A tyúkok nagyszerű segítők és lenyűgöző lények. Életük során több fázison mennek keresztül, amit Önnek, mint állattartónak tökéletesen ismernie kell. A tyúk életútja a tojásban kezdődik. A tojást körülbelül 21 napig keltetjük. Ez idő alatt a hőmérsékletet és a páratartalmat gondosan ellenőrizni kell, hogy az embrió megfelelő fejlődése biztosított legyen.
A megtermékenyített tojásból egy aranyos kiscsibe a folyamatot inkubációnak nevezik. Tehát egy másik gyakran feltett kérdés az, hogy mennyi ideig tart a csirketojás keltetése? Ez a folyamat általában körülbelül 21 napot vesz igénybe. A megtermékenyített tojásból nagy a valószínűsége annak, hogy a folyamat befejezése után élő csirke lesz az inkubátorban.
A tyúktojás fejlődési szakaszai
A tyúktojás fejlődése egy összetett és lenyűgöző folyamat, amely magában foglalja az embrió növekedését és a tojásban található tápanyagok felhasználását. A fejlődésnek kulcsfontosságú elemei az amnion, a chorion és az allantois. Ezek a burokrendszerek védelmet nyújtanak és segítik a tápanyagcserét.
Az embrió fejlődése a keltetés alatt
A keltetés kezdetétől számított 36-48 óra múlva már megfigyelhető az embrió fejlődése. Kezdetben a sárgája 25-30%-a felhasználatlan marad, de az első hetében ez a mennyiség jelentősen csökken, ahogy a fejlődő embrió elkezdi felhasználni a tápanyagokat. A tojássárgájában helyezkedik el, keresztben a rövidebbik tengely mentén. A 11. napra az embrió már jobban felismerhető, feje a tompa vég felé néz. A 14. napra már szélesebbik vége felé fordul. A 19. napra az embrió felkészül a kikelésre, átszúrja a héjhártyákat, és először lélegzi be a légkamra levegőjét. Számos szervének végső fejlődési szakasza ekkor megy végbe.
A tojás szerkezete és funkciói
A tojás külső burka, a héj, amely a tojás külső burka, bakteriológiai akadályként működik. A belső és a külső pergamenszerű héjhártya borítja. Ez a kettős héjhártya további védelmet nyújt a baktériumok behatolása ellen. A tojásfehérje és a tojássárgája alkotóelem. A tojásfehérje a tojásfehérjét és védelmet biztosít a baktériumok behatolása ellen. A héjhártyák közötti légkamra biztosítja a gázcserét a belső és a külső környezet között. A tyúk lerakja a tojást, a héjhártyák erősen egymáshoz kapcsolódnak, ami lassítja a héjképződéshez. A tojás sárgáját a vitellin hártya határolja, és a benne levő tápanyagot biztosítja a fejlődő embrió számára. A szikhólyag funkciója a tápanyagellátás. A magzatburok (amnion), mint az allantois, ebben helyezkedik el az embrió. A külső magzatburok (chorion) a gázcserét lát el. Az alantoid (allantois) a salaktalanítást és a gázcserét lát el.
A tojás lámpázása: Az embrió életének vizsgálata
A tojás lámpázása egy olyan technika, amely lehetővé teszi a fejlődő embrió vizsgálatát a keltetés során. Ez különösen hasznos a terméketlen vagy elhalt tojások kiszűrésére.
Miért fontos a tojás lámpázása?
A tojások meglámpázásával a terméketlen tojásokat kb. egy hét után, míg a törötteket már a keltetés előtt kiszűrheted. Különösképp akkor van kulcsszerepe, amikor idegen helyről származnak a tojások, amiket keltetsz, és fizettél értük. Lámpázással már egy hét után meg tudod mondani a tenyésztőnek a fiassági arányt, és ha az rossz, de te nem hibáztál, akkor akár jóvátételt is tudsz kérni. Ehhez elengedhetetlen képeket vagy videót készítened bizonyítékként, mivel csak ezzel tudod alátámasztani, hogy nem átverni szeretnéd az illetőt! A tojások meglámpázásával a terméketlen tojásokat kb. egy hét után, míg a törötteket már a keltetés előtt kiszűrheted.
