Az éjszaka hosszú percek ólomsúlyú csendjében gyakran a napi fáradtság és kimerülés ellenére csak nem jön az álom. Ám mi történik, ha a pihentető alvásra szánt időszak váratlanul kihívássá válik?
Az alvászavarok kérdése jóval összetettebb, mint azt elsőre gondolnánk. Az Alvászavarok Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Sleep Disorders) szerint is több tünetről és a tünet hátterében meghúzódó betegségről van szó. Olyan állapotokat jelent, amelyek megnehezítik az alvást, vagy pedig megzavarják azt.
Az alvászavar különféle okokra vezethetők vissza, beleértve a stresszt, az életmódbeli tényezőket, az egészségügyi problémákat, az alváshiányt, a gyógyszerek mellékhatásait, és egyéb körülményeket. A technikai fejlődés, a társadalmi és gazdasági változások oda vezettek, hogy nemcsak az alvásmennyiség csökkent átlagosan, hanem egyre rendszertelenebbül is alszik az emberek nagy többsége. A több műszakos munkarend, az otthoni munkavégzés egyre növekvő terjedése, bizonyos munkakörök által megkövetelt folyamatos készenléti rendszer, a mobilhasználat (különösen az okostelefonok megjelenése), az állandó megvilágítás és jelentős fényszennyezés csak néhány kézenfekvő példa azokra az okokra, amik a napi bioritmus felborulásához és alvászavarok kialakulásához vezetnek.
A megfelelő minőségű alvás hiánya többféle okra vezethető vissza. Sokszor valamilyen külső körülmény, nem megfelelő alváshigiéné (pl. rossz fekhely, zajos, túlságosan világos környezet, nem megfelelő hőmérséklet, rossz étkezési szokások, stb.) áll a háttérben, de gyakori az is, amikor valamilyen betegség nem teszi lehetővé a jó minőségű alvást.
Az alvászavarok leggyakoribb formája az alvási apnoe, más néven éjszakai légzéskimaradás. Felismerhető a jellegzetes szaggatott horkolás hangról, amit egy légzés kimaradási szakasz követ, majd egy erős felhorkantás után ismét megindul a légzés. Az alvási apnoéban szenvedők légzése szünetelhet az alvás során, ami oxigénhiányhoz és következményes ébredésekhez, alvászavarhoz vezethet. Ez a típusú alvászavar rendkívül veszélyes az egészségre. Akár szívinfarktust, stroke-ot is okozhat, ha kezeletlenül marad. Illetve ez húzódik meg az éjjeli magas-vérnyomás kialakulásában is. A súlyos alvási apnoé veszélyes állapot. Az érintett ember küzd, légzőmozgásokat végez, de garatelzáródása miatt ennek semmi eredménye. Ilyenkor felmegy a vérnyomás, szaporább lesz a pulzus, a szív erősebben dobog, az agy nem kap elegendő oxigént. Ez az állapot nem csak nagymértékű kimerültséghez vezet, de hosszútávon tönkreteheti a szervezetet, szív-érrendszeri betegségek vagy cukorbetegség kialakulásához is vezethet. A túlsúly csökkentése, vagyis a diéta, a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése pozitívan befolyásolhatja a horkolást és az alvási apnoét, de súlyos légzés-kimaradás esetén ezek a beavatkozások már nem elegendőek. Életmódbeli változtatások ilyenkor is szükségesek, de középsúlyos és súlyos fokú légzészavarra pozitív légúti nyomás terápiát, ún. CPAP kezelést is javasolhat az orvos.
A narkolepszia olyan ritkább alvászavar, melynek során az ember hirtelen vagy váratlanul álomba zuhan. Ennek oka az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős rendszer zavara. A jelenség kiszámíthatatlansága miatt fokozottan veszélyes, hiszen az érintett bárhol, bármikor képes elaludni. A narkolepszia olyan alvászavar, amelyben az emberek hirtelen és ellenőrizhetetlenül elaludhatnak a nap folyamán. A narkolepszia viszonylag gyakorinak nevezhető, mivel 2-3 ezer ember közül egyet érint, ráadásul sokszor 10-15 év is eltelik, mire a betegnél felállítják a diagnózist és megkezdődhet a kezelés. Hazánkban közel 5 ezer érintettről lehet beszélni. A narkolepszia oka jelenleg még nem ismert, ebből adódóan a kezelés is csak a tünetekre fókuszálhat.
További alvászavar lehet az ún. alvajárás, az éjszakai felriadások, vagy az éjszakai bevizelés. A paraszomniák az alvászavarok nehezen meghatározható csoportja, olyan állapotok, melyek során különféle mozgási-, vegetatív- és magatartási események lépnek fel. Az alvajárás is sokféle lehet. Gyerekkorban például normálisnak tekinthető, ha egyszer-kétszer előfordul, míg a betegség súlyosabb formájában életveszéllyel is járhat a testi sérülések kockázata miatt.
