Az alábbiakban részletesen elemezzük egy édesanya táppénzre való jogosultságát és annak összegét, amennyiben GYED folyósítása mellett munkába állt, és ezt követően táppénzre szorul. A példa alapja egy konkrét eset, amely a Társadalombiztosítási Levelekben is megjelent 2014. szeptember 23-án (265. szám).
Az eset háttere és az érintett édesanya munkaviszonya
Az édesanya 2007. október 30-tól áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén. Ez az időpont fontos a jogosultságok megállapításánál, mivel a hosszú munkaviszony stabil alapot jelent.
Korábbi ellátások és munkaviszony szünetelések
- 2010. április 29-től 2012. május 13-ig: Az első gyermeke után TGYÁS-ban, majd GYES-ben részesült. Ebben az időszakban a munkaviszony szünetelt, de az ellátásokra való jogosultság fennállt.
- 2012. május 14-től 2012. december 25-ig: Veszélyeztetett terhes volt. Ez az időszak is kiemelten fontos, mivel a veszélyeztetett terhesség alatti táppénzre való jogosultság eltérő szabályok alá eshet.

- 2012. december 26-tól 2014. december 26-ig: A második gyermeke után TGYÁS-t kapott, és GYED-re jogosult. A GYED folyósítása egy hosszabb időszakot ölel fel, és ezalatt az édesanya dönthet úgy, hogy visszatér a munkába.
GYED melletti munkavégzés és a táppénz jogosultság
Az édesanya 2014. július 1-jétől munkába állt a GYED folyósítása mellett. Az első két napon, július 1-2-ig, fizetett szabadságát vette igénybe. Ez a munkába állás jelentős fordulatot hoz a táppénzre való jogosultság szempontjából, mivel a GYED és a munkabér párhuzamosan történő folyósítása eltérő szabályokat von maga után.
A Társadalombiztosítási Levelekben megjelent eset szerint az édesanya táppénzre jogosult, mivel veszélyeztetett terhes, tehát a baba megszületéséig. Ez a jogosultság független attól, hogy GYED-et is kap, hiszen a munkaviszonyban álló, veszélyeztetett terhes nő táppénzre jogosult.
A táppénz alapjának megállapítása
A táppénz összegét az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Ennek értelmében:
„Ha a biztosított táppénzre való jogosultsága a korábbi biztosítási jogviszonyának megszűnését követő 42 napon belül, vagy a biztosítási jogviszony fennállása alatt, de a Tbj. 4. § a) pontja szerinti jogviszony, illetve az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony szünetelését követően, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére esik, a táppénz alapja az ellátásra való jogosultság első napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.”
Ez a passzus rendkívül fontos, mivel meghatározza, hogy milyen alapból számítandó a táppénz összege. A minimálbér kétszerese a táppénz alapja, amennyiben a jogosultság a GYED melletti munkavégzés idején merül fel.
CSED, majd GYED, majd GYES

Példa a táppénz alapjának és napi összegének számítására
Tekintsük át egy táblázatban, hogyan alakulhat a táppénz alapja és napi összege a fenti szabályok alapján (feltételezve egy aktuális minimálbért):
| Év | Minimálbér (Ft/hó) | Minimálbér kétszerese (Ft/hó) | Táppénz alapja (Ft/nap) | Táppénz napi összege (60%) (Ft/nap) | Táppénz napi összege (50%) (Ft/nap) |
|---|---|---|---|---|---|
| 2024 | 266 800 | 533 600 | 17 786 | 10 672 | 8 893 |
Fontos megjegyezni, hogy a táppénz napi összege a jogosultsági időtől és a biztosítási jogviszonyban töltött időtől függően 60% vagy 50% lehet.
Hány napra jogosult az ellátásra az édesanya?
Mivel az édesanya veszélyeztetett terhes, a táppénzre való jogosultsága a baba megszületéséig fennáll. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a terhesség alatti egészségügyi problémák ne okozzanak anyagi nehézségeket a kismamának.
