Az újszülöttkori agyvérzés és stroke: felismerés, kezelés és rehabilitáció

A csecsemők fejlődése csodálatos folyamat, tele új mozgásmintákkal és reakciókkal a környezetre. Azonban a szülők rémületére és tanácstalanságára ad okot, ha a gyermek fejlődése elmarad, vagy ha az újszülöttkori agykárosodás jelei mutatkoznak. Az újszülöttkori agykárosodást számos megnevezéssel illetik, mint például szülési sérülés, oxigénhiányos állapot, cerebral palsy (régen Little-kór) vagy újszülöttkori agyvérzés. Ez a cikk célja, hogy támpontokat adjon a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben, különös tekintettel az agyvérzésre és stroke-ra.

Mi a stroke és mi okozza gyermekeknél?

A stroke akkor következik be, amikor az agy egy részében vérellátási zavar lép fel. Ez érintheti a memória, a mozgás, a látás és a beszéd funkcióit. Gyermekeknél a stroke ritkán fordul elő, de minden életkorban életveszélyes, sürgősségi kórképnek számít.

A stroke típusai gyermekkorban

A stroke gyermekkorban két fő típusra osztható a kiváltó ok szerint:

• Iszkémiás stroke: Ezt a vérellátás egy részének elzáródása okozza.
• Haemorrhagiás/vérzéses stroke: Ezt az agyban vagy az agy körüli vérzés okozza.

A felnőttekkel ellentétben gyermekeknél egyforma arányban fordul elő a két típus. Mindkét típus károsítja az agysejteket, és a tünetek, valamint a hosszú távú hatások attól függnek, hogy melyik agyterületet milyen mértékű sérülés érintette.

Rizikófaktorok és okok

A gyermekkori stroke kiváltó okai multifaktoriálisak. Hajlamosító tényezők lehetnek:

• Koraszülés
• Alacsony APGAR-érték, újraélesztés, tartós lélegeztetés
• Fertőzés miatti tartós lázas állapot
• Elhúzódó sárgaság
• Szívbetegségek (pl. veleszületett szívbetegségek, aritmiák)
• Érrendszeri betegségek (pl. moyamoya betegség, artériás disszekció)
• Hematológiai rendellenességek (pl. sarlósejtes betegség, véralvadási zavarok)
• Fertőzések (pl. központi idegrendszeri fertőzések, bárányhimlő)
• Metabolikus rendellenességek
• Trauma (fej, nyaki)
• Arteriovenosus malformáció, aneurizmák
• Magzatvíz fertőzése, korai magzatburok-repedés, terhességi magas vérnyomás

Gyakran több kockázati tényező együtt létezik, ezért átfogó értékelésre van szükség a kiváltó ok meghatározásához. Az újszülöttkorban és csecsemőkorban is előfordulhat vérzéses stroke, melynek oka lehet szülési sérülés vagy trauma.

A felismerés és diagnosztika fontossága

A korai diagnózis kulcsfontosságú, és ebben a gyermek családjának, a pedagógusoknak és az egészségügyi szakembereknek egyaránt kiemelkedő szerepe van. Sajnos egy koraszülött esetén gyakori a stroke szempontjából a késői diagnózis az alacsonyabb klinikai gyanú és az esetleges társbetegségek miatt.

Figyelmeztető jelek és tünetek

A tünetek nem különböznek a felnőttkori stroke-tól, de gyermekeknél, különösen csecsemőknél nehezebben ismerhetők fel. Az alábbi jelekre érdemes odafigyelni:

• Hirtelen erős fejfájás, különösen hányással és álmossággal
• Hirtelen gyengeség vagy zsibbadás a test egyik oldalán (arc, kar és/vagy láb)
• Hirtelen zavartság, beszédbeli nehézség, mások megértésének nehézsége
• Hirtelen látászavar az egyik vagy mindkét szemen
• Hirtelen járási nehézség, szédülés, egyensúlyvesztés vagy koordináció hiánya
• Különféle rohamok (akár epilepsziás)

A szakemberek az angol "FAST" betűkombinációval hívják fel a figyelmet a laikusok számára:

• Face (arc) - ARC ASZIMMETRIA
• Arm (kéz) - KÉZ (féloldali végtag gyengeség)
• Speech (beszéd) - (elmosódott) BESZÉD
• Time (idő) - Az idő életet ment, azonnal hívjuk a mentőket!

