Amikor egy kisbaba megszületik, agya már körülbelül 100 milliárd idegsejtet tartalmaz - nagyjából annyit, ahány bolygó van a Tejútrendszerben. Ez a korai időszak nem csupán a növekedésről szól; ez egy intenzív kognitív építkezés, amelynek során a csecsemő szó szerint újraírja saját idegi térképét. A babák agya a világegyetem egyik legösszetettebb és legdinamikusabban változó rendszere.
A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget. Három éves korra a kutatások szerint minden egyes másodpercben akár 700 új idegi kapcsolat is létrejöhet. Az agy fejlődése tehát nemcsak gyors, hanem rendkívül érzékeny is - minden gondolat, élmény, mozgás, érzelem és tapasztalat lenyomatot hagy rajta. Ilyenkor az idegsejtek összekapcsolódnak más olyan idegsejtekkel, amelyek egyszerre vannak működésben. A kisgyermek agya olyan, mint egy formálódó mestermű.
Az agyfejlődés alapjai: neuronok és szinapszisok
Egy újszülött agya nagyjából 100 milliárd idegsejttel születik, de ezek között még kevés a kapcsolat. Az első évek alatt azonban másodpercenként akár 700 új szinapszis is kialakulhat. Ez az időszak az agy „programozásának” kulcspontja: az idegrendszer formálódik, reagál a környezeti ingerekre és megtanulja, hogyan működjön hatékonyan.
Az agysejtek közötti kapcsolatok (azaz a szinapszisok) nagy többsége a születés után alakul ki - ezek a kapcsolatok adják azt a plusz tömeget, amivel nehezebb a felnőttek agya. A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik - ez egy döbbenetesen nagy szám. Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak. Tehát bár az agy az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél, a feleslegesek elhalnak - így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.
Azokat a kapcsolatokat, amelyeket sokat használunk, az agy megerősíti - mint amikor egy ösvény jól kitaposottá válik. Ezzel szemben az elhanyagolt idegpályák idővel szétkapcsolódnak. Az agy egyszerűen felszámolja a használaton kívüli összeköttetéseket, hogy helyet adjon az új tapasztalatoknak. Ez egyszerre lehet jó és rossz hír - de a tudás hatalom.
Az első életév végére egy kisgyermek agyában kétszer annyi szinaptikus kapcsolat lehet, mint egy felnőttében. Ez a túlzott kapacitás létfontosságú. Képzeljünk el egy hatalmas építkezést, ahol a munkások az összes lehetséges vezetéket lefektetik, még mielőtt tudnák, melyikre lesz szükség. Ez a bőség biztosítja, hogy a baba agya készen álljon bármilyen környezeti kihívásra, legyen szó bármilyen nyelvről, kultúráról vagy túlélési stratégiáról. A kognitív fejlődés e fázisában a baba agya hihetetlenül rugalmas és fogékony.
Szinaptikus metszés: A "használod vagy elveszíted" elv
Ez az intenzív építkezés nem tart örökké. Az agy optimalizálásra törekszik, és itt jön képbe a szinaptikus metszés (pruning). Ez a folyamat a kétéves kor körül kezdődik és egészen a serdülőkorig tart. A metszés során az agy hatékonyan megszabadul azoktól a szinaptikus kapcsolatoktól, amelyeket nem használnak rendszeresen. Ez a „használod vagy elveszíted” elv. Gondoljunk csak bele: az, hogy a csecsemő mennyi vizuális, auditív és érzelmi ingert kap, közvetlenül befolyásolja, hogy mely idegpályák maradnak meg véglegesen. A metszés nem pusztán veszteség; ez a specializáció folyamata. A szinaptikus metszés az agy takarékossági programja.
Bár a neuronok kapják a legtöbb figyelmet, a babák agyában a gliasejtek (például az asztrociták és a mikroglia) játszanak kulcsszerepet a szinaptikus metszésben. Ezek a sejtek nem csupán támogató struktúrák; aktívan részt vesznek a nem használt szinapszisok eltávolításában, mintegy „takarítóbrigádként” működve.
