Az evés utáni hasmenés okai és kezelése kisgyermekeknél

A hasmenés gyermekkorban gyakori panasz, amely mögött legtöbbször ártalmatlan, gyorsan múló ok áll. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor komolyabb egészségügyi probléma jele is lehet, különösen csecsemők vagy tartós panaszok esetén. A hasmenés fogalma gyermekkorban nem kizárólag a híg székletet jelenti, hanem a székletürítés gyakoriságában, állagában és kísérő tünetekben bekövetkező eltéréseket is magában foglalja.

Hasmenésről akkor beszélünk, ha híg, esetleg folyékony széklet jelentkezik naponta legalább háromszor, vagy a megszokottnál gyakrabban, lazább állagban. A széklet színe is változó lehet a barnától egészen a zöld színig. Társulhat hasi görcscsel, illetve fájdalommal, lázzal, puffadással és hányingerrel is. A csecsemőknél, kisgyermekeknél jelentkező hasmenés oka lehet fertőzés, de jelentkezhet akár a hozzátáplálás időszakában is, az új ételek bevezetése kapcsán, vagy túlevés, gyomorrontás következtében is.

A hasmenés lehetséges okai

A hasmenés hátterében sokféle kiváltó tényező állhat, ezek közül néhány azonnal felismerhető, míg mások részletes kivizsgálást igényelnek.

1. Fertőzések

A legtöbb fertőzéses hasmenést általában vírusfertőzés okozza (rota, adeno, calici stb.). Sajnos ezek a vírusok nemcsak a fertőzött széklettel, hanem a légúti váladékokkal is terjednek (köhögés, tüsszögés, nyálcsorgás). Jóval ritkábban fordulnak elő bakteriális hasmenések. Ezek a széklettel szennyezett kezekkel, élelmiszerekkel terjednek.

• Vírusfertőzések: Rotavírus, calicivírus, adenovírus a leggyakoribb okozók. A rotavírus nem okoz véres hasmenést, de az egyik legsúlyosabb hasmenést okozó vírus, ami a kórházba kerülő esetek nagy részét teszi ki.
• Bakteriális fertőzések: Salmonella, campylobacter, Shigella, Yersinia, E. coli. Ezekre jellemzően vér és/vagy nyák van a székletben, és gyakran magas lázzal, hányingerrel, hányással járnak.
• Parazitafertőzések: Például a Giardia lamblia is okozhat tartós hasmenést.
• Utazók hasmenése: Tipikusan azoknál alakul ki, akik nem megfelelő higiéniájú helyre utazván találkoznak kórokozókkal szennyezett vízzel, étellel.

A közösségbe, bölcsődébe vagy óvodába került gyerekeknél hasmenés jelentkezhet különböző fertőzések következtében. A nagyobb, közösségbe járó testvér átadhatja a fertőzést a kisebbeknek.

2. Ételallergiák és intoleranciák

Egyre gyakrabban mutatható ki ételallergia és intolerancia a krónikus hasmenés mögött. A két jelenséget fontos elkülöníteni, ebben a gasztroenterológus diagnózisa az iránymutató.

• Tejallergia: A 6 hónapnál fiatalabb csecsemők körében jelentkező hasmenés oka gyakran tejallergia. Anyatejes és tápszeres babáknál egyaránt jelentkezhet. Az anyatejjel a kicsi szervezetébe jutó allergén fehérjék, vagy a tehéntej alapú tápszerek okozhatnak gondot.
• Laktóz intolerancia (tejcukor-érzékenység): Már gyermekkorban is jelentkezhet. A laktózérzékenység lehet átmeneti is, például antibiotikum kúrát követően is felléphet. A hasmenés mellett gyakori tünete a hasfájás, puffadás, hasi görcsök és intenzív bélhangok.
• Hozzátáplálás és új ételek: 6 hónapos kor után, a hozzátáplálás időszakában jelentkező hasmenés esetén gondolni kell az ételallergia lehetőségére is. Ételallergia esetén a hasi tünetek mellett jellemzően valamilyen bőrtünet is jelentkezik, például kiütés, viszketés, ekcémás foltok.
• Gluténérzékenység (cöliákia): Krónikus hasmenés egyik lehetséges oka.
• Fruktózfelszívódási zavar: Gyümölcslevek túlzott fogyasztása a magas cukortartalom miatt vezethet hasmenéshez.

