Az agyi károsodások és a stroke diagnosztikája csecsemőknél

A csecsemőkori agyi károsodások és a stroke diagnosztikája különösen nagy kihívást jelent, mivel a tünetek gyakran atípusosak és a kisgyermekek kooperációs készsége korlátozott. Fontos a korai felismerés és a multidiszciplináris megközelítés a lehető legjobb kimenetel elérése érdekében.

Az agyi károsodás okai és tünetei csecsemőkorban

Az agyi károsodás agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. Az esetek 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.

A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon.

Jelek, melyek agyi károsodásra utalhatnak:

  • Lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás.
  • Az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása.
  • A fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz.
  • A lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése.
  • A figyelem elégtelensége vagy hiánya.
  • Idegrendszeri görcsök.
  • Nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás.
  • Fokozott ingerlékenység (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság).
  • Vigasztalhatatlan, monoton sírás.

Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.

Csecsemőkori stroke: Okok és felismerés

A stroke csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő és nehéz felismerni. Az esetek egyharmadában az agyi érkatasztrófa a baba születése előtt vagy közben következik be. Minél kisebb egy gyermek, annál nehezebb diagnosztizálni a betegséget. A nagyon korai stroke-ot eleinte sem a szülők, sem az orvosok nem tudják felismerni, mivel hiányoznak a tipikus tünetek. A szülőknek három-hat hónappal a születés után tűnik fel, hogy valami nincs rendben, mivel a baba ekkor már többet mozog, fejlődik, és felfigyelnek a valamelyik testfelet érintő mozgászavarra.

A csecsemőkori stroke típusai és okai:

  • Iszkémiás stroke: Ezt a vérellátás egy részének elzáródása okozza. Gyakran egyszerű, hétköznapi fertőzésekhez társul, melynek mechanizmusa még nem pontosan ismert. Hajlamosító tényezők lehetnek veleszületett vagy szerzett szívbetegség, véralvadási zavarok, vérszegénység különböző típusai, az egész szervezetet érintő autoimmun betegségek érgyulladással járó formái. A közismert bárányhimlő is okozhat stroke-ot, mivel szövődményes eseteiben az agyban futó erek gyulladása majd sérülése okoz szélütést.
  • Haemorrhagiás/vérzéses stroke: Ezt az agyban vagy az agy körüli vérzés okozza. Újszülöttkorban a vérzéses stroke oka lehet például szülési sérülés, trauma. A vérzéses stroke hátterében különböző érfejlődési rendellenességek, veleszületett és szerzett vérzékeny állapotok (pl. haemophilia, májbetegség) állhatnak.

A csecsemőkori stroke etiológiai háttere alapvetően eltér a felnőttkori formától. Míg felnőttekben az atherosclerosis meghatározó, gyermekkorban a veleszületett szívbetegségek, a nem arterioscleroticus arteriopathiák, a prothromboticus állapotok, a fertőzések és a genetikai eltérések kerülnek előtérbe. Újszülöttekben ehhez placentaeredetű eltérések, perinatális infekció, trauma és hypoxiás-ischaemiás encephalopathia is társulhat.

A szívbetegségek, mint a veleszületett szívhibák, aritmiák és kardiomiopátiák embóliás eseményekhez vezethetnek. Normál esetben egy valahol a szervezetben keletkezett vérrög nem kerülhet a szív bal oldalába, ami a vért az agyba pumpálja. Ehelyett a tüdő szűri ki. Veleszületett szívhibánál egy lyuk van a jobb és a bal szívfél között, ezért a vérrög átkerülhet a bal oldalba, és így a szívbe. Ez pedig stroke-hoz vezet.

A koponya, illetve a nyak sérülése is okozhat stroke-ot. A fejet ért trauma direkt károsító hatásán túl, a nyak rándulása érsérülést okozhat, s ennek talaján vérrög képződhet.

