Az, hogy egy gyermek milyen IQ-val rendelkezik majd felnőttkorában, már az első életévben eldől. Több tényező befolyásolja a szellemi fejlődését, még az anya testmérete is számít, azonban önmagában egyik tényező sem teszi okosabbá vagy kevésbé okossá a babát, az intelligencia mértékét az összes tényező egyaránt befolyásolja.
A kutatók szerint már az is nagymértékben befolyásolhatja egy gyerek IQ szintjét, ha csupán néhány héttel születik korábban a vártnál, ráadásul figyelemzavart is okozhat a koraszülés. Ha a baba a 34-36. hét között születik, vagyis késői koraszülött, akkor jelentősen megnő az esélye annak, hogy valamilyen fejlődési probléma alakuljon ki nála 6 éves koráig. A rendellenességek között felsorolták az interakciós problémákat, a figyelemzavart és az alacsony intelligencia szintet. Ennek magyarázata az, hogy a 34-36. hetek kulcsfontosságúak az agyi fejlődés szempontjából.
A koraszülöttség és az intelligencia összefüggései
Az agyban a külső ingerek (hangok, színek, szagok stb.) hatására újabb és újabb ingerületkapcsolatok alakulnak ki. Az első életévben fejlődik a leggyorsabban az agy, minél több inger éri a babát az első 12 hónap folyamán, annál barázdáltabb lesz az agya és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa.
A mozgás a csecsemő és a kisgyermek számára az egyik legfontosabb ingerforrás és tapasztalatszerzési mód. Minél többet mozog egy kisgyermek az első 7 életévben, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata. Egy felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik babaúszáson vettek részt, jobb eredményeket értek el matematikából iskoláskorban, mint azok, akik nem.
A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy megfelelő fejlődése szempontjából.
A felmérések szerint az első gyerekek mindig a legokosabbak a testvérek közül, mert rájuk jut a legtöbb figyelem. A kis korkülönbséggel született 2. és 3. gyerekek intelligenciahányadosa azonban már valamivel alacsonyabb. Az ikrek helyzete a legnehezebb: az ő IQ-juk annyival alacsonyabb, mintha 4. gyerekként születtek volna a családba. Eltűnik azonban ez a különbség, ha a testvérek között legalább 7 év korkülönbség van. Jó hír, hogy ezek a hátrányok ellensúlyozhatóak. Például ha többet foglalkozol a kis súllyal született babával, akkor emiatt nem lesz alacsonyabb az intelligenciahányadosa.
Intelligencia jelei csecsemőkorban
Az intelligencia egyes jelei egyébként meglepő módon már egészen kicsi korban is megmutatkozhatnak. Vannak babák, akik mellett, ha nem is egyszerűen, de azért kivitelezhető egy ebéd megfőzése. És vannak azok a kicsik, akik az ébren töltött óráikban tényleg állandó foglalkozást igényelnek, nem maradnak meg a járókában, pihenőszékben vagy a szobában. Őket mindig le kell kötni egy kis dögönyözéssel, mondókázással, ölbéli játékkal, az átlagosnál nagyobb igényük van arra, hogy a szüleik odafigyeljenek rájuk, időt töltsenek velük. Azok az emberek, akiknek babakorukban ilyen sok testkontaktusra, odafigyelésre van szükségük, a későbbiekben várhatóan átlag feletti intelligenciával rendelkeznek majd.
A csecsemők számára az első három hónapban szinte csak édesanyjuk létezik. Nem véletlenül nevezik ezt az időszakot negyedik trimeszternek - hiszen bár a baba már megszületett, még mindig nagy igénye van a szinte folyamatos testkontaktusra. A harmadik hónap vége felé azonban lassan kinyílik számára a világ, észrevesz az édesanyján és a szűk családon kívül más dolgokat is.
Természetesen minden baba keveset alszik. Illetve ha nem is keveset, mindenesetre olyan ritmusban teszi, ahogy az a szülők számára nem kifejezetten komfortos. Ha azonban gyanakszol, hogy a tiéd még az ismerős édesanyák babáinak alvásmennyiségét is alulmúlja, ez is lehet egy magas IQ-ra utaló jel.