Az agyfejlődés korai szakasza: A magzati élet és a születés utáni adaptáció
A magzat lát, hall és tanul az anyaméhben, az ott gyűjtött tapasztalatokat pedig később, a születés után használja fel. A hozzá érkező ingereket főleg a méhlepényen keresztül kapja. A harmadik trimeszterben a baba már elég fejlett ahhoz, hogy befogadja az ingereket, és reagáljon rájuk például tapintással, szaglással. Az ötödik hónaptól kezdve álmodik is. Hallása a harmadik trimesztertől működik élesen, de már előtte is érzékeli a hangokat, így anyja szívdobogását, járását, éneklését.
Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut, de a baba is küld jeleket az anyának, amik hatnak az anya fizikai és érzelmi állapotára. A közös harmónia megjelenhet az anya és a baba álmaiban, érzéseiben.
Születés után a csecsemőket hirtelen hatalmas mennyiségű inger éri a külvilágból. Gondoljunk csak bele: a meleg, csendes és sötét anyai hasból „kiesnek” egy mesterségesen és vakítóan világos, műszerektől hangos, idegen illatoktól hemzsegő környezetbe, és ezzel párhuzamosan megszűnik idilli együttélésük az édesanyával. Agyuknak fel kell készülnie erre a nyüzsgő és idegen világra, alkalmazkodnia kell hozzá.
Kutatási eredmények a magzati agyról
A magzatok agyi aktivitásáról különösen nehéz felvételt készíteni, hiszen sokat mozognak az anyaméhben. A kutatók ezért az anya hasára helyeztek egy puha mágnestekercset, a mesterséges intelligencia segítségével kiküszöbölték a magzat mozgásának hatásait, és így sikerült megvizsgálni a magzat agyát. A zaj kiiktatásával rekonstruálhatták a magzat agyi idegi tevékenységét, majd új tanulmányukban 140 magzatról és csecsemőről gyűjtöttek össze 184 agyfelvételt a fogantatás utáni 25. és 55. hét között.
Ezek a területek magukban foglalják a szenzomotoros hálózatot, amely a külső ingerek - például látvány és hang - feldolgozásáért, valamint a mozgások koordinálásáért felelős. A szenzomotoros és a kéreg alatti hálózatokban megfigyelt hatások mellett a kutatók azt is észrevették, hogy az agyi aktivitás a frontális kéreg felső részén is szignifikánsan megnőtt. Ez az agyterület összetettebb kognitív készségeket szabályoz, például a rövid távú memóriát. A sokk ekkor jött, ugyanis eddig úgy vélték, a homloklebeny csak később, gyermekkorban fejlődik ki, és a neuronok közötti kommunikáció nem ilyen erős és szoros. A kutatók most azt tervezik, hogy összehasonlítják a koraszülött csecsemők agyhálózatának időzítését és növekedését a 37. terhességi héten születettekkel.
Az agy növekedése és a mozgásfejlődés
A kicsik agya három hónapon belül eléri végleges méretének felét. A BBC a JAMA Neurology című szaklapban megjelent kutatási anyagra hivatkozva azt írja, a legjelentősebb fejlődésen azok az agyterületek esnek át, amelyek a mozgáskoordinációért felelősek. A leglassabban az emlékezettel összefüggésbe hozott részek gyarapodnak ebben a korban. A kutatók szerint az ilyen jellegű adatok értékelése lehetővé teheti bizonyos fejlődési rendellenességek - például az autizmus - prognosztizálását.