3. Túlevés és gyomorrontás

Az ünnepi időszakban, születésnapok után is jelentkezhet hasmenés gyerekeknél. Ilyenkor egyszerű túlevés, gyomorrontás okozza a tüneteket, a túl sok édesség vagy a kedvenc ételének lakmározása vezet a hasi panaszok megjelenéséhez. Szintén gondot okozhat, ha a gyermek túl sok gyümölcslevet fogyaszt.

4. Gyógyszerek mellékhatása

Például antibiotikumok szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát és hasmenést okozhat.

5. Egyéb betegségek

Középfülgyulladás, tüdőgyulladás és húgyúti fertőzés is tud hasmenést okozni. Sőt, féregnyúlvány-gyulladás (appendicitis) esetén kb. 30%-ban jelentkezhet kis mennyiségű, nyákos, hasmenéses széklet. Emésztőszervi betegségek gyakori tünete is lehet a hasmenés, így például irritábilis bél szindrómáé, kontaminált vékonybél szindrómáé, és a bél gyulladásos betegségeié (pl. fekélyes vastagbél gyulladás, Crohn betegség).

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyermekek szervezete érzékenyebben reagál a folyadékvesztésre és a fertőzésekre, mint a felnőtteké, ezért bizonyos tünetek mellett a hasmenés komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

• 6 hónapnál fiatalabb csecsemő: Hányása, hasmenése esetén mindenképp keresse fel a gyermek háziorvosát! A néhány hónapos babák esetében a hasmenés nagyon gyorsan kiszáradáshoz, általános állapotromláshoz vezethet, így minden ilyen panasz orvosi ellenőrzést igényel.
• Hét napnál tovább fennálló hasmenés: Ha a hasmenés 5-7 nap után sem szűnik, elhúzódó hasmenés fertőzésre, felszívódási zavarra vagy krónikus betegségre is utalhat, még akkor is, ha a gyermek nem tűnik betegnek.
• Kiszáradás jelei: Ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, bágyadt, keveset pisil (kevesebb nedves pelenka), szája száraz, vagy láthatóan soványabb lesz, aláárkolt szemek, a kutacsok behorpadnak, könnyek nélkül sír, bőrük könnyen ráncolható.
• Súlyos tünetek: Erős hasi fájdalom társul a hányáshoz vagy hasmenéshez; ha véres a széklet; ha a hányadék zöld; 39°C vagy magasabb láz esetén; ha a gyermeke általános állapota aggasztó; súlyos alapbetegség esetén (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség, bélrendszeri társbetegségek).
• Kombinált tünetek: Ha a hányás-hasmenés hirtelen jelentkezik, súlyos fertőzés vagy akár vakbélgyulladás, bélelzáródás jelei is lehetnek.
• Külföldi utazás után: Külföldön könnyen előfordulhat, hogy a gyermek olyan kórokozóval találkozik, amelyre a szervezete nincs felkészülve, és amely speciális kezelést igényelhet.
• Rendellenes széklet megjelenés: Például élénk piros vércsíkok vagy áttetsző nyák súlyos bélgyulladásra, fertőzésre vagy más szervi problémára utalhat.

Diagnosztika és kivizsgálás

A gyermekorvosi kivizsgálás célja, hogy pontosan azonosítsa a hasmenés kiváltó okát, és kizárja a fertőző, táplálkozási vagy anyagcserezavarokat.

1. Anamnézis és fizikális vizsgálat

Az orvos elsőként részletesen kikérdezi a szülőt a panaszokról, tünetek kezdetéről, gyakoriságáról, étkezési szokásokról, közösségbe járásról és családi betegségekről. A fizikális vizsgálat során áttapintja a hasat, figyeli a puffadást, fájdalmat és megítéli a kiszáradás jeleit, például a bőr rugalmasságát, a nyálkahártyák szárazságát vagy a csökkent vizeletet. A nyálkahártyák nedvessége, a bőr rugalmassága, a kutacs állapota (csecsemőknél) és a vizelet mennyisége segít megítélni, hogy mennyire súlyos a kiszáradás.

