizonyos kísérő jelenségek nem igényelnek kezelést, más esetekben a kellemetlen tüneteket csökkenteni lehet gyógyszermentes módon. Vannak olyanok is azonban, melyek bevezetői vagy figyelemfelkeltői lehetnek komolyabb problémának (pl. fejfájás + fokozott vízvisszatartás).

Fáradtság és gyengeség

Ez az egyik legáltalánosabb tünet, hiszen a terhesség kezdetektől hormonális változásokkal jár, ami szokatlan kimerültséget okozhat. Talán nem is gondolnánk, de okozója elsősorban a progeszteron nevű hormon, amely szintje meredeken emelkedik a várandósság első hónapjában. A várandósság első három hónapjában ezek a tünetek kifejezettebbek, és az émelygéssel, hányingerrel együtt a várandós nő egyébként energikus személyiségét megváltoztathatják. A középső trimeszterben a fáradtság általában megszűnik, majd a szülés közeledtével ismét visszatérhet.

Kezelés: Főként odafigyeléssel és megfelelő mennyiségű pihenéssel, alvással. A könnyű sport és a rendszeres mozgás jót tesz a testnek és a léleknek is.

Hányinger és hányás (reggeli rosszullét)

Klasszikus tünetei a koraterhességnek. A megfogant babák így hívják fel a figyelmet magukra, s ezt a jelet a nők jól értelmezik. A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. A „reggeli rosszullétre” inkább a hányinger, mint a hányás a jellemző, bár ez többnyire öklendezés, mivel a gyomor üres és csak kevés nyákot termel. A hányás mértéke nem csak egyénenként, hanem ugyanazon nő egymást követő terhességei során is változhat. Pontos oka nem ismert, valószínű, hogy több tényező együttes hatására jön létre: hormonális (humán choriális gonadotropin hCG), anyagcsere (szénhidrát), kémiai változások. A vegetatív idegrendszer labilitása (mely az alapvető életfunkciókat szabályozza) is lehet az egyik kiváltó ok. Pszichés tényezők is szerepet játszhatnak megjelenésében: a félelem, aggódás, bizonytalanság, néha a várandósság tudat alatti elutasítása. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14. hét), van akinek félidőig, ritka esetekben a várandósság végéig fennáll.

Érzetre lehet enyhe fokú, gyomortájon érezhető teltségérzés, de lehet súlyos, hullámokban jelentkező és gyakran hányással végződő is. Koraterhességben gyakran fokozódik a szagokkal szembeni érzékenység (különösen jellemző a dohányfüst, kávé, alkohol, zsíros ételek illata) és ez is kiválthatja, vagy fokozhatja a hányingert. Ezek miatt sokszor étvágytalanság jellemző a korai várandósra és ezzel összefüggésben a testsúly is csökkenhet. Ez azonban elmúlik az első trimeszter végére és elindul a súlygyarapodás. Azoknál a nőknél, akiknél gyakori az öklendezés és hányás, a hasi izomzat érzékennyé és fájdalmassá válhat. Ez azonban rövid időn belül elmúlik, ártalmatlan, a méhben fejlődő magzatra nincs hatással.

Vészes terhességi hányás: Amikor ez az állapot túlzott mértéket ölt - a táplálék és a folyadék nem, vagy alig marad meg a várandós nőben - vészes terhességi hányásról van szó, ami akár kórházi kezelést is igényelhet. A drámai tünetek ellenére ez a betegség általában nem okoz kárt a magzatban, azonban ha az anya sokat veszít a normális súlyából, az befolyásolja a születendő gyermek testsúlyát is. Kezelése általában infúziós folyadékpótlással és hányingert csillapító készítményekkel történik.

Megoldás: Szakember életmódváltást, étkezési szokások megváltoztatását, a folyadékegyensúly kialakítását, gyógynövényeket, pszichoterápiát (feszültség esetén), vagy kórházi felvételt ajánlhat.

