Az újszülött bárányok súlya és gondozása

A bárány nagyon sebezhető lény, amely maximális figyelmet igényel. Különösen megfelelő táplálkozásra, anya-juh jelenlétére és gondozásra van szükség. A bárányok számára megfelelő körülmények megteremtése az élet első napjaiban a gazda fő gondja.

Gondozás a születés után

Vannak esetek, amikor csak a született bárányok nem élték túl néhány órás életet. Miért történt és mit kell tenni? Számos olyan tényező ellenére, amely a gazdálkodón kívül esik, az állatok gondozása az állatok fejlődésének fontos feltétele. Meg kell vizsgálni az újszülött bárányok szülõjét és a juhokat. A bárányok hozzávetőleges dátumának ismeretében előzetesen istállót vagy istállót kell készíteni a bárányok számára.

A fő feltétel a tisztaság, a vastag széna vagy más szigetelőanyag jelenléte és az alacsony páratartalom. Az injekciós toll optimális hőmérsékletének 18 és 25 ° C között kell lennie.

Mi a cselekvési terv, miután a juhokat megszabadították a terhektől? A mezőgazdasági termelő köteles:

• ellenőrizze a juhok és belső szerveinek állapotát;
• puha, száraz ruhával tisztítsa meg a bárányok szájüregét a felgyülemlett nyáktól;
• figyelje az anyajuhot, meg kell nyalnia a babát;
• szintén 5-7 órával a csecsemő születése után az utódnak ki kell jönnie;
• vágja le a köldökzsinórt egy tiszta bárányról 7-9 cm-re, miután jóddal feldolgozta.

Amikor az utószülés kijött az anyajuhokból, erős szomjúság jelentkezik benne, amelyet 2-3 óránként csak meleg, forralt vízzel szabad csillapítani. A gazda köteles megmosni a tőgyöt és kifejezni némi kolosztrumot, mert az egészséges bárányok 15-25 perc alatt meg akarnak enni, és megkóstolják anyjuk tejét. A bárányokat mindkettő állapotának ellenőrzése után azonnal beengedik a királynékba.

Célszerű csak steril edényeket használni etetéshez. A baktériumokkal való bármilyen kapcsolat végzetes lehet. Az ételeket gondosan kell kiosztani, és ha lehetséges, minden nap ugyanabban az időben kell etetni.

Hogyan kell megfelelően etetni

A bárányok állapotát és viselkedését folyamatosan ellenőrizni kell. Ha csecsemője csikorgatja a fogát, ez a fehér izombetegség vagy az ataxia mutatója lehet. Ellenőriznie kell, hogy a bárány leesik-e, hogyan viselkedik a karámban, milyen a légzése. A csecsemők hajlamosak a mérgezésre, amelynek első tünete az, hogy a kölyök a fogát csikorgatja, rohamai vannak és rossz a koordinációja. Ebben az esetben jobb az állatorvos segítségét kérni.

A csecsemők súlyát befolyásoló tényezők

Bármely gazda tudja, hogy a bárány élénksége közvetlenül az anyajuhok életmódjától függ. A juhokat melegen kell tartani, hogy megfeleljenek a táplálkozási követelményeknek.

A fiatal bárányok élősúlyát befolyásoló egyéb tényezők a következők:

• az a fajta, amellyel a bárányokat különféle szempontok szerint különböztetik meg, beleértve a súlyukat is;
• az újszülött neme, mert általában a hímek nagyobbak, mint a nők;
• a juh méhének nagysága, amelyben a magzat fejlődik;
• a kölykök száma az utódokban, mert nem minden juh képes kimenni és 3 csecsemőnél többet etetni;
• a vemhes bárány kora: a fiatalok kis méretű, gyenge immunitású bárányokat adnak;
• helyesen kiválasztott étrend, amelyen a születendő baba súlya függ.

Az alacsony súlyú kis bárányok sokkal rosszabbul fejlődnek, mint a nagyok. Lassított serdülési folyamatuk van, nehézségek adódhatnak a kiegészítő etetéssel és járással. Szorosan figyelni kell őket, hogy a juhoktól való elválasztás után normálisan élhessenek.

