Át kell gondolni a „normális szülés" fogalmát! A szülés nem epeműtét, amit esetleg el lehet halasztani. Veszélyhelyzet ide vagy oda, a baba elindul. Ebből a szempontból tehát nem nagyon változott az életünk. Az édesanyja nem háton fekvő helyzetben hozott a világra. Isten négykézláb szüljön. A szülészet és nőgyógyászat terén is. A szülők ismerkedhessenek a babájukkal.
Dr. Bálint Balázs, az országos szülész-nőgyógyász szakfelügyelő, a Válasz Online-nak adott interjújában kiemelte, hogy a szülés nem az a műfaj, „amit esetleg el lehet halasztani”. A Szent Imre Kórház egyik legismertebb orvosaként, a Keresztény Anyasági Központ programvezetőjeként a szakmájába vágó viták kapcsán is kifejtette álláspontját.
Bálint Balázs elmondta, hogy van gondja az új egészségügyi törvény megfogalmazásával, hívő orvosként nem ítéli el a lombikprogramot, a szülészeti hálapénz pedig szerinte valójában nem is hálapénz. „A Szent Imre Kórházban dolgozom, emellett hol a Bethesdában szeretnék szülészetet, hol az Irgalmasrendiben nőgyógyászatot szervezni, néha cserkészvezető, néha presbiter vagyok.” Egy idézet bizonyítékul, hogy Bálint Balázs nem unatkozik. Ráadásul a legkeresettebb szülész-nőgyógyászok egyike, az úgynevezett természetes szemléletű szülészet úttörője. Hogy utóbbi mit jelent? Varga Katalin pszichológus-professzor frappáns megfogalmazásában: fantasztikusan csinálni a semmit.
A szülés nem epeműtét, amit esetleg el lehet halasztani. Veszélyhelyzet ide vagy oda, a baba elindul. Ebből a szempontból tehát nem nagyon változott az életünk. Egyelőre az érvényben lévő látogatási és szüléskísérési protokoll sem sokkal drasztikusabb, mint az influenzajárványnál. Egyedül talán a szigorú maszkviselés a különbség.
A járványhelyzet ellenére a szülés nem akasztható meg. Az új Bethesda-szülészet beharangozójában a következő jelzőket lehet olvasni: alternatív, családbarát, anyaközpontú. Vagyis 2020-ban is kuriózumként tálalnak valamit, ami nyugatabbra már alapvető: hogy az esetek 50 százalékában nem császármetszéssel „kapják ki” a gyereket, hogy lehet kádban vajúdni, hogy hagyják az aranyórát - és még sorolhatnánk.
A szülésfelkészítő tréningeket, a „újításokkal" kísérletezni. Például Dr. alakított ki. 1995-öt írtunk ekkor. A szobák tehát kiszínesedtek. tettek. Az újfajta környezet újfajta lehetőségeket teremtett. Az édesanyja nem háton fekvő helyzetben hozott a világra. Isten négykézláb szüljön. vajúdóktól, mert mondogatták, szeretnének helyet változtatni, megfordulni. korábbi munkahelyemen ezt nem engedhettem meg nekik. főorvos azonban úgy vélekedett, hogy miért is ne, mi baj történhet. volt egy nő, aki négykézlábra kívánkozott. fordul a kisbaba. De megtörtént, és tényleg nem lett semmi baj. múlik... lassacskán átalakult. szülési pozíciók közül.
A szülés és a csecsemőellátás terén is. címet. mellett van a helye. Más kórházak közben más utat jártak be. gyakorlatot folytatnak. történő támogatására. napról a másikra. Dr. el, vízszintesen, szülőágyon fekve, vagy függőlegesen. Itt is hallgatnak szívhangot, de csak alkalmanként. - A kitolási szakasz mindössze húsz perc, egy óra. fogalmaz. bevezetni.

A szülészet és nőgyógyászat terén dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta is úttörőnek számít. Hitvallása szerint tíz évnyi szakorvosi munka után ráébredt, hogy az asszonyoknak nemcsak „műveleti területe”, hanem lelke is van. Így tanult pszichoterápiát is, a lélektani ismeretek pedig elvezették a kórházi körülmények között is megvalósítható természetes szülésig. Nagy szerepe volt az alternatív szülés elterjesztésében a Szent Imre Kórház szülészetének főorvosaként, tevékenysége ma is legendaként terjed a várandós nők körében.
