Adószámos Magánszemélyként GYED Igénylése és Fontos Tudnivalók

A gyermekgondozási díj (GYED) a magyar családtámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme, amely jelentős segítséget nyújt a kisgyermeket nevelő szülők számára. A gyermekgondozási díj (röviden GYED) egy pénzbeli ellátás, amelyet azok a szülők igényelhetnek, akik saját háztartásukban gondozzák gyermeküket. Fontos tudni, hogy a GYED nem alanyi jogon járó ellátás, hanem biztosítotti jogviszonyhoz kötött juttatás. Az adószámos magánszemély fogalma és jelentősége egyre inkább előtérbe kerül manapság. Ez a speciális státusz lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy hivatalosan és legálisan végezzenek bizonyos gazdasági tevékenységeket anélkül, hogy céget alapítanának. Az adószám birtokában a magánszemély számlát állíthat ki, bevételeit pedig bejelentheti és adózhatja a törvényben meghatározott módon. Ez a cikk a 2025. évi szabályokat is figyelembe véve részletes tájékoztatást nyújt a GYED-ről és az adószámos magánszemélyekre vonatkozó tudnivalókról.

Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A csecsemőgondozási díj (CSED) az anya jövedelmének 100%-a. Kiszámításához a CSED folyósítását megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé megnézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmedet, és ebből az egy napra jutó átlagkeresetét veszik alapul, abban az esetben, ha a biztosítási idő folyamatos volt. Kizárólag azt az összeget veszik alapul, amit a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához is figyelembe vesz a NAV, tehát, ami a bevallott jövedelmed. Ez az az összeg, ami a társadalombiztosítási járulékalapodat képezi. Ha az adott időszakban nincs 180 naptári napi jövedelmed, vagy a biztosítási jogviszonyod a számítás alapjául szolgáló időszakban megszakadt, akkor a számításra másféle szabály vonatkozik. A CSED-et a szülés várható időpontját megelőző negyedik héttől bármikor kérheted, de ezt előre jelezned kell a munkahelyeden. Fontos, hogy ezekkel a határidőkkel számolj attól függően, hogy mikortól szeretnéd kapni a CSED-et.

A CSED iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtanod, amit az Államkincstár oldalán találsz. Itt van külön nyilatkozat az alkalmazottként és a nem alkalmazottként dolgozó igénylők számára is. A kitöltött kérelmet a munkáltatódnak kell benyújtanod. Azt, hogy ki a munkáltatód, a munkaszerződésedből tudod meg. Ha már a szülés előtti időszaktól igényled a CSED-et, csatolnod kell a terhesállományba vételt az orvosodtól. Ezen található a szülés várható időpontja. Ha nem vettek terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatát kell csatolnod.

Ha a szülés utántól igényled a CSED-et és társadalombiztosítási kifizetőhelynél dolgozol, a születési anyakönyvi kivonat másolatát el kell küldened munkáltatódnak a kérelemhez csatolva. Társadalombiztosítási kifizetőhely az a munkahely, ahol egymást követő 6 hónapban meghaladja a 100 főt a dolgozók száma. Ha a szülést megelőző két évben nem volt munkád, vagy volt munkád, de nem voltál bejelentve, és nem fizette utánad a munkáltató a megfelelő járulékokat, akkor nem jár a CSED. Például, ha kiskorú vagy még, vagy ha nagykorúként továbbtanulsz valószínűleg nem lehetsz jogosult CSED-re, mert ez az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartozik. Az ilyen ellátások biztosítási jogviszonyhoz, hagyományosan munkaviszonyhoz kötöttek, aminek az a lényege, hogy részlegesen pótolja a kieső jövedelmet.

A szülési szabadság lényege, hogy a szülőnek ne kelljen dolgoznia, mégse járjon anyagilag rosszabbul. Ezért a CSED folyósítása mellett keresőtevékenységet nem folytathatsz, azaz nem dolgozhatsz munkaviszonyban, vállalkozásban és megbízással sem, különben nem jár a támogatás. 2025. július 1-jétől azonban az SZJA-mentesség életbe lép a CSED és az örökbefogadói díj esetében, így kizárólag nyugdíjjárulék vonatkozik majd rá. Az ellátást nem terheli társadalombiztosítási járulék.