Az inszomnia azt az állapotot jelöli, amikor a beteg fáradt, szeretne végre jól aludni, de jó minőségű alvásra nem képes, felületesen alszik, vagy túlságosan korán felébred. Tudományos értelemben az inszomnia az elalvás, az alvás fenntartásának, vagy kielégítő mennyiségének zavara. A leggyakoribb alvással kapcsolatos panaszról van szó, mivel a lakosság jelentős részét, egyes becslések szerint 40%-át érinti. Az alkalmazkodási nehézség okozta inszomnia esetében akut stressz, emocionális sokk, akut félelem, valamint élethelyzet-változásra adott nem megfelelő reakció okozza az el- vagy átalvási zavart. Szintén sokakat érint a nem megfelelő alváshigiéné következtében kialakult inszomnia. Az ide kapcsolódó kiváltó okok közé sorolandó a több műszakos, éjszakai munka, a késő délutáni, esti koffeinfogyasztás, emocionális megterhelés az alvás előtt, okostelefonok lefekvés előtti használata.
Az alvászavar diagnosztizálásának legfontosabb eszközei az alváslaboratóriumi vizsgálatok. Az alváslaborokban bent kell aludni egy éjszakát, hogy a szakorvosok elvégezhessék az ún. poliszonográfiás vizsgálatokat, melyek során górcső alá veszik az organikus eltéréseket, és főleg a testi eredetű alvászavarokat látják el, legyakabban a horkolást és az alvás közbeni légzéskimaradást. A poliszomnográfiás vizsgálattal mérhető az alvás mélysége, szerkezete, az alvásciklusok száma, a teljes alvásidő, az elalváshoz szükséges idő, az éjszakai ébredések gyakorisága, valamint, hogy óránként hány esetben lép fel légzészavar. Az alváslaborban egy éjszakát szükséges eltölteni, melyet követően ugyanúgy lehet másnap munkába menni, tehát maga a vizsgálat alapvetően nem befolyásolja a másnapot. Az éjszaka - vagyis az alvásvizsgálat - egy személyes szobákban, kényelmes körülmények között biztosított Központunkban, hiszen pontos képet úgy kapható, ha minden zavaró körülmény, amely befolyásolhatja a vizsgálat eredményeit, kizárásra kerül. Szükséges az alvás mintájának vizsgálata, mely legtöbb esetben megoldható egy egyszerű és teljesen fájdalmatlan otthoni alvásvizsgáló eszközzel. Az eszköz méri a szívfrekvenciát, a légzést. Az alvászavart vizsgáló orvos az adatokból már nagyon sok következtetést le tud vonni.
A pszichés problémákat, így a hangulatzavarokat, az insomniákat, a fokozott szorongást és a depressziót team munkában pszichiáter, pszichológus és szomológus, vagyis alvászavarokkal foglalkozó szakorvos vizsgálja. A testi és pszichés zavarok együttesen is jelen lehetnek a páciens életében. Az alvászavarok területe jellemzően több szakterületet ölel fel, a pontos diagnózishoz és a megfelelő kezelés kiválasztásához több szakorvos (pl. neurológus, pszichiáter, tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, belgyógyász) együttműködése szükséges.
Az alvászavar kezelése az alvászavar okának kezelése. Előfordulhat, hogy az életmód, a stressz vagy akár egyes gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik alvászavar, azonban alvásszakértő által történő kivizsgálás szükséges ennek megállapítására. A kognitív terápia az alvászavar esetén az érintettek gyakran hordoznak negatív gondolatokat az alvással kapcsolatban. A pszichofiziológiai alvászavarnál a szorongás megszüntetése a gyógymód, mely történhet szorongásoldó gyógyszerekkel, de relaxációs terápiás módokon is. Az akupunktúra enyhítheti az alvászavarokat, különösen akkor, ha a problémát stressz, szorongás vagy feszültség okozza. A kezelések során a test bizonyos pontjainak stimulálása segíthet helyreállítani az energiaáramlást és elősegíteni a relaxációt. Több kutatás szerint az akupunktúra javíthatja az alvás minőségét, csökkentheti az elalváshoz szükséges időt és növelheti az alvás időtartamát.
A JóAlvás Központban a legkülönbözőbb alvászavarok kivizsgálására és kezelésére is mód van.
Alvászavarok | APA
Az alvászavarok szövődményeinek kezelése és kezelés nélkül hagyása jelentős hatással lehet az egyén életminőségére és általános egészségi állapotára. A tartós fáradtság igen komoly probléma, ami nappali teljesítménycsökkenéshez, koncentrációzavarokhoz, akár balesetekhez is vezethet.
