Tudnivalók szoptatós anyukáknak: tévhitek és tények

Az anyatej minden újszülött életében az első és legfontosabb táplálék, mégis szembesülhetünk olyan tényezőkkel, melyek befolyásolhatják az anyatej minőségét és mennyiségét. A szoptatós anyuka táplálkozása és életmódja nemcsak a saját, hanem a babája egészségét is befolyásolja. Bár az anyatej tápértéke stabil, összetétele bizonyos mértékben változhat, így a kiegyensúlyozott étkezésnek és a megfontolt gyógyszerszedésnek kiemelt jelentősége van. Ebben a cikkben körbejárjuk a szoptatás alatti gyógyszerszedést, fogyókúrát, edzést és egyéb életmódbeli szokásokat, valamint eloszlatunk néhány gyakori tévhitet.

Szoptatás és életmód: mi a megengedett és mi a kerülendő?

A legtöbb károsnak vélt tevékenység esetében az első megfontolandó dolog felmérni, hogy csak tévhit-e, vagy tényleg ártalmas az anyatejtermelés és a baba számára, ahelyett, hogy rágörcsölnénk és feleslegesen aggódnánk. Fontos tudni, hogy nem szükséges annyi mindenről lemondanunk a szoptatás alatt, mint gondolnánk.

Gyógyszerek szedése szoptatás alatt

Valószínűleg a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy szedhető-e bármilyen gyógyszer a szoptatás során, hiszen ilyenkor is előfordulhat betegség, de akár kisebb problémák, pl. fejfájás, amikor automatikusan nyúlnánk a gyógyszer után. Vagy éppen az ellenkezője történik, és inkább szenved az édesanya, pedig sok készítmény szedhető fájdalom esetén szoptatás alatt is. Öngyógyítás helyett, mindig kérjük ki a szoptatási tanácsadó vagy orvos tanácsát, hiszen ők fogják tudni megmondani, hogy melyek azok a gyógyszerek, amik szoptatás alatt is biztonsággal szedhetők. Az anyatejben megjelenő gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen adagban, mennyi ideig szedi az anya, illetve figyelembe veszik a baba életkorát is. Teljesen más elbírálás alá esik egy újszülött, naponta többször szoptatott csecsemő, mint egy 1-2 éves, napi 1-2 alkalommal szoptatott kisgyermek.

Láz- és fájdalomcsillapítók szedése

Fontos megemlíteni, hogy lehet lázasan is szoptatni, ritka az a fertőző betegség, amivel az anyának ez nem megengedett. Ha mellgyulladás miatt alakul ki láz, akkor pedig gyógyító hatással is bír a gyakrabban történő szoptatás. Fájdalomcsillapítók közül az ibuprofén és metapyrin tartalmú gyógyszerek tiltólistásak, mivel rossz hatással lehetnek a babára. Helyettük paracetamol tartalmú készítmények javasoltak. Kúraszerűen viszont egyik szedése sem ajánlott, tartós fájdalom esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni!

Fogamzásgátló szedése

Hormontartalmú gyógyszerek szedése nem megengedett, mivel ártalmas lehet a csecsemő fejlődésére, növekedésre és a tejtermelésre is. Szoptatás alatt a fogamzásgátlók közül a hormonmentes módszerek alkalmazása javasolt.

Antibiotikum szedése

Mint a legtöbb gyógyszercsoportban, az antibiotikumok között is található olyan hatóanyag, ami a gyermek veszélyeztetése nélkül szedhető és folytatható mellette a szoptatás. Ennek ellenére sok orvos nem javasolja az antibiotikumok szedését ebben az időszakban.

Orvosi kezelések elvégzése a szoptatás alatt

• Röntgen: A röntgensugár az élő sejtekben okozhat genetikai változásokat, ezért a várandós anyák esetében nem javasolt az elvégzése, viszont az anyatejben nincsenek olyan sejtek, amik a baba szervezetében tovább szaporodnának, ezért a szoptatásra ez nincs befolyással. Mégis legtöbbször azt javasolják, hogy a vizsgálat után célszerű egy adag anyatejet lefejni, kiönteni, és ezt követően szoptatni. Kivétel ez alól az olyan eset, mikor radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe például a pajzsmirigy vizsgálatok során.
• Véradás: Nem ajánlott a szoptatós anyáknak, mivel a szoptatás is megterheli a szervezetet, és akár vérszegénység is kialakulhat.
• Beavatkozások: Ezek során érzéstelenítőket vagy altatószereket használnak. A helyi érzéstelenítés és az altatás sem befolyásolja a szoptatást. Amennyiben utána az anyának tiszta a tudta, képes mozogni, nyugodtan folytathatja a szoptatást.