A tojás lámpázásának módszerei és időzítése
A tojás lámpázását sötétben kell végezni, másképp nem látod kellően tisztán az átvilágított tojás tartalmát. A keltetés első szakaszában (4-8. nap) a csibe még nem tölti be az egész tojást, ezért amit figyelned kell, az az érháló. Az érháló középpontjában egy kb. egy centiméter nagyságú pötty található, ez nem más, mint az embrió. A keltetés középső szakaszában (9-17. nap) a csibe már sokkal jobban ki van fejlődve. Ha egy olyan tojást lámpázol, amiben egészséges embrió található, egy sötét részt látsz, ami magából az embrióból, és a vastagabb falú, erőteljesen szerteágazó érhalóból áll. A keltetés végén (18-21. nap) a csibe már szinte teljesen kifejlődött. Ha ebben az időszakban lámpázol, egy nagy fekete foltot látsz, ami nagyon éles kontrasztban van a légkamrával. Egy-egy vastagabb ért is megfigyelhetsz a légkamra mentén, és ha gyengéden megkopogtatod a tojást, akkor a csibe elkezd rugdosni.
Összességében két vagy háromszori lámpázást javaslok. Az első tojáslámpázás célja a fias tojás megállapítása, tehát a termékeny tojás felismerése. Ehhez látnod kell a fejlődő embriót, attól függetlenül, hogy a tojás melyik részében helyezkedik el, ami pedig a tojások elhelyezkedésétől függ. Ha oldalra vannak fektetve, akkor a tojás oldalára tapadnak, ha pedig csúccsal lefelé vannak elhelyezve, akkor a légkamrára. A keltetés első három napjában a csibe még nagyon érzékeny kb. mindenre, és ebbe akár a fény is beletartozhat. Ezen okok miatt, az első tojáslámpázás ideje a hatodik és a kilencedik nap között kellene legyen. A további lámpázások célja a befulladt csibék kizárása. E végett, legalább még egy kontroll lámpázást még be kell illesztened. Abban az esetben, ha nem szeretnél még kétszer lámpázni, ez legyen a tizenhetedik és a tizennyolcadik nap környékén.
A keltetés kihívásai és a csibék túlélése
A keltetés során számos tényező befolyásolhatja a csibék túlélését. A megfelelő hőmérséklet, páratartalom és a tojások megfelelő kezelése kulcsfontosságú.
Gyakori okok, amelyek a csibék befulladásához vezetnek
A 0 - 3. nap közötti befulladások okai lehetnek genetikai problémák, vagy nem megfelelő hőmérséklet. A túl alacsony hőmérséklet az első három napban nem kedvez az embrió egészséges fejlődésének. A 4 - 14. nap közötti befulladások okai között szerepelhetnek a nem optimális táplálás, vagy a keltetőgép hibás működése. A 15 - 21. nap közötti befulladások leggyakrabban a csibe fejlődésének utolsó szakaszában jelentkeznek, amikor a csibe már szinte teljesen kifejlett állapotban van.
A tojások megfelelő kezelése
Ezért ne mosd kotlós ültetés előtt a tojásokat! A tojáshéj külső felületén található kutikularéteg védelmet nyújt a baktériumok ellen. A mosás roncsolja ezt a réteget, és elősegíti a kórokozók bejutását a tojásba. Ha piszkosak a tojások, azzal nincsen semmi gond, mert abból a környezetből származnak a baktériumok, amiben a kotlós is él. Ha idegen helyről hozod a tojásokat, állatgyógyszertárban kapható fertőtlenítővel érdemes lespriccelned őket, hogy a héjon megtapadt mikróbákat ne hurcold be az állományodba.
1 PERCEL EZELŐTT: Ursula €10B vesztegette Orbánt – Megdöbbentő ítélet az EU Legfelsőbb Bíróságától!
A tyúkok átlagos életkora körülbelül négy év. Az élettartam azonban függ a fajtától és mindenekelőtt a nevelési körülményektől. Ha minden jól megy, és a tyúkoknak mindenük megvan, amire szükségük van, akár tíz évig is élhetnek. Az ivarérettséget a 20. élethét körül éri el. Ez azonban fajtától függően változhat. Az első tojások kisebbek és rendszertelenek lehetnek, de idővel a termelés javulni fog és stabilabbá válik. A legtermékenyebb időszakban, a tojásrakás első évében a tyúk akár napi egy tojást is rakhat. Ahogy a tyúk öregszik, úgy csökken a tojástermelése. A legtöbb esetben egy kifejlett tyúk két-három évig tojik.