Pénteken lépett életbe az amerikai Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése, mellyel a konzervatív többségű testület megsemmisítette az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb alkotmányjogi döntését, a nők abortuszhoz való jogának alkotmányos védelmét. A védelem megszűnésének napján republikánus vezetésű államok sora aktiválták drákói törvényeiket, melyek végrehajtása azonban a valódi tiltás mellett legalább ugyanakkora jogi káoszt okozott az eleve számos tilalomfával körülvett területen.
Sokan egy reakciós korszak nyitányaként értelmezik a jogszűkítést, de az abortusz betiltásáért évtizedek óta harcoló republikánusok sem ünnepelhetnek felhőtlenül. A Legfelsőbb Bíróság lépése 150 évvel veti vissza az USA-t, és alapjaiban rengeti meg az amerikai nők önrendelkezési jogát.
Mi az a szövetségi Legfelsőbb Bíróság?
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (Supreme Court) egyszerre működik alkotmánybíróságként és fellebbviteli bíróságként. A bírák kinevezése élethosszig vagy önkéntes visszavonulásukig szól, és gyakorlatilag lehetetlen őket tisztségükből elmozdítani. A Legfelsőbb Bíróság döntései ellen nem lehet fellebbezni, azokat vagy maga a testület bírálja felül egy új döntésével - ahogy az a Roe v Wade-del történt -, vagy pedig alkotmánymódosítással avulnak el, ami szintén elképzelhetetlen.
Ennek az alkotmányos hagyománynak az egyik legkevésbé politikus eleme az alkotmánybíróságként és fellebbviteli bíróságként is működő szövetségi legfelsőbb bíróság volt - egészen eddig.
Ugyanis miközben a kilenctagú testületnek korábban is voltak különböző megfontolások alapján megkérdőjelezhető, valamely politikai lobbi nézeteit tükröző döntései, az amerikaiak számára csak az abortusz alkotmányos védelmének múlt heti eltörlésével vált nyilvánvalóvá, hogy a Legfelsőbb Bíróságon egy olyan konzervatív klikk került többségbe, mely a társadalom kisebbségének ideológiai nézeteit igyekszik érvényre juttatni.
A közvélemény többségét az is sokkolta, hogy miközben az amerikaiak hagyományosan a „szabadság”-ot tartják a legfőbb politikai értéknek, a Legfelsőbb Bíróság pont egy fontos szabadságjogot törölt el.
A „Roe v. Wade” ítélet: a női egyenjogúság pillére
A Roe v. Wade néven elhíresült döntés 1973-ban született, amikor egy kétgyerekes texasi anya, a perben Jane Roe néven szereplő Norma McCorvey el akarta vetetni magzatát. Amikor ezt jogi akadályok miatt nem tudta kivitelezni, egészen a Legfelsőbb Bíróságig vitte ügyét. A testület 7:2-es arányban azt a precedensértékű határozatot hozta, miszerint a nőknek joguk van állami korlátozás nélkül az abortuszra egészen addig, amíg a magzat nem érte el azt a fejlődési szintet, hogy életben maradhasson a méhen kívül.
Az igen izgalmas érvekkel megtámogatott és ugyanilyen izgalmas ellenérvekkel elutasított döntés alapján ez a 22-24. hét körül következik be. A Roe v. Wade kétség kívül a női egyenjogúság, a női élet tervezhetőségének egyik mérföldkövévé vált.
Azonban a melegházassággal ellentétben az abortuszt a Legfelsőbb Bíróság ítélete egyáltalán nem emelte ki a pártpolitikai ügyek közül. Sőt, pont a döntéssel vált az abortusz női alapjogként való támogatása (a „pro-choice”, azaz „választáspárti”), illetve az abortusz kvázigyilkosságként való megbélyegzése (a „pro-life”, azaz „életpárti”) a liberális, illetve konzervatív identitás fontos elemévé.
Norma McCorvey: egy ellentmondásos hős
A ’Roe vs. Wade’ ügyet kirobbantó állapotos hölgy, Norma McCorvey (1947-2017) sokáig elrejtőzött a ’Jane Roe’ álnév mögé. Életútja finoman szólva nem volt egyenes: véleménye többször változott, a motivációi és indokai pedig sokszor érthetetlenek maradtak. Először a terhességmegszakítás legalizálását követelve jelent meg a kamerák előtt. Később az abortusz tilalmáért ment utcára. Halála előtt viszont ismét a terhességüket megszakítani akarók szószólója lett.
Ezért nem tudott hőssé válni se a pro-, se a kontratábor számára. Norma McCorvey egész életében menekült származása, múltja, a felelősség és önmaga elől is. „Elfogadtam a pénzüket, a kamerák elé álltam és azt mondtam, amit elvártak tőlem” - nyilatkozta McCorvey néhány évvel halála előtt. „Mindig a nők döntési szabadságának híve maradtam, csak 450.000 dollárért cserébe támogatta az abortusz ellenzőit a médiában.”