Diéta és sport szoptatás alatt

Az örök kérdés, szabad-e fogyókúrázni a szoptatás alatt. Itt is a mértéken van a hangsúly és a kiegyensúlyozott étrenden, vagyis ne vonj meg magadtól semmilyen fontos tápanyagot, ügyelj a szénhidrát, fehérje, zsír egyensúlyra. Ha bizonytalan vagy, kikérheted szakember, dietetikus segítségét. Ne törekedj gyors súlyvesztésre, változatos étrend és rendszeres mozgás mellett heti fél kg fogyás nem befolyásolja a tejtermelést. A sportolás nem tilos, sőt! Néhány szempontot figyelembe véve a mozgás nem fogja rossz irányba befolyásolni a tejtermelődést, és csak a pozitív hatásait érezheted. Természetes szülés után 6 hét pihenés javasolt, míg császármetszés esetén 3 hónap, hogy a szervezet regenerálódni tudjon, de ez egyénenként eltérhet. Mielőtt elkezded az aktívabb sportot, várd meg a 6 hetes/3 hónapos kontrollt, és kérd ki orvosod véleményét.

Mire figyelj sportolásnál szoptatás alatt?

• Figyelj a fokozatosságra: Ne terheld túl magad, mert az a tej csökkenéséhez, elapadásához is vezethet, és a termelődés nagyon nehezen indítható be újra. Nagyon intenzív edzés esetén előfordulhat a tej savasodása, és az íze megváltozhat, de mérsékelt mozgásnál ettől nem kell tartanod. Használhatsz pulzusmérőt, a megfelelő pulzusszámmal végzett sportolás nem lesz negatív hatással a tejtermelődésre.
• Figyelj a folyadékbevitelre: A túl sok izzadás elvonhatja a folyadékot a tejtermeléstől, ügyelj rá, hogy edzés közben és utána is pótold az elvesztett mennyiséget.
• Fontos az időzítés: Célszerű az edzést szoptatás után végezni, a megnagyobbodott mellek így kevésbé fognak kényelmetlenséget okozni.
• Megfelelő ruházat: Mindenképp kényelmes sportmelltartót viselj, ami nem szorít, könnyen tudsz benne mozogni. A következő szoptatás előtt természetesen zuhanyozz le, hiszen a sós izzadtság zavarhatja a babát.
• Kerüld a mellizomgyakorlatokat: Szoptatás alatt kerülendő a mellizomgyakorlatok végzése, főleg az első időszakban, hogy a mell becsomósodását vagy gyulladását kizárjuk.

Lehet-e szoptatni várandósan?

A szoptatás és a terhesség nem zárják ki egymást. Egészséges várandósság esetén lehet szoptatni, de ha a kismamának korábban volt vetélése vagy bármilyen alhasi görcs, fájdalom előfordul, akkor célszerű megfontolni a baba elválasztását. A várandósság alatt jellemző fáradtság, aluszékonyság is megviseli az anyát, illetve az érzékenyebb mellek miatt fájdalmasabb lehet a szoptatás, emiatt ajánlott rövidebb ideig vagy ritkábban szoptatni. A gyerekek egy része el is választja magát, mivel az anyatej íze megváltozik, aztán csökken, a harmadik trimeszterben pedig újra előtej lesz belőle, hiszen felkészül az anya szervezete az újszülött fogadására.