Az orvosok többsége mégsem gondolja ezt természetesnek, mert ők megtanulnak valamit, felismerni a patológiát, de a szülés pszichológiájáról nem tanítják őket. Dr. Mert az asszonyok nem azt fizetik meg, hogy fölvágják nekik, akkor is, ha nem lenne muszáj, hanem a biztonságot. Dr. Bálint Sándor bécsi és kölni tapasztalatai alapján vallja, hogy kórházi környezetben is megteremthetők azok a körülmények, amelyek engedik, hogy az anya által kívánt tempóban és testhelyzetben jöjjön világra a gyerek. Nálunk egyelőre döntően háton fekvő pozitúrában zajlanak a szülések, holott ez a testhelyzet nem az anya és a gyerek számára kényelmes, hanem az orvosnak. Az anatómia és a mindennapi tapasztalatunk is arról üzen, hogy a hanyatt fekvés nem éppen ideális ahhoz, hogy valamit kipréseljünk a testünkből. Meg kellene adni az asszonyoknak a vajúdás szabadságát, hiszen a saját testükre reagálva ők érzik legjobban, hogy miként zajlik legkönnyebben, legkényelmesebben a folyamat. Rengeteg alternatíva létezik szárazon és vízben, a négykézlábon állástól a guggoláson át az állva ringatózásig.

A nőkből jött létre a Békés Anyaságért Női Kör. Kornélia, dúla, a kör egyik vezetője. lehetőségek közül életünk egyik legfontosabb pillanatában. természetesen zajlik. közérzetre, az anya-gyerek kapcsolatra, a párkapcsolatra. születnek a gyermekeink. És ez sokszor nem a pénzen múlik. például egyenként tizenötezer forintba kerültek... forintonként. Holott a tapasztalatok kedvezőek. Dr. Ha a gyerek jól van, egyáltalán nem avatkoznak be a szülés folyamatába. méhösszehúzódások ereje nő, és a gátra nem egy ponton nehezedik nyomás. elő. szülés műtétes befejezésére.
A biztonságot szolgálja például a gátmetszés is. olyan mértékben is repedhet, ami maradandó károsodást okozhat. szexuális életre. orvos az, aki megmondhatja, hogyan kell szülni. első szülés után - úgy érzik, másképp jobb lett volna. testhelyzetüket, és elkerülnék a rutinszerű beavatkozásokat.
Természetes szülés: itt a három legfontosabb "hozzávaló"!
A budai Szent Imre Kórházban a természetes szemléletű szülészet úttörőjeként dr. Bálint Balázs 1995-ben alakított ki újfajta szülőszobákat. Ezek a szobák kiszínesedtek, és az újfajta környezet újfajta lehetőségeket teremtett. A szülőszoba olyan, mint egy apartman, benne egy nagy franciaággyal, és minden színes. Van benne szülőszék, matrac, labda, kád, babzsák, minden, ami egy alternatív szülőszobához kell.
A szülészet és nőgyógyászat terén dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta is úttörőnek számít. Hitvallása szerint tíz évnyi szakorvosi munka után ráébredt, hogy az asszonyoknak nemcsak „műveleti területe”, hanem lelke is van. Így tanult pszichoterápiát is, a lélektani ismeretek pedig elvezették a kórházi körülmények között is megvalósítható természetes szülésig. Nagy szerepe volt az alternatív szülés elterjesztésében a Szent Imre Kórház szülészetének főorvosaként, tevékenysége ma is legendaként terjed a várandós nők körében.
A szülők ismerkedhessenek a babájukkal. engedünk. A biztonságot szolgálja például a gátmetszés is. olyan mértékben is repedhet, ami maradandó károsodást okozhat. szexuális életre. orvos az, aki megmondhatja, hogyan kell szülni. első szülés után - úgy érzik, másképp jobb lett volna. testhelyzetüket, és elkerülnék a rutinszerű beavatkozásokat.
A szülést követően magához ölelheti és megszoptathatja gyermekét. háromóránként engedték szopni. Aztán lett néhány kórház, amelyik megkapta a „bababarát" címet. tartalma a szoptatás segítése és támogatása. megfogalmazott ajánlását. szülésfelkészítő tréningeket.
„A lombikprogramot teljesen ki kéne iktatni a gyakorlatból” - Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke október végén ezt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak. Szavait nagy felhördülés követte, és a témában megnyilvánult Novák Katalin családügyi miniszter is, aki határozottan kiállt a lombik mellett. Ön nemrég felszólalt volna a Katolikus Szeretetszolgálat és az EMMI által Természetes gyermekáldás címmel szervezett, a járványhelyzet miatt elhalasztott konferencián, ahol az „egyházi tanítás szerint elfogadható” módszereket mutatták volna be.
