A magyar védőnői szolgálat alapvető feladata az egészségvédelem, a betegségek megelőzése és az egészségfejlesztés. A védőnői gondozás az alapellátás szerves része, melynek során a védőnők szorosan együttműködnek más szakmák képviselőivel, jogszabályi keretek között, szakmai irányítás mellett végzik munkájukat.
A védőnők komplex, egészségmegőrző és családvédelmi szolgáltatást nyújtanak. Szoros kapcsolatot tartanak gondozottjaikkal, tanácsot adnak egészségügyi, szociális és mentálhigiénés problémákban, szűrővizsgálatokat szerveznek, előkészítik a védőoltásokat, valamint egészségnevelő és egyéb közösségi egészségvédő programokat biztosítanak.
A védőnők feladatait az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet szabályozza. Ezen jogszabályok értelmében a legfontosabb védőnői feladatok közé tartozik a család- és nővédelem, amely magában foglalja a tanácsadást és a családgondozást. Emellett a 25-65 év közötti nők számára szűrővizsgálatokat is szerveznek.
Mezőtúr városában a társadalmi kohézió megteremtése és a leszakadó területeken élők integrációja kiemelt cél. A projektnek két átfogó célja van: az egyik "területspecifikus", a városi szintű társadalmi kohézió megteremtése, a másik pedig a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció elősegítése a szegregációval veszélyeztetett területeken élők számára.
A "Mezőtúr társadalmi kohéziójának megteremtése" elnevezésű átfogó célon belül két specifikus célra koncentrálnak: a diszkriminációmentes helyi társadalom kialakítása és a lakossági kapcsolatok erősítése az akcióterületen, valamint a szegregátumokban élők között. A másik átfogó cél, a "Leszakadó városi területeken élők közösségi és egyéni szintű társadalmi integrációja", az itt élők élethelyzetének javítására összpontosít.
A projekt célcsoportjainak kijelölésekor a szegregátumokban és a szegregációval veszélyeztetett területeken élőket, valamint az akcióterület lakosságát vonták be, hogy szerves kapcsolat és diszkriminációmentes együttélés jöjjön létre. A célcsoportokat demográfiai mutatók alapján különítették el:
- 1. sz. célcsoport: az 1. sz. szegregátumban és a 2-3. sz. szegregációval veszélyeztetett területen élő lakosság.
- 2. sz. célcsoport: az Újvárosi Akcióterületen élő lakosság.
Ezen belül további célcsoportszegmenseket is meghatároztak:
- 1/A: felnőttkorú lakosság (25-x évesek)
- 1/B: fiatalok (15-25 évesek)
- 1/C: családos férfiak
- 1/D: nők
- 1/E: alapfokú oktatásban részt vevő gyermekek (4-14 évesek)
A projekt szakmai-műszaki tartalma hét tevékenységcsoport megvalósítását foglalja magában, melyek célja az együttműködés, a szociális munka, a foglalkoztatás, az oktatásfejlesztés, az egészségfejlesztés, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a bűnmegelőzés és közbiztonság erősítése.
A tervezett beavatkozások tevékenységcsoportjai:
- Együttműködés a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése céljából: közösségfejlesztő, beilleszkedést segítő, mediációs és antidiszkriminációs programok, esszé- és rajzpályázatok, sportnapok, ezermester programok, tematikus kisfilmek forgatása a roma-magyar együttélésről.
- Folyamatos szociális munka megteremtése: pénzügyi, családszervezési, életvezetési és adósságkezelési tanácsadások, egyéni fejlesztési tervek készítése és megvalósítása, szociális munkások segítő tevékenysége és szupervíziója.
- Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére: munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, önálló jövedelemszerzésre való képesség fejlesztése, foglalkoztatók felkészítése az előítéletek csökkentésére, közösségi kertekben történő foglalkoztatást elősegítő programok.
- Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és formális oktatáson kívüli fejlesztésre és oktatás fejlesztésére: családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, iskolai felzárkózást segítő kiegészítő oktatási és készségfejlesztési programok.
- Törekvés az egészség fejlesztésére: egészségügyi programok (prevenciós, mentálhigiénés), valamint a preventív jellegű szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.
- Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása: hatósági szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, ügyintézés elősegítése, jogi tanácsadás, adósságkezelési tanácsadás, közszolgáltatások elérésének logisztikai és kommunikációs segítése.
- Bűnmegelőzést, a közbiztonság javítását elősegítő programok: bűnmegelőzési és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok, helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése.