Gyomorégés

A gyomorégés nem terhes állapotban is előfordulhat (főleg gyomor- és nyombélfekély esetén), várandósságban betegségek nélkül is gyakori, a nők kb. 10%-át érinti. Tipikusan első és a harmadik trimeszter tünete lehet. Az első trimeszterben megjelenő tünet oka, hogy a várandósság alatt termelődő sárgatesthormon (progeszteron) a nyelőcső és a gyomor közötti körkörös záróizmot (cardia) ellazítja és ezáltal az amúgy is csökkent motilitású gyomor savas tartalma a nyelőcső alsó részébe bekerül. Az égető érzés a mellkas alsó-középső részén lép fel, közvetlenül a szegycsont alatt és gyakran kevés savanyú folyadék felböfögésével társul. A várandósság utolsó heteiben a megnövekedett méh a gyomrot az eredeti helyéről elmozdítja és ezáltal a visszaáramlást fokozza. Amikor az alsó bordákra kifejezett súly nehezedik, a gyomorégés kifejezetten kellemetlen lehet.

Fokozott nyáltermelődés

Ritkán a várandósság „bejelentő” tünete. Ilyenkor a szövetek lazábbá válnak, vérbőségük növekszik, a nyálka és más váladékok termelődése is fokozódik. A nyálmirigyek nagy mennyiségű váladékot juttatnak a szájüregbe, melyet a várandós nő képtelen lenyelni. Kellemetlen ízérzéssel is együtt járhat. Egy egészséges ember naponta kb. másfél liter nyálat termel, melyet „gondolkodás nélkül” lenyel.

Gyakori vizelési inger

A várandósság egyik legkorábbi tünete, a középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik. Az utolsó hetekben a magzati koponya kezd a medence bemenetére illeszkedni. Ez izgatja a hólyagot, és sűrűbbé teszi a vizeletürítést. Néha vizelettartási képtelenség is felléphet, amikor néhány csepp vizelet akaratlanul távozik a hólyagból. Ez gyakran erőteljes magzatmozgáskor vagy tüsszentéskor, köhögéskor fordulhat elő. A baba növekedésével egyre nagyobb súlyt nehezedik a húgyhólyagra, ami miatt hirtelen nyomás hatására - tüsszentés, köhögés - vizelet cseppenhet el. A hólyagot támogató izmok és a medencefenék izmok gyengébbek, mert a medence izmai lazábbá válnak.

Székrekedés

A várandósságra jellemző „ellazulás”, mely a sárgatesthormon hatására jön létre, sajnos nemcsak a méh izomzatát érinti a baba megtartása érdekében, hanem az egész szervezetre jellemző állapotot hoz létre. Ennek hatására a bélrendszer is elernyed és a béltartalom továbbítása lelassul. Ha a széklet hosszabb ideig tartózkodik a bélrendszer alsó részében, a vízvisszaszívás következtében keményebbé válhat, kialakul a székrekedés. A helytelen ürítési szokások is szerepet játszhatnak a folyamat rosszabbodásában. A harmadik harmadban az egyre gyorsabban növekvő magzat a beleket eltolja a hasüreg más pontjára, ezzel is nehezítve a normál bélperisztaltikát. Oka lehet még a várandósság alatti vaspótlásra adott készítmények, magnézium hiány (különösen, ha a várandós nő fáradékonyságra és lábikra görcsökre is panaszkodik egyidejűleg), stresszes életmód, szorongás, mely a belek falában lévő simaizmokat összehúzza és ezáltal a továbbítást nehezíti.

A heti 2-3 alkalomnál kevesebb, erőlködéssel járó székletürítés a bélműködés zavarának következménye. Várandósság alatt a bélmozgás csökken a hormonális változásoknak és a baba végbélre gyakorolt nyomásának hatására.

