A várandósság alatt a legnagyobb riadalmat a vérzésen kívül általában a hasi görcsök keltik, nem csoda, hiszen kezdődő vetélés vagy koraszülés jele is lehet.
Az alhasi görcsök okai a terhesség különböző szakaszaiban
Az alhasi görcsök a terhesség bármely fázisában felléphetnek, ám nem mindegy, hogy hányadik hétben, milyen erősségű és gyakoriságú görcsöket tapasztal a kismama. Szinte nincs is olyan terhes, aki terhessége alatt ne érezne alhasi görcsöket. Megjelenhet ez menstruációs fájdalom, derékfájás, alhasi feszülés formájában is, de nehéz eldönteni, mikor kell a panaszokat komolyan venni. A terhesség alatti hasfájás sokszor megrémíti a kismamákat, de gyakran csak a terhesség kísérő tüneteként jelentkező kezelést nem igénylő jelenségről van szó, ám ritkán előfordulhat olyan eset is, amikor a terhességgel összefüggésben vagy attól függetlenül jelentkező panasz orvosi ellátást tesz szükségessé. Fontos elkülöníteni a várandósság következményeként jelentkező, illetve az attól eltérő okból fakadó hasfájásokat, a mögöttük álló okokat.
Első trimeszter
A várandósság elején a beágyazódást kísérheti a panasz, könnyű a PMS-sel összekeverni, és gyakran ekkor a nő még csak nem is tud állapotról. A megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhfalba. Ezalatt előfordulhatnak kisebb alhasi görcsök. Nagyjából ezekben a napokban ún. implantációs vérzés is jelentkezik. Az első trimeszterben jelentkező alhasi feszülések lehetnek székrekedés vagy fokozott gázképződés következményei is. A hormonális változások következtében a terhesség első trimeszterében sok nő számol be felfújódásról, gáztermelésről és székrekedésről. A terhesség során olyan hormonális változások játszódnak le a szervezetedben, amelyek az emésztésedre is komoly hatással vannak. Így igen gyakori panasz - főleg a terhesség elején, az első trimeszterben - a fokozott gázképződés, a haspuffadás, valamint a székrekedés, amelynek főleg a magas progeszteronszint az okozója. Az ezekkel járó görcsök jellemzően nem túl erősek, így komoly aggodalomra nem igazán adnak okot. Ilyenkor szimetikon hatóanyagú készítmények alkalmazása is szóba jöhet, melyek rövid időn belül megszüntethetik a panaszokat, és ezek alkalmazása a babára nézve is biztonságos. A székrekedés vagy a felgyülemlett gázok szinte minden nőt megviselnek a terhesség alatt, és bár kellemetlen fájdalmat okoznak, sem a baba, sem az anya életét nem veszélyeztetik. A táguló méh összenyomja a beleket, és kitolja őket a helyükről. A puffadáshoz a lelassult bélmozgás is hozzájárul. A kellemetlen tünetek között megjelenhet a hányinger, teltségérzet és a hasi fájdalom. Többnapos székrekedés esetén a fájdalom a hátba is kisugárzik. Könnyű mozgással, fokozott vízbevitellel és rostban gazdag étrenddel a székrekedés megelőzhető.
A terhesség első fizikai jelei közé tartozik az érzékeny mell. Hasonlóan, mint a menstruáció előtt, a melled fájós és tapintásra érzékeny lesz, a fájdalom azonban a várandósság alatt általában erősebb, mint a menstruáció előtti napokban. Azok a nők is, akik csak pár napja állapotosak, a korábbihoz képest sokkal gyakrabban éreznek vizelési ingert. Ennek oka a fokozott vérkeringés a medencében és a felhalmozódott folyadék a testben. A toalett gyakori látogatása rendkívül jellemző a váradós nőkre abban az esetben is, ha a húgyhólyagban csak kevés folyadék gyűlik össze.
