Nagyszülői szabadság és pótszabadság Magyarországon: Részletes útmutató

Egy gyermek születése - bár elsősorban családi esemény - kihatással van a szülők munkájára, jogviszonyára is. A gyermek gondozása idehaza hagyományosan az édesanyák feladata - főleg az első hónapokban - de ennek ellenére az édesapák is kivehetik a részüket a feladatokból. Ezt támogatandó többféle szabadságtípus létezik az idehaza hatályos törvények szerint, ami a gyermek születése esetén megilleti a szülőket, s attól függően, hogy milyen jogviszonyban dolgozik az édesapa és édesanya, ezek száma is eltérhet egymástól. Érdemes tehát alaposan tájékozódni, hiszen több változás is volt az elmúlt években a gyermekek után járó pótszabadságok terén. Régóta él a köztudatban az a tévhit, hogy a dolgozó nagymamák-nagypapák pótszabadságban részesülhetnek az unoka érkezése után. A legtöbben a közszférával kötik össze a dolgot: a netes jogfórumokon a kérdezők zöme azt szeretné megtudni, hogy közalkalmazottként, köztisztviselőként élhetnek-e a nagyszülői szabadsággal. Ebből következik, hogy sajnos nem minden aktív nagyszülő veheti ki az unoka után járó pótszabadságot, csak a dolgozók egy szűkebb rétege.

Nagyszülői pótszabadság 2024-ben: Kinek jár és kinek nem?

Jelen törvényi szabályozás szerint csak azon munkavállalók részesülhetnek nagyszülőként 5 nap pótszabadságban, akik kormányzati szolgálati jogviszonyban a 2018. évi CXXV. a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A nagyszülői szabadság 2024-ben nem jár minden munkavállalónak, csak egy szűkebb rétegnek. A 2018. évi CXXV. a kormányzati igazgatásról szóló törvény (továbbiakban Kit) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőként dolgozók vehetnek ki 5 nap pótszabadságot az unoka érkezése után, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérhetnek ki. Kormánytisztviselőket találhatunk többek között a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalok szerveiben, a rendőrségen és a katasztrófavédelem szerveiben. Ami biztos, hogy a közszférában dolgozók közül a pedagógusoknak és a kormányzati szféra alkalmazottjainak törvény szerint jár ez a típusú szabadság. Ők unokájuk születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehetnek igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig. Azonban fontos változás, hogy a Kit. 155. § alapján 2024-től a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is megilleti az 5 napos nagyszülői pótszabadság. A kormánytisztviselők esetén a nagyszülők - amennyiben ők is kormánytisztviselőként dolgoznak - több szabadnapra jogosultak: unokájuk születése esetén 5 munkanap pótszabadságot vehetnek igénybe, legkésőbb a születést követő második hónap végéig.

Példa: Óvónő nagymama helyzete

Tisztelt Ügyvéd Úr! Feleségem óvónő, 55 éves. Két hete megszületett első unokánk. Az első napokban örültünk a hírnek, hogy a dolgozó nagymamának ilyen esetben 5 nap szabadság jár. Később azt közölték vele, hogy kizárólag a közigazgatásban dolgozókra vonatkozik ez 2019. jan. 1-től. Kérdésem, hogy tényleg így van ez? Lehet ilyen különbség egy országon belül? Jelen esetben egy óvónő nagyi semmit pluszt nem kaphat?

Tisztelt Kérdező! Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a nagyszülő milyen típusú jogviszonyban dolgozik. Óvónőként dolgozhat akár hagyományos a Munka törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyban, vagy dolgozhat közalkalmazotti jogviszonyban is akár. A fenti információk alapján 2024-től már a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvónő nagymamát is megilleti az 5 napos nagyszülői pótszabadság.