Szoptatás alatt kerülendő életmódbeli tevékenységek

• Szolárium: Semmi akadálya a szoptatási időszakban a szolárium használatának, természetesen mértékletesen és a fényvédelemre is ügyelve.
• Hajfestés és kozmetikai termékek használata: A hajfestékekben előforduló káros anyagok a várandósság során jelenthetnek rizikót, a szoptatás alatt viszont nem. Ilyenkor a babák illatokra való érzékenysége okozhat problémát, például egy testápoló, tusfürdő használatakor. Célszerű ilyenkor is inkább natúr kozmetikumokat választani, melyek egyrészt kevés illatanyagot tartalmaznak, másrészt egyéb kemikáliáktól is mentesek.
• Uszoda, élővíz: Szoptatás alatt kerülendő a nagyon hideg vízben való fürdés, mivel ez rossz hatással lehet az tejtermelésre, csökkentheti azt, de ezenkívül nincs más negatív vonzata szoptatáskor a fürdőzésnek.
• Szauna használata: A szoptatásra, a tejtermelésre a meleg jó hatással van, tehát nincs akadály a szaunázásnak. Itt elsősorban a folyadékpótlásra kell utána figyelni, mert a dehidratáltság okozhat problémát a tejtermelésben.
• Kávé és alkoholfogyasztás: Kis mértékű kávéfogyasztás (napi 1-2 adag) nem okoz problémát a babánál, nagyobb mennyiségű koffein azonban nyugtalanná teheti a csecsemőt és az alvására is negatív hatással lehet. Szoptatás alatt kerülendő a rendszeres alkoholfogyasztás, mivel megváltoztatja az anyatej ízét, illetve a baba mája nem képes az alkohol gyors lebontására, és egyéb káros hatásai is lehetnek a fejlődésére nézve.
• Dohányzás: Szoptatás alatt kerülendő a dohányzás, hiszen a nikotin képes átjutni a tejbe és ott fel is halmozódik, ami káros hatással lehet a baba fejlődésére. A dohányos anyák csecsemőinél gyakoribb lehet a hasfájás, nyugtalanság.

Táplálkozás szoptatás alatt: mit és mennyit?

A baba 6 hónapos koráig javasolt a baba kizárólagos anyatejes táplálása, ebben az időszakban tehát a csecsemő egyetlen tápanyagforrása az anyatej. Ebben megtalálhatóak a fejlődéséhez szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok és a különböző mikrotápanyagok is. A nélkülözhetetlen összetevőkön túl azonban megjelenhetnek az anyatejben az anyuka által fogyasztott élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, az arra érzékenyekben allergiás reakciót kiváltó táplálékfehérjék, a bevett gyógyszerek hatóanyagai is, ezért nem mindegy tehát, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka.

Egészséges táplálkozás

Egészséges szoptatós anyuka elvileg mindent ehet, a legfontosabb szabály a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A modern ajánlások szerint kifejezetten ellenjavallt a felesleges, orvosi indok nélkül alkalmazott megszorító (restriktív), vagy az egyes élelmiszereket teljesen kiiktató (eliminációs) diéta követése. Sok nő szorong amiatt, hogy étrendjével árthat a babának. Tudni kell azonban, hogy az anyatej összetétele nagyrészt stabil, a táplálkozás csak kisebb mértékben befolyásolja azt. Még hiányos táplálkozás esetén is hamarabb jelentkeznek a tünetek az anyuka szervezetében, mint a csecsemőnél, ezért a szoptatás alatti tápanyagbevitelre is jelentős részben önmaga egészsége miatt kell figyelmet fordítania. Az ételek túlzott megválogatásánál fontosabb az elegendő mennyiség: szoptatás alatt plusz napi 600-700 kcal a szervezet energiaigénye, és kb. egy liter víz az extra folyadékigény. Természetesen fontos, hogy minél több friss ételt fogyasszunk, kerüljük az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását. Ez azonban általános szempont az egészséges táplálkozáshoz, nem csak a szoptatás időszakában érvényes.

Élelmiszerek és összetevők, amiket érdemes megfontolni

• Gabonafélék: Javasolt a teljes kiőrlésű lisztek, pékáruk, tészták, müzlik és a barna rizs.
• Zöldségek: A magas cellulóz- és aromatartalmú zöldségek puffadást, hasfájást okozhatnak a csecsemőknél (pl. kelkáposzta, karfiol, karalábé, káposzta, fokhagyma, kukorica, zöldborsó, szárazhüvelyesek), ezért fogyasztásuk kerülendő, főleg a szoptatás első hónapjaiban.
• Gyümölcsök: Csökkenteni kell az eper, málna, citrusfélék fogyasztását.
• Fűszerek: A magas illóolaj tartalmú fűszereket, ételízesítőket is célszerű kerülni, pl. csípős paprika, bors.
• Fehérjék: A fehérjében gazdag ételek, például a tojás, a sovány húsok, a hüvelyesek és a bab gondoskodnak arról, hogy Ön és babája megkapja a szükséges tápanyagokat.

Kerülni kell-e az allergéneket?

