Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcs idehaza, és nem véletlenül, hiszen számtalan olyan egészségügyi hatással rendelkezik, ami miatt érdemes rendszeresen fogyasztani. A rózsafélék családjába tartozó almafa minden kontinensen megtalálható, több mint hétezer fajtáját ismerik. Leginkább a mérsékelt éghajlati övben termesztik, Európából származik a világtermelés fele.
Magyarországon több híres almatermelő vidék is létezik, de szinte nincs olyan kiskert, amelyben ne lenne egy-egy almafa. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. A népszerűségi listán vezet a jonatán, de a golden, az idared, az idagold, a starking és a zöld alma is nagyon kedvelt.
Az alma története és jelképei
Kevés gyümölcs dicsekedhet olyan nagy múlttal, mint az alma. A mitológián át, a Bibliáig, Tell Vilmoson, New Yorkon keresztül a világ egyik vezető szoftvercégének emblémájáig mindig és mindenütt ott volt és van az alma. Az alma története egészen a kőkorszakig nyúlik vissza, akkortájt az európai népek már foglalkoztak almatermesztéssel. A görögök és a rómaiak is továbbvitték e nemes hagyományt, sőt a rómaiak hódításaik során még további területekre is eljuttatták a gyümölcsöt. A vikingek előszeretettel fogyasztották az almát, Indiában gyógyszerként alkalmazták emésztési problémák kezelésére, míg Kínában a fák kérgével próbálták a cukorbetegséget kezelni.
A középkorban Hildegard rendfőnök asszony - aki a kora középkor egyik legjelentősebb természettudósa volt - az alma rendszeres fogyasztását javasolta, mind a betegek, mind az egészségesek számára. A gyomorproblémák esetén párolt almával kezelte a betegeket. A középkorban az alma fogyasztása mindenki számára megoldható volt, a gyümölcs nem csak a gazdagok számára volt elérhető, így hozzáférhető gyógymódot jelentett több betegségre is a szegényebb néprétegek körében. A korai gyógymódok között igen elterjedt volt a vasszegekkel átszúrt alma, amit a vérszegény, sápadt betegekkel etettek. A vaspótlásnak ez a módja vidéken a mai napig él.
Az alma a szeretet, a termékenység, az egészség és a fiatalság szimbóluma is. A norvég mitológiában az almafa a halhatatlanságot jelképezi, a lengyelek hittek benne, hogy az almafa segít a fiatal lányoknak megálmodni, ki lesz a jövendőbelijük. A kelta mitológiában és a kelták ünnepeiben is fontos szerephez jut az alma. A rómaiak istennőjének, az almának is nevet adó Pomonának az ünnepe a hódítások útján eljutott a brit szigetekre, ahol a kelták a római hagyományok egy részét beleillesztették a saját hagyományaikba, így vált az alma elengedhetetlen részévé az ősz vége felé tartott - manapság Halloween-ként ismert - ünnepüknek.
Az alma szimbolikája
Az alma jótékony hatásai
Egy régi közmondás szerint: "Napi egy alma - az orvost távol tartja." Tény, hogy ez a gyümölcs minden porcikájában különösen értékes táplálék. Húsa 8-13 százaléknyi gyümölcscukrot tartalmaz, egy közepes nagyságú nyers almában 80 kalória van, 21 gramm szénhidrátot, 3,7 gramm rostot, és 10-15 mg C-vitamint tartalmaz. Az alma jó C-vitamin forrás, emellett tartalmaz B-vitamint, cukrot és számos ásványi anyagot. Található benne magnézium, vas, kálium, különféle foszfátok és savak. A- és B-vitamin, folsav, kalcium, magnézium, kálium, kéntartalma is jelentős. Az almában megtalálható vitaminok és ásványi anyagok egész garmadáját hordozza magában. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükségesek az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megőrzéséhez.