2. Laboratóriumi vizsgálatok

• Székletvizsgálat: Laboratóriumban kimutathatóak a leggyakoribb vírusok (pl. rotavírus), baktériumok (pl. salmonella) és paraziták (pl. giardia). Vizsgálható a rejtett vér jelenléte, a pH-érték vagy a nem megfelelő szénhidrátlebontás jelei. Véres széklet esetén javasolt vizsgálatok: széklet humán hemoglobin, széklettenyésztés alapvizsgálat (Salmonella, Campylobacter, Shigella, Yersinia), egyes esetekben széklet kalprotectin. Elhúzódó panaszok esetén 3 különböző székletből (egymást követő nap 1-1 széklet) széklet Giardia vizsgálata is szükséges.
• Vérvizsgálat: Felmérik a folyadék- és sóháztartás egyensúlyát (nátrium, kálium), a gyulladásos folyamatokat (CRP, vérkép), valamint ellenőrzik a vashiány, vérszegénység és az esetleges szervi érintettség jeleit (máj- és vesefunkciók).
• Ételérzékenységi vizsgálatok: Ha a panaszok visszatérnek, sor kerülhet ételérzékenységi vizsgálatokra. A laktózintoleranciát kilégzési teszttel, a gluténérzékenységet vérből kimutatható antitestekkel vizsgálják.

3. Képalkotó eljárások

Ha a fizikális vizsgálat nem ad egyértelmű választ, az orvos képalkotó eljárásokat (pl. hasi ultrahang) javasolhat.

A gyermekkori hasmenés kezelése

Enyhe, láz- és hányásmentes hasmenés esetén sokszor elegendő a tünetek otthoni kezelése, különösen, ha a gyermek általános állapota jó.

1. Folyadékpótlás - A legfontosabb!

A hasmenés során nemcsak vizet veszít a szervezet, hanem ionokat is, fontos ezek pótlása. Ha nem pótoljuk csak a vizet, izomgyengeség, remegés, súlyosabb esetben ritmuszavarok, görcsök léphetnek fel. Legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok igazolják: speciális, ionokat meghatározott mennyiségben tartalmazó oldattal kell pótolni a gyermek folyadékigényét, ez az orális rehidráló folyadék (ORF), oral rehydration solution (ORS).

• Oralis rehidráló folyadékok (ORF/ORS): Hazánkban a speciális rehidráló folyadékokat megvehetjük kész italként vagy ionokat, sókat tartalmazó porok formájában a gyógyszertárban, utóbbiakat vízben kell feloldani. Fontos a keverési arányt szigorúan betartani, és nem szabad pluszban sót vagy cukrot tenni hozzá!
  • Normolyt-por: Születéstől kezdve adható bármilyen életkorban, receptköteles.
  • BioGaia ProTectis® Baby/Junior ORS: Születéstől kezdve adható bármilyen életkorban, az ionok mellett probiotikumot is tartalmazza. Recept nélkül kapható.
  • Hipp ORS 200 almás verziója: 4 hónapos kortól adható, recept nélkül kapható.
  • HUMANA Elektrolyt banánízű por: 1 éves kortól adható, recept nélkül is kiadják.
• Adagolás: Hasmenés-hányás után, már kialakult folyadékhiány pótlására kb. 5 óra alatt 50-100 ml/kg rehidráló folyadékot adjunk a gyermeknek. Egy-egy jelentősebb hasmenés vagy hányás után pedig további kb. 1 dl rehidráló folyadék adása javasolt.
• Amit kerüljünk: A klasszikus húsleves, cukros tea, üdítő, kóla stb. nagyfokú itatása legtöbbször RONT a helyzeten, fokozhatja a hasmenést, nem pótolja megfelelő mértékben az ionokat, ezért használatuk egyértelműen NEM AJÁNLOTT.

2. Diéta és táplálás

Régen volt, hogy 24 órán át éheztették a gyermeket - ma a legnagyobb szakmai szervezetek azt mondják, hogy kb. 5 óra alatt pótoljuk a folyadékveszteséget, majd utána kezdjük el a gyermek táplálását olyan ételekkel, amiket egyébként is szokott enni, nem kell fél napot sem koplaltatni, kínozni a gyermeket!

