A GYED megszüntetése: történelmi visszhangok és jövőbeli tervek

A gyermekgondozási díj (GYED) egy olyan családtámogatási forma, amely a rendszerváltozás óta többször is viták kereszttüzébe került. Történelme során már megszüntették, majd újra bevezették, és most ismét felmerült a megszorító intézkedések részeként.

Mi is az a GYED?

Az 1985-ben bevezetett GYED a szülést követően gyermeküket otthon nevelő édesanyáknak biztosította a döntésük következtében kieső fizetésük egy részét. Az édesanyák eleinte a gyermek egy éves koráig, a szülést megelőző munkaviszonyuk időtartama alapján bérük 65-75 százalékát kapták meg az államtól ily módon. A GYED-et 1987-től a gyermekek két éves koráig vehették igénybe az édesanyák.

Jelenleg a GYED a csecsemőgondozási díj (CSED) időtartamának (168 nap) lejártát követően a gyermek 2., ikergyermekek esetén a gyermekek 3. születésnapjáig, havi szinten folyósítható, biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás. Összege a szülő keresetének 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2025. január 1-jétől a GYED maximális havi összege bruttó 407 120 Ft.

Amennyiben a GYED-et igénylő szülő családi adókedvezményt is érvényesít, ez az összeg természetesen a gyerekek számának függvényében még jóval magasabb is lehet. Fontos, hogy a GYED bruttó összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, azaz a GYED-en töltött idő is szolgálati időnek minősül, ami lényeges lesz a nyugdíjba menetel szempontjából. 2025 júliusától a GYED és a CSED után sem kell személyi-jövedelemadót fizetni, azaz a gyermekgondozási díj szinte megegyezik a kedvezményezett bruttó fizetésével. A GYED-ben részesülő szülőknek nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük.

A Bokros-csomag és a GYED megszüntetése

A GYED-et a Horn Gyula vezette balliberális kormányzat 1995-ben a Bokros-csomaggal megszüntette. Ez a brutális, a magyar emberek életét megnehezítő megszorítás a baloldali kormányok legemlékezetesebb intézkedése volt. Többek közt szerepelt benne a szülési szabadságon lévő édesanyák (vagy édesapák) fizetése helyett az állam által biztosított gyermekgondozási díj megszüntetése is, amely óriási terhet tett a családokra. Az 1995. március 12-én bevezetett megszorítócsomag kidolgozásában Bokros Lajos mellett a korábbi pénzügyminiszternek, Békesi Lászlónak és Surányi Györgynek, az MNB akkori elnökének is jelentős szerepe volt.

A Bokros-csomag főbb intézkedései:

• A forint leértékelése: egyszeri 9 százalékos, majd fél éven keresztül további havi 1,9 százalékos és a későbbiekben havi 1,3 százaléknál alacsonyabb ún. csúszó leértékelés bevezetése.
• Importvám bevezetése: 8 százalékos vámpótlék, az energiahordozók kivételével minden külföldről behozott árura.
• Állami bérek befagyasztása.
• Ingyenes felsőoktatás megszüntetése.
• Nyugdíjkorhatár emelése.
• Ingyenes fogászati ellátás megszüntetése.
• Családtámogatási rendszer átalakítása.

Utóbbi intézkedés keretében többek közt megszüntették a Gyermekgondozási díj (GYED) és a Várandóssági pótlék intézményét, a családi pótlékra, a Gyermekgondozási segélyre (GYES), és a Gyermeknevelési támogatásra (GYET) való jogosultságot pedig jövedelmi viszonyokhoz kötötték.

A Bokros-csomag demográfiai hatásai

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2024-ben jelentetett meg egy tanulmányt „A Bokros-csomag elhúzódó hatása a születésszámokra” címmel. Ebben részletesen elemzik, hogy az 1994-1998-as ciklusban az MSZP és az SZDSZ által vezetett kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos nevéhez kötődő megszorítócsomag hosszú távon milyen módon és mértékben befolyásolta a demográfiai folyamatokat Magyarországon.

A családtámogatásokra fordított kiadások az MSZP-SZDSZ kormány idején jelentősen csökkentek (1994-ben a GDP 2,4 százalékát tette ki, míg 1997-ben már csak 1,9 százalékát), a családok 9 százaléka, a gyermekek 7 százaléka került ki a jogosultak köréből. A gyermekszegénység mértéke nagyban függ a jóléti transzferektől (azon belül is főként a családtámogatásoktól), így a Horn-kormány idején nagy mértékben nőtt a gyermekszegénység, különösen a GYED megszüntetése hatott károsan. Egyértelmű volt, hogy a gyermeket nevelők a népesség egészéhez viszonyított jövedelmi helyzete romlott. A korábban biztosnak hitt támogatások elmaradása folytán kiszámíthatatlanná, bizonytalanná vált a családok anyagi helyzete, ennek következtében a Bokros-csomag negatív hatással volt a gyermekvállalási kedvre. A teljes termékenységi arányszám alakulására egyrészt az anyagi ösztönzők elvonása, másrészt a támogatási rendszer átalakítása nyomán előálló bizonytalanság volt hatással. A Bokros-csomag alaposan visszavetette a születésszámokat - nem csak 1995 után, hanem két évtizeddel később is.