Mesterséges etetés

A gazdának fel kell osztania a palackból táplált táplálékot több napos vagy hetes feltételes adagokra. Feltétlenül fontos, hogy a csecsemők születésekor meg kell határozni a céljukat: a tejtermeléshez vagy az almatermeléshez való alkalmasságot. Miért? Az étrend mindkét esetben más és helytelen céldefinícióval nem biztos, hogy eléri a kívánt eredményt.

Ha úgy döntöttek, hogy bárányokat nevelnek a jövőben a tej megszerzéséhez, akkor az első fontos időszak a születés után 2 hét, amely alatt bizonyos ütemterv szerint kell itatni a babát. Kicsit a fej alatt kell tartani az állat kényelme érdekében, amely lassan és kis mennyiségben eszik. A palackok és a cumik kiváló tőgypótlók a IV-hez, amelynek gumiból kell készülnie.

Takarmányadagolás és vitamin-kiegészítők

Az adagolás az első héten 100-150 g, a másodikban - 150-250 ml naponta. Továbbá szükség van egy tejtermék fogyasztásának heti 100 g-os növelésére egy hónapos korig. A 3-6 hetes időszak kezdete után napi 4 étkezés bevezetése szükséges, és a hetedik - napi 3 étkezés.

A tudósok kutatása kimutatta, hogy a báránynak zsíros ételekre is szüksége van. Egy hónapos kortól fontos bevezetni az ásványi kiegészítőket, amelyeket a következők képviselnek:

• csontliszt;
• só;
• hal olaj;
• kréta;
• édesem.

Összetételük szerint hasznos nyomelemekben és vitaminokban gazdagok. Feladatuk, hogy megerősítsék a bárány csontjait, és normalizálják az ételek emésztési és asszimilációs folyamatait. Némelyikük az állat izomrendszerének fejlődését katalizálja, feltéve, hogy a baba jól megeszi őket.

3 hétig megengedett az étrend diverzifikálása gyökérzöldségek segítségével, amelyek fontosak a bárány apró adagokban, reszelt vagy finomra aprítva. Ezenkívül sajtolt gabonával etetik őket, de legfeljebb 30 g / étkezés. Idővel az adagoknak 50 g-mal meg kell növekedniük, és a 30. hét után minden nap adjunk hozzá 10 g-ot.

Biztosítani kell azt is, hogy a baba gyomra ne duzzadjon és ne váltson ki hasmenést. Figyelni kell arra is, hogy a bárány mennyit és milyen gyakran eszik, milyen viselkedést mutat stb. Ezek a tényezők emésztőrendszeri problémákat is jelezhetnek.

Piaci igény

A fiatal bárányok bundájára nagy szükség van a könnyűipari piacon. A kasztrálás jó gondozással kombinálva a szőrzet selymes, sima és kiváló minőségű lesz.

A kicsi bárányok húsát tartják a legfinomabbnak és lédúsabbnak a hústermelésben. A báránytestek használata egyre több újat talál. Különböző szerveket és testrészeket használnak kebabok, pörköltek készítéséhez, húsleveshez és levesekhez, pilafhoz, sütéshez stb. Átlagosan egy kos teteme körülbelül 15-20 kg. A megfelelő gondozás elengedhetetlen, ha a gazda azt akarja, hogy a bárány eladási tárgy legyen, a bárány jó minőségű mutatókkal rendelkezik, a tej íze pedig kellemes és édes.

Lassan valóban vége a télnek, de sajnos tavasszal sem ritkák a fagyos napok, ugyanakkor a húsmarhák és a juhok fő ellési szezonja még javában tart. Normális ellést követően az újszülött kérődzők 30-60 perc után stabilan állnak, és szopnak, miközben az anyjuk szárazra nyalja őket. A száraz bundájuk megvédi őket a lehűléstől és a föcstejjel felvett energia megvédi őket még a téli hidegben is.

Ha nehézellés következtében az újszülött nehezen áll fel, mert pl. ha az anyai gondoskodás elégtelen, mert pl. ha nincs az anyának teje, mert pl. Ha a bundája még nedves, azonnal meg kell szárítani! Meg kell próbálni etetni az állatkát testmeleg föcstejjel. Ha a szopási reflex visszatért, cumival adhatunk neki föcstejet óvatosan. Ha a szopási reflex hiányzik, szondán át adagolható a föcstej, melyhez azonban gyakorlattal rendelkező szakember (pl. állatorvos) szükséges.

