A koraszülött Sztella csodája: Erő és törékenység az élet kezdetén

November 17-én ünnepeljük a koraszülöttek világnapját, amikor különösen tudatosítjuk, mekkora erő és törékenység húzódik a kis harcos babák mögött. A koraszülöttség elsőre ijesztő lehet, hiszen minden szülő arra vágyik, hogy babája erősen, egészségesen érkezzen a világra. Ám fontos tudni: a mai orvostudomány rendkívül fejlett, és a korán érkező picik nagy része szépen felzárkózik. A babák hihetetlenül rugalmasak, apránként, de biztosan erősödnek, és minden gramm, minden apró mosoly új reményt ad.

Mit jelent a koraszülöttség?

Magyarországon minden 9-10. újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot, évente mintegy 95 ezer gyermek születik, közülük azonban minden kilencedik-tizedik idő előtt jön a világra. A koraszülési tendencia az elmúlt években számottevően nem változott, de az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az életben maradási esély folyamatosan növekszik, és egyre jobbak a koraszülött babák kilátásai. Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. hete között jön világra.

A születés ideje szerint vannak azok a babák, akik közel a 37. várandóssági héthez születnek (33-36. hét), a 28. és 32. hét között világra jöttek, valamint az extrém korán érkezők, akik a 28. hét előtt születnek. Az életben maradási esélyek és a későbbi életminőség szempontjából fontosabb a terhesség kora (normál esetben ez 40 hét), mint a megszületett baba súlya. Például egy 27. hétre 700 grammal született kora-baba jelentős „előnyben” van egy 24. hétre született, azonos súlyú társához képest. A 24. hétre születettek egészséges életben maradási esélye 10-15%. Az ellátás javulásával egyre éretlenebb és egyre kisebb, akár az 500g alatti súlyú babáknak is lehet esélye a túlélésre.

A kutatásokból tudjuk, hogy a koraszülöttek életkilátásai alapvetően a születési idő és súly mentén valószínűsíthető, de az éretlen szervezetet ért más betegségek is befolyásolják azt. A koraszülés a rövid távú kockázatok mellett hosszú távon is súlyos következményekkel járhat, hiszen nagyobb például a légzési elégtelenségek, tüdő- és vastagbélbetegség kialakulásának veszélye.

A koraszülés kihívásai és a szülők szerepe

Egy koraszülés minden esetben óriási sokkot jelent a szülőknek, a koraszülöttet ráadásul az esetek többségében az anyától távol, akár egy másik intézmény intenzív koraszülött részlegén látják el. A megszületés után azonban erős fények és hangos zajok fogadják, amely az érzékszerveken keresztül az idegrendszerét is megterheli a babának. Hirtelen önállóan kell lélegeznie és kitetté válik a hőmérséklet ingadozásának, a testét ért különböző érintéseknek. Érett újszülöttet is megpróbáló helyzet ez, a koraszülöttek pedig védtelenebbek.

Sok-sok család számára jelent kihívást az az élethelyzet, mikor a pici idő előtt hagyja el a biztonságot jelentő anyaméhet. A szülők és a koraszülöttek ritkán jutnak szerephez abban, hogy számukra is releváns kimeneteli mutatókat vizsgáljanak azokban a klinikai kutatásokban, amelyeknek ők az alanyai. Tapasztalataik arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozásra 2 éves koron túl is szükség van, az oktatásban jóval több figyelmet kell fordítani a koraszülöttségre és a felnőtt egészségügyi ellátásban a koraszülöttség felnőtt korig ható következményeit sokkal jobban meg kell ismerni.

A szoptatás és az anyatej ereje

Az egészséges, időre született újszülöttek számára a legideálisabb táplálási mód a szoptatás, amelynek rövid és hosszú távú előnyei a gyermek egészséges fejlődése szempontjából közismertek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csecsemők hat hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, hiszen a szoptatás a legegészségesebb táplálási mód.

