A babák és a szélérzékenység: tudnivalók és megküzdési stratégiák

A szélsőséges időjárás és a légnyomásváltozások nem csak a felnőtteket, hanem a legkisebbeket is megviselhetik. Az újdonsült szülők gyakran tapasztalják, hogy a hőség, a szél vagy az eső hatással van a babájuk viselkedésére. Vannak babák, akik sírósabbak, mások aluszékonyabbak, míg megint mások felpörögve reagálják le a változásokat. Ilyenkor a szülők keresik a megoldást a megnyugtatásra, és minden ilyen nap egy kicsit több odafigyelést igényel.

A frontok hatása a legkisebbek szervezetére már régóta kutatott téma. A hidegfront hatására lassulhat a szívműködés és a légzés, míg melegfront esetén emelkedhet a vérnyomás, valamint felgyorsulhat a légzés és a szívverés. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által végzett kutatás során 30 óvoda mintegy 600 gyermekének viselkedését figyelték meg három hónapon keresztül. Az óvónők kérdőíveken értékelték a gyerekek alvását, játékosságát, agresszivitását és aktivitását. Az eredmények azt mutatták, hogy az időjárási frontok valóban befolyásolják a gyermekek viselkedését.

A cikkben említett kutatások rávilágítanak arra, hogy a babák már egészen kicsi koruktól fogva érzékenyek a környezeti hatásokra, beleértve az időjárás változásait is. A felnőttekre ható frontok feltételezhetően a gyermekekre is hatással vannak. Azok az emberek, akik érzékenyek a frontokra, nagyon sokat szenvedhetnek. A kisgyermekek, akik még nem tudják kifejezni, miért nem kérnek enni, miért nincs kedvük játszani, vagy miért sírnak sokat, szüleik számára aggodalomra adhatnak okot. Gyakran a legrosszabbat feltételezik, pedig lehetséges, hogy a baba csak frontérzékeny.

Időjárási frontok hatása a csecsemőkre

A leggyakoribb panaszok a szeles napokon jelentkeznek. Ilyenkor a babák sokat sírnak, keveset esznek, és alvási problémák is előfordulhatnak. Szerencsére ezek a tünetek általában két-három nap múlva elmúlnak. A kisgyermekek akár két-három éves korukig szenvedhetnek ettől az érzékenységtől, amely akár örökölhető is.

Az idegrendszeri éretlenség is hozzájárulhat a fokozott érzékenységhez. Az idegrendszer érési folyamatai részben genetikusan kódoltak, másfelől a környezeti ingerek hatására indulnak meg. Eltérő fejlődés esetén idegrendszeri éretlenségről beszélünk, ami kihatással lehet a gyermek képességeire és a későbbi életére is. Az idegrendszeri éretlenség kiterjedhet arra is, amikor a gyermek nehezebben alkalmazkodik környezetéhez, és gyakran csak az anyaméhhez hasonló állapot, a testközelség segít. Emiatt a gyermekek félénkebbek lehetnek új dolgok kipróbálásában, és nehezebben alkalmazkodnak a gyorsan változó élethelyzetekhez.

Fontos, hogy a figyelmeztető, gyanús jelekre korán figyeljünk fel, és beszéljük meg szakemberrel. A szakember képes felmérni a baba idegrendszeri státuszát, fejlettségét, és segít a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Baba idegrendszeri fejlődése

A babamasszázs szerepe a nyugtatásban és a fejlődésben

Azok a szülők, akik már olvasták a korábbi cikkeket, tudhatják, hogy a babamasszázs egyik pozitív hozadéka a nyugtatás. A fókuszált figyelem, amely elengedhetetlen a masszírozás során, stresszcsökkentést eredményezhet. A babák stresszesek lehetnek a külső ingerektől és a szélsőséges időjárástól is, ezért is olyan fontos a masszázs. Egy nyűgös nap végén a masszázs sokat segíthet a babának.

A masszírozás nem csak este, fürdetés előtt végezhető. A nap bármely szakaszában elővehetitek a masszázsolajat és masszírozhattok. Az a baba, akit minden nap megmasszíroznak, egészségesebb és boldogabb, mint nem masszírozott társai.

Hasfájós a babád? Mutatunk egy trükköt🥰

Munkám során egyre több anyuka keres meg azzal a problémával, hogy állandó nyugtalanság jellemzi a babát, pedig már mindent kipróbáltak. Ilyenkor az első kérdés, hogy vajon jól csinálnak-e mindent. Több okot is ki kell zárni először, mint például emésztési problémák, pszichés vagy környezeti okok. Ha ezeket kizártuk, és a probléma továbbra is fennáll, érdemes tovább kutakodni.

