Kismamák és az alkalmi munkavállalás: Tudnivalók és lehetőségek

A babavárás és a kisgyermekes időszak az ember életének egyik legszebb, de egyben legkihívásosabb szakasza. Sok nő nincs tisztában azzal, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg, különösen, ha az alkalmi munkavállalás is felmerül opcióként. Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) rugalmas és alacsony adminisztrációval járó lehetőséget biztosít rövid távú munkaerőigény fedezésére, de fontos tisztában lenni a speciális szabályokkal, amelyek a kismamákra vonatkoznak.

A kismamák jogai és a munkaviszony védelme

A Munka Törvénykönyve (Mt.) kiemelt védelmet biztosít a várandós és kisgyermekes anyáknak:

• A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.
• Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.
• A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár.
• Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.

Szabadságok és pótszabadságok

• Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni.
• A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.
• A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónapig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén naponta kétszer 1 órára jogosult munkaidő-kedvezményre.
• A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Pénzbeli támogatások és ellátások

A gyermekek után járó különféle támogatások pénzügyi segítséget jelentenek a családok számára.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, maximum 24 hétig. A CSED igényléséhez a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni, és a gyermeknek a biztosítási tartam alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül kell megszületnie. Az anya helyett az apa akkor mehet CSED-re, ha az anya egészségügyi okból nem élhet velük, vagy ha életét veszti.

• A CSED összege 2024-ben: Az anya jövedelmének 100%-val számolják, az utolsó 180 naptári napi átlagkeresetet alapul véve.
• A CSED folyósítása esetén a bruttó fizetésből mindössze a 15%-os személyi jövedelemadót vonják le.
• Fontos változás, hogy amennyiben az anya érvényesítheti a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességét, ami a CSED összegére is érvényes, úgy a bruttó bére 100%-át megtarthatja nettóban.
• Ha a CSED igénylő anya nem rendelkezik a 365 napos biztosítási jogviszonnyal, méltányossági alapon is folyamodhat CSED-ért.
• Ha az anya betegszabadságról megy CSED-re, akkor a kezdeti hónapra a távolléti díj jár.
• Ha az anya társas vagy egyéni vállalkozó, akkor a minimálbér 2024 évi összege alapján számolják a CSED-et.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A GYED a szülési szabadság letelte után jár (ez az időtartam 168 nap), a gyermek fél éves korától a 2. életévének betöltéséig, ikreknél pedig a gyermekek 3. életévének betöltéséig. Ez egy nem szociális alapú, társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött családtámogatási eljárás, melyet az apa is kérhet. Célszerű azt a szülőt kiválasztani, akinek magasabb a fizetése. A GYED extra törvénycsomag óta hallgatók, nagyszülők is igényelhetik ezt a támogatást.

• A GYED összege 2024-ben: Legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet, ami 2024-ben bruttó 373.520 Ft. Ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Nettóban maximum 281.640 Ft lehet havonta, kedvezmény nélkül.
• A GYED összege után családi adókedvezmény érvényesíthető, illetve a 30 év alatt gyermeket vállaló szja-mentessége is kérhető.
• Diplomás GYED összege 2024-ben: Alapképzésen résztvevő hallgatók esetében a minimálbér 70%-a után 186.760 Ft, mesterképzéses hallgatóknak pedig a garantált bérminimum 70%-a után 228.200 Ft jár havonta maximum, bruttó összegben.
• A GYED mellett korlátlanul lehet munkát végezni.
• A GYED folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat vagy nappali képzésen tanul.
• A nagyszülői GYED esetében a gyermeket szintén otthon kell nevelni, feltétele, hogy a nagyszülő ezalatt nem folytathat kereső tevékenységet. Kivéve, ha azt kizárólag saját háztartásában végzi.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Szociális alapon mindenkinek alanyi jogon jár a gyermek születésétől a 3. életév betöltéséig a GYES összege, amennyiben a gyermek után biztosítási alapon nem folyósítanak más juttatást.

