Az anyaság univerzális élmény, de a körülmények, amelyek között egy nő gyermeket hoz a világra, drámaian eltérhetnek a világ különböző pontjain. Afrika, gazdag kulturális sokszínűségével és változatos társadalmi viszonyaival, különösen érdekes képet fest a szülésről és az anyaságról. A hagyományos gyakorlatok, a modern kihívások és a civil szervezetek áldozatos munkája mind hozzájárulnak ahhoz a komplex képhez, amelyet az afrikai nők szülése mutat.
A vágy a gyermekre: Kulturális meggyőződések és társadalmi nyomás
Az afrikai kultúrákban a gyermekvállalás kiemelten fontos szerepet tölt be. Az a meggyőződés, hogy gyermek nélkül az élet nem teljes, mélyen gyökerezik a társadalomban. A gyermek áldás, amit badarság lenne elutasítani. Ez a felfogás erős társadalmi nyomást helyez a nőkre, különösen azokra, akik meddőséggel küzdenek.
Egy meddő nő sorsa sok vidéki társadalomban a mai napig megpecsételődik: a közösség kiveti magából. Amikor egy párnak hosszú próbálkozás után sem születik gyermeke, akkor a férfi utcára teszi a nőt, és újraházasodik, vagy megtartja házvezetőnőnek, de mellé új feleséget keres. A hiedelem, miszerint a nemzőképtelen nőnek valamilyen bűne van, vagy megátkozták, még mindig nagyon mélyen gyökerezik. A városokban már kezd ismertebbé válni a tény, hogy a férfiak is lehetnek meddők, viszont a legtöbben nem gondolják, hogy ez rájuk igaz lehetne, vidéken pedig gyakorlatilag teljesen elutasítják ezt a nézetet. Ha egy párnak nem születik gyermeke, akkor az a nő szégyene, és boszorkánysággal vádolják.
Ez a nyomás tragikus következményekkel járhat, ahogyan Chioma története is mutatja Nigériában. A nő egy 15 hónapig tartó "terhesség" után állította, hogy gyermeke született, amelyet a családja nem hitt el. Az oknyomozó munka feltárta, hogy a Nigériában súlyos szégyennek számít, ha egy nő nem képes teherbe esni, és a családi nyomás hatására sok nő válik csalók áldozatává, akik "csodaszereket" ígérnek a terhesség eléréséhez. A BBC egy munkatársa beépült egy ilyen bűnszervezetbe, ahol egy "doktor Ruth" injekciókat és porokat kínált a termékenység növelésére, méregdrága áron, garantálva a gyermek nemét is. Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a gyermekre vágyó nők gyakorlatilag bármit elhisznek, amitől azt remélik, hogy gyermekük születhet.
Szülési szokások és hagyományok
Az afrikai nők szülési szokásai rendkívül sokrétűek, és nagyban függenek a helyi kultúrától és a közösségtől. Azonban van néhány közös vonás, amelyek jellemzőek az afrikai szülésre.
Korai gyermekvállalás és nagycsaládok
Az afrikai lányok gyakran már fiatalon anyává válnak, sokszor 14-16 éves korukban szülik első gyermeküket. Ez részben a hagyományos társadalmi normáknak, részben a reproduktív egészséggel kapcsolatos információhiánynak tudható be. Átlagosan 5-6 gyermekük van, de nem ritka a 9-10 csemete sem. A nők első kisbabájuknak nagyjából 14-16 éves korukban adnak életet, amikor még ők maguk is gyermekek.
A baka törzs példája, amely a közép-afrikai őserdőkben él, alátámasztja ezt a trendet. A baka nők a nyugati társadalmakhoz képest korán szülik meg első gyermeküket, átlagosan 18 éves korukban. A legkorábbi szülést egy 16 éves lánynál regisztrálták, de volt, akinek csak 20-21 éves korára lett meg az első babája. A bakák esetében a legtöbb gyermek az anya 16-24 éves korában születik. Egy baka nőnek átlagosan 7,3 gyermeke születik élete során. A születések között 2,7 év telik el, és nagyjából 40 évesen szülik az utolsó gyermeküket.
