A terhesség-megszakítás minden nő életében nagy változást jelent. Bár a legtöbb esetben az első érzés a megkönnyebbülés, az abortusz komplex pszichoszomatikus reakciókat válthat ki, amelyek negatív hatásai végigkísérhetik a nőt egész életén át. Az egészségügyben dolgozó szakemberek gyakran nincsenek felkészülve a lelki segítségnyújtásra, a nők pedig magukra maradnak a problémával, mivel sokan úgy érzik, nincs joguk segítséget kérni, hiszen maguk tehetnek helyzetükről. A társadalom továbbra is elsősorban a nőt hibáztatja, a férfiak felelőssége ritkán merül fel, ami tovább növeli az elszigeteltséget és a titkolózást.
A meg nem született gyermekek elvesztése mélyen traumatizáló hatású, és kifejezett gyászreakciót válthat ki, különösen akkor, ha szoros kötődés alakult ki a babával, a veszteség hirtelen következik be, vagy az anyát ambivalens érzések fűzik a gyermekhez. Ez utóbbi esetben gyakori az önvád és a depresszió. A lelki gyötrelem hevesebb lehet, mint a fizikai fájdalom, és hiányoznak azok a rítusok, szertartások, amelyek segítenének feldolgozni a veszteséget.
A sikertelen abortusz és a meg nem született gyermekek jogai
Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor az abortusz sikertelen marad, és a magzat tovább fejlődik az anyaméhben. Ilyenkor a gyermekek gyakran nincsenek orvosi ellátásban részesítve, és magukra maradnak. Több politikus is felhívta már a figyelmet erre a problémára, és törvénytervezeteket nyújtott be annak érdekében, hogy az ilyen módon életben maradt babák is megkapják a szükséges orvosi ellátást.
A meg nem született gyermekek jogaiért küzdő mozgalmak egyre erősebbek, szemben az abortusziparral és a liberális abortusztörvényekkel. Olyan országokban, mint Ausztrália, számos baba születik meg az abortusz ellenére, de nem kapnak segítséget. Az Egyesült Királyságban pedig a 24. hétig engedélyezett abortusz mellett a súlyosan fogyatékos magzatokat akár a születésig is el lehet vetetni, amit sokan kihasználnak olyan esetekben is, amikor a gyermek egyébként teljes életet élhetne.
Ezzel szemben állnak azok az államok, ahol igyekeznek fellépni a radikális abortusztörvények ellen. Például Dél-Karolinában és Tennessee-ben kötelező ultrahangvizsgálatot írnak elő az abortusz előtt.
A lelki feldolgozás és a segítségnyújtás fontossága
A terhesség-megszakításhoz vezető döntés során, majd a beavatkozás után fellépő pszichés tünetekkel általában nem foglalkoznak a szakemberek. A nők magukra maradnak ezzel a súlyos teherrel. A lelki segítségnyújtás elmaradásának oka lehet az is, hogy a nők úgy érzik, nincs joguk segítséget kérni. A társadalom még ma is kizárólag a nőt hibáztatja, ami azt sugallja, hogy az ilyen helyzetbe kerülő ember felelőtlen és hibáztatható.
Magyarországon nők ezreinek volt és van terhesség-megszakítása, mégis a legtöbben azt hiszik, ők az egyedüliek. Elszigetelődésük hátterében a titok és a szégyen áll, így nem kapnak segítséget ahhoz, hogy beismerjék gyermekük elvesztése miatti fájdalmukat. Vannak olyan kezdeményezések, mint például a "Babasirató" Kárpátalján, amelyek ítélkezésmentes, együttérző és támogató közösséget biztosítanak a gyermeküket elvesztőknek. Ezek a csoportok segítenek a gyászfeldolgozásban, virtuális emlékfalat hoznak létre, és lelkigyakorlatokat szerveznek.
A szakemberek szerint a legnagyobb feladat az, hogy az anya képes legyen megbocsátani önmagának. A lelkigyakorlatokon oldódnak ezek a feszültségek, a nők nevet adnak a babáknak, megszólítják és elbúcsúztatják őket. Megváltozik az Istenképük, miután megtapasztalják, hogy elmondhatták legrejtettebb, legfájdalmasabb történetüket anélkül, hogy elveszítenék a szeretetet. Ha Isten így is, akkor is szeretett, akkor ők is megbocsáthatnak maguknak.
Az abortusz fizikai következményei és a fogamzóképesség
A terhesség-megszakítás egy egészségügyi beavatkozás, így mint minden ilyen beavatkozás, hordoz magában szövődmények kialakulásának esélyét. A méh azonnal összehúzódik az abortusz után, néha ez görcsös fájdalmat okoz. A prosztaglandin tabletták bevétele után gyakoriak a kismedencei görcsök és fájdalom, ezért fájdalomcsillapítást javasolnak. A műtét után jelentkező vérzés általában kevesebb, mint egy átlagos menstruáció, de szabálytalan lehet.
Az abortuszt követő két napban kerülni kell a közösülést, a tampon használatát és az ülőfürdőt a fertőzésveszély miatt. Fertőzés nagyon ritkán jelentkezik, de a láz a fertőzés jele lehet. Négy hétbe is beletelik, mire a terhességi hormon teljesen eltűnik a szervezetből. A szokásos vizeletteszt még a sikeres abortusz után is pozitív eredményt mutathat a következő menstruációig.
A szövődménymentes abortusz nem változtatja meg a fogamzóképességet. A következő peteérés körülbelül két héttel az abortusz után várható, ezért megbízható fogamzásgátlás nélkül rövid időn belül ismét teherbe lehet esni. Műtétes abortusz után a hormonális fogamzásgátlást azonnal el kell kezdeni.
Mi történik, ha megtagadjuk az emberektől az abortuszt? | Diana Greene Foster | TED
Az abortusz ritkán jár szövődménnyel. Ennek ellenére, ha panasza van vagy szövődményt észlel, azonnal orvoshoz kell fordulni. A méhnyak sérülése okozhat koraszülést vagy vetélést a jövőben. A terhességmegszakítás krónikus méhgyulladást válthat ki, amely folyásokat, hasi fájdalmat és meddőséget is okozhat. A hormonális változások is felborulhatnak, ami menstruációs és hormonzavarokhoz vezethet.
A sikertelen abortusz után mégis élve megszülető gyermekekkel kapcsolatban a jogi helyzet bonyolult. Bár a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi állásfoglalása szerint a gyermek létezését, felnevelésének költségeit nem lehet hátránynak tekinteni, Angliában már előfordult, hogy az ikrek egyikét túlélő műtéti beavatkozás után kártérítést kapott a nő.