Fogzás csecsemőknél: okai, tünetei és kezelése

A fogzás az egyik legnagyobb kihívás a baba és a szülők életében. Bár minden babának saját menetrendje van, a tejfogak tipikusan 6-10 hónapos kor között kezdenek kibújni, és körülbelül 2,5 éves korig az összes tejfog megjelenik. Az első tejfogak három hónapos kor után és egyéves kor előtt bújnak elő, leggyakrabban féléves kor táján. A fogzás folyamata nem gyorsítható, de vannak praktikák, amelyekkel a fájdalom csillapítható, és a nehézségek átvészelhetők.

A fogzás jelei és tünetei

A fogzás figyelmeztetés nélkül tör utat magának az ínyek alatt. Ez az áttörés kényelmetlen, sőt fájdalmas lehet. A fogzási fájdalom, az erős nyálzás már jóval az első fogak áttörése előtt jelentkezhet.

Gyakori tünetek:

• Duzzadt, elfehéredő íny: Az ínyben fokozódik a vérkeringés, és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is megnő.
• Erős nyálzás: A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet a baba nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit.
• Irritáció a pici állán: A fokozott nyáladzás miatt kialakuló bőrirritáció.
• Gyakori éjszakai felriadás: Amúgy jó alvó gyermekeknél is előfordul.
• Sok sírás: A szülők kimerülnek, a baba pedig csak sír.
• Rágcsálás: A baba ösztönösen rágja az öklét, és mindent a szájába vesz, hogy enyhítse az íny fájdalmát.
• Hőemelkedés, ritkábban láz: Bár a fogzás önmagában nem okoz lázat, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát.
• Lazább széklet és popsikiütés: A fokozott nyálzás miatt a babák széklete jellemzően lazábbá válik, kicsípődhet a bőr a popsijukon. Ennek legfőbb oka a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő.

A fogzás sorrendje

A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy általában mi a jellemző sorrend.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké. A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot.

A fogzás kezelése és enyhítése

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Fontos, hogy mindig tiszta kézzel végezzük az ínymasszázst, és válasszunk egészséges anyagokat (BPA, PVC mentes) a rágókákhoz.

Hűtés

• Hűthető rágóka: Tegyük be egy kicsit a hűtőbe (ne a fagyasztóba, mert fagyási sérülést okozhatunk vele), a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat és a gyulladást.
• Hideg (fém)kiskanál: Hasonlóan a rágókához, hűtőből kivéve nyomjuk oda a duzzadt ínyhez a fonákját.
• Hűvös gyümölcspüré és joghurt: Amennyiben már nemcsak anyatejjel tápláljuk a babát, ezek is segíthetnek.

Masszázs és ecsetelés

• Ínymasszázs: Egy (tiszta) ujjal vagy egy kis szilikon kefével óvatosan masszírozza az ínyeket.
• Fogzselék: Recept nélkül is megvásárolható gélek, melyek helyi érzéstelenítőt és gyulladáscsökkentő hatású anyagokat tartalmaznak (pl. Dentinox, Osa fogíny gél, Dologél). Naponta két-háromszor alkalmazható: célszerű étkezést követően, illetve lefekvés előtt használni.
• Illóolaj keverékek: A híres aromaterapeuta, Ingeborg Stadelmann kifejlesztett egy „fogolajat”, ami segít a fogzás kínjainak csökkentésében, elviselhetőbbé tételében. A keverékben római kamilla, valamint levendulaolaj van, amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, míg a szegfűszegolaj összetevő melegítő és érzéstelenítő hatással bír.
• Gyógyteás borogatás: Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finoman kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.

Fájdalomcsillapítás

• Gyógyszerek: Ha nem válnak be a gyógyszertári kenegetők, illetve a fenti módszerek, nyugodtan adagoljunk kisgyermeknek való fájdalomcsillapító készítményt. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak. Erős fájdalom esetén forduljon orvoshoz vagy gyógyszerészhez.

Egyéb módszerek

• Rágni való: Nyers répa, 1-1 szelet alma, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása is segíthet. Fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül!
• Borostyánlánc: A legtöbb bababoltban már árusítanak fogzáskönnyítő láncot. A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.
• Vigasztalás és odafigyelés: Amikor a baba fájdalmat érez, vigasztalást keres. A fiziológiai hordozás biztonságot, meleget, ringatást nyújt, csillapítja a sírást, elősegíti az alvást. A baba sokszor csak azt akarja, hogy mellette legyél.
• Nyugodt környezet: Éjszaka különösen fontos, hogy nyugodt, kiszámítható környezetben segítsük a babát. A halk fény, a megszokott altatási rutin és a gyengéd érintés sokat segíthet.
• Anyatej: Nem véletlen, hogy ebben az időszakban egyes babák sokat szopnak. Az anyatejben lévő hormonok fájdalomcsillapító és nyugtató hatásúak, így könnyebben mehet az elalvás is.
• Figyelemelterelés: Ha nagyon nyugtalan a baba, akkor próbáljuk meg elterelni a figyelmét a fájdalomról. A meleg vízben pancsolás segíthet ellazulni, de egy közös hancúrozás, nagy séta is javíthat a baba hangulatán.

Tejfogak ápolása és megelőzés

A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését.

Mire figyelj szülőként?

• Szájhigiénia kezdettől fogva: Minden étkezés után - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak, erre fokozottan figyeljünk.
• Első babafogkefe: Az első fogak kibújásakor érdemes beszereznünk az első babafogkefét - fogkrémre nincs szükség, amíg a gyermek nem tudja kiköpni.
• Édes italok kerülése: Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el.
• Cukor és méz tilalma: A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. A kis tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak, nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak.
• Körömvágás: Az íny felesleges sérülését kerülendő, a hosszabb baba körmöket időben le kell vágni.
• Rendszeres kézmosás: A fertőzések elkerülésére többször mossuk meg a kicsik kezét.
• Gyermekfogászati szűrés: A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra.

Ritka fogzási rendellenességek

Néhány esetben a fogzás a megszokottól eltérően zajlik, vagy rendellenességek kísérik.

• Nehezített fogzás: Akkor beszélünk róla, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt, az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös.
• Natalis fogak: Olyan fogak, amelyekkel a csecsemő már születésekor rendelkezik. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.
• Neonatalis fogak: Olyan fogak, amelyek a születés utáni első hónapban bújnak elő.
• Korai fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
• Késői fogzás: A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében.
• Eruptiós ciszta/hematóma: Az áttörő fog körül ciszta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik.
• Bohn nodulusok: Kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban, a kemény és a lágy szájpad határán.
• Epstein gyöngyök: Sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet. Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak.

Az anya terhesség alatti egészsége és a fogfejlődés

A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak.

tags: #also #ajak #beszivasa #csecsemoknel