A hányinger, hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. A „reggeli rosszullétre” inkább a hányinger, mint a hányás a jellemző, bár ez többnyire öklendezés, mivel a gyomor üres és csak kevés nyákot termel. A hányás mértéke nem csak egyénenként, hanem ugyanazon nő egymást követő terhességei során is változhat. Pontos oka nem ismert, valószínű, hogy több tényező együttes hatására jön létre: hormonális (humán choriális gonadotropin hCG), anyagcsere (szénhidrát), kémiai változások. A vegetatív idegrendszer labilitása (mely az alapvető életfunkciókat szabályozza) is lehet az egyik kiváltó ok. Pszichés tényezők is szerepet játszhatnak megjelenésében: a félelem, aggódás, bizonytalanság, néha a várandósság tudat alatti elutasítása. Többnyire az első három hónapban fordul elő (első trimeszter, 12-14. hét), van akinek félidőig (régi asszonyi bölcsesség: „majd, ha megmozdul a baba elmúlik a hányinger, hányás”), ritka esetekben a várandósság végéig fennáll. Érzetre lehet enyhe fokú, gyomortájon érezhető teltségérzés, de lehet súlyos, hullámokban jelentkező és gyakran hányással végződő is. Koraterhességben gyakran fokozódik a szagokkal szembeni érzékenység (különösen jellemző a dohányfüst, kávé, alkohol, zsíros ételek illata) és ez is kiválthatja, vagy fokozhatja a hányingert. Ezek miatt sokszor étvágytalanság jellemző a korai várandósra és ezzel összefüggésben a testsúly is csökkenhet. Ez azonban elmúlik az első trimeszter végére és elindul a súlygyarapodás. Azoknál a nőknél, akiknél gyakori az öklendezés és hányás, a hasi izomzat érzékennyé és fájdalmassá válhat. Ez azonban rövid időn belül elmúlik, ártalmatlan, a méhben fejlődő magzatra nincs hatással. Az első 12 hétben igen gyakori panasz. A felmérések szerint a nők egyötödét gyötri hányinger vagy hányás a terhessége alatt. Trükkök segítségével úrrá lehetünk a legtöbbször átmeneti panaszokon. Súlyos esetben infúziós kezelés, kórházi bentfekvés is indokolt lehet.
Második trimeszter
Ahogy nő a méh, úgy az azt tartó szalagok nyúlnak, melyet a kismama hasi fájdalomként élhet meg. Viszont ezt általában úgy lehet megkülönböztetni az egyéb görcsöktől, hogy ekkor jellemzően a has egy része, az egyik oldala fáj. A méhet szalagok tartják a helyén. Ezek feszülése, nyúlása, valamint a méh növekedése is okozhat alhasi fájdalmat. Ez általában hirtelen jelentkező, ám hamar múló, nyilalló vagy húzó fájdalom, amelyet a has valamelyik oldalán tapasztalhatsz. A görgeteg méhszalag mindkét oldalon rögzíti a méhet. Ahogy a méh tágul, a szalag megnyúlik, ami hirtelen fájdalmat okozhat, főleg felálláskor vagy testhelyzetváltáskor. Ezért lassan keljen fel, és kerülje a hirtelen mozdulatokat. A szalagfájdalom lehet tompa vagy éles, jellemzően a has egyik oldalán, de néha mindkét oldalon vagy az ágyék táján is jelentkezhet. A középső trimeszterben a fáradtság általában megszűnik, majd a szülés közeledtével ismét visszatérhet.
A terhesség közepe a legbékésebb időszak, ilyenkor jelentkezik a legkevesebb terhességi tünet.
Harmadik trimeszter
A harmadik trimeszterben a görcsök, valamint a haskeményedések gyakoribbá válhatnak (a keményedések a többedszer szülőknél akár már a 2. trimeszterben is jelentkezhetnek). Megkezdődnek ugyanis az ún. Barxton-Hicks-féle méhösszehúzódások, melyek a szülést készítik elő. Vannak, akik hónapokkal, vannak, akik csak hetekkel/napokkal a szülés előtt érzik. A Braxton Hicks-féle összehúzódások, illetve jóslófájások, szülés előtt 2-3 héttel szoknak jelentkezni. A jóslófájások résen tartják a kismamát, feladatuk felkészíteni a testet a szülésre. Enyhe fájdalom és a has keményedése is kísérheti. A valós és jósló fájásokat egy séta vagy forró zuhany segíthet megkülönböztetni. Ami fontos, hogy ne legyen erős, rendszeres, és naponta 10-nél kevesebbet tapasztaljon a kismama (amennyiben a 37. hét előtt van a kismama, koraszülés is lehet belőle). A harmadik trimeszterben a magzatmozgások a baba méretéből és erejéből adódóan már igen erőteljesek, így olykor egészen fájdalmasak is lehetnek. A baba gyorsuló növekedése és egyre intenzívebbé váló mozgása is okozhat enyhébb fájdalmakat, kellemetlenségeket. Nem is csoda, hiszen a kicsinek egyre kevesebb helye lesz, ráadásul egyre erősebbé is válik. Érezhetsz fájdalmat a hasadban, a bordáidnál, de akár a hüvelyedben is. A baba ezenkívül ingerelheti a méh falát is, amely akár rövid ideig tartó méhösszehúzódásokat is kiválthat. Az úgynevezett Braxton Hicks összehúzódások főleg a harmadik trimeszterre jellemzőek, ám olykor már a második trimeszterben megkezdődhetnek. Ekkor a méh körülbelül 30-60 másodpercre összehúzódik, a has keménnyé válik, majd ellazul. Szerepe, hogy a test felkészüljön a szülésre. Kissé kellemetlen maga a feszülés, de általában nagyobb fájdalommal nem jár. A Braxton Hicks összehúzódások normál esetben nem indítják meg a szülészt, nem nyitják meg a méhszájat.