Agyi stroke típusai: iszkémiás és haemorrhagiás stroke

Diagnosztikai módszerek csecsemőkorban

A csecsemő- és gyermekkorban a képalkotó diagnosztika kiemelten fontos. A multidetektoros spirál-CT technikával végzett CT-angiographia, a korszerű MR-angiographiás módszerek, és a szív dinamikus vizsgálatára alkalmas MR technikák a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztikájában a katéteres angiographiát képesek teljes értékűen kiváltani, és számos vonatkozásban azt meghaladó információt nyújtani.

CT vizsgálat

A CT vizsgálat sugárterheléssel jár, de kivitelezése gyorsabb, csecsemőkorban és kritikus állapotban sem jelent megterhelést és térbeli felbontása kedvező. A multidetektoros CT még gyorsabb adatgyűjtést tesz lehetővé, rutinszerűen vékony szeletvastagság használatára ad módot, így 3 dimenziós feldolgozás esetén a tér bármely irányában a térbeli felbontás megegyezik. A CT-angiográfia (CTA) intravénás kontrasztanyag bólus beadását követően történik, amikor a kontrasztanyag bólus az adott érszakaszon éppen áthalad. A CTA technikát EKG vezérléssel párosítva a szív és a koszorúerek ábrázolására is alkalmas.

A módszer gyorsasága előnyös gyermekkori alkalmazás szempontjából. A 10 másodpercen belüli expozíciós idő a még korlátozottan kooperációképes kisgyermekek esetében is reményt ad az eredményes légzésvisszatartásra, illetve, ha ez nem lehetséges, a folyamatos felületes légzésből származó műtermékek a gyors felvételt kevéssé zavarják.

Aortaív anomáliák CT diagnosztikája

Az aberráns jobb a. subclavia (a. lusoria) CT-angiográfiás vizsgálata 3 hónapos csecsemőben jól illusztrálja a technika képességeit ezen fejlődési rendellenességek felismerésében.

Aberráns jobb a. subclavia CT-angiográfiás képe 3 hónapos csecsemőben

MR vizsgálat

Az MR vizsgálat káros hatás nélkül komplex morfológiai és funkcionális analízisre képes, de időigényes és kisgyermekkorban elvégzése körülményes lehet. Az érrendszer MR-rel történő ábrázolása kontrasztanyag alkalmazásával és anélkül is lehetséges.

Natív MR-angiográfia (MRA)

A natív MRA az áramló vér mágneses sajátságai alapján működik, ami lehetővé teszi, hogy csak a gyors áramlású érképleteket ábrázolja. Az ún. time of flight (TOF) technikájú MRA a DSA-hoz hasonló, 3D megjelenítést nyújt, jó térbeli felbontással. Az ugyancsak kontrasztanyag nélküli fáziskontraszt-MRA technika jelentőségét az adja, hogy segítségével az áramlás iránya és sebessége is mérhető, illetve EKG-szinkronizáció alkalmazásával teljesen noninvazív módon meghatározható egy vizsgált érszakaszon keresztül percenként áramló vér mennyisége.

Kontrasztanyagos MRA

A kontrasztanyag bólus intravénás beadásával végzett MRA vizsgálat technikája analóg a CTA vizsgálattal: a bólus beadását követően megfelelő késleltetéssel végzett 3D gradiens echo típusú mérés történik. A korszerű berendezések lehetővé teszik a mérés egy légzésvisszatartásban (10-20 sec) történő kivitelezését. Az MRA felvételeken a csontok nem ábrázolódnak magas jelintenzitással, így az utólagos adatfeldolgozás egyszerűbb.

A szív MR vizsgálata

A szív MR vizsgálata igen kedvező a vitiumok komplex elemzésére. EKG-vezérlés mellett különböző karakterű álló és mozgó felvételek készíthetők, amelyek lehetővé teszik a szív komplex morfológiai és funkcionális analízisét. Lehetőséget adnak a falmozgás megítélésére, a kontúrok körberajzolása alapján pontosan kiszámítható a myocardium tömege, az egyes szívüregek térfogata, és a szív pumpafunkcióját jellemző olyan paraméterek, mint az ejectiós frakció és a perctérfogat.

