Az egyik legizgalmasabb dolog az újszülöttel való kapcsolatfelvétel, egy közös kommunikációs pont megtalálása, amelynek egyik alappillére a látás.
Ki gondolná, hogy születéskor éppen látásunk, a legbonyolultabb érzékelésünk a legéretlenebb? Pedig így van. A baba látása az első évben rendkívül gyorsan fejlődik, és alapvetően meghatározza, hogyan érzékeli a gyermek a körülötte lévő világot.
Bár születéskor nagyon gyenge színmegkülönböztetést mutatnak, ez a következő néhány hónapban jelentősen javul. A csecsemők látása az első hetekben még egészen más a felnőttekéhez képest. A világot homályosan látják, és csak korlátozott távolságra tudnak fókuszálni, általában 20-30 cm-re, ami éppen elég ahhoz, hogy az anya arcát szoptatás közben lássák.
Az újszülöttek szeme eleinte nehezen fókuszál. Legélesebben a tőlük 20-30 centiméter távolságra lévő tárgyakat látják, így a csöppségek általában az édesanya arcának körvonalát, a hajszálak kontúrját csodálják. Mivel homályosan látnak, leginkább csak a tárgyak körvonalait figyelik, illetve arra érzékenyek, ha a látóterükben eltérő fényességű, kontrasztos tárgyak vannak jelen.
A közhiedelemmel ellentétben az újszülöttek látása nem színtelen, hanem inkább tompa - nagyon kevés színt látnak, és csak finom különbségek vannak a jelentősen eltérő árnyalatok között. A baba színlátása is fokozatosan fejlődik. Ugyan születésétől fogva képes színeket érzékelni, de a pasztellárnyalatokat nem képes megkülönböztetni, egybeolvadnak számára. Kezdetben leginkább csak az éles kontrasztokat látja, fekete-fehér dolgokat keres a szemével.
Éppen ezért nagy segítséget jelenthet a fejlődésükben, ha monokróm kontraszt kártyákat használunk a látási képességeinek fejlesztéséhez. Ezek a kártyák fekete-fehér színűek, nagy kontrasztú motívumokból állnak.
Amikor a kutatók 4 napos csecsemőket teszteltek, azt tapasztalták, hogy ezek a csecsemők képesek különbséget tenni a fehér és a narancssárga között, de a fehér és a sárga-zöld között például nem. Kifejezetten ezeket a kártyákat kb. 2-3 hónapos korukig érdemes használni.
Nagyjából 8 hetes korukra a csecsemők már megbízhatóan meg tudják különböztetni a vörös és a fehér, valamint a világoskék és néhány zöld közötti különbséget. De továbbra is küzdenek a sárgával, valamint a lila bizonyos árnyalataival. Továbbra is a nagy kontrasztú képek és a mozgás (azaz a képek mozgatása) lehet segítséggel a fejlődésükben.
Általában 2-3 hónapos korukra alakul ki a teljes színlátása a babáknak, amikor már képesek megkülönböztetni a különböző színeket.
A baba látása a 2-3. hónapban jelentős fejlődésen megy keresztül. Elkezd javulni színek érzékelése elkezd, és a csöppségek már képesek követni a lassan mozgó tárgyakat. Ekkor a két szem együttműködése is fejlődésnek indul, így a babák elkezdenek mélységet is érzékelni.
Bár a csecsemők korlátozottan látják a színeket és "homályos minden" az első hetekben, mégis lenyűgözik az újszülötteket a vizuális információk. A csecsemők szeretik a mozgó tárgyakat és az arcokat nézni. Az újszülöttek az első hónapokban elsősorban az arcok iránt érdeklődnek. Bár még nem látnak élesen, az arcokat, különösen az édesanya arcát, képesek felismerni.
A baba látása a 3-6. hónap között a baba látása egyre élesebbé válik, és már kisebb részleteket is képes felfedezni. Teljesen kifejlődik a színlátás, éppen ezért ebben az időszakban a kicsik már előnyben részesítik a színes játékokat.
A baba látása a 7-10. hónapban már majdnem olyan jó, mint egy felnőtté. A távolabbi tárgyakat is jól érzékelik, és képesek azonosítani is őket. Emellett a színek árnyalatainak érzékelése is egyre kifinomultabbá válik, így a babák már élénk érdeklődést mutathatnak a különböző színű és formájú játékok iránt.
Az első év végére a baba látása szinte teljesen kifejlődik. A csöppségek ekkor már képesek felismerni a színeket, érzékelni a távolságot és a finom részleteket. Bár a baba látása az első év során jelentős fejlődésen megy keresztül, élessége és a részletek érzékelése csak a születést követő hónapokban éri el a felnőttéhez hasonló szintet. A színérzékelés általában már 5-6 hónapos korra kialakul, és a térlátás is folyamatosan javul, ahogy a baba megtanul mozogni és a környezetére fókuszálni.
A szülők sokféleképpen támogathatják a baba látásának fejlődését a mindennapok során. Emellett a természetes fény biztosítása is lényeges, hiszen ez hozzájárul a színérzékelés kialakulásához.
