A kisgyermeknevelők helyettesítésének szabályozása és gyakorlati alkalmazása folyamatosan változik, különös tekintettel a jogszabályi módosításokra és a bírósági gyakorlatra. Ez a cikk áttekinti a helyettesítési pótlék bevezetésének okait, a pótlék meghatározásának módját, valamint a 2024-től életbe lépett változásokat, kitérve az illetmény fogalmára és a pedagógusok helyettesítési kötelezettségeire is.
Miért volt szükség a helyettesítési pótlék bevezetésére?
Évek óta problémát jelentett a foglalkoztatottak oldaláról, hiányzás esetén a Kjt. 24.§ szerinti helyettesítési díj kifizetése. Miközben a Kjt. és a bírói gyakorlat arányos díjazást követel meg, ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát [Kjt. 24. § (1) bek.], ennek pontos mértékét a jogszabály sajnos százalékos, vagy más mértékben nem rögzíti. Csak annyit, hogy a dolgozót arányos díjazás illeti meg.
2021. január 1-jétől a már ismert/alkalmazott korábbi bér- és pótlékelemek mellett, a korábban alkalmazandó Kjt. 24.§ (1) bek. szerinti helyettesítési díj helyett, a Kjtvhr. 15. § (10) bek alapján 2021. január 1-jétől helyettesítési pótlékot kell fizetni a bármilyen okból távollévő kisgyermeknevelő részére - amennyiben a társ-kisgyermeknevelő egyedül látja el a csoportot.
A helyettesítési pótlék mértéke és meghatározása
„Helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, mini bölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az egy órára járó illetmény 30 %a.” [Kjtvhr. 15. § (10) bek.]
A helyettesítési pótlék mértékének meghatározásakor a dolgozó egy órára járó illetményének 30 %-át kell a munkáltatónak alapul venni. Ennek megfelelően a kisgyermeknevelők esetében órában kell kimutatni azt az időszakot, amikor egyedül látják el a bölcsődei csoporttal kapcsolatos feladatokat. Ezen óraszámok összesített mértékét kell feladni az államkincstár felé bérszámfejtésre a munkáltatónak.
Mit jelent az illetmény fogalma?
A Kúria számos döntésében kimondta, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak (Mfv.II.10.390/2016/5., Mfv.II.10.414/2016/6., Mfv.II.10.550/2016/4.), a Kjt. 66. § (1)-(5) bekezdésében, 85/A. A töretlen bírói gyakorlat szerint az illetmény fogalma nem szabályozza külön a garantált illetményt, és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, ezért azokat az illetmény fogalma együttesen tartalmazza.
A kisgyermeknevelő munkakörön kívül más munkakörben foglalkoztatott dolgozót (pl. bölcsődei dajka, élelmezésvezető, konyhai kisegítő, házimunkás stb.) változatlanul a Kjt. 2021. január 1-jétől érvényes besorolás szerinti illetménye illeti meg.
Változások 2024. január 1-jétől
Így 2024-től a helyettesítési pótlék kizárólag akkor illeti meg a bölcsődei csoportban a kisgyermeknevelőt, ha az általa ellátandó gyermekek számított létszáma - a másik kisgyermeknevelő távollétekor - meghaladja a bölcsődei nevelési évben az adott bölcsődei csoportba felvehető gyermekek létszámának 50%-át.
A dolgozóktól, pedig szintén megköveteli a helyettesítéses napok saját maguk számára történő rögzítését, amely során már nem lesz már elég, a váltótárs hiányzásának rögzítése, hanem azt is célszerű lejegyezni, hogy mely gyermekek voltak bent a csoportban az egyes helyettesítéses napokon. Ugyanis vita, vagy elmaradt bérigény esetén egy bírósági eljárásban azt is vizsgálnia kell már a bíróságnak, hogy az adott csoportban mennyi volt a felvehető gyermeklétszám és abból, hány gyermek volt bent az egyes napokon.
Az összeomlás forgatókönyvei ‒ Válság és választás Magyarországon 2024-ben (2024. június 18.)
A pedagógusok helyettesítési kötelezettségei és a pótlékok
Az elmúlt időszakban többen kérdezték a helyettesítésekkel kapcsolatos szabályozás gyakorlati alkalmazását. A jogszabály megjelenésekor kiadott 2023. évi LII. törvény indokolása a pedagógusok új életpályjáról szóló 2023. évi LII. törvény indokolásából is kinyerhetőek a vonatkozó információk.