Fontos azonban, hogy a FAST jelek hiányában sem szabad kizárni a stroke-ot. A tünetek egy része akutan (percek alatt), mások órák, napok alatt alakulnak ki. A szülőknek három-hat hónappal a születés után tűnhet fel, hogy valami nincs rendben, mivel a baba ekkor már többet mozog, fejlődik, és felfigyelnek a valamelyik testfelet érintő mozgászavarra.

Diagnosztikai módszerek

A diagnosztikában az ismertebb neurológiai képalkotó (sürgős MRI!), valamint az agyon belüli és kívüli erek vérellátását vizsgáló speciális (MR angiographia-MRA) képalkotó vizsgálatokat alkalmazzák. A CT/CTA csak bizonyos esetekben javasolt. Emellett laboratóriumi vizsgálatok, EKG és szívultrahang (az embólia lehetséges forrásának kimutatása miatt) is kiemelendő vizsgálatok.

Kezelési lehetőségek és rehabilitáció

Az alkalmazandó kezelési stratégiát részben a stroke altípusa, részben a kiváltó ok alapján választják ki a szakemberek - ám minden esetben személyre szabottan történik. Hazánkban nincsenek dedikáltan gyermek stroke centrumok, az ellátásban a felnőtt stroke centrumok, illetve a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet vesz részt.

Akut kezelés

Akut iszkémiás stroke esetén 16 éven felüliek esetében - amennyiben a gyermek alkalmas - a tünetek kialakulásától számított 4-5 óráig úgynevezett thrombolízist alkalmaznak szöveti plazminogén aktivátorral (tPA). 16 év alatti korosztályra vonatkozóan továbbra sincsenek igazoltan hatékony kezelési eljárások, de az Amerikai Stroke Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológusok Társasága (AHA) már megfogalmazott ajánlásokat, amelyek alapján a fenti kezelés is alkalmazható. Hazánkban az úgynevezett thrombectomia a választandó kezelési eljárás a gyakorlatban.

Ha haemorrhagiás/vérzéses stroke áll fenn, sürgős idegsebészeti konzultáció javasolt. Amennyiben a jelentős mennyiségű vérzés miatt megemelkedett a koponyaűri nyomás, a vérnyomás szabályozása és a kiváltó ok kezelése az elsődleges feladat. A vizsgálatok pontos időzítését és az esetleges beavatkozás technikáját az intervenciós neuroradiológus az idegsebésszel közösen határozza meg.

Rehabilitáció és hosszú távú kezelés

Nem szabad megfeledkezni a betegséget követő, olykor nehezebb rehabilitációs időszakról sem. Ez rendkívül komplex, türelmet és megértést igénylő folyamat, amely akár hosszú évekig is eltarthat.

A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését, lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást.

Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni.

rTMS kezelés

Lehetséges a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben, és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni, mivel az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést.

Őssejt terápia

Kiemelkedően fontos hír, hogy az újszülöttkori agykárosodás új kezelési lehetőségeire irányuló kutatást indít és támogat az ESPERITE csoport. A kutatásban két őssejt-típust (köldökzsinórvérből és köldökzsinór-szövetből nyert őssejtek) alkalmaznak együttesen, a világon először. A szüléskor levett őssejtek magas immun-modulációs és gyulladás gátló aktivitást mutatnak, valamint erős trófikus hatásuk révén stimulálják az agyi szövetek regenerációját. Az őssejtek saját célú alkalmazása (autológ) növelni fogja a kezelés biztonságosságát és meghosszabbítja az őssejtek élettartamát a beteg szervezetében.

Kilátások és a gyermeki agy plaszticitása

Az, hogy egy kezelés milyen eredményes, a stroke súlyosságától, kiváltó okától és az időben elvégzett beavatkozástól függ. Míg egyes gyermekek teljesen felépülnek, mások hosszú távú neurológiai rendellenességekkel kell, hogy éljenek, beleértve az úgynevezett motoros, kognitív és viselkedési zavarokat.

A gyermeki agy még fejlődik, alapvetően sokkal rugalmasabb, jobbak a gyógyulási esélyek. Ha az egyik agyrégiót a stroke károsította, egy másik agyterület át tudja venni a szerepét. Ha például az újszülött beszédközpontja sérült meg, a gyermek akkor is megtanulhat teljesen normálisan beszélni. Az agy ezen képessége az életkor előrehaladtával csökken.

tags: #agyverzeses #csecsemok #operalasa