Amíg a normális testhőmérséklet nem tért vissza, folyamatosan ellenőrizni kell az állatot - csak akkor helyezzük vissza a karámba vagy az istállóba, ha stabilizálódott a hőmérséklete és szopik. Ha idő előtt engedjük ki az intenzív felügyelet alól, visszaeshet, a visszahűlt testben a megetetett tej nem emésztődik, hanem az oltóban pangva bomlik.

A föcstej nem csupán táplálék, hanem az újszülöttek kórokozókkal szembeni védelmét biztosító anyai ellenanyagok forrása. Az újszülött bélcsatornája az élet első óráiban a legalkalmasabb ezen ellenanyagok felvételére, majd fokozatosan „záródik”. Minden 12 órában kb. felére csökken a felszívódás hatékonysága.

Érdemes az állományban levő, könnyebben kezelhető anyáktól föcstejet fejni és fagyasztva tárolni. A fagyasztott föcstej 50 oC hőmérsékletű vízfürdőben felolvasztva teljes értékűen használható. Érdemes raktáron tartani gyári föcstej-készítményt. Végszükség esetén azonos státuszú (szarvasmarha esetén IBR-mentes) állományból származó föcstej használható. Az idegen állomány föcsteje mindig kockázatos. A tejjel sok kórokozó (pl. vírusok, baktériumok) is terjedhet.

Az újszülött kérődzők gondozásában az élet első 72 órája kritikus. Nagyon sok bárány és borjú pusztul el ebben az időszakban világszerte. Mint feljebb írtam, az élet első 4 órája különösen kritikus. Kora tavasszal, amikor az éjszakák 12 óránál is hosszabbak és nagyon hidegek, különösen fontos, hogy az ellő teheneket, anyajuhokat többször is ellenőrizze az állattartó.

A kicsit gyengébb, vagy bármi okból nehezebben felálló újszülöttek ellátásában nagy segítséget nyújtanak a különböző borjúpaszták, amelyek könnyen felszívódó szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak. Beindítják a szopási reflexet, segítenek erőre kapni a csetlő-botló kis jószágoknak.

A juhokat az egyik legtermékenyebb háziállatnak tekintik, mivel szinte egész évben járnak lelki társuk keresésére, az évszaktól függetlenül. Igaz, hogy a bárányzás általában télen és tavasszal történik. Ugyanakkor az újszülött bárányok szoros figyelmet és állandó gondozást igényelnek. A születés utáni első órákban ápolásra van szükségük.

A fajtától és a genetikai jellemzőktől függően vannak különbségek az újszülött bárányokban. A juhok és kosok gyermekeinek szükségszerűen kevesebb gyapjú lesz, mint a felnőtteknél. Ezen felül ezeknek a csecsemőknek nincs szarv. A bárány testrészei kisebbek, mint a szexuálisan érett szülők méretei. Születéskor a mezőgazdasági termelőnek meg kell figyelnie, hogy minden csecsemő kiszáradjon, és az anya juh nyalogatja minden csecsemőjét. A jövőben ez lehetővé teszi számára, hogy megkülönböztesse bárányát az új állománytól az állománytól.

Az első 2 hónapban a csecsemők napi 350-500 grammot fogyasztanak. Egy újszülött bárány gyengén születhet. Néhány embernek még az élet jele sem is lehet. Ezért a mezőgazdasági termelőnek több eljárást kell végrehajtania a kedvtelésből tartott állat életre keltetése érdekében:

• Az orr megtisztult.
• Mesterséges lélegeztetés történik (a lábakat az újszülött mellkasához nyomják, levegőt fújnak a szájba).
• A bárány feje támaszkodik, és segítségre van szüksége az első kortyjának bevételéhez.

A köldökzsinór általában önmagától megszakad. Ritka esetekben azonban a mezőgazdasági termelőnek továbbra is magát kell megvágnia. A manipuláció után jódkezelést kell végezni. Annak érdekében, hogy a csecsemő erős legyen, az élet első napjaiban mesterséges melegítést kell létrehozni ultraibolya lámpákkal. Ez növeli a hemoglobin indexet és a foszfor-kalcium sók lerakódásának számát.