Aranyér és visszér

Kialakulásában a hormonális hatásokon kívül (sárgatesthormon), családi halmozódás, örökletes tényezők, kötőszöveti gyengeségre való hajlam, álló foglalkozás, többedik várandósság és a növekvő magzat is szerepet játszik. A baba a hasüregben az alsó testfélből visszaáramló vénákra gyakorol nyomást. A székrekedés és az ezzel járó erőlködés, a végbél vénáiban való nyomásfokozódás elősegítik az aranyér kialakulását. A korai aranyér tünete a végbél körüli érzékenység, mely a szorulásos széklet ürítésekor kifejezettebbé válik. A folyamat előrehaladtával viszketés, égő érzés, fájdalom, állandó végbéltáji teltségérzet, majd vérzés is megjelenhet különösen székletürítéskor. A kitágult vénák először csak székletürítéskor jelennek meg a végbélnyílásban majd visszahúzódnak, később már véglegesen kitüremkednek. Súlyosabb esetekben kizáródhat, ez erős fájdalommal jár, az aranyér megduzzad, kemény csomó formájában tapintható. Ritkán előfordul, hogy vérrög (trombus) alakul ki az aranyérben. Az aranyeres tünetek kialakulása a medencealap gyengeségére hívja fel a figyelmet.

A vénák feladata, hogy a szívbe visszaszállítsák a vért. Mivel faluk az artériákhoz képest sokkal gyengébb izomzattal rendelkezik, ezért bizonyos szakaszonként páros billentyűk biztosítják a vér visszafolyásának megakadályozását. Ha a vénák kitágulnak, a visszaáramló vér tartós nyomást gyakorol a véna falára, az egy idő után hosszabb, kanyargósabb, vastagabb lesz, a billentyűk működése elégtelenné válik, kialakul a visszeresség. A vastagabb, felülethez közel futó vénák, kacskaringós tágulatai kellemetlen tüneteket okozhatnak: a láb elnehezedése, teltségérzés, fájdalom. A lábszáron megjelenő „seprűvénák”, a bőr alatt lévő kiserek esztétikai problémái, a látványon kívül problémát általában nem okoznak. A szeméremtesten lévő vénák duzzanata égő érzéssel, fájdalommal járhatnak, szülés után többnyire nyomtalanul visszafejlődnek.

Hüvelyfolyás

A várandósság egész ideje alatt előfordul, ami a hüvely és a méhnyak fokozott vérellátásának a következménye. A hüvelynyálkahártya megvastagszik, a méhnyakban lévő mirigyek is több váladékot termelnek. Nem várandós állapotban normál körülmények között a hüvely savas vegyhatású a Lactobacillusok által termelt tejsav következtében. A várandósság miatti hormonális változás következtében a hüvelyi környezet lúgosabb lesz. Emiatt könnyebben kialakulhat hüvelyi folyás, ami nyákos, színtelen vagy fehéres színű lehet és nem társul hozzá semmiféle érzékenység és fájdalom. A várandósság előrehaladtával egyre több lehet a váladék, de sohasem válik kellemetlen szagúvá és a hüvely nem lesz fájdalmas. Ha kellemetlen szagú hüvelyfolyást észlelsz, esetleg égő érzéssel, viszketéssel, zöldes színárnyalattal, az viszont már orvosi kivizsgálást igényel.

Légszomj és nehézlégzés

A várandósság vége felé a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet. A várandós nő mélyebb légzéssel igyekszik növelni a légzéstérfogatát. Az első babájukat várók körülbelül 36. hét után megkönnyebbülést érezhetnek, mivel a magzat feje lejjebb kerül a medencében és ezzel a méh felső része is alább száll. A rekeszre nehezedő nyomás megszűnik, több hely van és ezzel a légzés is javul.

Kezelés: Az egyenesebb ülés jobb helyzetet teremt a belső szerveknek és a pocaknak, éjszaka a félig ülő testhelyzet lehet kellemesebb. Ha odakint hűvös a levegő, akár éjszaka, vagy nappal, jól eshet és megnyugtató hatása lehet egy kis friss levegőnek.