A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Csodálatos módon a koraszülötteket szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől, nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz. Enzim tartalma miatt könnyebben emészthető. És ami a leglényegesebb, számos olyan az idegrendszer és a retina fejlődéséhez szükséges alkotóelemet tartalmaz, amit egyetlen tápszer sem tud pótolni. Ezzel magyarázható, hogy a későbbiekben vizsgálva az anyatejjel táplált koraszülöttek az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik.

„A koraszülést követően a fejés, szerencsésebb esetben a mellre tétel az egyik legszorosabb kapocs a baba és a mama között, amely a koraszülés okozta sokk közepette segít kapaszkodni a normalitás látszatába. Egy csepp is csoda és csodaszer, időre született, egészséges kisbabáknál is, de éretlen, beteg babák esetében különösen. Az édesanya számára a szoptatás és a fejés az egyik legfontosabb módja, hogy hozzájáruljon kisbabája egészséges fejlődéséhez. Amellett, hogy az anyatej tápanyagtartalma és összetétele a baba mindenkori igényeihez igazodik, segít a későbbi elhízás, magas vérnyomás és koleszterinszint megelőzésében, valamint csökkenti a cukorbetegség és az allergiás megbetegedések kialakulásának veszélyét. A szoptatás az anyukák egészségére is rendkívül pozitív hatással van; hozzájárulhat a terhesség során felszedett súlyfelesleg leadásához, valamint csökkentheti a petefészek- és mellrák kialakulásának kockázatát.”

Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg, kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre. Az az ideális, ha az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik! Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ennek kapcsán ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormonnak a szintje, mint a nappali időszakban. Ha hosszútávú fejésre kell berendezkedni, érdemes nagy teljesítményű, akár a két mellett szimultán fejő elektromos fejőgépet kölcsönözni, hiszen ez sok időt és energiát spórolhat meg az édesanyának. Mindenképpen érdemes a baba látogatása után közvetlenül megpróbálni a fejést (ha lehetőség van rá, akár az inkubátor mellett), hiszen a baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét. Otthon is érdemes a baba képét, egy-egy kedves ruhadarabját odakészíteni a fejéshez. Segítheti a tejleadó reflexet az emlők fejés előtti átmelegítése, finom átmasszírozása, ehhez segítség lehet egy meleg vizes tál, vagy melegítőpárna használata. Jó hatású minden relaxációs technika, halk zene hallgatása, de az édesapát is segítségül lehet hívni egy kis hátmasszírozásra. Koraszülöttek édesanyjának javasolható eljárás, az ún. frakcionált fejés. Ennek az a lényege, hogy a fejés során külön edényekbe kell gyűjteni a szénhidrát dúsabb, hígabb, alacsonyabb kalóriatartalmú első-, és külön edénybe a zsír- és kalória dúsabb hátsó tejet.

Sterilitási szabályok és anyatej tárolása

Koraszülötteknél különös jelentősége van a sterilitási szabályok betartásának. A fejés megkezdése előtt fontos a kézmosás, és a mellek lemosása, érdemes a körmöket rövidre vágva tisztán tartani. A fejéshez használt eszközöket minden használat után el kell mosni forró mosogatószeres vízzel, alaposan leöblíteni, tiszta pelenkával letakartan tárolni, és legalább napi egy alkalommal sterilizálni. Az adott eszköz használati utasításában javasolt fertőtlenítő eljárást érdemes használni, vannak eszközök, amelyek kifőzhetők, vannak amelyeket mikrohullámmal, míg másokat csak hideg sterilizáló oldatokban lehet sterilezni. A lefejt anyatej 24 órán át a normál hűtőszekrényben tárolható. A kórházi osztályok is általában a 24 órán belül fejt anyatejet fogadják el az édesanyától. 24 órát követően az anyatejet érdemes lefagyasztani. Tárolásra koraszülöttek esetében előnyösebbek a merev, azaz műanyag- vagy üveg gyűjtőedények, ezek ugyanis kevésbé sérülhetnek és szennyeződhetnek, mint a vékony hűtőtasakok. A lefejt anyatejet kis adagokban érdemes lefagyasztani, hiszen a felhasználáskor nagy fájdalom, ha a nagyobb adagban lefagyasztott és kiolvasztott tej egy részét ki kell önteni. Az adagokra minden esetben rá kell írni a fejés dátumát, ha a kórházi osztályra kerül be, akkor a baba nevét is. A lefagyasztott anyatej önálló fagyasztó szekrényban 6 hónapig, normál hűtő fagyasztó részében 4 hónapig tárolható. A kiolvasztást minél kíméletesebben, pl. a hűtőszekrényben érdemes végezni.