• Anyatejes és tápszeres csecsemők: A tünetek ellenére tovább folytatható a megszokott etetés. Anyatejes gyermeknél próbáljuk meg többször kínálni tejjel a csecsemőt.
• Szilárd táplálékot fogyasztó gyermek: Fontos, hogy mielőbb a szokásos táplálékát kapja a gyermek, mert ez segíti elő a bélnyálkahártya mielőbbi gyógyulását, regenerálódását. A gyermek azt eheti, amit kíván, nem szükséges ropin, kekszen, rizsen és répán élni - az étkezést nem kell korlátozni, a gyermek ehet főtt ételt is, húst, zöldséget, gyümölcsöt és joghurtot is, ihat némi tejet is, így gyógyul meg hamarabb! Magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása javasolt, mint például burgonya, kenyér, rizs, tészta, illetve leves.
• Laktózmentes diéta: Szigorú tejmentes, laktózmentes diéta indokolatlan az esetek többségében, viszont a vizsgálatok szerint jelentős, súlyos hasmenés esetén a laktózmentes diéta gyorsíthatja a gyógyulást, ezt tehát masszívabb hasmenés esetén szem előtt kell tartani.

3. Gyógyszerek és probiotikumok

Hasmenés esetén antibiotikum adása extrém ritkán indokolt, diéta vagy tápszerváltás pedig nem szükséges. Amit érdemes használni: a legfontosabb a dioszmektit, ezen kívül egyes probiotikumok használhatóak. Ezek bizonyítottan csökkentik a tüneteket, gyorsítják a gyógyulást, érdemi mellékhatásuk pedig nincs, általában a tünetek enyhüléséig vagy max. 7 napig javasolt a szedésük.

• Dioszmektit: Recept nélkül kapható szer a Smecta, amely a bél bevonásával nem engedi a bélhez tapadni a kórokozókat, így azok hamarabb kiürülnek.
• Probiotikumok: Néhány készítmény van, ami a klinikai vizsgálatok szerint igazoltan hatásos, a többi probiotikum hatása kérdéses, jó eséllyel teljesen haszontalan.
  • Enterol 250 mg: Betöltött két hónapos életkortól: napi 1-2 tasak/kapszula javasolt. Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz.
  • Biogaia: 0 hónapos kortól: napi 1×5 csepp. Különösen csecsemők esetén hatásos.
• Hidrasec (racecadotril): Receptköteles, hatóanyaga a racecadotril, amely gátolja a víz és ionok bélbe történő kiválasztását, enyhíti a hasmenést. 3 hónapos kor felett adható.
• Amit kerüljünk: Nem javasolt a nagyon népszerű, loperamidot tartalmazó gyógyszer (motilitásgátló, „hasfogó”), az aktív szén, PREbiotikum, az adsztringens bizmut, attapulgit, kaolin-pectin, folsav, glutamin, szója, tannát-zselatin stb. használata gyermekeknél.

4. Antibiotikum adása

Nagyon magas láz, súlyos véres/nyákos hasmenés esetén, 3 hónapos kor alatt lázas hasmenésnél, továbbá egyéb rizikófaktorok esetén szükséges lehet antibiotikum adása. A Salmonella okozta hasmenés antibiotikumos kezelése csak az alábbi esetekben javasolt: 3 hónapos kor alatt, immundeficiencia, léphiány, szteroid/immunszupresszív terápia, gyulladásos bélbetegség, achlorhydria (gyomorsavhiány) esetén. Campylobacter okozta hasmenés kezelése dysentériás, súlyos lázas, véres hasmenéses formában szükséges, és csak akkor kellően hatásos, ha az antibiotikum adását a hasmenés kezdetét követő 3 napon belül elkezdjük.

A hasmenés és hányás megelőzése

A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető.

• Higiénés szabályok betartása: Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás, a felületek tisztán tartása, a cumisüveg sterilizálása, hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése.
• Beteg gyermek elkülönítése: A beteg gyermek maradjon az otthonában, ne menjen közösségbe. A fertőzésen átesettek a tünetek megjelenése előtt és a gyógyulás után is megfertőzhetnek másokat!
• Rotavírus elleni védőoltás: A nemzetközi szakirodalom javasolja a Rota elleni védőoltást - a Rota egyébként az egyik legsúlyosabb hasmenést okozó vírus.
• Uszoda használat kerülése: A hányást vagy hasmenést követően 2 hétig tartózkodni kell az uszoda használatától.

tags: #allando #hasmenes #eves #utan #kisgyereknel