Az értelmezésem szerint a legfeljebb 110 % a pedagógus heti terhelhetőségének a határa, amit old azzal, hogy egy hónapon belül a hetek között enged átcsoportosítani, mert nem biztos, hogy minden héten lesz eseti helyettesítése a pedagógusnak.
A tanítási évben 60 óra az eseti helyettesítések elrendelhető száma a teljes munkaidőben. 10 hónap van egy tanítási évben. Ha havonta 8 óra esetit kell ellásson a pedagógus (állásfoglalás szerint), akkor 7 hónap alatt le kell tudjon 7X8 = 56 óra eseti helyettesítést (szeptembertől márciusig) a pedagógus, a 8. hónapra (áprilisra) marad 4 óra eseti helyettesítése és májusban, meg júniusban nem lehet majd beosztani esetire, mert akkorra elfogyott neki mind. Ugyanis a jogszabály meg nem engedi, hogy a hónapok között is át lehessen csoportosítani az eseti helyettesítések számát.
Ráadásul a jogszabály, a Vhr 28.§ (7) bekezdése azt mondja ki, hogy az eseti helyettesítéseket havi bontásban kell megállapítani és ellenőrizni (nekem a megállapítani szó itt amúgy is azt jelenti, hogy előre meghatározni, mert ha nem azt jelentené akkor azt kellett volna írni, hogy kiadni, és véleményem szerint csak azt lehet ellenőrizni amit meg előre meghatároztunk). De a havi 8 óra ellentmond a Vhr 28.§ (1) bekezdésének is, ami meg azt mondja, hogy kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében egyéb más mellett eseti helyettesítés rendelhető el. De ha májusban meg júniusban nincs már rá kerete a pedagógusnak (fentebbi számítás alapján már áprilisban elfogyhatott neki) akkor már nem rendelhető el helyettesítés ezekben a hónapokban, tehát ez a jogszabály akkor nem teljesül.
A pedagógus a 24 óra és a 32 közötti időben kell ellássa a 401/2023.Korm.rend. Eseti helyettesítés évi 60 óra lehet, amit havonta elosztva kell kiadni, így az átlagban havi 5 óra. Két hét egybefüggő ugyanazon munkakört érintő eseti helyettesítés után a helyettesítés tartóssá válik, vagyis ki kell fizetni, ez a többlettanítási óradíj. A pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíjat kell fizetni (440 000 Ft 1%-a).
Tartós az a helyettesítés is, ami megállapodás alapján jön létre.
A pedagógus kötelező órája 24 óra (már szeptembertől is és januártól is), ebből kell levenni a mk vezetői, 2 óra, az ofői, 2 óra, a DÖk 1 óra, és a főiskolai (nem gyakorló iskolában) hallgatók mentorálása után járó 1 órát. Ha a mindet ellátja a pedagógus, akkor is 4 óra ez összesen. Ezalatt a 4 óra alatt (ha az adott pedagógus ofő is meg mk vezető is pl).az érintett pedagógus az intézményben tartózkodik és ellátja ezeket a feladatokat.
A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás (ez az amikor a pedagógust más intézménybe át lehet irányítani, utasítás) akkor a feladatellátás idejére a pedagógus a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege tíz százalékával emelt összegű illetmény illeti meg, ha valakinek 430 000 Ft az alapilletménye, akkor 43000 Ft-ot kap havonta azért, mert más intézményben is tanít átmenetileg. Az utasítás feltételeit a jogszabály meghatározza, pl. a tankerületi központ munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a saját szervezeti egységeként működő - a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérően, de egy járáson belül - más nevelési-oktatási intézmény feladatellátási helyén történő munkavégzésre utasíthatja. Az utasítás akkor rendelhető el, ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg. Az utasítás feltétele, hogy a munkáltató írásban ajánlatot tett a foglalkoztatottaknak, azonban az ilyen módon, megállapodás alapján történő munkavégzésre vonatkozó ajánlatot kettő munkanapon belül egyetlen érintett sem fogadta el. Az utasítás legfeljebb miniszteri rendeletben meghatározott tanítási félév végéig szólhat.