Mit kell etetni a bárányoknak?

A bárány életében az első etetés 40 perccel a születés után következik be. Ezt megelőzően a nőstény kötelező feldolgozását el kell végezni. A juhok gyapjúját abban a helyben nyírják, ahol a kölykök és a tőgy megtalálhatók. A szoptató anyát meleg víz alatt mossuk, és a kolosztrumot kifejezzük. Csak ezek után az eljárások után engedik be a bárányokat. Meg kell mutatni, ahol a tőgy található. Ezért ezt a küldetést először a mezőgazdasági termelőnek kell elvégeznie. A bárányt az etetési helyre kell irányítania. Ez egyszerűen kézzel történik.

A juh a szülés után nagyon szomjas. Ezért a gazdálkodóknak inniuk kellene háziállatukat. A szoptató anya egyszerre másfél liter vizet iszhat. Körülbelül mennyi ideig lesz szüksége a bárányok első etetése után. A nővérnek széna is lesz szüksége enni.

Szakértői vélemény

Zarechny Maxim Valerievich
Agronómus 12 éves tapasztalattal. A legjobb házszakértő.

Nem ajánlott a juhok zamatos takarmányozással történő etetése. Csak kis összeg elfogadható.

Juh tej helyett kecske vagy tehén tej használható. Egy hetes kisbabának 145 grammra lesz szüksége a 6-7 étkezés egyikéhez. Az étrend adagjának csökkentése csak két hónapos időszakból lehetséges.

Függetlenül attól, hogy mit és milyen séma szerint eszik a csecsemő, a juhtej teljes elutasítása nem elfogadható. A szabályok szerint aktiválja az immunrendszert, és lehetővé teszi a növekvő test fejlődését az életkorral. A kolosztrum adható juhtej helyett. Ha a gazdaságban nincs más bárányos juh, akkor forduljon segítséghez más gazdákhoz. Ez fontos a kedvtelésből tartott állatok számára, akik a csomag jövőbeni vezetője lehetnek.

Mesterséges etetés

A bárányok önellátása a mesterséges önellátással nem minden mezőgazdasági termelő számára könnyű feladat. De akkor megbirkózhat vele, ha elég időt szentel neki, és nem felejti el kötelezettségeit.

A tenyésztő gazdálkodók számára szokásos az állatok megjelölése. Alkalmazható csecsemőkre már 3 napos korban. A címke lehetővé teszi az állat azonosítását. Arra is felhasználhatja, hogy megtudja a tulajdonos nevét. A kapcsot a bárányok fülére helyezik. Műanyagból készül. Bár korábban a fémcímkék népszerűek voltak. Vágógéppel telepítve van, ami ezt az eljárást fájdalommentessé teszi.

A bárányok címkézéséhez más lehetőségek is vannak, de ezek fájdalmasabbak:

• tetoválás;
• égő információ;
• csípje az aurikákat.

Most egyre több gazdálkodó hajlamos nem károsítani állatait. Az egyik újfajta módszer a forgácsolás. Valószínű, hogy ez a lehetőség hamarosan el is szünteti a füldugók viselését. Fontos, hogy a chip információi ne változtassanak meg, de elolvashatják őket.

Kiválasztás

Ha a gazdaságban drága állati fajták vannak, akkor a tenyésztéshez ki kell választani a legjobb példányokat. A fiatal egyéneknek az első vizsgálatot 10-15 nappal a születés után követik el. Tenyésztésre azokat a bárányokat veszik, amelyek egészségesek, erős állaguk és nagy súlyuk.

Az utolsó szoptatás után újabb kiválasztást végeznek. Ezután 1 és 2 éves korban megismételték őket.

Húsra

Az őrölt bárányokat húsra választják ki. Általában a kosokat levágják, amikor elérték a 8-9 hónapot. Úgy gondolják, hogy ebben a korban a bárány a leginkább lédús.

Védőoltások és betegségek megelőzése

Az állat egészségének ellenőrzése mindig fennáll. Ehhez a mezőgazdasági termelőnek tudnia kell, hogy milyen eljárásokat kell elvégezni újszülött báránnyal életének első és következő napjaiban. A betegségmegelőzés alapvető helyet foglal el ebben a kérdésben. Ezért a vakcinázás elengedhetetlen. Az elsőt már 3-4 nappal a bárányzás után elvégzik. A veszettség vakcinázása a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosának kérésére végezhető. A kiegészítő biztonsági intézkedések még senkit sem bántottak.