A kenguru módszer jelentősége

Az anya gyermek kapcsolat kialakulása szempontjából a legkedvezőbb, ha a koraszülött osztályon lehetőség van az ún. kenguru módszeres ellátásra, ami nagyon jó bevezetést jelenthet az első szoptatási kísérletekhez is. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a koraszülött minden napjának egy bizonyos részét édesanyjának vagy édesapjának meztelen mellkasára fektetve azaz bőrkontaktusban tölti. Ez a közeli kapcsolat nagyban segíti a kötődést, csökkenti a koraszülöttet és az anyát érő stressz negatív hatásait és a vizsgálatok szerint kimutathatóan pozitív hatással van a koraszülött életfunkcióira is. Megfigyelték, hogy kenguruzás közben magasabb oxigén szint mérhető a vérben, kevesebb az apnoe, azaz a légzésszünet, magasabb a testhőmérséklet. A koraszülöttek kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak.

Az első szoptatási kísérletek

A szopás-nyelés-légzés koordinációja a fogantatást követő 32-35. héten válik teljessé, de nincsen kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra. Tévhit, hogy a koraszülöttnek először cumisüvegből kell megtanulnia enni! A sikeres szoptatás eléréséig persze sok türelemre és segítségre lehet szükség. A speciális helyzetek közül az egyik legjobban alkalmazható koraszülöttek szoptatása esetén a kereszt tartásban szoptatás és a hónalj tartás. Koraszülöttek esetén szóba jöhet a bimbóvédő terápiás alkalmazása is. Ez segíthet a méretbeli aránytalanságokon (kicsi száj, nagy mellbimbó), és sok esetben határozottabb ingert jelent a szopási reflex kiváltása szempontjából.

Amikortól a koraszülött már nem igényel légzéstámogatást és fiziológiailag stabil, elkezdhető a non-nutritív szopás. (Tapasztalat az, hogy a koraszülött, aki stabil paraméterekkel rendelkezik terhelésre is légzéstámogatás mellett (nCPAP, HFNC, orreszköz), mellre helyezve sem mutat állapotromlást). A kenguru gondozás során a non-nutritív szopásba való átmenetre utalhatnak az alábbi jelek: a testével próbál a mellhez közeledni, a száj a mellen van, de még nincs mellre tapadás vagy szopás, egyszer-kétszer nyel közben, elalszik a mellen vagy nyalogatja a mellbimbót. Ha a csecsemőt szondán át táplálják, célszerű azzal egyidejűleg felajánlani a non-nutritív szopás lehetőséget. A csecsemő legyen közel a mellhez, de ne kíséreljük meg a száját és az ínyét a bimbóra vagy a bimbóudvarra helyezni. Elég, ha a koraszülött erre hajlandóságot mutat, a bimbót nyalogatja, vagy szopja. Az édesanyának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ebben a szakaszban nem várható el több a gyermektől. Hajlamosak többet elvárni a babáktól, mint amennyi elvárható, sokszor saját kudarcként élik meg a sikertelen non-nutritív szoptatást. Ebben a fázisban az édesanya megtanulhatja a baba éhségének jeleit, aki kifejezi a szopás iránti igényét. Érdemes ilyenkor mellre tenni, mivel általában ekkor még a szívás-nyelés-légzés nem koordinált. Nem szerencsés, ha hirtelen nagy mennyiségű, nagy sugárban érkező tej kerül a baba szájába.