Gyermekgondozási Díj (GYED)

A GYED a szülő keresetének egy részét pótolja, így minél magasabb volt a korábbi jövedelem, annál magasabb lehet a megállapított támogatás is, egy meghatározott maximumértékig. A GYED általános szabály szerint a gyermek 2 éves koráig jár. Ez azt jelenti, hogy az ellátást legfeljebb a születét követő második év betöltéséig lehet folyósítani. Amennyiben a szülő ikergyermeket nevel, a jogosultság időtartama meghosszabbodik, és a GYED a gyermekek 3 éves koráig jár. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos speciális esetekben - például az apai GYED vagy a diplomás GYED esetében - a támogatás időtartama eltérhet a fentiektől.

A GYED összege és igénylése

A GYED összege a szülő korábbi jövedelméhez igazodik. Az alapját az igénylést megelőző 180 nap jövedelme képezi (vagy ha nincs 180 nap, akkor kevesebb időszak alapján számolják). 2025-ben a GYED összege továbbra is a szülő előző évben szerzett jövedelméhez igazodik, és annak 70%-át teszi ki. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb volt a keresete, annál magasabb összegű GYED-re lesz jogosult. Nettó összeg: ebből levonásra kerül a személyi jövedelemadó (15%), illetve kérésre a nyugdíjjárulék (10%) is. A pontos összeg természetesen attól is függ, hogy az igénylő tényleges korábbi jövedelme mennyi volt. Ha az nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a GYED ennél alacsonyabb lesz. A GYED a jövedelmed napi átlagának 70 százaléka, de van egy maximumértéke. Nem lehet több mint a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez 2024-ben 373 520 Ft.

Az igénylést a „Nyilatkozat pénzbeli ellátás megállapításához” nevű formanyomtatványon kell benyújtani, amely a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján, illetve a kormányhivatalokban is elérhető. Igen, lehetséges a CSED (csecsemőgondozási díj) és GYED iránti kérelmet egyszerre benyújtani. A kérelmet kizárólag az a szülő nyújthatja be, aki a gyermeket gondozza. A GYED igénylése díjmentes. Sem az elbírálásért, sem az ügyintézésért nem kell külön fizetni. Az ellátás iránti kérelmet a szülő elektronikus úton, postai úton vagy személyesen is benyújthatja, és egyik esetben sem számítanak fel költséget az ügyintézés során. Igen, a GYED visszamenőlegesen is igényelhető, de legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg állapítják meg az ellátást.

Munkavégzés GYED mellett

Igen, 2014 óta lehetőség van arra, hogy a szülő korlátlan időben dolgozzon GYED mellett, a gyermek féléves kora után. Ez lehetővé teszi, hogy a szülők könnyebben összeegyeztethessék a családgondozást a munkával. Ilyenkor a munkabéredet és a GYED-et is megkapod. A gyermek bölcsődébe íratása önmagában nem zárja ki az ellátásra való jogosultságot - viszont a szülőnek ekkor már aktív munkaviszonyban kell lennie.

Speciális GYED típusok

• Apai GYED: Az apai GYED célja, hogy egyenlő lehetőséget biztosítson mindkét szülő számára a gyermek nevelésében való részvételhez. Az igénylés folyamata ugyanaz, mint az anyai GYED esetén.
• Diplomás GYED: Ez olyankor jár, ha egyetemistaként vagy az egyetem befejezése után nem sokkal születik gyereked. Fontos, hogy nem kaphatsz diplomás GYED-et, ha a gyerek születését követően, az első 168 napban dolgozol.
• Nevelőszülői GYED: Nevelőszülői GYED-et az a nevelőszülő kaphat nevelőszülői tevékenysége alatt, akire igazak a GYED alapfeltételei.
• Nagyszülői GYED: A nagyszülői GYED arra van, hogy ha a szülők szeretnének dolgozni, de a gyereket nem tudják bölcsödébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő be tudjon segíteni úgy, hogy ő sem marad bevétel nélkül.