Ájulás és szédülés

Az alsó testfélből és a hasüregből érkező vénák egy véna cava nevű gyűjtőérbe ömlenek, mely a szívbe vezeti az elhasznált vért. Ez az ér az anya gerincoszlopának jobb oldalán fut felfelé. Mivel a vénák fala kevésbé izmos, mint az artériáké, ezért könnyebben összenyomhatók. Amikor a várandós nő (többnyire a harmadik trimeszterben) a hátán fekszik és a méh súlya ránehezedik a véna cavara, abban a keringés lassul. Az anya először légszomjat, szédülést, rosszullétet érezhet, és amennyiben nem történik testhelyzet változtatás (legjobb ilyenkor az anyának a bal oldalára fordulni, így a megnövekedett méh súlya lekerül a vénáról), akár el is ájulhat.

Koraterhességben elsősorban hormonális hatásra, valamint a vegetatív idegrendszer átállása miatt fordulhat elő. A várandósság későbbi időszakában a növekvő méh több vért igényel. Amikor a vérnyomás csökken és elér egy bizonyos értéket, akkor az agy vérellátása csökken. Ennek következtében gyengeség, ájulásszerű érzés léphet fel, és néhányan valójában el is ájulnak. Ez szerencsére önmagában sem a magzatra, sem az anyára nem káros. Előfordulhat, hogy a nő az ájuláskor leesik a földre, és ez sérülést okozhat. Ezért, ha a várandós azt érzi, hogy el fog ájulni, feküdjön le és lélegezzen mélyen.

Hátfájás és medencefájdalom

A sárgatest hormon a szervezet más részeihez hasonlóan az izületekben, ínakban és szalagokban is fellazulást okoz. Ez a medence-övet összetartó izületekben és a gerincoszlopot összetartó szalagokban is megjelenik. A várandósság alatt kialakuló helytelen testtartás (a lumbosacralis görbület fokozódik), súlynövekedés, erős fizikai igénybevétel, a nem megfelelő lábbeli, komoly megterhelés a gerincoszlop és a gerincoszlop közötti izületi összeköttetésekre. A szalagok fellazulása az izületeket mozgékonyabbá teszik, és a megterhelés kellemetlen fájdalomérzetet okozhat. A valódi klasszikus várandósság alatti derékfájás a csípőcsont és keresztcsont izületi összeköttetésben (sacroiliacalis izület) jön létre. A fájdalom a középvonaltól kb. 3 cm-re jelentkezik, és a farpofába sugárzik ki, forgómozgásra erősödik. Emiatt sokszor az ágyban való megfordulás is nehezére eshet a nőnek. A hasfali izomzat megfeszülése miatt (a magzat „nekifekszik” a hasfalnak a medence előredőlése következtében) a súly a hát izomzatára nehezedik. A várandósság vége felé a szervezetben termelődő relaxin hormon hatására az egyébként szorosan tartó izületek (keresztcsont-csípőcsont közötti izületek, valamint a két szeméremcsont találkozásánál lévő izület) elkezdenek fellazulni. A magzati koponya az utolsó hetekben beilleszkedik a medence bemenetébe, ezáltal idegeket nyomhat. Az ágyékban érezhető fájdalom kisugárzik a comb elülső-belső részébe és kisugározhat egészen a térdig.

Sok nő medencefenék fájdalmat tapasztal a terhessége alatt. A tünetek korán jelentkezhetnek, különösen a második terhesség esetén. A növekvő, megnyúló méh a fájdalom egyik oka, de a hormonális változások is befolyásolhatják a medencefenék izmainak fájdalmát.

Kezelés: A jó hír az, hogy erre a problémára létezik hatékony megoldás, mégpedig a medence és csípő, illetve hát izmainak ellazításával, a szakszerű kismama masszázzsal.