• A GYES összege 2024-ben: Havonta fix bruttó 28.500 Ft, gyermekenként (az öregségi nyugdíjminimum 100%-a). A 10%-os nyugdíjjárulék levonása után nettó 25.650 Ft/hó.
• GYES mellett lehet munkát vállalni, ha valaki egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, az Cst. törvény szerint nem folytat keresőtevékenységet, tehát ennek a működése gyes alatt az első 6 hónapban sem akadály.
• Nagyszülő gyes mellett csak a gyermek 3 éves kora után, legfeljebb heti 30 órában folytathat keresőtevékenységet, vagy korlátlanul ha az az otthonában történik.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Az úgynevezett főállású anyaság a gyermeknevelési támogatás (GYET) igénybevételét jelenti. Erre az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig él. Ha háromnál több gyerek van a családban, akkor a GYET tovább tart a soron következő gyermek 18. születésnapjáig.

• A GYET beleszámít a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, sőt, a nők esetében a kedvezményes nyugellátás igénylésekor a 40 év szolgálati időbe is.
• Lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka. A GYET-ből származó bevétel után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
• A GYES és GYED támogatási formák esetében a munkaadó köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani az igénybe vevő számára. Azonban a GYET esetén erre már nem kötelezhető!
• A GYET nem vehető igénybe, ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül az igénybe vevő.

Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) kismamák számára

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) továbbra is népszerű forma a szezonális és alkalmi munkavégzések során, különösen a mezőgazdaságban, a turizmusban vagy például a filmipari statiszták esetében.

Mi változott 2025-ben az egyszerűsített foglalkoztatásban?

2025. július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatásban ledolgozott napok összeadódnak munkavállalói szinten, függetlenül attól, hány különböző munkáltatónál dolgozott az illető. Ez azt jelenti, hogy minden munkáltató összesített EFO-jogviszonya egy adott munkavállalóval nem haladhatja meg az évi 120 napot, akár alkalmi, akár idénymunkáról van szó. Korábban ez a korlát csak az azonos munkáltató és munkavállaló között érvényesült. Ez a változás a munkáltatóknak nagyobb adminisztratív figyelmet, a munkavállalóknak pedig körültekintőbb tervezést igényel - különösen azoknak, akik több helyen dolgoznak ilyen formában.

Az egyszerűsített foglalkoztatás főbb jellemzői

Jogszabályi háttér

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozását a következő törvények biztosítják:

• 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efo tv.)
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, valamint más kapcsolódó adójogszabályok

Az EFO típusai és időbeli korlátai

Az alábbi táblázat foglalja össze az EFO típusait és időbeli korlátait:

Alkalmi munka esetén további korlátok:

• max. 5 egymást követő nap,
• max. 15 nap egy hónapban.

Létszámkorlát - hány fő alkalmazható egyszerre?

A munkáltató statisztikai létszáma határozza meg, hogy mennyi alkalmi munkavállalót foglalkoztathat egyszerre:

• 0 főállású munkavállaló esetén: max. 1 fő
• 1-5 fő között: max. 2 fő
• 6-20 fő között: max. 4 fő
• 20 fő felett: a létszám 20%-áig

Az átlagos statisztikai létszám számításánál a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi létszámát kell alapul vennie. Ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszáma a mérvadó. A munkáltató a napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. A fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Bejelentés és adminisztráció

A foglalkoztatást minden esetben a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV felé:

• ONYA-án (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban)
• Telefonon: 185
• NAV mobilalkalmazás segítségével (Egyszerűsített Foglalkoztatás illetve EFO PRO mobilalkalmazás)
• T1042E nyomtatvány elektronikus beküldésével (ÁNYK - Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban)

Fontos, hogy visszamenőlegesen bejelenteni EFO-s munkavállalót nem lehet. Amennyiben a bejelentés valamilyen okból elmaradt, akkor a jogviszonyt munkaviszonyként kell bejelenteni és kezelni. A bejelentést 2 órán belül vissza lehet vonni és módosítani is lehet, ha például a foglalkoztatás jellege változik, vagy a munkavégzés meghiúsul. Ha a bejelentést a foglalkoztatás előtti napon tették meg, vagy a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, akkor a bejelentés esetleges visszavonására vagy módosítására a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig van lehetőség. Ezután a munkáltatónak a közterhet meg kell fizetnie.