Gyermekgondozást Segítő Ellátás (GYES) és Gyermeknevelési Támogatás (GYET)

Ha jogosult voltál CSED-re és/vagy GYED-re, akkor ezek megszűnése után jár a GYES. Egymás mellett ugyanis nem vehetők igénybe ezek az ellátások egyazon gyerek után. A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, ezért akkor is igényelheted, ha nem voltál jogosult sem CSED-re, sem GYED-re. A GYES-t a gyerekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. A GYES a GYED lejárta után jár, alapvetően a gyerek 2 és 3 éves kora között. Ikrek esetében azonban tovább, a tankötelessé válás évének végéig. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetében a gyerek 10. életévének betöltéséig is járhat.

A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyerekenként azonos az úgynevezett szociális vetítési alap összegével. Régen ezt nyugdíjminimumként ismertük. Ez az összeg évente szokott változni az Országgyűlés döntése alapján. Igen, a GYES folyósítása mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni.

Adószámos Magánszemély Státusz

Az adószámos magánszemély az Szja. tv. szerint olyan önálló tevékenység, amelyet jogszabály szerint végezhet a magánszemély adószám birtokában. Jellemzően ingatlan bérbeadás, szálláshely szolgáltatás végezhető ilyen módon. Jellemzője, hogy járulékfizetési kötelezettséggel járó biztosított jogviszonyt nem hoz létre. Az adószámos magánszemélyt szokták „7-es adószámú” tevékenységként is definiálni. Ennek oka abban keresendő, hogy korábbi adóhatósági gyakorlat volt, hogy amennyiben az adóhatóságnál magánszemélyként kértük adószám kiváltását, akkor technikailag egy 7-essel kezdődő adószám alatt vettek bennünket nyilvántartásba. Fontos tudni, hogy adószámos magánszemélyként csak és kizárólag olyan tevékenységet folytathatunk, amely nem rendszeres és nem üzletszerű.

Adószámos Magánszemélyként végezhető tevékenységek és adózás

Az adószámos magánszemélyek által végezhető tevékenységek köre igen szűkös, ezért fontos, hogy minden esetben utánajárjunk, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges és igényelhető-e adószám. Olyan tevékenység azonban nem végezhető adószámos magánszemélyként, mely engedélyhez vagy képesítéshez kötött. A személyi jövedelemadózás szabályai belül választhatja a tételes költségelszámolás illetve a 10% költséghányad szerinti adózást. A jövedelemet, mint önálló tevékenység jövedelmét 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli főszabály szerint. (A jövedelem a bevétel csökkentve a költségekkel!) A KIVA (kisadózó) szerinti adózást valamint, a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást nem választhatja. Kizárólag a személyi jövedelemadózás választható adószámos magánszemélyként (esetleg még EKHO bizonyos esetekben és feltételek fennállása esetén)! Általános forgalmi adó tekintetében választhatja az alanyi mentességet évi 12 millió forint árbevételig. Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség alól mentesül, pontosabban nem vonatkozik rá a Helyi adókról szóló törvény.

Adószámos Magánszemély előnyei és hátrányai az egyéni vállalkozó jogviszonyhoz képest

Előnyök:

• nincs iparűzési adófizetési kötelezettsége
• nincs kamarai tagdíjfizetési kötelezettsége
• az egészésügyi szolgáltatási járulék kevesebb, mintha egyéni vállalkozóként a minimálbér szerint fizetnénk a Tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót

Hátrányok:

• nem szerzünk jogosultságot egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (CSED, GYED, táppénz) és nyugdíjbiztosítási szolgálati időt sem szerzünk a Tb járulék nem fizetése okán
• belföldi cégek, kifizetők felé macerás a számlázás a bonyolult és a kifizetőt terhelő adóelőleg megállapítási kötelezettség miatt
• a jövedelem megállapítás módjára csak a tételes költségelszámolás vagy a 10% költséghányad szerinti adózás lehetősége adott pl. az átalányadós egyéni vállalkozók 40-80-90%-os költséghányad szabályával szemben és adószámos magánszemélyként az átalányadózó egyéni vállalkozók adómentes jövedelemszabályát sem alkalmazhatjuk

A választás joga tehát a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, és járulék-fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adókötelezettségek megállapítása során eltérő szabályok érvényesülnek az egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként tevékenységet folytató adózóknál.

tags: #adoszamos #maganszemely #gyed