Ezzel szemben a fejlett társadalmakban az első gyermek vállalásának ideje erősen kitolódott az anya magasabb iskolai végzettségével összefüggésben. Az utolsó gyermek vállalásának időpontja viszont meglepően változatlannak tűnik, demográfusok 39-41 évre teszik a jellemző életkort.
Hagyományos szüléssegítés és közösségi támogatás
Amikor a nőknél közeledik a szülés időpontja, leggyakrabban hazatérnek a szülői házhoz, és a falu idősebb női lakói segítenek levezetni a szülést. A szülésnél a férfiak nincsenek jelen, a gyerekek száma viszont az ő büszkeségük, ezért szeretnék, hogy minél több legyen.
Kenyában az a feltételezés, hogy a kisbabák nem sírnak. Ha mégis - akkor valami rettenetesen rossznak kellett történnie, amit azonnal meg kell oldani. A nagymamák számára a megoldás gyakran nagyon egyszerű: "Nyonyo!" (Szoptasd meg!). A kisbabák sírását sokszor az anyamell közelségének hiánya okozza. Az afrikai gyermekek boldog nyugalmának nem túl bonyolult titka a kielégített igények egyszerű összjátéka.
A szoptatás nem lineáris. A negyedik hónap táján, amikor a városi anyák nagy része elkezdi bevezetni a szilárd táplálékot az ajánlások alapján, az afrikai babák gyakran visszatérnek újszülöttkori szokásaikhoz, és minden órában szopni szeretnének. Ez sok modern anyát sokkolhat, akik a nyugati ajánlások szerint 4 hónapos korig kizárólag szoptatnak, majd elkezdenek hozzátáplálni. Az afrikai nagymamák azonban megmosolyogják ezt, és azt tanácsolják, hogy csak szoptassanak tovább.
Vannak olyan helyi növények, amelyeket az anyák a várandósság alatt szednek. Ezekről úgy gondolják, hogy erőt adnak nekik, távol tartják a betegségeket, és megerősítik a medence csontjait. Egyes növényekről úgy hiszik: ha az anya elfogyasztja, akkor szülés közben a fájdalom átszáll az apára, ezzel tehermentesítve a nőt.
Ha valaki ikreknek ad életet, az hatalmas szerencsének és áldásnak számít, a szülőpárt kiválasztottnak tekintik.
A koraszülöttek sorsa: egy életen át tartó küzdelem
Kihívások az afrikai szülészeti ellátásban
Annak ellenére, hogy vannak pozitív hagyományok, az afrikai nők szülészeti ellátása számos kihívással néz szembe. A szegénység, a korrupció, a nemi erőszak és a megfelelő egészségügyi infrastruktúra hiánya súlyosbítja a helyzetet.
Szülészeti erőszak és az ellátás hiányosságai
Kenyában a szülészeti erőszak szintje az állami kórházakban igen magas (csakúgy, mint a nők elleni erőszaké is az egész országban). Josephine Majani esete, aki 10 évnyi pereskedés után győzött, miután nem kapta meg az érvényes szabályozás szerinti ellátást a szülésekor, a kórházban a nővérek verbálisan és testileg is több alkalommal bántalmazták, majd egyedül hagyták, és a végén a földön fekve, segítség nélkül szülte meg kisbabáját, jól példázza a problémát.
Hajdú Rebeka pszichológus és perinatális szaktanácsadó, aki hat hetet töltött a FreMO orvosi és szülészeti intézményben Kenyában, megfigyelte, hogy bár az állami kórházakban a korrupció és a szülészeti erőszak szintje magas, vannak olyan magánintézmények, ahol a cél a gyengédebb, anya- és babaközpontú szülésélmény biztosítása.