Emésztés és bélflóra
A gyümölcsökben található rostok hozzájárulnak az emésztőrendszer normál működéséhez. Célszerű tehát minél több rostot fogyasztani a mindennapokban. Az alma rosttartalma rendkívül magas, ami kimondottan jót tesz a gyomornak. Vízoldékony rostanyaga, a pektin sokféle jótékony hatást gyakorol az emberi szervezetre, többek között az emésztésre. Rendezi a székletet: a tapasztalatok szerint főve, párolva a hasmenés, nyersen a székrekedés ellen vethető be. Kedvezően hat a bélflórára. Az ember számára a pektin nem tápanyag, mivel emésztetlenül halad át a tápcsatornán, de a vastagbélben élő baktériumok számára kitűnő táptalajt biztosít. Ezek pedig hálából jó állapotban tartják az immunrendszerünket. A rostok a vastagbélben lévő folyadékot is felszívják, ezzel is elősegítve a normális bélműködést. Megköti a bélben a rákkeltő (carcinogén) anyagokat, így csökkenti a vastagbél daganatok kialakulásának kockázatát.
Szív- és érrendszer, koleszterinszint
Emellett csökkenti a vér koleszterinszintjét, magas káliumszintje a magas vérnyomásra van jótékony hatással. A sok koleszterin hatására az ember testében beindul az epekőképződés, ennek megelőzésében segítenek e gyümölcs rostjai. Fontos a koleszterin elleni harcban, a diéta részeként már napi két alma elfogyasztása is kimutathatóan csökkenti a koleszterinszintet. Fogyasztásával megelőzhetjük a túlsúly kialakulását és csökkenthetjük az érelmeszesedés kockázatát is. A rendszeres almafogyasztással csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, a rákos megbetegedések kialakulása.
Antioxidánsok és immunrendszer
Az emberi szervezetben mikrogyulladások alakulhatnak ki, amelyeket a legtöbb esetben szabadgyökök okoznak. Az antioxidánsok képesek megkötni a káros szabadgyököket - ezáltal csökkenteni a testben található gyulladásokat. Az alma vitamintartalma még a gyümölcsök között is magasnak mondható, nagy számban tartalmaz A-vitamint és B-vitaminokat - kisebb mennyiségben pedig C-vitamint. Az almában sok a querticin nevű antioxidáns, ami az immunrendszer megerősítésében játszik nagyon fontos szerepet. Mindemellett a querticin segítségével a tüdő sokkal jobban működik. A querticin mellett az alma másik fontos antioxidánsa az antocianin, amely a 2-es típusú diabétesz megelőzésben segíthet. Egyébként az antocianin felelős a zöldségek és a gyümölcsök élénk színeiért. Az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. A hasznos vegyületek (flavonoidok, quercetin glycosid, a phloretin glycosid, a chlorogénsav és az epicatechin) legnagyobb számban az alma héjában vannak jelen, így ajánlott hámozás nélkül fogyasztani a gyümölcsöt.
Asztma és légúti betegségek
Holland és skót orvosok által végzett kutatási eredmény szerint terhesség alatt a rendszeres almafogyasztás csökkenti a gyermekben az asztma kialakulásának kockázatát. Egy másik vizsgálatot összegezve, amelyet a Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság végzett, arra a felismerésre jutottak, hogy azokban a gyerekekben, akik naponta legalább egyszer ittak 100 százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham előfordulása, szemben azokkal, akik 1 hónapban csak egyszer vagy ennél is kevesebbszer fogyasztották azt. Ezt az eredményt annak tulajdonították, hogy az almalé magasabb koncentrációban tartalmazza az antioxidánsokat, mint az egész gyümölcs. A flavonoidok emellett erősítik az immunrendszert, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő tulajdonsággal bírnak, segítenek a vírusok és baktériumok leküzdésében, májvédő szerepet is betöltenek. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet.