A harmadik harmadban az egyre gyorsabban növekvő magzat a beleket eltolja a hasüreg más pontjára, ezzel is nehezítve a normál bélperisztaltikát. Oka lehet még a várandósság alatti vaspótlásra adott készítmények, magnézium hiány (különösen, ha a várandós nő fáradékonyságra és lábikragörcsökre is panaszkodik egyidejűleg), stresszes életmód, szorongás, mely a belek falában lévő simaizmokat összehúzza és ezáltal a továbbítást nehezíti.
A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni. Ez általában a 16-20. hét körül kezd megjelenni, ilyenkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. A haskörfogat növekszik, és a várandósság végén elérheti a 100 cm-t. Az izomzat feszülése okozta kellemetlen érzés a szeméremcsont felett a 20. hét körül jelentkezhet, és átlagosan 3-4 hétig tarthat. Jellemző az esti órákban, fizikai munkavégzést követően, jelezve azt, hogy több pihenésre van szükség. A helytelen testtartás fokozhatja a túlfeszülését.
A várandósság vége felé a szervezetben termelődő relaxin hormon hatására az egyébként szorosan tartó izületek (keresztcsont-csípőcsont közötti izületek, valamint a két szeméremcsont találkozásánál lévő izület) elkezdenek fellazulni. A magzati koponya az utolsó hetekben beilleszkedik a medence bemenetébe, ezáltal idegeket nyomhat. Az ágyékban érezhető fájdalom kisugárzik a comb elülső-belső részébe és kisugározhat egészen a térdig.
A várandósság utolsó heteiben a megnövekedett méh a gyomrot az eredeti helyéről elmozdítja és ezáltal a visszaáramlást fokozza. Amikor az alsó bordákra kifejezett súly nehezedik, a gyomorégés kifejezetten kellemetlen lehet.
A várandósság utolsó heteiben a megnövekedett méh a hasüregi szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet. A várandós nő mélyebb légzéssel igyekszik növelni a légzéstérfogatát. Az első babájukat várók körülbelül 36. hét után megkönnyebbülést érezhetnek, mivel a magzat feje lejjebb kerül a medencében és ezzel a méh felső része is alább száll. A rekeszre nehezedő nyomás megszűnik, több hely van és ezzel a légzés is javul.
Az alsó testfélből és a hasüregből érkező vénák egy véna cava nevű gyűjtőérbe ömlenek, mely a szívbe vezeti az elhasznált vért. Ez az ér az anya gerincoszlopának jobb oldalán fut felfelé. Mivel a vénák fala kevésbé izmos, mint az artériáké, ezért könnyebben összenyomhatók. Amikor a várandós nő (többnyire a harmadik trimeszterben) a hátán fekszik és a méh súlya ránehezedik a véna cavara, abban a keringés lassul. Az anya először légszomjat, szédülést, rosszullétet érezhet, és amennyiben nem történik testhelyzet változtatás (legjobb ilyenkor az anyának a bal oldalára fordulni, így a megnövekedett méh súlya lekerül a vénáról), akár el is ájulhat.
A méh és benne a magzat növekedésével a hasüregben lévő nyomás a terhesség alatt egyre nagyobb. Emellett a méh összenyomja a vénákat, ezért a végbél körüli erekben vérpangás alakul ki, amely egyenesen vezet az aranyerek képződéséhez. Panaszokat okozó aranyerek kialakulása esetén étkezési korpa, napi egy evőkanál oliva olaj, a gátizomtorna illetve gyógyszerek segíthetik a tünetek szülés utáni visszahúzódását. Tünetek esetén azt jelezzük a kezelőorvosunknak.
Mikor jelez a görcs vetélést vagy koraszülést?
Nagyon fontos, hogy meg lehessen különböztetni a vetélésre/koraszülésre utaló görcsöket a normál állapotoktól. Az első és legfontosabb szabály az, hogy ha a görcs erős, gyakori, rendszeres, akkor mindenképp konzultáljon orvosával, még akkor is, ha nem jár vérzéssel! A nőgyógyász ekkor megvizsgálja a méhszáj állapotát, a baba életjeleit, a placentát, fertőzésre utaló jeleket keres, valamint előrehaladott terhesség esetén pedig ctg/nst-re teszi a kismamát.
Koraszülés jele lehet, ha egy óra alatt hat vagy annál több összehúzódást tapasztalunk. Erős hasi vagy hátfájdalom, ami hányingerrel, hányással, esetleg lázzal is párosul, komoly problémákra utalhat.