Fizetendő közteher

A munkáltató közterhet fizet a munkavállaló után naponta, az alábbiak szerint:

A munkáltató által fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal, hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására az Efo tv. szabályait kell alkalmazni. A munkáltatónak a közterhet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések elnevezésű, 10032000-06057763 számlaszámú beszedési számlára kell megfizetnie átutalással, csekken vagy az ügyfélszolgálatokon bankkártyával.

Bérezés szabályai 2025-ben EFO esetén

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén (ha a munkakör nem igényel szakképzettséget) legalább a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig legalább a garantált bérminimum 87%-a fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként.

Az egyszerűsített foglalkoztatás során fizetendő bér minimum 2025-ben (órabéres foglalkoztatásnál):

• minimálbér (1 672 Ft/óra) 85%-a, azaz 1 422 Ft/óra, (8 órás foglalkoztatás esetén 11.368 forint/nap) vagy
• a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum (2 005 Ft/óra) 87%-a, azaz 1 744 Ft/óra (8 órás foglalkoztatás esetén 13 952 forint/nap).

Bérpótlékok

• Éjszakai pótlék: 15% a 22:00-06:00 közötti munkavégzés esetén.
• Túlórapótlék: 50% a napi 8 órát meghaladó munkaidőre.

Mentesített keretösszeg és adózás

2025-ben a mentesített keretösszeg napi összege a napi minimálbér, illetve a napi garantált bérminimum 130%-a, azaz:

• minimálbér esetén 17 394 Ft - ha az alkalmi munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva
• garantált bérminimum esetén 20 852 Ft - ha az alkalmi munkavállaló szakképzettséget igénylő munkakörben van foglalkoztatva

Amennyiben a munkáltató a mentesített keretösszegen felül, de még a maximális kifizethető összeg alatt állapodik meg a munkavállalóval egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, abban az esetben a munkavállaló az éves bevallásában kerül megállapításra az adóalapja és személyi jövedelemadó befizetési kötelezettsége keletkezik.

A munkavállaló csak akkor fizet szja-t, és bevallást is csak akkor kell benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az úgynevezett mentesített keretösszeget, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok számának és az év első napján hatályos minimálbér vagy garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát. A személyi jövedelemadót a keretösszeg feletti rész után kell megfizetni. Nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként végzett - Efo tv. hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételből.

A közteher kiváltja a munkáltató oldalán a szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettséget, a munkavállaló oldalán pedig a társadalombiztosítási járulékot és az szja-előleg fizetését.

Maximálisan kifizethető napi bérkeret 2025-ben egyszerűsített foglalkozás esetén

A maximálisan kifizethető adómentes bér: 26 760 Ft / nap / fő.

Efelett is lehet bért fizetni, de az már nem tartozik az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe, hanem más típusú munkaviszony (például normál munkaszerződés) alá esik, teljes járulékteherrel.

Ellátási jogosultság

Az egyszerűsített foglalkoztatásban a munkavállaló nem számít biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - kivéve a baleseti táppénzt - azonban nem illetik meg.