Cukorbetegség és egyéb hatások
Kiváló hatású cukorbetegség esetén is, mivel a vékonybél falát bevonva csökkenti a cukor felszívódását. Gyümölcssav, almasav tartalma a belek és a máj működésére fejt ki jó hatást. Az alma a szervezet egészére nézve méregtelenítő, tisztító hatású, tehermentesíti a vesét, csökkenti a vesekő- és húgysavképződést, ezért köszvény ellen is alkalmasnak tartja a népi gyógyászat. A fogyókúra egyik hasznos segítője, sőt, nemcsak a súlycsökkenéshez járul hozzá, hanem egyben méregteleníti is a szervezetet. Az alma remek vízhajtó, vértisztító és fertőtlenítő. A gyomorpanaszokon és a vérszegénységen kívül, az alma jó a fejfájásra, fáradtság ellen, asztmás megbetegedések esetén, illetve elengedhetetlen része minden diétának, fogyókúrának. Kalóriában szegény, rostban igen gazdag gyümölcs.
Az alma magja tartalmaz kis mennyiségben b-17 vitamint vagy amigdalint, ami a rákos sejtekben enzimatikusan lebomlik és glükózzá, benzaldehiddé és hidrogén-cianiddá esik szét. Ez utóbbi két vegyület mérgező és azonnal megöli a rákos sejtet. Szerencsére az egészséges sejtjeink nem tartalmazzák a lebontáshoz szükséges enzimet, ezért a b17 vitamin vagy amigdalin alapvetően veszélytelen. Az alma magja egy keveset tartalmaz ebből a kitűnő rák elleni szerből és ha magostól esszük meg, hozzásegít a rák távoltartásához. Viszont az egész almamag emészthetetlen. Egészben lenyelve, egészben is jön ki. Érdemes legalább félbeharapva elfogyasztani a magot is, különösen 40 év felett.
Alma a konyhában
Az alma számtalan módon felhasználható, elkészíthető. Fogyasztható nyersen, kifacsarhatjuk a levét, belekeverhetjük gyümölcssalátába vagy müzlibe, megpárolhatjuk, megsüthetjük, megfőzhetjük, köretként és töltelékként is felhasználhatjuk, és készíthetünk belőle kompótot, levest, mártást, vagy süthetünk belőle süteményt is. Az almát fogyaszthatjuk magában, de főzni és sütni is igen kiváló. Az almás ételeknek se szeri, se száma. Mivel ilyen régóta az európai kultúra szerves része, így nem csoda, hogy az almából nyert bor már a rómaiak előtti időben is ismert volt. De a kontinens összes többi országában igen gazdag irodalma van az alma konyhai jelenlétének.
Nálunk általában édesség-vonalon jelenik meg az alma. Nagyanyáink almakompótja mellett az almás desszertek is klasszikusnak számítanak. Az alma azonban húsok mellé is adható, sőt ha jól van fűszerezve nagyon finom levesek készíthetők belőle. Az alma jól viseli a klasszikus sütemény fűszereket (vanília, fahéj, szegfűszeg), de a karakteresebb, keleti ízvilággal is remekül megfér. A kardamom vagy a curry is kísérője lehet egy tejszínes, kissé édeskés almaszósznak, ami húsokhoz kiváló. Az alma salátákba komponálva is tökéletes. A híres Waldorf saláta is almára épült, némi zellerszárral és kevés majonézzel megbolondítva.
Almás receptek
Íme néhány recept az almából készült finomságokhoz:
Gyümölcsös croissant
- Hozzávalók:
- 40 dkg finomliszt
- 2 dl langyos tej
- 1 tojás
- 4 dkg olvasztott vaj
- 1,25 dkg friss élesztő
- 4 dkg porcukor
- csipet só
- +3 dkg vaj
- A töltelékhez:
- 2 nagyobb alma
- 5 dkg cukor
- 5 dkg dió vagy mogyoró darálva
- 1 kávéskanál szerecsendió
- Elkészítés: A liszthez hozzáadom a porcukorral elmorzsolt élesztőt, a langyos - vajjal elkevert - tejet, tojást, a sót, majd alaposan összedolgozom és hagyom kelni. Az almákat meghámozom, lereszelem, majd egy forralóban cukorral és a darált dióval összefőzöm, amíg a leve elpárolog. A megkelt tésztát vékonyra nyújtom, majd megolvasztott vajjal megkenem, félbe hajtom, majd újra kenem, megint hajtom és a tésztát 10-15 percre a hűtőbe teszem. Újra nyújtom, majd nagyobb háromszögekre vágom, töltöm, feltekerem. Sütőpapíros tepsire ültetem, elhabart tojással megkenem és 180 fokon szép színesre sütöm.