Az orvosok évszázadokon át a babák fejkerületének mérésével figyelték az agy fejlődését. Azonban mivel az emberek fejmérete eltérő lehet, ez a módszer nem tekinthető teljesen megbízhatónak. A leggyorsabb változások közvetlenül a születés után indultak be, a babák agyának mérete ilyenkor átlagosan napi 1 százalékkal nőtt. Később ez lelassul, a 90-napos periódus végére 0,4 százalékra esik vissza. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kisagy, amely a mozgáskoordinációért felelős akár meg is kétszerezheti a méretét az első három hónap alatt. A legkisebb mértékű növekedésen a hipokampusz, az emlékek kialakulásáért felelős terület fejlődik a legkevésbé. A kutatók szerint ez természetes, hiszen ilyenkor az újszülött számára legfontosabb készségek fejlődnek elsődlegesen.
„Ez az első alkalom, amikor pontos méréseket tett valaki közzé a babák agyának fejlődéséről, olyan méréseket, amelyek nem boncolási adatokon vagy kevésbé hatékony mérési módszereken alapulnak” - magyarázta Dr. Martin Ward Platt a newcastle-i Royal Victoria Infirmary gyermekorvosa. A vizsgálat megállapította, hogy a koraszülöttek agya 4 százalékkal kisebb mint a teljes terhességi periódus végén születő gyerekeké. Bár a koraszülötteknél gyorsabb fejlődés tapasztalható, a három hónapos periódus végén agyuk még mindig 2 százalékkal kisebb. A vizsgálat következő szakaszában azt mérik fel a kutatók, hogy a terhesség alatt történő alkohol vagy drogfogyasztás mennyiben befolyásolja az agy méretét születéskor.
A test és az agy fejlődése szoros kapcsolatban áll. A nagymozgások - mint a mászás, egyensúlyozás vagy futás - serkentik az agykéreg érését és előkészítik a finommotoros és kognitív funkciók kialakulását. A kutatások szerint például a mozgásfejlődés elmaradása összefüggésbe hozható a figyelemzavarokkal és a tanulási nehézségekkel is.
Nyelvtanulás és érzelmi fejlődés
A babák nyelvtanulási képessége messze felülmúlja a felnőttekét, és ez az agyuk speciális működésének köszönhető. A születéskor a csecsemők univerzális hallgatók. Gondoljunk például a japán és az angol nyelvben használt „R” és „L” hangok közötti különbségre. Míg egy amerikai baba könnyedén megkülönbözteti őket, egy 1 éves japán baba (akinek anyanyelvében nincs ez a különbségtétel) már elkezdi elveszíteni ezt a képességet. Miért történik ez? Az agy a statisztikai valószínűség alapján optimalizálja a hallásrendszert. Amely fonémákat a környezetben gyakran hall, azokat megerősíti, a ritkán vagy soha nem hallott fonémák közötti különbségtételt pedig elhanyagolja.
Ez a felfedezés hatalmas jelentőséggel bír a kétnyelvű nevelés szempontjából. Ha egy csecsemő mindkét nyelvet hallja a kritikus periódusban, az agya fenntartja azokat a neuronális hálózatokat, amelyek mindkét fonéma készlet feldolgozásához szükségesek. A babák agya a nyelvi adatok statisztikusa.
Mielőtt a baba megértené a szavakat, már felfogja a beszéd ritmusát és dallamát (prozódia). Ez az oka annak, hogy az anyai beszéd, az ún. „babanyelv” (magasabb hangfekvés, lassabb tempó, túlzott érzelmi hangsúly) annyira hatékony. Ez a túlzott hangsúly segít a babának azonosítani a szavak határait, ami az első lépés a nyelvi fejlődésben. A kutatások azt is kimutatták, hogy a beszéd közbeni arckifejezések megfigyelése létfontosságú. A 6 hónapos babák, akik látják a beszélő arcát, sokkal hatékonyabban tanulják meg a fonémákat, mint azok, akik csak hallják a hangot.
Számít az anyanyelv? | Mennyire fontos a jól fejlett anyanyelv egy gyermek számára?