Ha bármilyen szokatlant észlelünk várandósságunk alatt, akkor nyugodtan keressük fel a nőgyógyászunkat! Inkább menjünk el feleslegesen, minthogy ne menjünk el, ha esetleg mégis baj lenne!
A terhesség alatt jelentkező vérzés mindig ijesztő, de legtöbbször kiderül, hogy nincsen nagy baj. Mikor lehet várni és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Mi minden okozhat vetélést?
- Méhlepény problémák
- Genetikai rendellenesség
- Fertőzés
- Méhszáj-elégtelenség
- Mióma, polip
- Véralvadási zavar
- Immunológiai zavar
- Hormonzavarok (pl. pajzsmirigyzavar)
- Betegségek (pl. cukorbetegség, lupus)
Mit tehetünk a görcsök enyhítésére?
Szerencsére a nagyobb adag magnézium és az ágynyugalom gyakran segít, ám ha nem, fennáll a vetélés/koraszülés esélye - de ez még, sok esetben megfelelő orvosi terápiával, kórházi benntartózkodással, megállítható.
Általánosságban elmondható, hogy magnéziummal igen eredményesen lehet kezeli, illetve megelőzni a görcsöket - mondta nőgyógyász. Az orvosok éppen ezért javasolják a magnézium szedését a 36-37. terhességi hétig, ezzel ugyanis lényegesen csökkenthető a vetélés és a koraszülés esélye is. Ezenkívül a stressz mérséklése és az elegendő pihenés is enyhítheti a görcsöket.
Fájdalom és görcsök terhesség alatt: Mikor kell aggódni | Szülők
A terhesség alatt jelentkező hasfájás legtöbbször ártalmatlan. Az alhasi görcsök magukra a terhességre is felhívhatják a figyelmet, sok nő számol be arról, hogy a megtermékenyített petesejt megtapadásakor fájdalmat érez. A terhesség alatt jelentkező hasfájások többsége nem ad okot aggodalomra, nem kell őket alábecsülni. Ha úgy érzi, hogy valami nincs rendben, hagyatkozzon a belső sugallatára és forduljon orvoshoz.
A terhesség nem csak örömet, de megpróbáltatásokat is hoz magával. A növekvő pocak, a baba rúgásai mosolyt varázsolnak a kismama arcára, nem beszélve a bájos babaruhák vásárlásáról. Ám amikor a kismamát valami fájdalom éri, megrémülhet. A terhesség alatti hasi fájdalom jellege különböző lehet, és különösen az első terhesség alatt ezek a fájdalmak kellemetlenek és megterhelők lehetnek az anya számára. Egyes anyukák azzal szoktak viccelődni szülés után, hogy ha a terhesség alatt legalább egyszer nem járt az ügyeleten hasfájással, az olyan, mintha nem is lett volna terhes. De hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan hasi fájdalmat attól, amely már orvosi ellátást igényel?
A terhesség alatti hasfájás sokszor megrémíti a kismamákat, de gyakran csak a terhesség kísérő tüneteként jelentkező kezelést nem igénylő jelenségről van szó, ám ritkán előfordulhat olyan eset is, amikor a terhességgel összefüggésben vagy attól függetlenül jelentkező panasz orvosi ellátást tesz szükségessé.
A terhességgel összefüggő hasi fájdalmak egy része kezelést nem igényel, a terhesség velejárójaként is említhetjük. Ilyen a méh növekedése közben a méhszalagok, izmok húzódása, mely görcsös, éles fájdalommal járhat. Amíg a tünetek maguktól elmúlnak, és nem kíséri azokat láz vagy vérzés, nincs ok az aggodalomra. Ilyenkor ajánlott a kismamának egy kicsit lefeküdni, pihenni.
A terhességtől teljesen független kórképek is előfordulhatnak, melyek a hasi, kismedencei szervek elváltozásainak kísérő fájdalmát jelentik. Ezen tünetek kezelésénél figyelembe kell venni a terhességet, hogy a szükséges kezelés összeegyeztethető legyen a várandóssággal. Leggyakrabban okoz hasi fájdalmat terhesség alatt a vesekő vagy a vese üregrendszeri tágulata, esetleg felszálló húgyúti fertőzés. Gyakori, időnként diagnosztikai nehézséget is okozó betegség a vakbélgyulladás vagy az epegörcs vagy epehólyag-gyulladás megjelenése a terhesség alatt. A hasi fájdalom oka lehet azonban egyszerű húgyhólyagfertőzés vagy hüvelyfertőzés is. Mindegyik esetben vagy gyógyszeres, vagy műtétes kezelésre lehet szükség, mindig az adott kismama egyedi helyzetét, állapotát figyelembe véve.