Egészségügyi információhiány
Sok nőnek nincsenek alapvető ismeretei a várandósságról és a szülésről. Hajdú Rebeka megdöbbentő kérdésekkel találkozott: egy negyedik gyermekét váró 39 éves nő azt kérdezte például, honnan fogja tudni, ha beindult a szülése. Volt, aki azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy várandósan mit ehet vagy mit nem, és időnként a szexualitásról is kérdeztek. Ez az információhiány a szexuális szabadság hiányával párosul, amely kizárólag a férfiakat illeti meg, és a közösülés nagyon gyakran nem konszenzus nyomán jön létre, házasságon belül sem. Ennek egyik következménye a gyakori nemi erőszakon túl a nemi betegségek magas száma, ami a szülészeti ellátásra is hatással van.
Abortusz és gyermekhalandóság
Az abortusz tiltott, de illegális formában sok helyen elérhető, így sokszor meglehetősen brutális körülmények között végzik el. Erre példa annak a lánynak a története, akinek egy ilyen helyen próbálták elhajtani a magzatát, és amikor hetekkel később toxikus tüneteket észlelt magán, a legtöbb helyen nem vállalták az ellátását. Végül egy nagy állami kórházban mégis kitisztították a méhét, ahol kiderült, hogy az abortuszkísérlet után a magzat még hetekig fejlődött, mielőtt elhalt, majd hetekig a testében maradt. A lány számára ez életveszélyes állapotot jelentett.
A baka közösségekben meglepően alacsony a gyermekhalandóság. Az egyéves kor előtti halálozás 2,5-5,2 százalék, ez más népcsoportokban lényegesen magasabb. Hasonlóan jó a gyermekek esélye, hogy megérjék a 15 éves kort. A magas gyermekhalandóság általánosan jellemző volt a korábbi korokban, és ma is jelentős probléma Afrikában, bár a baka törzs példája mutatja, hogy megfelelő körülmények között ez a szám csökkenthető.
Modern törekvések és segélyszervezetek
Számos szervezet és magánszemély dolgozik azon, hogy javítsa az afrikai nők és gyermekek helyzetét. A Szívemben Született Afrika Egyesület, Könczöl Zsófia alapításában, Ugandában nyújt segítséget a nélkülöző családoknak.
A Szívemben Született Afrika Egyesület munkája
Könczöl Zsófia 2017 óta rendszeresen jár Ugandába egy kis hegyvidéki faluba, Manafwába, ahol az emberek hatalmas nélkülözésben élnek. A faluban nincs semmilyen közmű, sem áram, sem vezetékes víz nincs bevezetve a házakba. Mielőtt elkezdték a programjaikat a faluban a legtöbb ember soha életében nem részesült orvosi ellátásban, a gyerekeknek nem volt módjuk iskolába járni és minőség oktatásban részesülni, a nők pedig elnyomásban, kiszolgáltatottságban és hihetetlen mértékű menstruációs szegénységben éltek.
Az egyesület "84 nap" programja a menstruációs szegénységre reflektál, de hisznek abban, hogy a problémák sok esetben közös tőről fakadnak, és nem lehet az egyik területen segíteni anélkül, hogy a másikat figyelmen kívül hagynák. A program keretében mosható betéteket és menstruációs kelyheket juttatnak el a nőknek, és megtanítják őket arra, hogyan készíthetnek maguknak helyben elérhető anyagokból mosható betéteket.
Összegzés
Az afrikai nők szülése egy komplex téma, amelyet a hagyományok, a kulturális meggyőződések, a társadalmi kihívások és a modern törekvések egyaránt befolyásolnak. Bár a körülmények sokszor nehezek, a közösségi támogatás, a hagyományos bölcsesség és az elkötelezett segélyszervezetek munkája reményt ad a változásra. Az afrikai nők erősek és rugalmasak, és a gyermek iránti vágyuk, valamint az anyaság tisztelete a társadalom alapvető erejét képezi.