Nagyszülői GYED: feltételek és időtartam

2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra (GYED), amennyiben a következő feltételek mindegyike fennáll:

• a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
• az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végez,
• a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
• a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy hozzájárulnak a GYED nagyszülő általi igénybevételéhez,
• a nagyszülő a GYED alatt nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik,
• a nagyszülő nem részesülhet társadalombiztosítási nyugellátásban, vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban,
• a gyermek nem részesülhet napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezésben,
• a gyermek után más nem kaphat gyermekgondozást segítő ellátást, és a szülők másik gyermekük után sem részesülhetnek gyermekgondozási ellátásban (CSED, GYED, GYES),
• legalább az egyik szülő az általános szabályok szerint járó GYED jogosultsági feltételeinek megfelel.

A nagyszülői GYED folyósításának időszaka a nyugdíjjogosultság szempontjából szolgálati időnek számít. A GYED folyósítás alatt a nagyszülőt fizetés nélküli szabadság és felmondási védelem illeti meg.

Milyen időtartamra jár a nagyszülőnek a GYED?

A gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig járhat a nagyszülőnek.

Milyen összegű a nagyszülői GYED?

A gyermekgondozási díj összege a nagyszülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. 2026. január 1-től a maximális összege havi bruttó 451 920 forintra nőtt. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelését követő 15 napon belül hivatalból felülvizsgálják, és a megemelt összeghatár figyelembevételével a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra megállapítják. 2025. július 1-jétől a nagyszülői GYED után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, így az ellátás bruttó összegéből mindössze 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Lehet-e a nagyszülői GYED mellett munkát végezni?

A nagyszülő a GYED folyósítása mellett nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Hol és hogyan igényelhető a nagyszülői GYED?

Az ellátás iránti kérelmet a biztosított nagyszülőnek a foglalkoztatójához kell benyújtania az „Kérelem nagyszülői gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon. Ha az igénylő önfoglalkoztató (pl. egyéni vállalkozó), akkor a területileg illetékes kormányhivatalnál nyújthatja be a kérelmet.

Szabadságok a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó dolgozók esetén

Kezdjük a legtöbb embert érintő jogviszony-típussal, a Munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó dolgozókkal! A szabadság minden munkavállaló számára jár, de annak mértéke nem mindenkinél azonos. Az éves szabadság mennyisége több tényezőtől is függ: az életkortól, a gyermekek számától, sőt, még a munkakörülményektől is. Magyarországon minden munkavállaló alanyi jogon jogosult évente 20 munkanap alapszabadságra. Ez az alap minden munkaviszonyban álló dolgozónak jár, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják. Az életkor előrehaladtával a munkavállalók többletszabadnapokra válnak jogosulttá.

Gyermekek után járó pótszabadságok

Az apának gyermek születése esetén immár 10 munkanap pótszabadság jár. Ezt a gyerek születését - vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását - követő második hónap végéig lehet kivenni. Mi változott? 2023 előtt az apaszabadság időtartama 5 nap volt, ikrek születése esetén 7 nap. Most minden apának - függetlenül attól, hogy ikrei születtek vagy sem - egységesen 10 nap jár. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fontos tudni, hogy eme 5 munkanapra jutó távolléti díj és ennek munkáltatói járulékai nem a munkáltatót terhelik költségként, hanem a munkáltató igénylése esetén az Államkincstár megtéríti. Az apaszabadság nem számolható időarányosan évközben megkezdett, vagy megszüntetett munkaviszony esetén sem, minden esetben 10 nap kell, hogy legyen!

Emellett mindkét munkavállaló szülőt megilleti a gyermek utáni pótszabadság: a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Amennyiben a gyermek fogyatékos, vagy tartósan beteg, további 2 nap pótszabadság illeti meg munkavállalót. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabadság mindkét szülőt megilleti, nem csak az egyiket választásuk szerint - ahogy még a korábban hatályos törvényben szabályozva volt. A két szülő közötti választás 2012. január elsejével megszűnt, mindkét szülő, mindkét munkavállaló jogosult - a többi feltétel teljesítése esetén -a szabadságok igénybevételére. A szülés esetén járó apaszabadsággal ellentétben azonban a gyermek utáni pótszabadság időarányosan jár, azaz csak arra az időszakra, amikor az alap és életkor utáni pótszabadság is megilleti a munkavállalót!