Mennyit eszik egy koraszülött?

A kérdés, hogy mennyit eszik egy koraszülött, újra és újra felmerül. Jó hír, hogy az idő nekünk dolgozik, hiszen ahogyan a koraszülött szája nő, úgy a téraránytalanságok is csökkennek! Eleinte napi egy-két alkalommal kerülhet sor szoptatásra, majd ahogy a koraszülött súlya emelkedik, egyre többször tud majd kielégítően szopni a mellről. Ha a koraszülött gyarapodása lassú, jó hatású lehet, az ún. mélymasszázs alkalmazása a szoptatás közben. Ez elősegíti, hogy a zsírban és kalóriában dúsabb hátsó tejből többet kapjon a baba. A hazaadáskor a koraszülöttek jelentős része még nem képes arra, hogy folyadék- és tápanyag igényét csak szoptatással fedezze. Ezért nagyon fontos, hogy az édesanyának otthon is folytatnia kell a fejést, így ideális esetben a lefejt tejes pótlást kaphat a baba mindaddig, amíg szüksége van kiegészítésre. Lényeges, hogy koraszülöttek esetében nem szabad igény szerinti szoptatást javasolni mindaddig, amíg súlyuk nem haladja meg a 3-3.5 kg-ot. A kora babák sokszor aluszékonyak, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükségük a táplálásra, hiszen kicsi súlyuk miatt kevés tartalékkal rendelkeznek, vércukor szintjük például könnyebben leeshet, mint egy nagy súlyú csecsemőnek. Ezért a hazaadást követő első időszakban érdemes a kórházi rendhez hasonlóan, legalább 3 óránként megkísérelni a szoptatást, megmérve a csecsemő súlyát a szoptatás előtt és után. Ha a baba nagyon aluszékony, vagy a számára ideális adagnál kevesebbet szopott, akkor továbbra is szükség van a kiegészítésre. Otthoni körülmények között már van lehetőség arra is, hogy a baba ezt valamilyen szoptatásbarát módon kapja meg, pl. kiskanállal, kispohárból, ujjetetéssel vagy szoptanít készülék segítségével. A baba meztelen súlyát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha súlya már közelíti a 3-3.5kg-ot (ez az átlagos időre született újszülött súlya), akkor lazulhatnak a szabályok, és egyre inkább lehet a jelzéseire hagyatkozva „igény szerint” szoptatni.

Az élet első ezer napjának jelentősége

Szakmai körökben ma már elfogadott a fogantatástól számított első 1000 nap kiemelt élettani jelentősége, ahogyan az is, hogy ebben az időszakban a gyermekek nem megfelelő táplálása több népbetegség - köztük a 2-es típusú diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések és az elhízás - kialakulásához is vezethet. Hazánkban az Első 1000 Nap Program célja, hogy felhívja a figyelmet a fogantatástól számított első két év kiemelt jelentőségére, a szoptatás és a helyes korai táplálás fontosságára. A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által létrehozott "Első 1000 Nap" nevű népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak fontosságára irányítsa. Öt aranyszabálya megfogalmazza azokat az elveket, amelyek hozzájárulnak számos egészségügyi probléma megelőzéséhez a megfelelő magzati, csecsemő- és kisgyermekkori tápláláson keresztül.

Híres koraszülöttek és gyermekeik

A koraszülöttek világnapján arról emlékezünk meg, hogy milyen csodálatosak a korababák, küzdőképességük példaértékű. Íme néhány lenyűgöző híresség, akik koraszülöttek voltak, és életük példája bátorít minket, valamint sztárok, akiknek gyermekeik korábban születtek:

tags: #a #koraszulott #sztella #csodaja