A leggyakoribb alvással kapcsolatos panasz az inszomnia, a lakosság jelentős részét érinti. Az inszomnia azt az állapotot jelöli, amikor a beteg fáradt, szeretne végre jól aludni, de jó minőségű alvásra nem képes, felületesen alszik, vagy túlságosan korán felébred. A tartósan fennálló inszomniák jelentős részben másodlagosak, azaz kiváltó okuk valamilyen alapbetegség, vagy életmódbeli, alváshigiénés tényezők.
A horkolás is előfordulhat havi két alkalommal, pl. fáradtság, vagy alkoholfogyasztás okán, és lehet állandó probléma is. A horkolás valójában egy tünet, mely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi. Amikor elalvás közben a felszínes alvásból a mély álom felé haladunk, szájpadlásunk (lágy szájpadlás), nyelvünk és torkunk izmai ellazulnak. A torokban lévő szövetek annyira ellazulhatnak, hogy részben elzárják a légutakat és rezegnek. Minél inkább beszűkül a légút, annál erősebb lesz a légáramlás. Ez növeli a szöveti vibrációt, aminek következtében a horkolás hangosabbá válik.
A horkolást okozó leggyakoribb állapotok:
- A száj/felső légutak speciális anatómiája: Az alacsony/vastag/lágy szájpadlás szűkítheti a légutakat. A túlsúlyos emberek torkának hátsó részében extra szövetek lehetnek, amelyek szintén szűkíthetik a légutakat. Akadályozhatja a légáramlást a szokottnál nagyobb mandula, és az is, ha a lágyszájpadról lelógó háromszög alakú szövetdarab megnyúlik.
- Alkoholfogyasztás: A horkolást az is előidézheti, ha túl sok alkoholt fogyasztunk lefekvés előtt. Az alkohol ellazítja a torok izmait, és csökkenti a légutak elzáródása elleni természetes védekezőképességét.
- Orrproblémák: A krónikus orrdugulás vagy az orrlyukak közötti ferde válaszfal (kitágult orrsövény) szintén hozzájárulhat a horkoláshoz.
- Alvásmegvonás: Az elégtelen alvás a torok további ellazulásához vezethet.
- Alvópozíció: A horkolás jellemzően a leggyakrabban és leghangosabban hanyatt fekve jelentkezik, mivel a gravitáció torokra gyakorolt hatása szűkíti a légutakat.
Az alvászavarok mintegy 15 százalékánál pszichofiziológiai okok állnak. Ekkor az esetek hátterében lévő pszichés feszültség kísérőjelenségeként mutatkozik az alvászavar. A betegek nagy része nem is érzékeli a nappali feszültséget, csak az alvászavar jelentkezésén keresztül észlel problémát.
Nagyon sokféle betegség megzavarhatja éjszakai nyugalmunkat. A pszichés betegségek előjele és kísérőtünete lehet, de okozhatják neurológiai kórképek, szív-, és érrendszeri betegségek, különböző hormonális megbetegedések, mint például a pajzsmirigy vagy mellékvesekéreg betegségek, krónikus gyulladásos folyamatok, daganatos megbetegedések vagy agyi rendellenességek. Az alvászavarok azonban önmagukban is jelentkezhetnek organikus eltérések, pszichés problémák vagy öröklött hajlam következtében.
Az alvászavaroknak nagyon gyakran nem a stressz, hanem valamilyen fizikai betegség, még inkább valamilyen gyógyszer mellékhatása az oka. A pajzsmirigy túlműködése például egy tipikusan „rejtélyes” betegség abban az értelemben, hogy olyan sokrétű és sokszor bizarr tüneteket produkál, hogy az orvosok könnyen hihetik, hogy a páciensnek pszichés baja van. Mindkét betegségre jellemző az ingadozó vércukorszint, és ez sajnos komoly alvászavarokhoz vezethet.
A cirkadián ritmus zavarai akkor alakulnak ki, amikor eltolódás, eltérés jön létre az egyén által sajátjaként kialakított alvás-ébrenlét ritmus és a külső cirkadián időtagoló tényezők (nappal és éjszaka váltakozása) működése között. Átmeneti zavart okozhat például a sorozatos eltérés a megszokott ritmustól, pl. váltott műszakos munkarend. Ilyenkor a lefekvés ideje eltolódik a normális alvásperiódushoz képest.
Az alvászavarok mintegy 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. A rossz alvásminőség ráadásul nemcsak a közérzetünkre, hanem számos szervünkre is hatással van és növeli bizonyos betegségek kockázatát. A jó alvás tehát elengedhetetlen az élethez. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen az egészséges élethez. Az alvás egy hihetetlenül összetett folyamat, ami a test szinte minden rendszerére hatással van, és szervezetünk pihenését, megújulását segíti.
tags: #alvasguru #szules #utani #alvaszavar