Szülői szabadság

Új eleme a törvénykönyvnek az úgynevezett szülői szabadság, amelyet egy európai uniós irányelv átültetésével vett át a magyar jog. A 2023. január 1-től életbe lépett törvénymódosítás alapján a munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg, de csak akkor, ha már legalább 1 éve fennáll a munkaviszonya. Ezt az öt napot maximum 2 részletben vehetik ki a munkavállalók. A gondozói szabadság bár a dolgozók szemszögéből szabadság, de a hivatalos jogi besorolása szerint munkaidő kedvezmény. Ez az adtam is meg nem is kategória, mert az erre vonatkozó Munka Törvénykönyvi rendelkezések alapján (146.§.) a gondozói szabadság idejére semmilyen pénzbeli juttatás, távolléti díj nem jár.

Szülési szabadság

Várandósság esetén az anyákat maximum 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Fontos szabály, hogy ebből legalább 2 hetet kötelező kivenni. Az édesanyák szülés után 24 hét (168 nap) szülési szabadságra jogosultak, amely idő alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) kapnak. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik.

Szabadságok a közszférában

Közalkalmazottak és köztisztviselők

Hasonlóan alakulnak a gyermek utáni pótszabadságok a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (röviden Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazottaknál, hiszen a Kjt. háttértörvénye az Mt. Ugyanúgy 5 illetve 7 nap apaszabadság jár szülés esetén az apának, s a gyermek utáni pótszabadságok esetén is ugyanannyi jár. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) hatálya alá tartozók esetében is a fenti számú szabadságnappal kell számolni ám jelentős különbség található az innen 2019 elején kikerült, s a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatály alá bekerülő kormánytisztviselők (Kit.) esetében. A kormánytisztviselő a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek után egy gyermek esetén 4, két gyermek esetén 8, kettőnél több gyermek esetén összesen 14 munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, tehát a napok duplázódnak ebben a jogviszonyban, s két évvel tovább élvezhetik a szülők a pótszabadság révén gyermekükkel tölthető időt. Ugyanúgy megjelenik a fogyatékkal élő gyermek után járó pótszabadság, ez 2 munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él. Szülés esetén is kedvezőbb a szabályozás, az apa 8, ikergyermekek születése esetén 10 munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Pedagógusok szabadsága

A pedagógusok és a köznevelésben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak szabadságának kiadása a köznevelési intézményekben gondos munkáltatói tervezést igényel, hiszen A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. Púétv. 90. §-a szerint fontos változás az előzőekhez képest, hogy míg a korábbiakban a pedagógusok számára 21 nap alapszabadság, valamint 15 nap pedagógus pótszabadság járt, 2024. január 1-jétől megszűnt a pedagógus pótszabadság, és az alapszabadság (a korábbi pedagógus pótszabadság beolvasztásával) 50 napra emelkedett. A Púétv. 91. §-a kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy a szabadságot az iskolai (nyári, tavaszi, őszi, téli) szünetekben, óvodában pedig a július és augusztus hónapokban adja ki. Azonban a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókra 2024. január 1-től már a Púétv. imént idézett rendelkezése az érvényes. Ennek alapján a foglalkoztatott jogosult arra, hogy minden naptári évben hét munkanap szabadság kiadásának időpontját maga határozza meg úgy, hogy ezzel kapcsolatos kérését legalább öt munkanappal korábban bejelenti a munkáltató számára. Az így jogszerűen benyújtott kérést a munkáltatónak teljesítenie kell, mérlegelési joggal nem rendelkezik ebben a kérdésben.