Bálint Balázs elmondja: van gondja az új egészségügyi törvény megfogalmazásával, hívő orvosként nem ítéli el a lombikprogramot, a szülészeti hálapénz pedig szerinte valójában nem is hálapénz. „A Szent Imre Kórházban dolgozom, emellett hol a Bethesdában szeretnék szülészetet, hol az Irgalmasrendiben nőgyógyászatot szervezni, néha cserkészvezető, néha presbiter vagyok.” Egy idézet bizonyítékul, hogy Bálint Balázs nem unatkozik. Ráadásul a legkeresettebb szülész-nőgyógyászok egyike, az úgynevezett természetes szemléletű szülészet úttörője. Hogy utóbbi mit jelent? Varga Katalin pszichológus-professzor frappáns megfogalmazásában: fantasztikusan csinálni a semmit.
A szülészeti hálapénz nem hálapénz. Hálapénz az, amikor az embernek - például - vakbélgyulladása lesz, kórházba kerül, és a folyamat végén fizet a sebésznek. A szülész és a bába esetében azt kell megfizetni, hogy ők bármikor, akár a vasárnapi ebédtől felállva, az éj közepén az ágyból kikelve rendelkezésre állnak. Ez extra munka költsége. Tudom, hogy bennünket sokan utálnak, főleg az orvoskollégák, mert hogy micsoda pénzeket keresünk.
Az orvos az otthonszülésről: Interjú Dr. Ön körülbelül 15 éve kezdeményezte az alternatív szülés bevezetését itt a Szent Imre Kórházban. BS: Régebben. Ha szül egy nő, jellemzően nehezen bízza rá magát egy betoppanó orvosra, akivel lehet, akkor találkozik először. Mik a tapasztalatai, hogyan kezelik a kismamák ezt a helyzetet? Lehet, nem tetszik, amit mondani fogok, de itthon eddig nagyon el voltunk kényeztetve. Számos páciensem, ismerősöm él külföldön, és ha például ma Németországban, Londonban, Svédországban beindul valakinek a szülése, akkor kihívják a mentőt, a mentő pedig betelefonál az első kórházba. Elképzelhető, hogy ott nincs hely, így telefonálnak tovább, és végül akár száz kilométerrel arrébb is szülhet a lakásától a kismama. Mintha ön Budapestről Siófokon kötne ki, mert csak ott volt üres hely. Na, ehhez mit szólna?Felháborodnék. El tudom képzelni. Van egy jó történetem. Több mint ötven éve vagyok a pályán és mindig augusztusban mentem szabadságra, ez köztudott volt rólam. Egy alkalommal izgatottan telefonált egy asszony, aki korábban már szült nálam, hogy még mindig augusztusban megyek-e szabadságra. Mondtam, hogy igen, erre hallom, ahogy odaszól a férjének: „Nem megmondtam, hogy vigyázz!” Az, hogy ma nem lehet megválasztani az orvost, tőrdöfés a nők számára, mégis úgy gondolom: muszáj volt ezt meglépni. Miért? Mert a hálapénz intézménye megalázta az orvosokat. Én se hittem el, hogy lehetséges kivezetni, meg voltam róla győződve, hogy hálapénz, amíg én élek, lesz. Ebből neveltem föl a négy fiamat. Közben Németországban, amikor kint voltam egy tanulmányúton, nem akarták elhinni, hogy pénzt raknak az asszonyok a zsebembe. Megalázó volt, nem mellesleg a rendszerbe volt kódolva, hogy az orvos hülyére dolgozta magát, mert hol szülőszoba, hol ügyelet, hol műtő, hol magánrendelés, hol kórházi munka volt - én is mindig dolgoztam valahol. Most másképpen kell dolgozniuk.
A szülésre készülő nők hogyan alkalmazkodhatnak jól ehhez a helyzethez? Fontos látni, hogy egyelőre a megszokások uralkodnak. Eddig a nők orvosokban való bizalma annak mentén alakult ki, hogy eldönthették, kihez járnak, kinél szülnek. Mivel a választott orvosban nagyon bíztak, a többiben nyilvánvalóan kevésbé. Maga a hálapénz intézménye még tovább növelte a bizalmatlanságot, mivel azt az érzetet keltette, hogy csak a pluszpénz fejében teljesítenek az orvosok, és nem hivatástudatból.
Egyelőre a változtatás egyik fő folyománya az, hogy az asszonyok elmennek magánklinikákra és fizetnek másfél millió forintot, miközben ugyanazt kapják szakmai szempontból, mint az állami kórházban, tán még kevesebbet is. Várhatóan kell legalább 10-15 év, hogy megérezzék, a váltás szükségszerű volt, és nem rossz irányba haladunk. El kell hinniük, hogy hálapénz nélkül is orvos az orvos, és ez időbe telik. Emellett biztatok mindenkit, gondolkodjon el, hogy a német és az angol asszony hogyan oldja meg a maga helyzetét olyan simán.