A szegregátumban élők számára 120 fő részére készül egyéni fejlesztési terv. Mezőtúr városában hat szegregátumot azonosítottak be. A szegregátumok és a szegregációs folyamatok kialakulása egy hosszabb, történelmi folyamat eredménye, amely ok-okozati tényezőként magyarázza a szegregátumok jelenlegi jellemzőit.
Mezőtúr város 2013 óta járási székhely, korábban rendezett tanácsú város (1872) és kistérségi központ volt. Az urbanisztikai kutatások többféle szempont és jellemző alapján kialakult szegregátumokat említenek. A szegregátum alapvetően lakóhelyi szegregációt jelent, amely különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok elkülönülésével járhat együtt, és gyakran együtt jár a jövedelmi viszonyok, az infrastrukturális mutatók egyenlőtlenségével, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottságával. Elsősorban etnikai vagy jövedelmi helyzet szerinti szegregációs típusokról beszélhetünk.
A város speciális földrajzi helyzetéből fakadóan a társadalmi-gazdasági folyamatok nem értelmezhetők önállóan, szoros összefüggést mutatnak a térség többi településével. A térség fő problémája a belső periféria hatásokból fakad. A Körös folyó "akadályként" tartja távol a településeket a makrogazdaságtól, míg a Szolnoktól való relatív távolság erősebb gazdasági potenciált jelent a földrajzilag közelebb fekvő városoknak. Mezőtúr városa ún. belső periféria, amelynek közlekedési és gazdaságföldrajzi kapcsolatai nem tették lehetővé a robbanásszerű fejlődést.
A szocializmus évtizedeiben a mezőgazdaság teljesítménye, a háztáji gazdálkodás és a budapesti gyárak kihelyezett egységei fedték el a strukturális problémákat. A belső perifériális helyzet már ekkor is létezett, de a központi gazdaságpolitika "el tudta fedni" a problémákat. Mezőtúr mezővárosias-tanyasias urbanisztikai jellemzőkkel rendelkezik, központi funkciói elégségesek. A mélyszegénység kialakulását előidéző folyamatok már a rendszerváltás előtt is jelen voltak, de a kilencvenes években erősödtek meg.
A hetvenes évek első felétől kezdődően alakultak ki a napjaink szegregációs folyamatai. Ebben az időszakban a térség társadalmi-gazdasági elmaradottsága ellenére a "jövedelmi helyzet" még nem mutatott jelentős elmaradást. Mezőtúron stabil munkalehetőséget biztosított a mezőgazdaság, valamint a fővárosi vállalatok kihelyezett üzemei (Kontakta Alkatrészgyár, KAEV, Tisza Cipőgyár bedolgozó üzemek), továbbá a helyi könnyűipar (szövőgyár, téglagyár, ruhaipari és építőipari KTSZ-ek, vágóhíd, fazekasság). A képzetlen rétegek is találtak munkát. A rendszerváltást követően ez a "háló" megszűnt, 1990-1992 között drasztikus létszámleépítések történtek, majd a vállalkozások elsorvadtak.
Etnikai szempontból sem voltak jelentős problémák a helyi cigányság és a többségi társadalom között. Klasszikus értelemben vett "cigánytelep" nem létezett. A város "szegénynegyede" az alsórészi városrészben volt, ahol a helyi romák éltek és kézműves tevékenységet folytattak. Megélhetésüket ipari üzemek, vályogvetés és kubikos munkák biztosították. Az "Alsórész" (ma 4-5. sz. szegregátum) a helyi cigányság tradicionális lakóhelye volt. Innen a hatvanas, hetvenes években többen elköltöztek az "Újváros" városrészbe, ami az újvárosi területen a mai napig jellemző szegregátumokban való elkülönülést eredményezte (1-2-3. sz. szegregátumok). Az elköltözöttek körében jelentkezett először a társadalmi elkülönülés, a szegregáció.
Az ipari üzemek bezárásával a munkanélküliség jelentősen érintette az ipari foglalkoztatást biztosító településeket. Ehhez hozzájárult Mezőtúr belső perifériális elhelyezkedése is, ami a város középrétegeinek lassú elvándorlásához vezetett (főként a főváros és Szolnok környékére). A képzettebb fiatalok migrációja, valamint a középrétegek elvándorlása az ingatlanárak csökkenését eredményezte, ami tovább mélyítette a szegregációt. A kilencvenes évek közepére "minden adott" volt a szegregáció kiteljesedéséhez és a társadalmi feszültségek növekedéséhez. Az első, erőteljes hatás a közbiztonság kérdésköre volt.