Hasfali feszülés és köldökkiugrás

A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni. Ez általában a 16-20. hét körül kezd megjelenni, ilyenkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. A haskörfogat növekszik, és a várandósság végén elérheti a 100 cm-t. Az izomzat feszülése okozta kellemetlen érzés a szeméremcsont felett a 20. hét körül jelentkezhet, és átlagosan 3-4 hétig tarthat. Jellemző az esti órákban, fizikai munkavégzést követően, jelezve azt, hogy több pihenésre van szükség. A helytelen testtartás fokozhatja a túlfeszülését. A hasfal izomzata a szülést követő hetekben-hónapokban képes tökéletesen visszanyerni eredeti tónusát, amennyiben a várandósság alatt nem nyúlt ki túlzott mértékben. A várandósság előrehaladtával és a hasfal feszülésével együtt előfordul, hogy a köldök kisimul, majd kifelé fordul. Néha ez érzékenységgel, fájdalommal párosul, mivel a ruha folyamatosan dörzsöli, irritálja.

Fejfájás

A várandósság alatt -csakúgy, mint anélkül- bármikor előfordulhat. Koraterhességben gyakran társul hányingerhez. Azok a nők, akiknek rendszeresen szokott migrénes fejfájásuk lenni, általában javulásról számolnak be a várandósságuk alatt.

Pigmentáció és terhességi csíkok

Várandósság alatt a festéklerakódás, pigmentáció fokozódik. Ez a bőrben lévő festékképződésért felelős sejteknek (melanocyták) a fokozott működése miatt történik. Jellemző területek a mellbimbó és bimbóudvar területe, a hasfal középső vonalában megjelenő sötét vonal (linea fusca vagy nigra), a festékes anyajegyek, szeplők megjelenése, és/vagy színük erősödése, az arcon a májfoltok (cloasma gravidarum) és az ajkak körül sötét csík megjelenése, valamint a már meglévő hegek sötétedése. A festékképződés egyénenként változik, bár kifejezettebb a sötét szőrzetű és bőrű nőknél. A bőr feszülése, a gyors és nagyfokú hízás, az egyénre jellemző kötőszöveti gyengeség esetén a bőr „megrepedezik” és kialakulnak a terhességi csíkok. Típusosan a hasfal két oldalán, a csípőn, a farpofákon, a combokon és a melleken a leggyakoribb a megjelenésük, de előfordulhatnak a karokon is. Megjelenésükkor sötét-lilás csíkok lehetnek, amelyek sokszor viszketnek is a feszülés miatt. Színük az áttűnő hajszálerek miatt ilyen.

Lábikragörcs

A várandósság alatt a legjellemzőbb a lábikragörcs. Főleg a harmadik trimeszterben jelennek meg és sokszor az éjszakai nyugalmában zavarják meg a várandós nőt, aki kemény csomót tapint a görcs helyén, és éles fájdalmat érezhet. Legjellemzőbb a vádliban és a comb hátsó felén. Oka lehet a vér kalcium és/vagy magnézium szintjének csökkenése, az alsó végtag keringésének romlása.

Kerek méhszalag fájdalom

A méhet a medencében szalagok függesztik fel, tartják a megfelelő pozícióban. Az úgynevezett kerek méhszalagok a méh felső-külső részéből indulnak és lefelé haladva kétoldalt az ágyékban végződnek. A várandósság 16-20. hete között szokott jelentkezni a feszüléssel kapcsolatos kellemetlen érzés, előfordulhat azonban, hogy csak a 28. és a 32. hét között, majd spontán megszűnik. Húzó, szúró jellegű fájdalom, amely a méh valamelyik oldalán érezhető. Néha izomlázhoz vagy izomránduláshoz hasonló érzést okoznak.