Maga szerint hogyan? Amikor egy nő azt mondja mosolyogva, hogy még szeretne szülni, az engem mindig elvarázsol, mert olyankor valójában fütyül arra, mi lesz majd, csak a jelenben van. Ilyenkor áll a legközelebb ahhoz, hogy az egész folyamatot a maga természetességében végigvigye, hozzáférjen a saját tudásához. Csakhogy menet közben elkezd aggódni, és jön a kérdés: „Doktor úr, mit ajánl, hova menjek szülni?” Pedig az asszonyok tudnak szülni - ebből kell kiindulni.

Mi az orvos szerepe a szülésben? Amikor még én tanultam, azt mondták, hogy mi, orvosok vagyunk a szülőszobában a legfontosabbak, hiszen mi vagyunk a folyamat szakmai felelősei. Ez utóbbi igaz, de nem azt jelenti, hogy mi vagyunk a legfontosabbak, és azt sem jelenti, hogy mi szülünk. Régi vicc a szülőosztályon, hogy két szülész-orvos összefut az ügyeletben: „Na, megszültél már? Ez a szemlélet a szülőszobában oda vezet, hogy az orvos szülő szerepbe kerül, a szülő nő pedig a gyerek szerepébe. Az orvos az apafigura, a szülésznő pedig az anyafigura, a kismama viszont regressziót él meg, mondván, apu és anyu úgyis segít nekem. Tehát az eseményeket nem végigviszi, hanem elszenvedi. Ezen kell változtatni, és ez a folyamat már elindult a kilencvenes években. A feminista szemlélet a külvilágban állt ki a változásért, én meg bent a kórházban. Idővel rájöttem, hogy ezt a rendszert apró lépésekkel, reformokkal lehet csak jobbá tenni. Ezen dolgoztam negyven évet, és szép eredménynek látom, hogy most már kimondhatjuk: az orvosoknak meg kell változni a szülésben.
Már képzések is vannak erre vonatkozóan, amit minden kórház meg fog kapni, részt vettem a szakmai anyag összeállításában. Mint orvosnak, hogyan változott meg a véleménye az évek során? Megtapasztaltam, hogy az asszonyok mire képesek, és rájöttem, hogy nem azért tudnak szülni, mert én ott vagyok. Ha jól utánaszámolok, akkor olyan egymilliárd nő szül orvossal a Földön, négymilliárd pedig nélküle. Valószínűleg van mellette egy idősebb, tapasztalt asszony, de nem egy orvos. A WHO a mai napig azt mondja, hogy a szülések nyolcvan százalékában nincs szükség orvosi segítségre. Tizenöt százalék a császár, és öt százalék, ha probléma, betegség van jelen, de tízből nyolc asszony képes arra, hogy szaksegítség, beavatkozás nélkül szüljön. Az orvos nyolcvan százalékban csak a biztonsági öv. Fontos tartozék, de nem a biztonsági öv vezeti az autót. A nők szüléskor alkalmazott tudása nem veszett el, csak átalakult a civilizáció révén. Sok mindent tudunk a szülésről orvosilag, tudjuk már befolyásolni is, ha probléma van, de ettől még a nők képessége megmaradt. Az asszony - és most Szendi Gábort, klinikai szakpszichológust idézem - az evolúció csúcsmodellje. Mi, férfiak, ehhez képest kicsik vagyunk. Egy szüléskor hagyni kell érvényesülni a nőt, az orvos csak kíséri a folyamatot, és csak szükség esetén nyújt segítséget. Ezt nekem is meg kellett tanulnom, félre kellett tennem az egómat.
Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta. Hitvallása szerint tíz évnyi szakorvosi munka után ráébredt, hogy az asszonyoknak nemcsak „műveleti területe”, hanem lelke is van. Így tanult pszichoterápiát is, a lélektani ismeretek pedig elvezették a kórházi körülmények között is megvalósítható természetes szülésig. Nagy szerepe volt az alternatív szülés elterjesztésében a Szent Imre Kórház szülészetének főorvosaként, tevékenysége ma is legendaként terjed a várandós nők körében.