A juhtenyésztők pontosan tudják, hogy kritikus fontosságú annak biztosítása, hogy az újszülött bárányok megfelelő mennyiségű kolosztrumot kapjanak. Az újszülött bárány kolosztrummal való etetése a születés utáni első órákban meghatározza annak túlélését - hívja fel a figyelmet cikkében az Agriland. A kolosztrum az anyajuh által termelt első tej, olyan csodás összetételű anyag, amely három nagyon fontos tulajdonsággal rendelkezik, s ezekre minden újszülött báránynak szüksége van. Ezek pedig:

• Antitesteket biztosít olyan betegségek ellen, amelyekkel a bárány élete korai szakaszában találkozhat (még azelőtt, hogy esélye lenne saját immunrendszerének kifejlesztésére);
• Hashajtóként működik, így elősegíti az újszülött bárány emésztőrendszerének ürülését;
• Teljes értékű takarmánnyal látja el a bárányt, hogy kielégítse annak minden táplálkozási igényét.

Mindezen kedvező hatások érdekében a gazdáknak biztosítaniuk kell, hogy minden bárány a testtömegének 5%-át (50 ml/kg) kapja az anyajuh kolosztrumából az élet első négy órájában, ami kritikus fontosságú a bárány jó indulásához.

A bárány későbbi fejlődése szempontjából létfontosságú a megfelelő mennyiségű kolosztrum. Sok gazda bárányonként két vagy három 60 ml-es fecskendővel ad csak a kolosztrumból, ami a legkisebb bárány kivételével minden állat számára kevés. Ha a bárányok nem tudnak szopni, akkor a kolosztrumot gyomorcsővel kell beadni.

A kolosztrumpótlók, bár hasznosak, nem helyettesítik hatékonyan az anyajuh kolosztrumát abban a tekintetben, hogy a bárányokat megfelelő immunglobulinokkal látják el olyan betegségek ellen, amelyek ellen az anyajuhokat beoltották. Ha egy anyajuhnak nincs elegendő kolosztruma a bárányok szükségleteinek kielégítésére, akkor a rendelkezésre álló kolosztrumot egyenlően kell elosztani annak bárányai közt és pótolja a hiányt a nyáj egy másik anyajuhától származó kolosztrummal. Ha ez nem lehetséges, akkor a gazdáknak kolosztrumpótlóval vagy tehénkolosztrummal kell pótolniuk a hiányt. Utóbbit azonban csak óvatosan szabad használni, mivel egyes tehenek kolosztrumában olyan antitestek vannak, amelyek a bárányok pusztulását okozzák. Ezért szerencsésebb, ha két, vagy inkább több tehén kolosztrumát összekeverjük. Mivel a tehén kolosztruma kevésbé koncentrált, 30%-kal többet kell adni belőle, mint a juhkolosztrumból.

Az újszülött bárányok életben maradásához, valamint vitalitásuk fokozásához elengedhetetlen, hogy az ellést követően minél rövidebb időn belül elegendő mennyiségű és megfelelő összetételű kolosztrumhoz jussanak. A fehérjében, ásványi anyagokban, valamint vitaminokban és különböző ellenanyagokban gazdag föcstej szopásával megelőzhető az éhezéses állapot kialakulása, és elkerülhető, hogy a bárányok testhőmérséklete jelentős mértékben lecsökkenjen, az állatok kihűljenek. Fentieken túl az ellést követő első szopások kulcsszerepet játszanak az anyajuh és báránya(i) közötti kötődés kialakulásában.