A szorgalmi időszakban igényelt szabadságot akkor érdemes igénybe venni, ha többnapos fontos családi esemény vagy más halaszthatatlan ügy miatt feltétlenül szükség van a szabadság nem szokványos időben történő igénylésére. A munkáltatónak azonban lehetősége van arra, hogy az ötven napos alapszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot munkavégzés céljára igénybe vegyen. Az alapszabadság egy részének munkavégzés céljából történő igénybe vételére minden köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetében van lehetőség, tehát mind a pedagógusok, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók esetében élhet ezzel a lehetőséggel munkáltató. Az így igénybe vett napokra azonban a munkáltató az a) és b) szakaszokban szereplő rendelkezés alapján kizárólag nevelési-oktatási feladatokat vagy továbbképzést határozhat meg, nem lehet például igénybe venni az érintett munkáját szertárrendezés, óvodai eszközök karbantartása, pedagógiai dokumentumok készítése és más, nem a fenti csoportokba tartozó feladatok elvégzésére.

Fizetés nélküli szabadság és visszatérés a munkába

A gyermekeik születése és a gyermekek gondozása miatt a köznevelési intézménytől akár évekig távol lévő, aktív pedagógus jogviszonyukat időlegesen passzív jogviszonnyá alakító foglalkoztatottak szabadságának kiszámítása jelentős módon eltér az eddig ismertetett számítási rendtől. A kisgyermekük születése miatt tartósan távol lévő foglalkoztatottak és munkáltatójuk számára is kiemelten fontos azonban az édesanyának járó szabadság mértékének pontos kiszámítása és a szabadság kiadásának gondos, előrelátó tervezése. A két, három vagy több gyermek örvendetes születése miatt valóban nagyon felhalmozódhat a ki nem adott szabadság, amely akár 4-5 hónap jogilag munkavégzésben töltött, de valójában szabadságnapokkal töltött időt is eredményezhet. A Púétv. 90. § (4) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

A Púétv. 93. §-a úgy rendelkezik a szülési szabadságról, hogy az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Tehát a szülési szabadság huszonnégy hetéből (ez nagyjából 5,5 hónap) általában egy hónapot a szülés előtt, a maradék kb. 4,5 hónapot a szülés után kell kiadni az anyának.

Példa: Szabadság kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Tegyük fel, hogy az anya 2024. március 19-től gyermeke otthoni gondozása céljából igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot, akkor annak első hat hónapja, azaz a 2024. március 19-től 2024. szeptember 19-ig terjedő időszak a Púétv. 90. § (2) bekezdés d) szakasza alapján munkában töltött időnek minősül. Az anya azonban a Púétv. 94. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint gyermeke hároméves korának betöltéséig, esetünkben tehát 2026. október 1-jéig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Ha ezt igénybe veszi, akkor a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után a fentiekben ismertetett rendelkezések szerint jár neki a szabadság, de a 2024. szeptember 20-án kezdődően fizetés nélküli szabadságon töltött időre már nem. Ha a gyermek hároméves korának betöltését követően 2026. október 2-án vissza kíván térni a munkavégzéshez, akkor a foglalkoztatottnak úgy kell számolnia, hogy a munkáltatónak még ki kell adnia számára a fenti számítás szerint a szülési szabadságra és az azt követő hat hónapra járó szabadságot.

Példa két gyermek születése esetére:

Ha az anya a második gyermekének hároméves korát követően, tehát 2026. október 2-től kíván visszatérni a munkavégzéshez, akkor a felhalmozódott öt hónap szabadsága mellett a munkáltatónak azzal is kell számolnia, hogy 2026-ra, tehát az október 2-től december 31-ig tartó 90 napra a foglalkoztatott számára még jár a 90/365*50 nap, azaz 12 nap további szabadság, amelyet szintén ki kell adnia. A fizetés nélküli szabadság 2026. október 1-jét követő megszüntetésekor az aktív jogviszonyba történő visszatéréskor tehát még 113 + 12 nap, azaz 125 nap szabadság jár a foglalkoztatott számára, amely 5,7 hónapot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a szabadság lejáratát követő tényleges munkába állás időpontja hozzávetőlegesen 2027. március 23. lesz. Természetesen - tekintettel a közelgő karácsonyi ünnepekre - ilyenkor racionális munkáltatói döntés (és foglalkoztatotti igény), hogy a munkáltató a karácsonyt megelőző és követő néhány napra és a szilveszterig tartó időszakra biztosítsa a szabadságot.