Kisgyermekesek munkavégzése és foglalkoztatása

Ha a munkáltató is szívesen alkalmazná és a szülőnek is lenne kedve visszatérni dolgozni a gyermek gondozása alatti első 3 évében, akkor erre is van megoldás. 2021. július 1.-től ugyanis lehetőség nyílt kedvező adózási feltételek mellett a kisgyermekes szülők számára újra dolgozni. Szövetkezeten keresztül a munkába visszaálló szülőt csak a 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A munkáltatót pedig semmilyen munkáltatói teher nem sújtja a kisgyermekesek foglalkoztatása során, ebben a formában. Ha gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülsz, és szívesen egészítenéd ki a bevételedet, akkor érdemes tájékozódni a regisztrációs lehetőségekről. Mindezek költsége csupán egy 1000 Ft-os szövetkezeti részjegy kifizetése. Továbbá a nagyszülőknek is kedvezünk! Nyugdíjas foglalkoztatási típusunk lehetővé teszi, hogy az öregségi nyugdíjellátásban részesülők is kedvező feltételek mellett vállaljanak munkát. Így több idő marad az unokákra!

Anyuka munkavállalása gyerek mellett - hány órában dolgozhat?

A Munka Törvénykönyve 2023-tól változik. Az új szabályok szerint a szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét. Emellett a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását. Valamint távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.

Meddig jár a GYES/GYED, mikortól javasolt a kismama visszatérése a munkába?

A jelenlegi magyar törvények, mint egy szociális háló lehetőséget biztosít a családok számára, hogy a szülő akár a gyermek 3 éves koráig otthon legyen gyermekével. Legkorábban a CSED folyósításának lejártát követően lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondanod az ellátásokról. A CSED időszaka alatt úgynevezett szülési szabadságon van az édesanya, vagyis nem fizetés nélküli szabadságon. Tehát, ha a 169. naptól, azaz a szülési szabadság lejártát követően rögtön munkába állna, akkor erről a szándékáról nyilatkoznia kell. A visszatérési szándékot a munkáltató felé mindenképp írásban jelezni érdemes, hogy nem kéri a fizetés nélküli szabadságot a szülési szabadság lejártát követően, hanem rögtön munkába áll. Ha azonban már megigényelte és tölti a fizetés nélküli szabadságot az anyuka, azonban ezt szeretné megszakítani és visszatérni az aktív munkavállalók közé, azt jelezni kell. Ezt a szándékot írásban kell közölni a munkáltató felé 30 nappal a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének napja előtt (MT.133 § (2)). Az, hogy mikortól javasolt a kismama visszatérése munkába az mindig specifikus kérdés, és egyéni vagy család szinten hozott döntés.

Apa GYED munka mellett

A GYED az apáknak is elérhető, így az anyák még könnyebben visszamehetnek dolgozni, az apák pedig jobban kivehetik a részüket a gyermeknevelésből. Van olyan eset, hogy a magasabb keresetű apa munkavégzés mellett igényli a GYED-et, miközben a szülés és a CSED idejére a munkaerőpiacról kieső vagy eleve nem dolgozó anyák ugyanúgy otthon gondozzák a gyerekeket. Az apa fizetése után járó GYED ugyanis sok esetben több, mint amit az anya megkereshetne. Rövid távon megérheti, azonban akik hosszú távon gondolkodnak, azoknak érdemes megfontolni, ki igényelje a GYED-et. Hosszú távon ugyanis a nők fizethetik meg az árát. Mivel a gyermeket otthon nevelő nőnek ezalatt nincs egészség- és nyugdíjbiztosítása, és szolgálati ideje sem keletkezik - kiszolgáltatottsága nem csökken, hanem nő.

GYED melletti munkavégzés más munkáltatónál

Felmerülhet a kérdés, hogy szabad-e más munkáltatónál dolgozni? Ha valaki a fizetés nélküli szabadság alatt más munkáltatónál szeretne dolgozni, akkor vegye elő a munkaszerződését, és alaposan olvassa el. Ezt követően utána kell járni, hogy van-e a munkáltatójánál erre vonatkozó szabályzat. A Munka törvénykönyve alapvetően nem tiltja, de a bejelentési kötelezettség levezethető az Mt. alapelvekből. Tehát eltitkolni a GYED melletti munkavégzést más munkáltatónál semmiképpen sem ajánlatos.

tags: #alkalmi #munkavallalo #kismama