A nem megfelelő vitalitással rendelkező bárányok esetében előfordulhat, hogy nem elég erőteljesek ahhoz, hogy az ellést követően viszonylag rövid időn belül fel tudjanak állni, önállóan megtalálják a tőgyet, ennek következtében gondozói segítség nélkül nem képesek szopni. A vitalitást számos tényező befolyásolja, melyek közül a legjelentősebbek az alábbiak:

• A bárányok születési súlya: az alacsony születési súllyal rendelkező bárányok gyengébb vitalitással rendelkeznek, mint az átlagos születési súllyal rendelkező bárányok.
• Az utódok száma: az iker- vagy többes ikerellésből származó bárányok általában gyengébb vitalitással rendelkeznek, mint az egyes bárányok.
• Az utód neme: egyes fajták esetében megfigyelhető, hogy a kos bárányok gyengébb vitalitással rendelkeznek, mint a nőivarú utódok.
• Az ellés típusa: elhúzódó vagy nehéz ellésből született bárányok általában gyengébbek, mint a normál, könnyű ellésből született bárányok.

Fordítsunk kiemelt figyelmet az anyajuhok megfelelő takarmányozására. Az alomméretet is figyelembe vevő, a vemhes anyák szükségleteit maximálisan kielégítő takarmányozással kiküszöbölhetjük, hogy alacsony születési súllyal jöjjenek világra a bárányok, ezáltal elősegíthetjük, hogy az önállóan szopni képes bárányok és anyjuk között a kötődés minél korábban kialakuljon. A megfelelő takarmányozás különösen fontos az iker- és többes ikerellések, valamint az első vemhes, még ellési-, bárányfelnevelési tapasztalattal nem rendelkező jerkéknél.

Amennyiben lehetséges, minden egyes bárányt külön-külön pontozni kell a fenti táblázatban szereplő tulajdonságok mindegyikére. Azon bárányok, amelyek a pontozási rendszerben 0 vagy 1 pontszámot kapnak a legaktívabbak, legerőteljesebb vitalitással rendelkeznek, és valószínűleg nem igényelnek semmilyen gondozó segítséget sem az ellés során, sem azt követően, a mortalitási ráta ezen állatoknál a legalacsonyabb. Amennyiben a pontozási rendszer alkalmazása során, a pontszámok ismeretében olyan kosok kerülnek kiválasztásra a későbbi termékenyítésekhez, amelyektől származó utódok között nagyobb arányban vannak 0 vagy 1 pontszámot elérő bárányok, úgy csökkenthető az ellések körüli élőmunka igény, és a bárány mortalitás, valamint javítható az egy anyára jutó választott bárányok száma.

A bárányzásra az anyajuhokat ajánlatos külön elletőrekeszekbe elhelyezni, ily módon a bárány a föcstejhez kellő időben és mennyiségben jut hozzá, pontosan lehet tudni, melyik bárány melyik anyához tartozik, biztosítja a bárány anyjához való kötődését, a gazda könnyen megfigyelheti az elléseket, és probléma esetén közbe tud lépni, ugyanakkor védi az állatokat a ragadozókkal szemben.

Az ellés általában könnyű lefolyású, nincs szükség beavatkozásra. Ikerelléskor az egyes bárányok születése között 2-3 perc, de 2-3 óra is eltelhet. Leggyakoribb viszont az egyórás időköz. Közvetlenül a bárány megszületése után az anya eltávolodik néhány lépésre, majd lefekszik melléje, és a bárány fejétől indulva a magzatmázt lenyalja róla. A magzatmáz lenyalása az anya-újszülött közti kapcsolatban az első, de talán legfontosabb mozzanat. Ha ez bármely ok miatt elmarad, a kapcsolat ki sem alakul. A frissen ellett anya egyébként minden bárányt sajátjaként tud elfogadni. A kötődés kialakulásában a magzatmáz szagának és az anya hangjának egyaránt szerepe van. Az anya bárányát addig szopni nem engedi, míg fel nem szárította. Amint a bárány lábra tud állni, szopni próbál, ám a tőgy megtalálása számára nem könnyű, gyakran az anyja mellső lábai közt keresi. Az anya azzal segít, hogy farát a bárány feje felé fordítja, miközben egyik hátsó lábát megemeli, szopás közben bárányát szagolgatja. Saját bárányát a színe alapján is azonosítani tudja, erre bizonyíték, hogyha a bárány gyapját befestik, nem fogadja el.

A magzatmáz, szín és hang kialakította kötődés után a bárány mindenhova követi anyját, ötnapos koráig állandóan mellette tartózkodik, és csak néhány méterre távolodik el tőle. Ha az anyák csoportban, elkülönítés nélkül ellenek, megtörténhet, hogy azonos időben több anya is ellik, néhány órára elvesztik bárányaikat, és előfordulhat, hogy ezután vissza sem fogadják. Ha az anya-bárány kapcsolat nem tud kialakulni, a bárány nem szopik, és elpusztul.