Egyéb szabadságok és kedvezmények

Gondozói szabadság

Púétv. 2023-tól évi 5 nap gondozói szabadság jár azoknak a dolgozóknak, akiknek a vele együtt élő beteg társa, beteg hozzátartozója ápolásra szorul. Az új szabadságokra jár a felmondási védelmi idő is. Ezt az öt napot maximum 2 részletben vehetik ki a munkavállalók. A gondozói szabadság bár a dolgozók szemszögéből szabadság, de a hivatalos jogi besorolása szerint munkaidő kedvezmény. Ez az adtam is meg nem is kategória, mert az erre vonatkozó Munka Törvénykönyvi rendelkezések alapján (146.§.) a gondozói szabadság idejére semmilyen pénzbeli juttatás, távolléti díj nem jár.

Yettel kezdeményezése

2021 nyarán vezette be a Yettel az apasági távollétet, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak és családjuknak. A vállalat mostani lépésével kibővíti a munka-magánélet egyensúlyának támogatására hozott intézkedései körét: 2023 novemberétől 5 nap fizetett szabadságot biztosít azon munkavállalóinak, akiknek unokája született - és az extra szabadság igénylése idején az unoka még nem múlt el egyéves. Az örökbefogadás és ikergyermekek esetén is igényelhető szabadnapokat nagymamák és nagypapák számára egyaránt biztosítja a Yettel, az igénylés feltétele, hogy a munkavállaló legalább egy év munkaviszonnyal rendelkezzen a vállalatnál, valamint az unoka születését követően egy éven belül igénybe vegye az 5 nap fizetett távollétet. A program indulásától visszamenőleg, tehát a 2022 november elseje után született gyermekek után máris igényelhető. A kezdeményezéssel a munka-magánélet és családi egyensúly megteremtéséhez és fenntartásához szeretne hozzájárulni a Yettel, ahol az életkort tekintve cégszinten jelenleg több mint 100 főt érinthet a frissen bevezetett program. A Magyarországon egyedülálló lehetőséggel a mobilszolgáltató más munkáltatókat is szeretne inspirálni a hasonló, családközpontú intézkedések bevezetésére.

Tájékoztatás a kismamáknak és kisgyerekes anyukáknak

A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.

Fizetett és fizetés nélküli szabadságok

A szabadság minden munkavállaló számára fontos jog, ám nem minden szabadság egyforma. Míg egyes típusai alatt a dolgozó továbbra is megkapja a fizetését, más esetekben fizetés nélküli időszakkal kell számolni.

Fizetett szabadság típusok:

1. Éves alapszabadság és pótszabadságok.
2. Betegszabadság (évente maximum 15 munkanap).
3. Apasági szabadság (10 munkanap).
4. Szülési szabadság (24 hét, CSED-del).
5. Gyermekek után járó pótszabadság.
6. Veszélyes vagy extrém munkakörülmények között dolgozók számára biztosított plusz szabadság.

Fizetés nélküli szabadság típusok:

1. Gyermek gondozása (gyermek 3 éves koráig).
2. Közeli hozzátartozó ápolása.
3. Tartalékos katonai szolgálat.
4. Egyéni indokok (pl. tanulmányok, utazás).
5. Különleges helyzetek (pl. gazdasági nehézségek).

tags: #nagyszulok #szulesi #szabadseg