Mellérzékenység és megnagyobbodás

Már egészen korán, a kimaradt menstruáció előtt jelentkezhet a mellek érzékenysége, duzzanata, mely hormonok hatására alakul ki a babavárás egyik leglátványosabb fizikai jeleként. A mellek változása az egész terhesség alatt történik, nagyobbodnak, érzékenyek, fájhatnak. Megnövekedik a véráramlás és a tejcsatornák elkezdenek növekedni, ezzel készül fel a szervezet már jóval a szülés előtt a baba szoptatására.

Hamis terhesség (pseudocyesis)

Az álterhesség (pseudocyesis) olyan állapot, amelyben egy nem várandós nő a terhesség fizikai tüneteit produkálja, ám a várandósság bizonyítéka - ultrahang vizsgálattal bizonyítottan szívhanggal rendelkező, élő magzat - nélkül. A folyamat hormonális változás eredménye. Az álterhesség ritka jelenség, 100 000 terhességre 22-25 eset jut. Extrém ritka esetekben férfiak is érintettek lehetnek (couvade-szindróma), náluk általában párjuk terhessége váltja ki a tüneteket. Bár a jelenség pontos mechanizmusa napjainkban sem világos, a vizsgálatok egyre nagyobb betekintést engednek a hormonok, a pszichológia és a testi reakciók kapcsolatába.

Tünetek és okok

Az álterhességben érintettek olyan tüneteket produkálnak, melyek még a tapasztalt szakembereket is megtévesztik. Nemcsak meg vannak győződve arról, hogy gyermeket várnak, de az olyan tipikus terhességi tüneteket is jóhiszeműen produkálják, mint a menstruáció megszűnése, a has növekedése, hányinger és hányás, a mell megnagyobbodása és az egyes élelmiszerek utáni sóvárgás. Néhány álterhes beteg nőgyógyászok beszámolói szerint még arra is képes, hogy pozitív terhességi tesztet produkáljon.

A terhesség minden jele és tünete tapasztalható ezeknél a betegeknél, három kivételével: nem hallható magzati szívhang, a magzat ultrahangvizsgálattal nem látható, és természetesen nincs szülés.

Az álterhességgel járó leggyakoribb tünetek a következők:

• Menstruáció megszűnése
• Reggeli rosszullét
• Emocionális változások, hangulatingadozás
• Bizonyos ételek utáni sóvárgás
• A has megnövekedése
• A mellek megnagyobbodása

Az álterhesség gyakran a beteg valamely barátnőjének, rokonának vagy ismerősnek valós terhességével egyidőben jelentkezik. Az álterhesség okai jelenleg nem ismertek. Van azonban három fő feltételezés. Egyes mentális egészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy ez a teherbeeséstől való heves vágyhoz vagy félelemhez kapcsolódik. A második elmélet a teherbeesés vágyának teljesítéséhez kapcsolódik. A harmadik elmélet a nők idegrendszerében a depressziós rendellenességekkel összefüggő kémiai változásokkal kapcsolatos.

Kezelés álterhesség esetén

Az álterhességben szenvedő nők esetében a pszichoterápia ajánlott annak érdekében, hogy kezelni tudják a pseudocyesis mögött meghúzódó érzelmi és pszichológiai okokat, beleértve a stresszt, a szorongást és a depressziót. Bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, a test felborult hormonegyensúlyának visszaállítása céljából. Amennyiben a tünetek megjelenésének kiváltó oka a szedett pszichiátriai gyógyszerek mellékhatásaként megjelenő magas prolaktinszint, szükséges az antipszichotikumok felülvizsgálata, új terápia beállítása. Leghamarabbi és legstabilabb gyógyulás a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együttes alkalmazásától várható.

A terhesség és a hamis terhesség tünetei hasonlóak és zavaróak lehetnek. Van azonban egy jelentős különbség a hamis terhességben: hamis terhesség esetén a baba nem látható az ultrahangon, és nincs érzékelhető szívverés sem. Az orvos azonban néha bizonyos fizikai változásokat fedez fel a terhesség alatt, beleértve a megnagyobbodott méhet és a meglágyult méhnyakot.

tags: #amikor #terhesen #elviselhetetlen