A kifejezetten allergénkerülő (tejmentes, tojásmentes, halmentes, földimogyoró-mentes stb.) anyai diéta kerülendő. Ennek csecsemőkori allergiát, ekcémát megelőző hatása nem bizonyított, ezért egészséges baba esetében nem indokolt. Az allergiás betegségek kialakulása inkább a baba immunrendszerének érésével van összefüggésben, ennek fejlődését magával a szoptatással és a kiegyensúlyozott táplálkozással támogathatja az anyuka, nem az allergének kerülésével. Az erős allergénként ismert élelmiszerek túlzott fogyasztása nem javasolt, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás, heti 1 adag hal beillesztése az étrendbe ajánlott. A szoptatás alatt az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejben, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már.

Folyadékbevitel

A folyadékbevitelt is növelni kell, átlagosan kb. 850 ml tej képződik naponta, ezért ajánlott a szoptató anyukáknak a napi 1,5-2 liter folyadék mellett még plusz 1 liter folyadékot fogyasztani. Igyál legalább 8-10 pohár vizet és egyéb probiotikus folyadékokat és lédús gyümölcsöket a nap folyamán. De ne cseréld ki azokat csomagolt gyümölcslevekre, cukros és/vagy koffeintartalmú italokra, amelyek nemcsak üres kalóriákat és felesleges cukrot tartalmaznak, hanem álmatlanná is teszik gyermekét.

Probiotikumok és omega-3 zsírsavak

A különböző Lactobacillus törzsek segítik az emésztést, a baba bélcsatornájának érését, gátolják a fertőző kórokozók megtelepedését. Hasfájást megelőző és táplálékallergia kialakulását gátló szerepük is jelentős. Az anyuka által szedett probiotikumok hatására az anyatejben mérhető IgA immunglobulin szintje is megemelkedik, ami fertőzések elleni védelmet nyújt az újszülöttnek. Bizonyos magzatvédő vitaminokban már megtalálhatóak omega-3 zsírsavak, melyek támogatják a baba idegrendszerének egészséges fejlődését, de allergiát megelőző hatásuk is feltételezett.

Tévhitek a szoptatásról

1. tévhit: Az anyatej nem elegendő az újszülöttnek az első napokban

Az emlőmirigy már a terhesség 16. hetétől készen áll a tejtermelésre, és el is kezdi termelni az előtejet (az ún. kolosztrumot). Az újszülött gyomortérfogata az első napon mindössze 6 ml, a második napon 12 ml. Egy újszülött egyszerre kb. fél ml folyadékot tud lenyelni, így 8-10 korty (4-5ml) a kolosztrumból éppen elegendő egy etetésre. Ilyen módon az első napon átlagosan termelt 100ml kolosztrum éppen fedezi az újszülött szükségleteit. A kolosztrum sűrű, szinte gélszerű folyadék, amely igen magas koncentrációban tartalmaz ellenanyagokat, fehérvérsejteket, enzimeket, növekedési faktorokat, antioxidánsokat és egy sor más fontos összetevőt. A kolosztrum bevonja az újszülött bélfalát, megakadályozva ezzel a kórokozók megtelepedését; elősegíti a hasznos bifidusz flóra kialakulását, és hashajtó hatású, ezzel csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét ill. annak mértékét. A fentiek miatt nemcsak az rendkívül fontos, hogy az újszülött hozzájusson a kolosztrumhoz, hanem az is, hogy ez legyen az első tápláléka. Amennyiben a szoptatás akadályozott, az újszülött megkaphatja a lefejt kolosztrumot kanálból, pohárból vagy fecskendőből, esetleg gyomorszondán át (pl. koraszülött babáknál).

2. tévhit: A sárgaság elkerülése érdekében az újszülöttet vizet itatni kell

A születés után a magzati vörösvértestek szétesnek. A bennük lévő hemoglobin egyik lebontási terméke a bilirubin, amely a csecsemő véráramában albuminhoz kötődik, és a májba szállítódik. Itt egy másik molekulához kötődik, majd az epeutakon keresztül a baba beleibe kerül, ahonnan a széklettel távozik. Az újszülöttek több mint felénél ún. élettani sárgaság alakul ki az első élethéten. Az elmúlt években néhány tanulmány azt mutatta ki, hogy a szoptatott babáknál gyakrabban fordul elő a sárgaság, és ezt az anyatejben lévő valamely összetevőnek tulajdonították. Ezek a kutatók azonban elmulasztották a szoptatás részleteit megvizsgálni, pl. milyen gyakran kapott enni a baba. A kutatók azt találták, hogy a harmadik és negyedik napon mért bilirubin szint közvetlen összefüggésben volt azzal, hogy a baba hányszor szopott az első napokban. Az első hét után is fennálló vagy fokozódó sárgaságot korábban késői vagy anyatejes sárgaságnak nevezték, és úgy gondolták, hogy az élettani sárgaságtól különböző, kóros jelenségről van szó. Mára azonban kiderült, hogy ez az állapot a szoptatott babák mintegy egyharmadát érinti, és kezdik a fiziológiás sárgaság normális elhúzódásaként kezelni. Az emelkedett bilirubinszint akár a baba 2-3 hónapos koráig is fennállhat, és a legtöbb esetben beavatkozás nélkül, magától rendeződik. A legtöbb esetben szükségtelen a szoptatás felfüggesztése, hacsak a bilirubinszint nem extrém magas vagy nem mutat emelkedő tendenciát. Elhúzódó sárgaság esetén szükség lehet néhány vizsgálat elvégzésére a kóros állapotok kizárására.