A babák agya nemcsak a tudományos tények feldolgozására van programozva, hanem az érzelmi túlélésre is. Amikor a csecsemő sír, és a szülő reagál, az nem csupán egy vigasztaló gesztus; ez a válasz szabályozza a baba stresszhormon szintjét. A csecsemők még nem rendelkeznek kellő képességgel saját kortizol (stresszhormon) szintjük szabályozására. A kutatások szerint, amikor egy szülő megnyugtatja síró gyermekét, az agyban aktiválódnak a jutalmazási központok, és oxitocin (a „kötődés hormonja”) szabadul fel mind a babában, mind a szülőben. Az ismételt, megbízható válaszadás hatására a baba agyának limbikus rendszere, különösen az amigdala (ami az érzelmek feldolgozásáért és a veszélyérzetért felel), megtanulja, hogy nincs szükség állandó „vészjelzésre”. Ez alapvető fontosságú a későbbi érzelmi stabilitás és a stresszkezelési képesség kialakulásához. A kötődés kialakulásában a szemkontaktus is neurobiológiai szinten működik. Amikor a szülő és a baba egymás szemébe néznek, az agyhullámaik szinkronizálódnak, különösen a frontális és a temporális területeken. Ez a szinkronizáció segíti a baba érzelmi állapotának leolvasását és a szülő általi szabályozását. A szülői odafigyelés nem elkényeztetés; ez a baba agyának biológiai szükséglete.
Az alvás, táplálkozás és a neuroplaszticitás szerepe
A babák rengeteget alszanak, és ez nem a lustaság jele, hanem a kognitív fejlődés alapvető feltétele. A csecsemők alvási mintázata jelentősen eltér a felnőttekétől. Idejük nagy részét REM (Rapid Eye Movement) alvásban töltik, ami az álmodás fázisa. Ez a fázis kulcsfontosságú a szinaptikus megerősítés és az agy érési folyamatai szempontjából. A kutatások szerint a csecsemők alvás közben konszolidálják a memóriát. Például, ha egy baba megtanul egy új motoros mozgást (pl. egy tárgy elérését) közvetlenül alvás előtt, sokkal jobban emlékszik a mozgásra ébredés után, mint azok a babák, akik ébren maradtak. Az alvás hiánya vagy a rossz minőségű alvás viszont jelentősen akadályozhatja a babák agyfejlődését. A mély alvás (NREM) fázisában a babák agyában lassú hullámok (delta hullámok) dominálnak. Ez a fázis kritikus a hippocampus és az agykéreg közötti kommunikáció szempontjából, ami a hosszú távú memória kialakulásának alapja. A szülők számára ez a tény azt jelenti, hogy az alvási rutinok kialakítása nem csak a pihenés miatt fontos, hanem azért is, mert közvetlenül támogatja a csecsemő kognitív képességeit.
A baba számára az első hónapokban szükséges, nélkülözhetetlen tápanyagok közül az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére. Azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb a fehérjeszükséglet, kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás - az elégtelen fehérjebevitel különösen káros lehet. Az egyik ilyen időszak 6 hónapos kor után következik be, amikor az anyatej önmagában már nem biztosítja a baba teljes tápanyagszükségletét. A babádnak ekkor már más fehérjeforrásokra is szüksége van, az elválasztás után pedig ez még inkább fontos lesz. A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.
A babák agyának talán a leginkább elképesztő tulajdonsága a neuroplaszticitás, vagyis az agy formálhatósága. A neuroplaszticitás a legmagasabb szinten a születés utáni kritikus periódusban van jelen, különösen az első három évben. Ez a rendkívüli rugalmasság teszi lehetővé, hogy ha az agy egy része megsérül, más területek átvegyék a sérült rész funkcióját. A plaszticitás azt is jelenti, hogy a környezet minősége közvetlenül befolyásolja az agy struktúráját. A gazdag, stimuláló környezet, ahol a baba sok interakciót, zenét, mesét és játékot kap, erősebb és összetettebb idegi hálózatokat hoz létre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a plaszticitás kétélű fegyver. Míg a pozitív tapasztalatok megerősítik a hasznos kapcsolatokat, a krónikus stressz vagy a súlyos elhanyagolás negatívan befolyásolhatja az agy architektúráját. A neuroplaszticitás teszi lehetővé a szociális agy kialakulását. A babák agya rendkívül gyorsan megtanulja értelmezni mások szándékait, érzelmeit és viselkedését. Ez a képesség az ún. „tükörneuronok” működésén alapul, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a baba végrehajt egy cselekvést, de akkor is, ha valaki mást látja végrehajtani azt. Ez a tény alátámasztja, miért olyan fontos a szülői modell.