Gyakori emésztési problémák és megoldások

A 3-4 hetes kortól 3-4 hónapos korig tartó időszakban szinte minden babánál okoznak átmeneti panaszokat a bélgázok. Egyre több az allergiás csecsemő is, ezért sokan keresik fel a gyermekorvost bélrendszeri panaszokkal.

Amikor egy csecsemő sokat sír, vagy mohón szopik, sok levegőt nyel. Ez a levegő az emésztőrendszerbe kerülve felhabosodik. A megelőzésben a legfontosabb, hogy a baba ne nyeljen sok levegőt. Étkezéseknél a mohón szopó babákkal érdemes egy kis pihenőt tartani, büfiztetni őket, és csak utána folytatni az evést. Evés után a lenyelt levegőtől büfizéssel szabadulhat meg a gyermek, erre érdemes 20-25 percet szánni.

Ha a fenti praktikák ellenére is szeles a baba, patikában vásárolható készítményekkel (Espumisan, Infacol) lehet segíteni rajta. Ezek a szerek csökkentik a habképződést. A szélcső használatát csak végső esetben javasolják.

Az egyik leggyakoribb zavar a laktózintolerancia, vagyis a tejcukorérzékenység. Az anyatej sok tejcukrot tartalmaz, és ha a kicsi nem tudja megemészteni, a beleiben található baktériumok erjeszteni kezdik, így gáz képződik. Gondot okozhat a nem megfelelő bélflóra is, ami gyakran előfordul császármetszéssel született babáknál.

Egyre több kicsinél jelentkezik felszívódási zavar valamilyen táplálékallergia miatt. Az anyatejbe sok minden átmegy, így a leggyakoribb allergének (tej, tojás, olajos magvak) miatt az allergiás babánál emésztőrendszeri gyulladás alakulhat ki. Ha felmerül az ételallergia lehetősége, az anya 4-6 hétig tartó szigorú diétájával lehet kiszűrni az allergén forrását.

A babák fejlődése és kommunikációja

Nem gondolhatjuk, hogy egy csecsemőnek nincs értelme addig, ameddig nem tud beszélni. A baba pontosan mindent megért már egészen kicsi korában, és rengeteg dolgot megért. A beszéddel csak végre érthetően ki tudja fejezni gondolatait. Kezdetben sírással, később mimikával, gesztusokkal és hangjelzésekkel kommunikál.

A babák fejlődésének mérföldkövei
Életkor Fejlődési jellemzők
1 hónapos kor Rámosolyog a szülőre.
5 hónapos kor Képes kifejezni szégyenlősségét, ismeri a családtagokat.
10 hónapos kor Odabújik, ha biztonságra vágyik, átölel. Megérti a „nem” szót, ismeri a „pápá”-zást és a köszönést.
15 hónapos kor Szeret társaságba járni, barátkozni.
18 hónapos kor Egyre többet segít a házimunkában, mindent utánoz.
2 éves kor Egyre gyakrabban akar irányítani.
3 éves kor Önzetlenné válik, megérti a barátság lényegét, szilárd barátságokat köt, segít a bajba jutottakon.

A szülők szerepe a negatív érzelmek kezelésében

A gyerekekben mély nyomot hagy, ha egy felnőttet mérgesnek, haragosnak látnak. A kutatások igazolják, hogy a babák érzik a felnőttek haragját, és gyakran próbálják megnyugtatni őket. A babák nem bíznak meg egy játékban, ha korábban dühös felnőtt játszott vele, még akkor sem, ha a második alkalommal már semleges a viselkedés. Ha a babák megtapasztalják a haragot, azt nagyon nehéz felülírni bennük.

A babák próbálják elkerülni, hogy a mérges személy célpontjai legyenek, mivel a korai életszakaszban a biztonság elérésére törekednek. Ez nem jelenti azt, hogy a szülőknek non-stop tökéletesen kell viselkedniük, és minden negatív érzelmet el kell rejteniük. A negatív érzelmek természetesek, de fontos megmutatni a gyerekeknek, hogyan nyugtassák meg magukat (például néhány mély levegővétellel). Emellett egy párral vagy családtaggal való vita sok esetben elhalasztható.

Szülő-baba kapcsolat és érzelmi kommunikáció

tags: #a #szelre #erzekenyek #a #babak