Kontrasztanyagos MRA vizsgálattal ábrázolhatók a nagyér szájadékok, felismerhetők a társuló nagyér anomáliák és a mediastinalis kollaterálisok, amelyek ábrázolásában a katéterezéssel összehasonlításban pontosabb. A vizsgálat az egyszerűbbnek tekinthető szívhibák esetében (persistalo Botall vezeték, v. pulmonalis transpositiók) is értékes többlet információt nyújt az ultrahanghoz képest.

Coarctatio aortae kontrasztanyagos MRA vizsgálata

Ultrahang vizsgálat

A szülést követő 6-8 hétben végzett csípő, hasi és koponya ultrahang vizsgálattal olyan születési és fejlődési problémákra derülhet fény, amik még nem okoznak látható bajt, de korai felismerésük a baba egészséges fejlődése érdekében nagyon fontos. Az ultrahang szűrővizsgálat teljesen biztonságos és fájdalommentes, nincs mellékhatása, és a babák békésen tűrik. Az ultrahang vizsgálatra érkező babát a szülő lefekteti a vizsgáló ágyra, majd gyermek ultrahang orvosunk az ultrahang fejjel megvizsgálja a baba fejét, pocakját és csípőjét.

Koponya ultrahang

A koponya ultrahangvizsgálat segítségével felfedezhetők az egyébként panaszt és tünetet egyelőre nem okozó veleszületett fejlődési rendellenességek, valamint a szülés körüli időszakban kialakult elváltozások.

Hasi ultrahang

A hasi ultrahangvizsgálat során a hasi szervek - a máj, az epehólyag, a lép, a hasnyálmirigy, a vesék, a húgyhólyag és a kismedencei szervek - fejlődési rendellenességeit szűrjük. A korai stádiumban felfedezett elváltozások könnyebben és hatékonyabban gyógyíthatók. Hasi ultrahanggal többek között kizárható a bukós, hányós csecsemőknél a “gyomorszájszűkület” (pylorus stenosis), ami leggyakrabban a hat hetes kor körüli fiúcsecsemőkben alakul ki.

Csípő ultrahang

A csípő ultrahangos vizsgálata 6 hetes kortól 5-6 hónapos korig lehetséges, amíg a combcsont feje porcos. Különösen javasolható olyan babáknál, akiknek a családjában csípőficam fordult elő, vagy ikerterhességből, farfekvésből születtek. A csípő ultrahang vizsgálattal felfedezett elváltozások pici korban könnyen orvosolhatók.

Ultrahang vizsgálat csecsemőnél

A stroke tüneteinek felismerése

Az agyi bénulás (CP) diagnosztikája

Az agyi bénulás (CP) olyan neurológiai rendellenességek csoportjára utal, amelyek csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkeznek, és tartósan befolyásolják a test mozgását, az izomtónust, a testtartást és a koordinációt. Az agyi bénulást (CP) a fejlődő agyban lévő rendellenességek vagy károsodás okozza, amelyek megzavarják az agy azon képességét, hogy szabályozza a mozgást, fenntartsa a testtartást és az egyensúlyt. A cerebrális bénulást többnyire az agy fejlődésének megzavarása okozza a születés során. Ennek a zavarnak vagy rendellenességnek az oka azonban nem ismert.

Agyi bénulás típusai:

  • Diszkinetikus agyi bénulás: Az izom megfeszül vagy meglazul.
  • Ataxiás agyi bénulás: Szokatlan típusú CP, amely befolyásolja a koordinációt és az egyensúlyt.
  • Vegyes cerebrális bénulás: Akkor alakul ki, ha egynél több tünet jelentkezik.

Az agyi és idegrendszeri rendellenességek kezelésére szakosodott orvos (neurológus) vizsgálatokat javasol az agyi bénulás diagnosztizálására. Kulcsfontosságú az azonnali diagnózis felállítása, ha mozgászavart észlel, vagy gyermeke fejlődésében késleltetett. Ha az orvos vagy a gyermekorvos gyanítja CP, ellenőrzi a jeleket és tüneteket, figyelemmel kíséri a növekedést és fejlődést, áttekinti a gyermek kórtörténetét, és fizikális vizsgálatot végez.

Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.

tags: #agyverzes #csecsemoknel #diagnosztika