Ferenc pápa elítélte és az emberi méltóság elleni bűntettnek nevezte az abortuszt a Vatikán által közzétett nyilatkozattételben. A dokumentum szerint az emberi élet - ideértve a magzatot is - szent és sérthetetlen, a terhesség megszüntetése pedig éppen a „legvédtelenebbeket” fosztja meg emberi méltóságuktól.
A katolikus egyház felfogása szerint halálos bűn a magzatelhajtás, a terhesség megszakítása, s kiközösítés fenyegeti azokat, akik abortuszt követtek el. Ferenc pápa ugyanakkor hangsúlyozta: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az „abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget”.
Nem létezik viszont olyan bűn, amelyre Isten irgalmassága ne terjedne ki, és amelyet Isten irgalmassága ne semmisítene meg. Ebből a megfontolásból „mostantól minden papot felhatalmazok, hogy hivatalánál fogva feloldozza azokat, akik elkövették a magzatelhajtás bűnét” - írja a katolikus egyházfő az irgalmasság szentévének lezárulása után kiadott apostoli levelében. Ez a döntés pasztorális segítségnyújtás, és kifejezi az irgalmasságot, ugyanakkor a helyzet teológiai megítélésén nem változtat; a pápai rendelkezés magát a büntetést nem szüntette meg, csak az elengedésére hatalmazta fel az összes papot.
Ferenc pápa legnagyobb érdeme az irgalmasság hangsúlyozása volt
Az egyházi és jogi szabályozás háttere
A Katolikus Egyház tanítása szerint az élet- és szabadságellenes bűncselekmények között is különös súlya van az abortusznak. A kánonjog szerint, aki sikeresen magzatelhajtást végez, önmagától beálló kiközösítésbe esik. Az Apostoli Szentszék hiteles törvénymagyarázata értelmében abortuszon nem csak az éretlen magzat méhből való eltávolítását kell érteni, hanem a magzat megölését, bármilyen módon és a fogamzás pillanatától kezdve bármikor is.
A világegyházban nem mindenütt volt egységes a gyakorlat a feloldozás tekintetében, ezért a szentévben a pápa központilag engedte meg a papoknak a feloldozást. Az új rendelkezés a szentév elmúltával is érvényben tartja az eredetileg csak a szentévre szóló engedményt. A magyar egyházmegyékben a püspök évről évre fölhatalmazta az összes papot az „abortuszért járó büntetés” elengedésére, így a magyar gyakorlat már évtizedek óta ez.
Nemzetközi kitekintés és bioetikai dilemmák
Az abortusz erkölcsi aspektusa természetesen nem választható el a kérdés biológiai, orvosi, pszichológiai, társadalmi-szociális és jogi vonatkozásaitól, ehhez a problémához csak komplex szemlélettel lehet közelíteni. Az abortusz napjaink egyik igen vitatott bioetikai problémája. A magzat emberi mivoltát sokan megkérdőjelezik, mások viszont egyenesen gyilkosságnak tartják az abortuszt, pedig már az élet definiálása is komoly nehézséget okoz.
| Ország | Abortusz szabályozása |
|---|---|
| Vatikán | Szigorúan tilos |
| Lengyelország | Európa egyik legszigorúbb szabályozása |
| Magyarország | Legális a 12. hétig (bizonyos feltételekkel) |
| Franciaország | Alkotmányba foglalt jog |
Az Európai Unió egyetlen tagországa, ahol az abortusz szigorúan tilos, a Vatikánban pedig szintén szigorúan tilos az abortusz. A konzervatív csoport megítélése szerint a már megtermékenyített petesejt „potenciálisan egy erkölcsi személy, egy gondolkodó ember”, tehát mint potenciális létezőt veszik alapul, akiben benne rejlik az emberré válás lehetősége, ezzel kifejezve, hogy az emberi élet morális státusza a megtermékenyítés pillanatától számítható.