Mesterpedagógusnak, ha az adott hónapban nincs kirendelése az OH-tól, akkor nem jár neki a szabadnap, sem a munkaidő csökkentés. A Mesterpedagógusok munkaidő csökkentés mértéke már most szeptembertől is nőtt, 20 óra kötelező óraszámuk (18 helyett).
A vezetők pótlékának neve megbízási díjra változik. A megbízási díj számítási alapja a Gyakornok januári, a végrehajtási rendeletben már fixen meghatározott (88.§ (1)bekezdés) illetménye, a 440 000 Ft lesz, és mint eddig is, a gyermeklétszámhoz rendelt százalékos arányban kell meghatározni a vezetők díját.
Gyakorlati kérdések és válaszok a helyettesítéssel kapcsolatban
A helyettesítésekkel kapcsolatban számos gyakorlati kérdés merül fel, amelyekre a jogszabályok és a bírósági gyakorlat ad választ.
1. Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 81. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt; a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
2. Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán - köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással - milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseikre, a vonatkozó kinevezések és egyéb okiratok ismeretének hiányában, általános választ tudunk adni. A Kttv. 129.
3. Kérdés: Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése kötelezővé teszi a magasabb vezetői beosztással való megbízás előtt a pályázat kiírását. Ez alól a 257/2000. Korm. rendelet sem enged kivételt.
4. Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje - mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik - 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Munkajogi akadálya nincs annak, hogy a felmentési idejét töltő kolléganő munkájának folyamatos ellátása érdekében új kollégát alkalmazzanak, hiszen sem a Kjt., sem az Mt. nem rendelkezik álláshelyekről.
5. Kérdés: Közös hivatal pénzügyén 4 fő az engedélyezett létszám. Előző év június 30-án elment egy dolgozó, azóta 2 pénzügyes helyettesítésben végzi el a feladatokat. Megteheti-e az új jegyző, hogy nem vesz fel továbbra sem senkit, megszünteti a helyettesítést, és új munkaköri leírást ad a két dolgozónak, akik így is túl vannak terhelve? Köteles-e a két dolgozó elfogadni az új munkaköri leírást? A jegyző többletfeladatot adhat, de milyen mennyiségben?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 81. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, illetve a közös önkormányzati hivatalt.
6. Kérdés: Helyi önkormányzatunknál a jegyző gyermekvállalás miatt táppénzen van, a szülésig már nem dolgozik. A születendő gyermek 2 éves koráig tervezi a távollétet. A hivatalnál aljegyző van alkalmazásban. Ebben az esetben az aljegyző helyettesként a távollét teljes idejére helyettesíti a jegyzőt, vagy határozott időre pályázatot kell kiírni a jegyzői állás betöltésére?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 82. §-a tartalmazza a jegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat. A 82. § (1) bekezdése szerint a jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, vagyis nem vezetői megbízásnak.
7. Kérdés: Családsegítő központban közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintéző (teljes munkaidős) a munkaköri leírásába nem tartozó intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el. Részére milyen időtartamra jár helyettesítési díj abban az esetben, ha az intézményvezető-helyettes a GYES lejárta után 2025. 02. 17-én megszüntetni kérte a jogviszonyát, és nincs más személy, aki ezen feladatokat ellátná?
8. Kérdés: 2024. július 1-jétől egy kolléganőt elküldtek a pénzügyről, és azóta ketten látjuk el a feladatot, amit ő végzett. Munkaköri leírásunkban nem szerepel. Az akkori jegyző a járó 25%-ot úgy értelmezte, hogy a helyettesített kolléga bérének 25%-a kétfelé osztva. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésből csak a jegyző említéséből lehet vélelmezni azt, hogy önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozik a kérdés. Válaszunkat ebből a vélelemből kiindulva adjuk meg. A Kttv. 52.
9. Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)?
Részlet a válaszából: […] A problémát az okozza, hogy ugyan ugyanannak a többcélú intézménynek az intézményegysége mind az óvoda, mind a bölcsőde, de a két intézményegységben foglalkoztatottakra két különböző munkajogi jogállási törvény - a Púétv., illetve a Kjt. - vonatkozik.
10. Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes.
tags: #amennyiben #a #kisgyermeknevelo #helyettesitese #mem #oldhato