A juhoknál fennáll a báránycsábítás veszélye is: a közvetlenül ellés előtt álló juh, vagy amelyik bárányát elvesztette, más anya bárányát elcsábítja. Annak magzatmázát lenyalja, és szopni engedi. Mivel ezek az „anyák” az újszülött bárány és a valódi anya közti kapcsolat kialakulását veszélyeztetik, kárt okoznak. Ugyanakkor sok ilyen „anya", amikor megelli saját bárányát, rosszul táplálja, rosszul neveli, a gazda pedig azt hiszi, hogy ikerellő, és az igazi ikerellőre nem fordít kellő figyelmet.

Az életerős bárányok súlya általában 2,5-3,5 kg, a kosbárányok fél kilóval nehezebbek, az ikrek eggyel könnyebbek. Az egészséges bárány mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét, és szopni kezd, de a gyengének az első szopásnál jó, ha segítünk. A kezdeti nehézségek után a második napon már könnyen megtalálja a tőgyet. Az egyedül született bárány felváltva szopja a két tőgybimbót, az ikerellők rendszerint a megszokott bimbót szopják. Egy-egy szopás általában 2-2,5 percet tart, a szopások száma az első héten naponta 30 körüli, majd csökken. A bárány az anyja tejleadását farokrázással jelzi.

Az újszülött bárány első tápláléka a föcstej. Az első szoptatás előtt az anya tőgye körül nyírjuk le a szennyes gyapjúfürtöket, a tőgyet és a tőgybimbót mossuk meg, és az első tejsugarakat fejjük ki, mivel ezekben sok kórokozó található. A föcstej nagyobb fehérje- és zsírtartalmú, mint a későbbi tej, ugyanakkor vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe azonban a bárány egészségvédelmében van, ugyanis ellenanyagokat (gamma-globulinokat) tartalmaz, amelyek megvédik a kórokozóktól. Viszont tudni kell, hogy ezek a védőanyagok a születés után csak rövid ideig, mintegy 2-3 nap tudnak lebontás nélkül felszívódni a bélcsatornán keresztül. Ezután a bélfal hámszerkezete megváltozik, és így csökken a bélfalon keresztül történő felszívódás mértéke.

A Kelemér Széki puszta tanyán tartott bárányokat nevezhetjük Keleméri Báránynak. A bárányt anyjával együtt tartjuk a választási súly eléréséig, leválasztást követően pedig, 20-22 kg súlytól óvodába kerülnek és egyedülálló takarmányon, bárány müzlin és BIO szénán nevelkednek a vágási súly eléréséig, ami 30-32 kg. Keleméri legelőink Európában egyedülállóan, közel 94 fajból állnak, melyek közül többek gyógynövénynek minősülnek és csak itt, Kelemér Széki Pusztán találhatóak. Ezen gyógynövény fajok is biztosítják állataink különleges húsminőségét és jó egészségi állapotát. A végeredmény tiszta, fűszeres-bárányos illat, kifejező, de elegáns hús íz. A hús színe rózsaszínű, melyet megőriz az étel elkészítést követően is. A takarmányozás következményeként magas a telítetlen olajsav tartalom, a hús- zsír arány átlagosan 70-30%. A húson belüli faggyúsodás, faggyú íz nem fordul elő! Hús állaga: a frissen vágott és hűtött hús pirosas, rózsaszínű, fehér hártyával borított. A hús és csont arány, az állatra jellemzően, testrészenként változik.