Mit lehet tenni, ha éppen nem érzi magában ezt az erőt a nő? Ha nem érzi, akkor megkérdezem, mit érzett, amikor úgy döntött, szeretne gyermeket. Pár mondat után kiderül, legtöbben úgy érezték, valaminek történnie kell. Az egyik asszony elmesélte, hogy voltak valamiféle kiránduláson és azt érezte, hogy ő most feltétlenül szeretné leteperni a férjét. Mit jelent ez? Hogy a jelenben élt, és hagyta, hogy a teste jelzései irányítsák, hiszen azért ugrott a férjére, mert éppen akkor volt fogantatásképes állapotban. Ha a nő elhiszi, hogy a várandósság ugyanilyen természetes folyamatként halad tovább, aminek végigvitelére ő gondolkodás nélkül is képes, annak nagy ereje van. Viszont az asszonyok gyakran egy belső színházat játszanak a fejükben, mindenféle rossz eshetőségen gondolkodnak, szoronganak. Ez valójában nem a jövő eshetőségeiről szól, hanem a jelenben érzett bizonytalanságról, aminek számtalan oka lehet. El kell érni, hogy az asszony újra bízzon önmagában.
Hogyan lehet ezt elérni? Fel szoktam tenni néhány kérdést az asszonyoknak, amikre csak igennel és nemmel válaszolhatnak. Mehet a játék? Igen. Maga szép? Mondhatjuk. Igen? Igen. Okos? Igen. Csinos? Igen. Fiatal? Nem. Miért? Százéves? Nem. Nem kérdezem, hány éves, mert csak magára kell nézni. Nyugodtan, csak vállalja, hogy fiatal! Fiatal? Igen. Egészséges? Igen. És nőből van? Igen. Akkor tökéletes. Még soha nem volt olyan nő, aki előbb-utóbb ne fogadta volna el ezeket a provokatív kérdéseket, mert addig szorítottam a sarokba, míg el nem ismerte, hogy szép, okos, fiatal, egészséges, és nőből van, vagyis tökéletes.
Miért van az, hogy sarokba kell szorítani ezekkel a kérdésekkel a nőket? Miért van az, hogy olyan nehezen ismerjük el az erényeinket? Nekem is több évtizedbe telt, mire ezeket a folyamatokat megértettem. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért más minden szülés, miért viselkedik olyan sokféle módon a vajúdó asszony. Így ébredtem rá, hogy a nőknek sajátos lelkük van, és másképpen kell segíteni őket. Először hipnózist kezdtem alkalmazni, ugyanis a fájdalomtól félt mindenki, tehát úgy gondoltam, itt kell segítenem. Sok asszony ezért akart hozzám jönni szülni, illetve küldték is őket szükség esetén, mondván, hogy kiképzett hipnoterapeuta vagyok.
Működött? A nyolcvanas években a hipnózis egy nagyon csúnya, kapitalista, népbutító eljárásnak számított - a valláshoz hasonlóan -, tehát nem támogatta a kórház, ennek következtében nem tudtam megfelelő körülményeket biztosítani hozzá. Végül más irányból közelítettem meg a problémát, megkérdeztem az asszonyoktól, miért akarnak hipnózist. Kiderült, mindenki attól retteg, ami a szülőszobában szerinte történni fog. A saját rossz tapasztalatoktól a különböző, másoktól hallott szörnyűségekig bármi előhozhatja ezt a félelmet, hiszen az asszonyok beszélgetnek, összegyűlnek a játszótereken, itt-ott, és elmesélik, mi történt velük a szülés során.
Ha jelen van egy asszony, aki éppen gyereket vár, akkor azt finoman szólva „megküldik” történetekkel és egymást felülmúlva állnak elő a szörnyűségekkel. Az a szegény pedig megijed.
Az asszonyok azért bizonytalanodnak el, azért nem érzik aztán az erejüket, mert csapdába kerülnek: a kialakult rettegésük állandóan tudatközelben van, amiatt nem férnek hozzá a saját, mélyen nyugvó tudásukhoz. De a rossz forgatókönyvek tényleg bekövetkezhetnek. Azzal ne számoljunk?
Ha maga most lemegy autóval a Balatonra, akkor útközben aggódik-e azon, hogy elfogy az olaj? Nem, mert statisztikailag kicsi ez esélye. Nem fél, pedig van rá esély, hogy baj lesz. Ha pedig bekövetkezik, akkor ahhoz alkalmazkodik, megoldja. Viszont úgy gondolom, ez a csekély lehetőség nem akadályozza meg, hogy elutazzon. Egyébként a szülészeti rémtörténetekre is érdemes máshonnan ránézni: senki nem arra gondol, hogy ilyenkor az asszonyok elsődlegesen nem ijesztgetni akarnak, hanem átadják tapasztalataikat, megosztják, milyen erősek, hiszen túlélték a nehézséget is. Ez arról szól:„Vegyétek észre, hogy ezen a sok szörnyűségen túljutottam, és itt vagyok.” Az asszony a cél érdekében nagyszerű dolgokra képes. Mert amikor a nő a gyerekének segít és együtt dolgozik a gyerekével, akkor kibírja, bármilyen nehéz és fájdalmas is.
