A védőnői szolgálat Magyarországon több mint százéves múltra tekint vissza, és Európában egyedülálló módon nyújt ingyenes gondozói tevékenységet minden kisgyermekes család számára. Sokaknak nagy segítség a védőnő támogatása, akár a várandósság, akár a kicsi világra jötte utáni időszakban. Ám olyanok is akadnak, akik nem igénylik a védőnői látogatásokat.
A területi védőnő a jogszabályokban előírt feladatait a mindenkor érvényes védőnői utcajegyzék alapján, egy földrajzilag meghatározott területen látja el. Preventív tevékenységét az ellátási területén (állandó vagy ideiglenes) lakcímmel rendelkező személyek gondozásán túl, a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyeknél is végzi, akik az ellátás iránti igényüket a védőnőnél bejelentik. Fontos tudni, hogy a területi védőnő nem választható.
A védőnői ellátás feladatai és célja
A védőnő a jogszabályok és a szakma szabályai alapján komplex újszülött és gyermekágyas gondozást végez. A védőnői munka elsődleges célja a megelőzés, a családok támogatása és a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása.
A területi védőnő feladatai:
- Nővédelem
- A várandós anyák gondozása
- A gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban
- A 0-6 éves korú gyermekek gondozása
- Az óvodában a védőnői feladatok végzése
- Az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott, tanköteles korú gyermek gondozása
Hol végzi tevékenységét a védőnő?
A védőnő a tevékenységeit több helyszínen is végezheti, a családok és az ellátottak igényeihez igazodva:
- A fenntartó által biztosított tanácsadó helyiségben, azaz az Egészséges Tanácsadókban
- A családok otthonában
- A nevelési-oktatási intézményben
- A közösségi programokra alkalmas helyszíneken
A védőnői látogatások gyakorisága és időtartama
A védőnői látogatásokat rendelet szabályozza, aminek a védőnők megpróbálnak eleget tenni. A gondozási tervet a védőnő egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez. Figyelembe veszi, ha a család ritkább látogatást igényel, de azt is, ha szeretnék sűrűbbé tenni a találkozásokat. Fontos tudni, hogy a jogszabályok nem kötelezik a családokat a védőnői ellátás elfogadására, azonban a gyermekvédelmi törvény szigorodásával ez a helyzet megváltozott.
A területi védőnő által kötelezően felajánlott családlátogatások gyakorisága:
| Ellátott | Gyakoriság |
|---|---|
| Várandós anya | A várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal (ebből az első látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylők esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint. A rendelet szerint legalább 5 alkalommal találkozik. |
| Gyermekágyas anya | Az intézetből hazajövetel után 48 órán belül (védőnő értesítése szükséges) - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd az első 6 hétben legalább hetente. |
| Újszülött, csecsemő | A hazaadást követő 48 órán belül (védőnő értesítése szükséges) - szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követő első munkanap -, majd ezt követően az első 6 hétben legalább hetente. |
| Csecsemő (6 hét-1 éves kor) | Havonta, fokozott gondozást igénylők esetében havonta és szükség szerint. |
| 1-3 éves korú kisded | Évente legalább 6 alkalommal, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint. Más forrás szerint 3-4 havonta. |
| 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe) | Évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően. |
| 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha közösségbe jár) | Évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás előtt kötelezően, fokozott gondozást igénylők esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás előtt kötelezően. |
| Oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermek | Évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint. |
A védőnő szerepe
A védőnői gondozás visszautasítása és a kötelező oltások
Bár a jogszabályok nem kötelezik a családokat a védőnői ellátás elfogadására, ha valaki mégsem szeretne élni ezzel e lehetőséggel, és a védőnővel nem tudja egyeztetni az elképzeléseit, hivatalosan csak bizonyos keretek között mondhat le erről az alapszolgáltatásról. Az új gyermekvédelmi törvény szerint nem lehet visszautasítani a védőnő látogatásait, eddig erre lehetőség volt, most viszont azonnal jeleznie kell a gyermekvédelemnek, ha ez előfordul.
A védőnői gondozás akkor kezdődik, amikor a várandós kismamát a nőgyógyász szakorvos a védőnőhöz utalja, vagy ha az anya, bár nem rendelkezik a várandósságot igazoló szakorvosi dokumentummal, de igényli a gondozásba vételt. A várandós anya már ekkor megbeszélheti a védőnővel, ha nem igényli a szolgáltatást. Ezt írásba foglalják, a védőnő pedig a Gyermekjóléti Szolgálatnak jelzi az anya döntését, ahol tudomásul veszik azt. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha már megszületett a kisbaba, és az anya úgy gondolja, hogy nem szeretné, ha a védőnő látogatná. Aláír egy nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a gyermek gondozását. A védőnő mindenesetre tájékoztatja az általa nyújtható, nyújtandó szolgáltatásokról, a szűrések, vizsgálatok rendjéről, s hogy mely életkorokban, milyen célból lenne érdemes ezeket elvégezni.
Nem tesznek azonban engedményt a jogszabályok a kötelező védőoltások tekintetében, amiket közegészségügyi érdekből minden gyermeknek meg kell kapnia, ez alól az érintettek csak kivételes esetben mentesülhetnek. A kötelező védőoltás alóli átmeneti vagy végleges mentességet a kezelőorvos rendelheti el, mérlegelve, hogy a védőoltás előreláthatólag mennyire károsítaná a gyermek egészségét vagy befolyásolná kedvezőtlenül fennálló betegségét.
Ha a szülő nem viszi el oltásra a gyermekét, vagy mert valamilyen okból nem akarja beoltatni őt, vagy egyszerűen nemtörődömségből, és ezt a védőnő háromszori írásbeli megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a védőnő köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetének jelenteni az esetet. Az ÁNTSZ határozattal rendeli el a védőoltás beadását. Amennyiben az ÁNTSZ-nek sem sikerül elérni, hogy a gyermek megkapja az oltást, a szülők ellen hatósági eljárás indul.
Mit tegyünk költözés esetén?
Ha egy család új helyre költözik, akkor az anyának kell az eredeti védőnőnek jelezni az új tartózkodási helyet, és ő azonnal értesíti a kollégáját. Emellett az anyának is meg kell keresnie az új védőnőt, és onnantól kezdve ismét gördülékenyen megy az ellátás. Nagyon fontos, hogy a tartózkodás szerinti védőnői szolgálatot kell felkeresni, nem pedig az állandó lakhely szerintit. A védőnő nem kér lakcímkártyát, neki az a fontos, hogy oda tudjon elmenni a csecsemőhöz, ahol az életvitelszerűen tartózkodik.
Tehát a szolgálat akkor működik megfelelően, ha mindkét fél jelentkezik, és megteszi a kötelességét: a volt és új védőnő felveszi egymással a kapcsolatot, és a szülő is bejelenti a szolgálatnak az új címét. Sokszor úgy csúszhatnak ki az ellenőrzés alól a családok, hogy nem adják meg az új tartózkodási helyüket, címüket sehol, a védőnő pedig nem kopoghat be az összes lakásba, hogy van-e ott gyerek.
Nagyon fontos mindenkinek tisztában lennie azzal, hogy ez elsősorban a segítségről szól, éppen a gyerek, a családok védelmében van. Vannak nagyon nehéz sorsú családok, ahol igencsak elkél a segítség, és az szomorú, hogy kikerülhetnek gyerekek a gondozási körből. A védőnő a rendszer első lépcsőfokán áll, a gyerekorvossal kart karba öltve, hiszen ők látják a gyereket, de a védőnő az, aki az otthonában, a körülményeit is ismerve látja a család helyzetét.