Az életerős merinó bárányok 3,5-4,5 kilogrammal születnek, testhőmérsékletük 38,5-40 fokos. Ezt még a kissé mostohább téli körülmények között is tartani tudják, mert anyagcseréjük igen élénk, májuknak a felnőtt juhokénál többszörösen nagyobb a glikogénkészlete (állati keményítő), valamint a vese és a szív körüli zsírraktáruk révén gyorsan mobilizálható, elégethető energiakészletük van. Amikor fáznak, ez az energiatartalék a reszketéssel hőenergiává alakul. De van egy határ, amikor az energiatartalékok kimerülnek, a testhőmérséklet a kritikus 37 fok alá csökken, a vércukorszint pár órán belül lezuhan, és a bárány egyszerűen kihűl. Az újszülött bárányok akár tömeges elhullását is okozó kihűlést, illetve eléhezést bizonyos betegségek is előidézhetik, de az csaknem mindig a hideg, szeles, nedves környezetre és a tejhiányra vezethető vissza. Utóbbi bekövetkezhet akkor, ha az anya nem termel elég tejet, vagy ha a bárány nem szopik.

Ha a bárány megszületése után még órák múlva sem áll fel vagy csak igen nehezen, és akkor is púposított háttal, nagyon bizonytalanul mozog, sokat fekszik, állandóan remeg, bőre hideg, nedves, szívverése, légzése szapora, lábvégei ödémásan beszűrődtek, testhőmérséklete csak 37-38 fok, azonnali mentőakcióra van szükség. Az állatorvos megérkezéséig töröljük szárazra, különítsük el, vigyük meleg helyre (jó, ha van infralámpa). Az első napon testmeleg anyatejet, annak hiányában csapvíz-hőmérsékletű, magas cukortartalmú tejpótlót kis mennyiségekben, de gyakran itassunk vele! Vigyázzunk, nehogy az állat félrenyeljen! Hatóránként mérjük meg a hőmérsékletét! Görcsök jelentkezésekor rendszerint már az állatorvosi beavatkozás is eredménytelen.

A bárányok 4-6 hetes korban, 12-14 kg-os tömegben elválasztják, granulált tápokkal étvágy szerinti etetéssel hizlalják. A tápok granuláltak (6 mm szemcseméret), melasszal, takarmány-sóval ízesítettek. A bárány 1 kg testtömeg-gyarapodásra 3-5 kg tápot használ fel. Napi 0,8-1,2 kg tápfogyasztással számolhatunk.

A kosokat általában vágásra küldik 6-9 hónapos korukban. A hasított testek vágási hozama átlagosan 45-50%. A helyzet az, hogy levágás után a juh súlyának felét elveszíti. Valójában, az izmok mellett a kos is csontokból, zsigerekből, bőrből és zsírból áll.

A tiszta hús vágási hozamának mutatója elsősorban a húsfajtákban van. Ilyen állatokban a darabolás után a hulladék körülbelül 3%. A hús fajsúlyát a juhok életkora és zsírtartalma befolyásolja. A meghizlalt bárány kibelezett hasított testének súlya az élősúlyának fele lehet.

A súly alapján körülbelül ezekre a mutatókra összpontosíthat: felnőtt állat hasított teste - 30-50 kg, fiatal állatok hasított teste (12 hónapnál) - 18-20 kg, bárányok teteme (6 hónap) - 10-15 kg. A darabolás után a juh ehető része (hús, csontok, belsőség) 79%, bőr - 18%, hulladék - 3%.

Minden juhfajtának megvannak a sajátosságai, amelyek másokkal összehasonlítva rekordot mutatnak. Például a Gissar hús-sertés bárányok képesek 160-190 kg élősúly és 30 kg zsíros farokzsír elérésére.

A maximális súlyt a Suffolk kos-ban rögzítettük. A rekordot 1991-ben állították fel. A fajta képviselője, eredetileg az Egyesült Államokból, Stratford Whisper nevű, 247,2 kg tömegű és a marmagasság (marmagasság) 1,09 méter. Egy másik rekordőr a finom gyapjú csoporthoz tartozott. Az askaniai kos 3 éves korában súlya 183 kilogramm volt.

A legkisebb a bárány Bobby, amely 998 gramm testtömege miatt bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Összehasonlításképpen: egy finn maracea juh 1991-ben egyszerre 8 egészséges bárányt szült. Ráadásul mindegyik súlya meghaladta a bárány Bobby testtömegét. Az Ouessant-szigetből származó brit juhok felnőttkorban is csak 13-16 kilogrammot vesznek fel. A nepáli Kaj juhok csak 16-18 kg testtömegűek. Srí Lanka-i Jafna juh 3,5 éves korában még 15,5 kilogramm súlyú.

tags: #ujszulott #barany #sulya