Hogyan hiheti el a nő, hogy minden tudása megvan a jó szüléshez, ha már van egy rossz szülésélménye vagy veszteség érte? A pácienseimnek a fele ilyen helyzetben kerül hozzám, és a korábbi gondok feldolgozásával foglalkozunk. Ilyenkor tisztázzuk, hogy ez a múlt, a gyerek, akit ezután szeretnének megszülni, a jövő, és most a kettő között, a jelenben nem érzik jól magukat. Ha valakinek folyton egy elvesztett gyerek jár az eszében vagy egy korábbi szülésélmény, akkor a jelenben nem veszi észre, hogy szép, csinos, okos, fiatal, egészséges és nőből van. Pszichogén energiákat veszít, és nem tud feltöltődni még az alvással sem, hiszen rosszul alszik.
Azoknak az asszonyoknak, akik elveszítik a gyereket mondjuk 25 hetesen vagy 37 hetesen, azt kell elhinniük, hogy ez nem rajtuk múlt. Ha történetesen öt professzor lett volna ott és minden az ég világon, a természetet akkor sem tudta volna senki legyőzni. Persze a veszteséget fel kell dolgozni, ami nehéz, pszichológiai munkát igényel. A pszichológiai állapot önmagában meghatározza a fogantatást, a várandóságot, a szülést. Azt szoktam mondani az asszonyoknak, mindennap gyűjtsenek örömgyöngyöket, vagyis vegyék észre, milyen nagyszerű élmény nőnek lenni. Figyeljenek arra, mit éreznek! A kismama mozogjon, járjon el jógára, tornára, bármire, de ne azért, hogy kipipálja azt, mint egy szüléshez vezető feladatot, hanem azért, hogy ott jól érezze magát. És itt jön a következő pszichológiai ajánlásom: a jelenben érezze magát mindig jól. Erről azt mondja a szaknyelv, át kell keretezni, hogy őróla szóljon a várandósság, ne a félelmeiről.

Az apukát még csak-csak beengedik, a kismamát továbbra is kecskére teperik. Az Erdélyi Dúlák Egyesülete nyári előadássorozatának meghívottja volt dr. Dr. Vele érkezett családjának egy része is, akiket „specialistaként” mutatott be. A húga „otthonszülés specialista”, mert még az 1950-es években otthon született, az unokahúga VBAC (császármetszés utáni hüvelyi szülés) „szakértő”. Jelen volt dr. Bálint Sándor öccse is, dr. Bálint Mihály, aki maga is szülész-nőgyógyász orvos, együttszülés specialista. Dr. Bálint Sándor azzal kezdte előadását, hogy természetes, hogy egy ilyen rendezvényen rengetek pocakos kismamát, kisgyerekes anyukát látunk. Rengeteg előadást tartott Magyarország minden részén, de azt mondja, egyik kezén meg tudja számolni, hányszor volt alkalma orvossal találkozni.
1. a szülő nőt nem háborgatják, nem siettetik, nem avatkoznak be semmilyen módon a szülés folyamatában, kivárják, amíg világra hozza gyermekét. 2. Kezdjük például az együttszüléssel. 3. 4. 5. 6. 7. Beszéltek még a VBAC (angol nyelvterületen elterjedt rövidítés, Vaginal Birth After Cesarean = császármetszés utáni hüvelyi szülés) lehetőségéről. Dr. Bálint Sándor (képünkön) szerint nem indokolt a tiltás, egy amerikai gyakorlatot mutatott be, hogy milyen feltételekkel lehetséges a VBAC. A háborítatlan szülés továbbgondolása az otthonszülés a kórházban mozgalom. A módszer előnye, hogy az intimitás és a biztonság együtt van. A mozgalomhoz sok magánklinika csatlakozott látszólag, de Dr. Bálint Sándor szerint nem elég a falakat átfesteni, otthonos szülőszobát berendezni, mert a szülésnél sokkal fontosabb az, hogy mi történik, mint maga a környezet.