Az újszülöttkori agykárosodás és fejlődési zavarok
Nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik. Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben. Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság.
Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre. Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szűkség.
Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak. Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni. A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.
Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra. A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxaciója (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.
Fejlesztési lehetőségek és terápiák
A tudományos eredmények szerint a korai beavatkozás elmaradása hosszú távú hatásokat vonhat maga után. Az olyan kihívások, mint a beszédkésés, koordinációs problémák vagy szociális nehézségek, később sokkal nehezebben kezelhetők. Minél korábban kap támogatást a gyermek - akár játékos terápiákon keresztül -, annál nagyobb eséllyel épülnek ki azok az idegpályák, amelyek később az iskolai és társas élet alapjai lesznek. A legfontosabb, hogy ne várjunk! Ha gyanúd van, hogy valami nem a megszokott ütemben fejlődik, érdemes szakemberhez fordulni. Emellett már az otthoni környezet is lehet fejlesztő: sok beszélgetés, közös játék, mesélés, éneklés, sok-sok mozgás - ezek mind erősítik az agyi kapcsolatokat.
Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni. Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon.
Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható.
A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető. Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer.
Az olvasástanulás és az agy
Hogy megértsük, miért nem sikerül minden kisgyermeknek gyorsan és jól megtanulnia olvasni, jó, ha ismerjük azt is, mit tud erről a kérdésről a tudomány. A hagyományos magyarországi munkamegosztásban az olvasástanulás pedagógiai, az olvasási zavar - beleértve a diszlexiát is - gyógypedagógiai téma. Másutt ez nem egészen így van, s ma már nálunk is erősödik a pszichológia és az idegtudomány szerepe, meg egy kicsit a kettőjük házasságából született kognitív idegtudományé is. Mi több, egy nagyon új terület, a pedagógiai idegtudomány is szót kér, amely azt vizsgálja, milyen az iskola, mindenekelőtt a tanítási és fejlesztési módszerek hatása a fejlődő agyra.
Megfelelő korban és megfelelő módszereket használunk-e? Nem, hiszen az olvasás- és írástanuláshoz számos képesség és funkció nincs készen. Sem a nyelvi elemző rendszer, sem a nagy észlelőrendszerek, de még a finommozgásokat végző kezecskék fejlődése sem éri el a megfelelő szintet. Igaz, az iskolakezdet valóban kulturális konvenciókra épül: az európai gyerekek 5 és 7 éves koruk között kezdik az iskolát. Megfelelő tehát az iskolakezdési életkor? Igen, bár attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy mikor éri el az olvasás agyi rendszere az ideális előkészítettséget és a jól formálhatóságot, a 6-7 éves kort nem tekinthetjük tévedésnek. De vajon megfelelőek ehhez a módszereink? Nem mindegyik és nem mindenki kezében. Saját kutatási adataink szerint vannak olyan olvasástanítási módszerek, amelyek nem ártanak, de nem is használnak. Legalábbis elmulasztanak valami fontosat. Az agyi válaszok mérésével kimutatható, hogy elmulasztják a formálásra nyitott beszédészlelő rendszer megfelelő alakítását, nem használják ki a hangos olvasásban rejlő hasznos visszacsatolás (feedback) lehetőségét, nem alapoznak stabilan, nem jól és nem jókor, s talán nem is jó sorrendben fókuszálnak az olvasási utak kialakítására. Sok gyereknél későn s alig javíthatóan rögzülnek az agykérgi hálózat funkciói, a korrekció pedig a kiskamasz kortól kezdve egyre nehezebb. Ennek is agyfejlődési okai vannak.