Aka Jane Roe | Hivatalos előzetes [HD] | FX
A konzervatív fordulat és a „Roe v. Wade” megdöntése
Ma már jól látszik, hogy a „pro-life” mozgalom tudatosabban készült a Roe v. Wade eltörlésére, mint az abortuszjogok védelmezői az ítélet megvédésére. Előbbiek évtizedek szívós munkájával elérték, hogy a Republikánus Pártban hitvallás szintjére emelkedett az abortuszellenesség. Ezzel párhuzamosan pedig generációkon átívelő bírói kiválasztási folyamatokkal biztosították azt, hogy a különböző szintű bíróságok republikánus kinevezettjei kizárólag az ő nézeteiket vallják a terhességmegszakításokról.
Az évtizedek óta várt pillanat, pontosabban az évtizedek óta várt három pillanat akkor jött el, amikor Donald Trumpnak - részben a véletlennek, részben néhány cinikus húzásnak köszönhetően - három Legfelsőbb Bíró jelölésére is lehetősége nyílt négyéves ciklusa alatt. Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh, majd közvetlenül a 2020-as elnökválasztás előtt Amy Coney Barrett megválasztásával 6:3-as többségbe került a Legfelsőbb Bíróságon belül a konzervatív blokk - és a hat konzervatív bírón belül öten elkötelezettek voltak az abortuszszabályok felülvizsgálatára.
A republikánus vezetésű Mississippi állam 2018-as drákói abortuszellenes törvényének életbe léptetését bíróságon támadta meg a tagállam egyetlen abortuszklinikája, és az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott. A 2021 decemberében tartott meghallgatáson a tagállam jogi képviselői azzal érveltek, hogy az amerikai alkotmány nem rendelkezik az abortuszról, így az azt alapjogként elfogadó 1973-as, ún. „Roe v. Wade” Legfelsőbb Bírósági döntés hibás.
Vezető amerikai lapok Legfelsőbb Bírósági tudósítói már 2021 decemberében figyelmeztettek, hogy a Legfelsőbb Bíróság hajlik arra, hogy elfogadja Mississippi államnak a Roe v Wade ellen felhozott érveit. 2022 májusában pedig kiszivárgott az ügy februári keltezésű, a testület többsége által támogatott határozattervezete, melyet a republikánus George W. Bush által 2005-ben kinevezett, a második legkonzervatívabb Legfelsőbb Bírónak számító Samuel Alito jegyzett.
Lényegében ez a szöveg minősült át az abortusz alapjogi megszüntetéséről szóló végzéssé, és az a fő érv sem változott, miszerint a terhességmegszakítás nem szerepel sem az alkotmányban védendő egyéni jogok, sem pedig az alkotmány által fel nem sorolt, de abból „származtatható” jogok között, ezért „elhibázott” döntés volt az abortuszt alapjoggá minősíteni.
Az ítélet és annak következményei
A határozat 5:4-es többséggel vált elfogadottá. A három liberális főbíró kritizálta azt, hogy a konzervatív többség „nem tulajdonít alkotmányos jelentőséget a nők saját testük és saját életútjuk feletti rendelkezésének”, és a döntést „a nők kezéből kicsavarva” a tagállamokat hatalmazza fel arra, hogy „akár a legnagyobb személyes és családi áldozatvállalás árán is” kényszerítsék a nőket magzatuk kihordására.
Az ellenvélemény megfogalmazói szerint a döntés olyan precedenst teremtett, mely alapján további jogok szűkítésére lehet számítani. A legkonzervatívabb főbíró, Clarence Thomas saját megjegyzésében nem rejtette véka alá, hogy az 1965-ös, a fogamzásgátlás jogáról szóló, a 2003-as, a „szodómiaellenes” törvényeket semmissé tévő, illetve a 2015-ös, a melegházasságok országos elismerését előíró határozatokat is felül kell vizsgálni.
Az ítéletet az alkotmányjogi semlegesség konyharuhájába burkoló magyarázatok ellenére mindenki az abortusz betiltásának megfellebbezhetetlen parancsaként ünnepelte/szidalmazta. A republikánus vezetésű tagállamok - melyek, ahogy arról feljebb is szó volt, előre számítottak a Roe v. Wade eltörlésére - azonnal elkezdték törvénybe iktatni az abortusz tilalmát, és bár a részletek államról államra változnak, több helyen vallási fundamentalista szellemben még a nemi erőszak vagy vérfertőzés útján fogant magzatoknál sem engedélyezik a terhességmegszakítást.
Több állam már előre betárazta a maga jogszabályát, melyet automatikusan aktivált a Legfelsőbb Bírósági döntés; szakértők szerint 25 szövetségi államban fogadtak vagy fogadnak el abortuszkorlátozó jogszabályokat. Ezeknek köszönhetően az USA abortuszklinikáinak mintegy negyede bezár, több helyen előjegyzéssel rendelkező pácienseket fordítanak vissza a retorziótól tartva. Az elkövetkezendő egy év alatt 100-140 ezer nő eshet el az abortusz lehetőségétől, ami - 2020-as adatokat alapul véve - 15 százalékos csökkenést jelenthet a legális tehességmegszakítások számában, azonban közben 20 százalékkal nőhet a valamilyen terhességhez vagy abortuszhoz köthető ok miatt elhalálozott terhes nők száma.