A születésszámok alakulása a Bokros-csomag után:

A KINCS becslése szerint, amennyiben a 15-49 éves női korcsoport létszáma a következő években is a 2010-es szinten maradt volna, akkor 2023-ban a ténylegesen megszületett 85 150 gyermek helyett 108 740 gyermek született volna.

A Tisza Párt "Magyarország 2027-2035 konvergenciaprogramja"

Egy kiszivárgott konvergenciaprogram szerint a Tisza Párt megszüntetné a GYED-et, ezzel havi több százezer forintnyi támogatást venne el a családoktól - derült ki a Mandiner által ismertetett dokumentumból. Ez az 1995-ös Bokros-csomag óta a legsúlyosabb családellenes megszorítást vetíti előre. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a megszorítócsomag nyilvánosságra kerülését követően azonnal letagadta, hogy a közük lenne a dologhoz. Azonban egyre több hozzájuk köthető szakértő nyilatkozata utal arra, hogy a csomag az ő holdudvarukban dolgozó baloldali „szakemberek” munkájának eredménye lehet.

A több mint 600 oldalas szakértői programban többek közt a gyermekgondozási díj - hétköznapi nevén a GYED - megszüntetése is ott van a tervek között. Ilyen mértékű, családokat érintő megszorító lépésre a rendszerváltoztatás óta egyedül az első MSZP-SZDSZ kormány által bevezetett Bokros-csomag volt képes 1995-ben.

A Tisza Párt programjának várható hatásai

Akár havonta 30 ezer forint kieséssel is számolhat egy átlagos család az MSZP tervezett intézkedései miatt - közölte Harrach Péter, a KDNP alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szocialisták tervei között szerepel a gyes és gyed egy-egy évvel történő megrövidítése, a családi pótlék befagyasztása, az otthonszerzési támogatás és a kamattámogatás megnyirbálása, a távhőkompenzáció elvétele, a 13. havi bér befagyasztása, a szocpol megszüntetése és az ÁFA növelése. A GYES és GYED visszametszéséről elmondta: ez gyermekellenes intézkedés, hiszen a gyermekeknek az a jó, ha 2-3 évet az édesanyjuk mellett vannak. De a társadalom egésze szempontjából is rossz lépés ez, hiszen a GYED segíti legjobban a gyermekvállalást - mondta Harrach Péter. Szerinte egy átlagos, lakótelepen élő kétgyermekes fiatal család esetében - ahol a két szülő közalkalmazott, és jövedelmük nettó 100 ezer forint körül alakul - a tervezett lépések miatt körülbelül havi 30 ezer forint eshet ki.

Nem nehéz belátni, hogy amennyiben keresztülvernék az „adóreformot” a rossz emlékű szocialista megszorítócsomaghoz hasonlóan ez is drasztikusan csökkentené a gyermekvállalási kedvet, és súlyosbítaná az amúgy is problémás demográfiai helyzetet.

Családtámogatási rendszerek Magyarországon

Az Antall kormány kiépítette a családtámogatási rendszert, ez hanyatlott a Bokros csomag idején, majd az első Orbán-kormány újra felépítette (2000-ben vezette be megint a gyermeküket otthon nevelő édesanyáknak járó családtámogatási intézkedést), hogy most a Gyurcsány - Bajnai kormányok ismét leépítsék. 2014-től, ismét a Fidesz-KDNP-kormány bevezette a GYED extrát is, ami további jelentős kedvezményeket biztosít a kisgyermekeket nevelő szülőknek.

Orbán Viktor miniszterelnök '98. szeptember 30-án a parlamentben elmondott beszédében kiemelte: "A mi gondolkodásunkban, tisztelt hölgyeim és uram, a család a szülőt, a gyermekeket és a nagyszülőket jelenti. A család minden tagja együtt emelkedik vagy együtt süllyed. Ha úgy tetszik, a család tagjai együtt sírnak és együtt nevetnek."

Harrach Péter szerint: "vannak értékek a társadalomban, ilyen pl: a család, amelyhez nem szabad nyúlni. Csak úgy szabad válságkezelő feladatot felvállalni, hogy a jövőnket ne érintse." Arra a kérdésre, hogy egy Fidesz-kormány hogyan építené újjá a családtámogatási rendszert, Harrach Péter azt mondta: van olyan érték a társadalomban, amihez a legsúlyosabb helyzetben sem szabad nyúlni. Nagyon sok területen lehet megszorítani, de ezen nem. Szerinte így kell hagyni a rendszert, de szerkezeti változásokat végre kell hajtani, mert nem biztos, hogy minden családnak egy, homogén támogatásra van szüksége, hanem ebben differenciálni kell.

tags: #gyed #megszuntetese #mszp