Érdemes tesztelni több kártyát, de mindenképp figyeljünk arra, hogy 25-30 cm távolságból (körülbelül a kezünktől a könyökünkig terjedő hosszúságban) mutassuk meg a babának a képeket. Ne vegyük el addig, amíg nem veszíti el az érdeklődést a kép iránt (ilyenkor másfelé néz), utána válasszunk másik képet. Kb. 30 másodpercig javasolt egy képet mutatni számára, ezt követően érdemes cserélni.
A képek mozgatását leginkább a hason fekvés kezdetétől ajánljuk, lassan, ahogy a baba képes a fejét a szemével együtt mozgatni.
A kontrasztos baba könyvek rendkívül jól fejlesztik a vizuális figyelmet, a fixálást, továbbá a pásztázó szemmozgást és a két szem együttmozgását. Eleinte helyezzük a könyvet a baba arcától kb. egy arasznyi távolságra, majd hónapról-hónapra növeljük ezt a távolságot. Nagyon jól használható abban az esetben is, ha például a baba csak egy irányba fordítja a fejét és a tekintetét. Ebben az esetben arra az oldalra helyezzük a könyvet, amelyik oldalra nem szívesen néz a baba, így csalogassuk a kívánt oldalra. A kontrasztos képeket bármeddig nézegetheti a baba, ezzel nem tudjuk „túlingerelni” az idegrendszerét.
Születéskor az átlagos baba látásélessége 20/640, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt 640 méterről látható tárgynak mindössze 20 láb (~6 méter) távolságra kell lennie ahhoz, hogy a baba lássa. Szerencsére, egy csecsemő látásélessége nagyon gyorsan javul.
Az újszülötteknél hiányzik a mélységérzékelés is, ami általában 4 hónapos kor környékén alakul ki.
Az újszülöttek szeme érzékeny a fényre, ezért a túl erős világítás zavaró lehet számukra.
A baba látásával kapcsolatos problémákra utalhat, ha a szemmozgása gyakran aszimmetrikus vagy akadozó, illetve, ha az egyik szem láthatóan erősebb vagy gyengébb, például gyakran befelé vagy kifelé fordul. A baba látásának problémáira utalhat az is, ha a szemek között jelentős eltérés mutatkozik a fókuszálásban, vagy ha a baba gyakran hunyorog, dörzsöli a szemét, esetleg kerüli a szemkontaktust.
A látásbiztonságérzetünk alapja! Ugyan már magzati korban, a 24-28. terhességi héttől képesek a szemüket kinyitni és érzékelni a sötétség és világosság közötti különbséget, ami a hasfalon át beszűrődik, ennek ellenére még a születés pillanatában is igen fejletlen a csecsemők látása, nagymértékben eltér egy felnőtt emberétől. Születéskor az újszülött szeme és a látásért felelős idegrendszere fizikailag már teljesen kifejlődött, csak az agyi látópályák még fejletlenek, illetve a baba elméje még nem képes feldolgozni az őt érő összes vizuális információt, ezért eleinte kicsit homályosan, elmosódottan látja a környezetét. Aztán szép lassan a környezeti ingerek hatására szellemileg fejlődik, és „megtanul látni”. Amíg a születése utáni első napokban és hetekben az elmosódó foltok között csak 20-25 cm távolságra lát - vagyis karba véve éppen az arcodat látja -, addig a hónapok múlásával ez a távolság fokozatosan növekszik, és kinyílik előtte a világ, kialakul az éles látás.
A fordított látás is tanulási folyamat eredménye, azaz a baba 3-4 hetes koráig fejjel lefelé látja a világot, ahogyan mi felnőttek is, csak éppen az ő agya kezdetben még nem tudja (hogy meg kell) megfordítani a képet.
A látásstimuláció nem más, mint az agykérgi feldolgozás és a szemmozgató izmok fejlesztése, erősítése. Területei a vizuális figyelem -, a vizuális megfigyelőképesség -, a vizuális differenciálás -, a fixálás -, a tekintetváltás -, a pásztázó szemmozgás -, az iránykövetés -, valamint a szem-kéz koordináció fejlesztése. Minél korábban kap az agy látókérge stimulációt, azaz ingerlést, annál jobb az esély a látási funkciók felélesztésére, az idegi kapcsolatok kialakulására.
A látás és a mozgás szorosan összefüggő folyamatok. A látószerv a mozgás kezdeményezésének és szabályozásának fontos érzékszerve. Összefüggésben van a mozgáskoordinációval, az egyensúlyozással, továbbá a térbeli tájékozódással is. A tárgyakkal történő kapcsolatba lépés, a kézmozgás fejlődése (szem-kéz és kéz-láb koordináció), továbbá a környezetünk teljesebb megismerése a járás kialakulásával szoros összefüggésben, a látószerv szabályozása mellett történik.
Játék ötletek, programok 1-1,5 éves babáknak | NorcsaBorcsa
A baba látásának fejlesztése mellett a mozgás is kiváltképp fontos. Egy kisbaba látásának megfelelő fejlesztése és megtartása a szülők egyik legfontosabb feladata.