Jelenleg összesen 14 állam tiltja a terhesség megszakítását, több más államban pedig az eljárás korlátozott, vagy funkcionálisan hozzáférhetetlen. Az USA-ban minden harmadik reproduktív korú nő és lány él olyan államban, ahol az abortusz korlátozott vagy teljesen hozzáférhetetlen.
Az abortusz Amerikában - adatok és tendenciák
Az amerikai nők nagyjából negyede esik át abortuszon, de a fogamzásgátlásnak és a tinédzserek lankadó szexuális aktivitásának köszönhetően a terhességmegszakítások száma a 80-as évek végéhez képest felére csökkent. A terhességmegszakítás sokszor a tudatos családtervezés része, nem a lustaság vagy felelőtlenség diktálja: a szövetségi egészségügyi hatóság szerint 2019-ben tízből hat abortuszon átesett nőnek már kettő vagy annál több gyereke volt, és a rájuk való tekintettel dönt az újabb terhesség megszakítása mellett.
| Év | Legális terhességmegszakítások száma (becsült) | Változás a 80-as évek végéhez képest |
|---|---|---|
| 1980-as évek vége | Ismeretlen | Alapérték |
| Jelenleg | Kb. fele az 1980-as évek végi értéknek | -50% |
Az abortusz tilalmának gyakorlati megvalósítása azonban nem megy olyan egyszerűen. Floridában a szolgáltatók a helyi alkotmányra hivatkozva kérik az állam abortusztilalmának feloldását, Texasban a nagyvárosok ügyészei kerek perec megtagadták az abortuszszolgáltatók elleni fellépést.
A keleti és nyugati part nagy lélekszámú és demokrata vezetésű államaiban pedig szinte mindenhol megindult az abortuszhoz való jog tagállami alkotmányokba való beemelése. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Legfelsőbb Bírósági döntés, és az arra rávetődő abortusztilalmi törvények tovább növelték az egyes tagállamok közti különbségeket, és kiélezték a liberálisabb város és a konzervatívabb vidék ellentétét.
A Legfelsőbb Bíróság valamikor október előtt hozhat majd egy újabb fontos döntést arról, hogy az alsóbb szintű (törvényszéki) bíróságok dönthetnek-e az abortusztabletta betiltásáról. Az USA-ban a terhességmegszakítások több mint fele gyógyszerrel történik.
Politikai reakciók és jövőbeli kilátások
A Legfelsőbb Bíróság döntése új, ismeretlen lapokat csempészett a rohamosan közeledő novemberi félidős kongresszusi választási játszma paklijába is. Miközben az amerikai társadalom 85-90 százaléka stabilan azon az állásponton van, hogy a nőknek legalább korlátozott módon biztosítani kell a terhességmegszakítás jogát, és szintén többségük (kutatástól függően 50-69 százalékuk) alapvetően egyetértett a Roe v. Wade-del.
A CBS és a YouGov közös, a Legfelsőbb Bírósági döntést követően készített felmérése szerint a választók csaknem 60 százaléka - a megkérdezett nők kétharmada - nem értett egyet az abortuszjogok szűkítésével. A triumfáló republikánusokat is óvatosságra intik a közvélemény-kutatási adatok, és a párt vezetői attól tartanak, hogy az abortuszellenes-hullámon szörföző politikusaik túl messzire merészkednek.
Joe Biden, aki szerint az LB lépése 150 évvel veti vissza az USA-t, bejelentette, utasítani fogja az egészségügyi minisztériumot, gondoskodjanak arról, hogy az amerikaiak számára elérhetők lesznek a fogamzásgátló eszközök, akkor is, ha ezt az egyes államok korlátozni fogják. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kongresszusnak is lépnie kell, és kodifikálnia kell az első Roe-ítéletet, illetve emlékeztette az amerikaiakat arra is, hogy ősszel számos államban választások lesznek, és most még fontosabb lett az, hogy ki kerül az egyes államok élére vagy a szenátusba.
Céges támogatás és nemzetközi visszhang
Több olyan cég is van ugyanakkor, mint például a Disney, a Starbucks, a Netflix, a Tesla vagy az Airbnb, amelyek már közölték, hogy fedezik az útiköltséget azon dolgozóiknak, akik abortuszt szeretnének elvégeztetni, de ehhez másik államba kell utazniuk.
Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International amerikai igazgatója szerint míg globális szinten javul a reproduktív jogok helyzete, és számos országban - például Írországban, Argentínában, Kolumbiában vagy Mexikóban - arra törekednek, hogy dekriminalizálják és legalizálják az abortuszt, az USA a Roe kontra Wade visszavonásával egyértelműen rossz irányba halad. „Az Egyesült Államok szörnyű példát mutat világszerte, miközben veszélybe sodorja a nők, lányok és teherbe esők egészségét” - mondta el az igazgató.
A jogaik elleni összehangolt támadások ellenére az amerikai polgárok túlnyomó többsége továbbra is támogatja a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést, az emberi jogi aktivisták - így az Amnesty mozgalom tagjai is - pedig továbbra is kiállnak az abortuszhoz való jog mellett.