Dr. Bálint Mihály szülész-nőgyógyász orvos azt mesélte el, hogy első gyereke születésénél hogy vált az együttszülés specialistájává. „Az első gyermekem születésénél jelen voltam, de véletlenül. A nyolcvanas években született, amikor még Magyarországon sem volt divat az együttszülés. Azt, hogy jöttek a fájások én onnan tudtam, hogy a feleségem megszorította a kezem. Néma kommunikáció volt. A szülőszobára beengedtek, az én kezemet is fogták, a feleségemét is, és ott volt a nagy kérdés, hogy akkor most mit csináljak? Valószínűleg azért fogták a kezem, mert tudták, hogy szükség van rám. Nagyon nem éreztem jól magam, pedig akkor már szülészorvos voltam, ismertem a szülés patológiáját. A megosztott történet üzenete, hogy az az apuka, aki jelen akar lenni gyermeke születésénél, nem elég, ha bemegy, és fogja a nő kezét. Nagyon fontos, hogy az együttszülésben résztvevőnek legyen ismerete arról, hogy mi történik egy szülő nővel. A férfi, ha ráhangolódik a szülésre, sok terhet le tud venni az asszony válláról. A test munkáját nem lehet átvenni, az asszony teste dolgozik, de tudunk figyelni a fejre, minden gondolatára, kiszolgálni a testet, masszírozni.
Az orvosok többsége mégsem gondolja ezt természetesnek, mert ők megtanulnak valamit, felismerni a patológiát, de a szülés pszichológiájáról nem tanítják őket. Dr. Mert az asszonyok nem azt fizetik meg, hogy fölvágják nekik, akkor is, ha nem lenne muszáj, hanem a biztonságot. Dr. Bálint Sándor szerint nem indokolt a tiltás, egy amerikai gyakorlatot mutatott be, hogy milyen feltételekkel lehetséges a VBAC. A háborítatlan szülés továbbgondolása az otthonszülés a kórházban mozgalom. A módszer előnye, hogy az intimitás és a biztonság együtt van. A mozgalomhoz sok magánklinika csatlakozott látszólag, de Dr. Bálint Sándor szerint nem elég a falakat átfesteni, otthonos szülőszobát berendezni, mert a szülésnél sokkal fontosabb az, hogy mi történik, mint maga a környezet.
A tervek szerint két év múlva a fővárosi Bethesda kórházban megnyílik egy olyan központ, ahol az anyák orvosi beavatkozástól mentesen, természetes úton adhatnak életet gyermekeiknek. Ez utóbbi fontos lépés volna, hiszen amíg nem kerül be az akadémikus képzés rendszerébe a természetes szülés, addig nem is várható az elterjedése. A fentieket dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta mondta el a minap Zalaegerszegen, ahol a Születés hete rendezvénysorozat keretében tartott előadást. De mit is értünk természetes szülésen? Tulajdonképpen azt, ahogy évezredeken át világra jöttek az emberek. Lényege, hogy felszínre kerülnek, előhívódnak az anya ősi, mélyen kódolt ösztönei, amelyek meghatározzák a folyamat ritmusát és lefolyását.
„Az asszonyok tudnak szülni, nem kell őket erre megtanítani. Abban viszont segíteni kell őket, hogy ezt el is higgyék Az ősi tudásra ugyanis árnyékot vetett a civilizáció” - szögezi le dr. Bálint Sándor. Az erdélyi származású szakember 43 évnyi szülészorvosi tapasztalattal állítja ezt. Nevéhez fűződik a Szent Imre kórház első alternatív szülőszobájának berendezése (1995), ahol nincsenek műszerek, gépek, csak egy franciaágy és fürdőszoba-sarok, otthonias miliővel.
„Felszínre úszik, s kinyílik bennük az a kincses ládika, amit a személyes és a kollektív tudattalan mélyén őriznek, telve ősi ösztönökkel, erőkkel, képességekkel”
„Nem akarok én forradalmat, s eszemben sincs a túlterhelt, a munkájukban tisztességgel helytálló kollégáimat bírálni, hiszen én is egy vagyok közülük - folytatja. - De el kellene indulnunk azon az úton, amelyen a szülést nem vezetik, hanem kísérik, ahol a világrajövetel nem az orvosról szól, hanem az anyáról, s a gyerek nem a szülés tárgya, hanem aktív és csodálatos résztvevője.
Az alapvető gondot az okozza, fejti ki, hogy az orvosok az egyetemi képzés során azt tanulják meg, hogy a szülés veszélyes üzem, kész aknamező. „Ha pedig valakit aknaszedésre képeznek ki, azt is fogja tenni. A veszély leküzdésére felkészített orvosok teszik a dolgukat, megfelelve a szakmai protokollnak. Holott az esetek döntő többségében szó sincs veszélyről, egy egészséges nő készül életet adni egészséges gyermekének. De sok más egyéb is abba az irányba hat, hogy a világrajövetel csodája a kórházakban egészségügyi beavatkozássá torzuljon. Például egy esetleges perben az orvostól azt soha nem kérdik meg, hogy miért végzett császármetszést. Azt viszont azonnal, hogy miért nem A természetes szüléssel szembeni szakmai idegenkedést az is táplálhatja, hogy az orvosok döntő többsége soha nem látott még ilyet.