Almakrémleves
- Hozzávalók:
- 4-5 nagyobb alma
- 10-12 szem szegfűszeg
- 1 nagyobb darabka fahéj
- 2 csipet só
- méz
- 1,5 evőkanál teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 2 dl tejföl
- Elkészítés: Az almákat meghámozom, felcikkezem, lábasban vízzel felöntöm, fűszerekkel összefőzöm, sózom és mézzel ízesítem. Az almák egy részét kimenekítem, a többit botmixerrel elsimítom. A tejfölt kikeverem liszttel, majd a leveshez adom. Hagyom hűlni, s mikor már enyhén langyos, akkor tálalom.
Az alma kozmetikai felhasználása
Az almának nemcsak a belsőleg láthatjuk hasznát, hanem a külsőnkre is nagyon jó hatással van. Számos kozmetikum alapanyagaként alkalmazzák, de különböző pakolásokat is készíthetünk belőle, akár házilag is, amelyekkel bőrünket életerőssé, egészségessé, széppé varázsolhatjuk. Így például fáradt bőrre érdemes almapakolást készíteni, amely a kimerült, karikás szemek ellen kiváló. Ehhez nem kell mást tennünk, csak reszeljünk le egy almát a héjával együtt, majd keverjünk hozzá két evőkanál mézet. Az arcunkra kenve félóráig hagyjuk hatni, majd mossuk le. A pakolás sok vitamint, ásványi anyagot és bőrfeszesítő pektint tartalmaz, így valósággal új erőre kap a bőrünk. A benne lévő antioxidánsok jótékonyan hatnak a ráncokra, feszes bőrt képesek varázsolni, az antibakteriális hatóanyagok segítenek eltüntetni a pattanásokat, emellett nyugtató és hidratáló hatással rendelkezik.
Almás-mézes pakolást is készíthetünk bőrünk kisimítására. Ehhez reszeljünk le egy almát, keverjünk hozzá egy evőkanál mézet, majd vigyük fel a keveréket az arcunkra. Az alma héjából főzött lé nagyon hasznos hajhullás esetén.
Az alma vásárlása és tárolása
Vásárláskor figyeljünk oda, hogy csak egészséges, sérülésmentes almát vegyünk. Az ütődött szemek hamar megrohadnak, ami főleg akkor problémás, ha nem azonnali fogyasztásra vesszük, hanem nagyobb mennyiséget szeretnénk tárolni. Nem kell feltétlenül a legszebb, viaszosan fénylő, darabonként selyempapírba csomagolt, méregdrága import, zöld vagy mélyvörös almákat vásárolni, hiszen kora ősztől késő tavaszig kapható a kevésbé látványos, ám annál egészségesebb, ömlesztve kilózott magyar termék, és az sem baj, ha netán már kissé ráncos némelyik a tél végén. Nem túl hideg pincében, szellős rekeszekben jól tárolható az alma. A minőségét hűtőszekrényben őrzi meg legtovább, de ha nagyobb mennyiségű alma tárolásáról kell gondoskodni, akkor a hűvös, fagymentes pince a legjobb hozzá.
Az almát fogyasztás előtt alaposan mossuk meg. A nagyon fényes vagy csúszós almák esetében szinte biztos, hogy valamilyen növényvédő viasszal lettek bevonva. Ez a viaszréteg csak alapos mosással tüntethető el. Legértékesebb, legtáplálóbb, ha héjával együtt, nyersen fogyasztjuk, így tartalmazza a legtöbb élelmi rostot és vitamint. A salátába darabolt alma barnulását késleltethetjük egy kis citromlé rácsepegtetésével.