3. tévhit: 2-3 óránként csak 10-15 percig szoptassunk, hogy ne sebesedjen ki a mellbimbó

Ez a téves állítás abból a téves elképzelésből származik, hogy ha a baba túl hosszú ideig szopik, az a mellbimbó "felázásához" és kisebesedéséhez vezet. A mellbimbó sebesedését azonban a legtöbb esetben a nem megfelelő mellrehelyezés okozza. Amennyiben a csecsemő jól kapta be a mellet, a mellbimbó a szájüreg hátsó részében, védetten helyezkedik el, és nem sebesedik ki, akármilyen hosszú ideig van is a baba szájában. A szülés utáni első napokban a legtökéletesebb mellrehelyezés mellett is előfordulhat valamennyi érzékenység a mellbimbón, mivel a bőrnek alkalmazkodnia kell a szokatlan igénybevételhez. Az első pár nap elmúltával ez az érzékenység megszűnik, és a szoptatás fájdalommentessé válik. Amennyiben ez nem így történik, kérjük szakember segítségét annak kiderítésére, hogy mi lehet a fájdalom vagy a sebesedés oka. A legtöbb esetben a szoptatási helyzet javítása, a mellrehelyezés korrigálása megoldja a problémát. Néhány esetben a csecsemő vagy az anya anatómiai eltérései állnak a háttérben (pl. lenőtt vagy rövid nyelv, lapos vagy befelé forduló bimbó stb.). Sokszor fordul elő, hogy cumi, cumisüveg vagy bimbóvédő használata zavarja meg a baba szopási technikáját, és ez vezet a bimbó sebesedéséhez. Akármi áll is a fájdalmak hátterében, mindig lehet javítani a helyzeten, ezért nem szabad belenyugodni a fájdalmas szoptatásba, érdemes szakemberhez fordulni.

4. tévhit: Ne szoptassuk a babát túl gyakran, mert hasfájása lesz

Ennek a téves állításnak az indoklásaként legtöbbször azt szokták felhozni: "ha friss tej keveredik a félig emésztetthez a baba gyomrában, az hasfájást okoz." Mivel az anyatej nagyon könnyen emészthető táplálék, igen gyorsan - átlagosan másfél óra alatt - kiürül a baba gyomrából. Ezért teljesen természetes, ha egy szopós baba akár 1-2 óránként megéhezik, és enni kér. A csecsemők általában nem egyenlő időközönként kérdezősködnek mellre. Néha hosszabb szünetet hagynak két szopás között, máskor egy órán belül akár többször is szopizni szeretnének. Az elfogyasztott tej mennyisége sem egyforma: amikor nagyon éhesek, alaposan kiürítik a mellet, az elérhető tejmennyiség nagyrészét elfogyasztják, máskor csak kortyolnak néhányat az első tejből szomjuk oltására, megint máskor "csak" cumiznak, és élvezik a nyugalmat, biztonságérzetet és örömöt, amit az édesanyjuk testközelsége ill. maga a szopás ad. Ha a csecsemő gyakran, rövideket szopik, és az édesanya minden alkalommal a másik mellét kínálja fel, a baba valóban hasfájóssá válhat. Ennek azonban nem az az oka, hogy a félig emésztett tejre frisset szopott, hanem az, hogy rövid szopásai alkalmával mindkét mellből csak az ún. első tejet fogyasztotta el. Ez a tej laktózban gazdag, ami gyakran puffadást, így hasfájást okoz, a baba széklete pedig hígabb, zöld színű lesz.

tags: #amikor #szoptato #anyosom