„Nehéz is elképzelniük, hogy nincs szükség beavatkozásra, gátmetszésre, műszerekre, infúziókra, egyáltalán orvosi aktivitásra...”
Dr. Bálint Sándor Bécsben látott először természetes szülést a 90-es évek elején, majd Kölnben végzett tanulmányokat e témában. „Megtapasztaltam, hogy kórházi környezetben is megteremthetők azok a körülmények, amelyek engedik, hogy az anya által kívánt tempóban és testhelyzetben jöjjön világra a gyerek. Nálunk egyelőre döntően háton fekvő pozitúrában zajlanak a szülések, holott ez a testhelyzet nem az anya és a gyerek számára kényelmes, hanem az orvosnak. Az anatómia és a mindennapi tapasztalatunk is arról üzen, hogy a hanyatt fekvés nem éppen ideális ahhoz, hogy valamit kipréseljünk a testünkből. Meg kellene adni az asszonyoknak a vajúdás szabadságát, hiszen a saját testükre reagálva ők érzik legjobban, hogy miként zajlik legkönnyebben, legkényelmesebben a folyamat. Rengeteg alternatíva létezik szárazon és vízben, a négykézlábon állástól a guggoláson át az állva ringatózásig. Ebben a különleges szituációban a fájdalom is más kontextusba kerül. Mivel a nő a saját testére koncentrál, megemelkedik az ingerküszöb, s a fájdalomérzet bőven az elviselhetőség határán belül marad.
A segítőket is beszippantja az a módosult tudatállapot, az elengedés csodája, amit az anyák gyermekük megszületése közben megélnek.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az alternatív szülést segítő orvos kiadja a kezéből a szakmai kontrollt - hangsúlyozza dr. Bálint Sándor. Ott van, figyel, támogat, pozitív szuggesztióval erősíti az anyát, s ha bármi elakadás támad a folyamatban, közbelép. Sőt, megeshet, hogy például több császármetszés után nem is javasolja a kórházi környezetet nélkülöző szülést.
„Fontos, hogy mindenki biztonságba érezhesse magát. Az anya és az orvos is. Ahhoz, hogy valaki természetes szülés támogatására vállalkozzon, szükség van gyakorlatra, tapasztalatra. Ezért fontos, hogy legyen egy hely, ahol ez biztonságosan elsajátítható. Azt előre megígérhetem a vállalkozó szellemű kollégáknak, hogy hatalmas élményben lesz részük. A segítőket is beszippantja ugyanis az a módosult tudatállapot, az elengedés csodája, amit az anyák gyermekük megszületése közben megélnek. Valahogy felszínre úszik, s kinyílik bennük az a kincses ládika, amit a személyes és a kollektív tudattalan mélyén őriznek, telve ősi ösztönökkel, erőkkel, képességekkel. Tisztában vagyok vele, hogy a gyengéd születés elterjedése csak lassú folyamat lehet. Egy 130-cal haladó autón nem lehet menet közben kereket cserélni... Az asszonyok sem egyformák, nem szabad ajtóstul rontani a házba. Csak éppen legyen adott a választás lehetősége. Nagy kár, hogy a szakmán belül nem tud kivirágozni értelmes, indulatoktól mentes párbeszéd ezekről a kérdésekről. Amint szóba kerül a természetes szülés, a vita könnyen szélsőségessé válik, az egyik tábor súlyos felelőtlenséggel vádolja a másikat, az meg vaskalapossággal az egyiket. Ebből kellene valahogyan kikeverednünk.
Felvetjük, mivel a szülészet az egyik leginkább „hálapénzes” szakma, talán az a motívum is közrejátszhat, hogy az orvosok „meg akarnak dolgozni” a pénzükért. Kevésnek tűnhet, ha csak ott állnak és szurkolnak...
„Nem gondolom, hogy a pszichés támogatás és a szakmai biztonság kevés volna. Ami pedig az utólag adott hálapénzt illeti, a jelen viszonyok között nehéz volna egyértelműen elítélni. Ahhoz, hogy kiiktatható legyen a rendszerből, az egész egészségügy struktúráját kellene megváltoztatni. S nem csak a hálapénz miatt, ezer okból még. A jelenlegi rendszerbe meglátásom szerint nem is szabadna pénzt ölni, mert nem hozza meg a remélt eredményt. A németek is hiába tettek Golf motort a Wartburg karosszériába, nem működött a mutatvány.

tags: #alternativ #szules #balint #dr