Koraszülés - Amit tudnia kell a koraszülött babákról és a koraszülött intenzív osztályon történő kórházi kezelésről
A mesterséges intelligencia szerepe a koraszülött csecsemők megfigyelésében és fejlődésében
A koraszülött csecsemők légzésének, pulzusának megfigyelése, ébrenléti és alvó óráik száma mind olyan fontos adatok, amelyekre nagy szükség van az újszülött osztályokon. Ezeket a paramétereket egészen az elmúlt időszakig vagy vezetékek sokaságával kiépített rendszerekkel gyűjtötték be, vagy pedig az ápolók, orvosok dolga volt a közvetlen megfigyelés és annak megállapítása, milyen állapotban van a baba. A mesterséges intelligencia, a gépi látási, képfeldolgozási technológia, a kameraalapú megfigyelés most érte el azt a szintet, hogy az életjelek vizsgálatához már nem feltétlenül szükségesek a csecsemő bőrével közvetlenül érintkező szenzorok.
Földesy Péter, a HUN-REN SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) Számítógépes Optikai Érzékelés és Feldolgozás Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója egy olyan termékcsalád kifejlesztésén dolgozik munkatársaival, amely a koraszülött csecsemők napi aktivitását a mesterséges intelligencia segítségével monitorozza. A HUN-REN innovációt segítő Proof of Concept pályázata is támogatja a fejlesztést, amelynek végső célja egy piacon eladható termékcsalád megalkotása.
A Semmelweis Egyetem neonatológiai tanszékével együttműködésben, Szabó Miklós professzor szakmai segítségével először a csecsemők életjeleinek MI-támogatott, kameraalapú megfigyelését kezdték el fejleszteni nyitott inkubátorokban. Habár a légzés és a pulzusszám megfigyelését megoldották, hamar kiderült, hogy a pulzoximéter funkcióit egy bonyolult kamerarendszerrel kiváltani nagyon nem egyszerű feladat. Ráadásul a nagy orvosiműszer-gyártó cégek időben korábban elindulva már le is védették ezt a fejlesztést.
E tapasztalatok után fordultak inkább egy olyan termékcsalád megvalósításának az irányába, amely a személyre szabott fejlesztést segíti. A koraszülöttek esetében az a régi hozzáállás, hogy „tartsuk őket életben”, ma már nagyon nem elegendő, egyre fontosabb az is, hogy például hagyjuk őket a saját ritmusukban aludni. Az egyénre szabott és családközpontú fejlődéstámogató NIDCAP és a FINE gondozási programok azt segítik, hogy a babák akkor kapjanak támogatást, amikor a bioritmusuk alapján az a legalkalmasabb és ne akkor, amikor az orvos és a nővérek időbeosztása ezt engedi.
A termékcsalád elemei és fejlesztési iránya
A termékcsalád első eleme egy olyan kamera, amely zárt inkubátorban, éjszaka, letakarva is jó minőségű videóképet és hangot tud rögzíteni, továbbítani. A kamera jelenleg a CE-jelzés megszerzésének folyamatánál tart, ez a minősítés jelzi majd, hogy biztonságos, piacon értékesíthető termékről van szó. A mostani Proof of Concept pályázat végére ez a folyamat lezajlik, hónapokon belül a boltokba kerülhet a magyar kutatók által életre hívott termék.
Kiegészítő modulokat is fejlesztenek, amelyeket attól függően lehet a rendszerhez csatlakoztatni, hogy kinek milyen típusú megfigyelésre van szüksége. Ha például az alvás- és viselkedésfigyelés a lényeges, akkor egy tableten vagy laptopon futtatható lesz egy szoftver, ami folyamatosan figyeli a csecsemőt, és egyszerűen érthető, színes görbék segítségével megmutatja, milyen állapotban van a baba: mélyen alszik, felületesen alszik, ébredezik vagy már felébredt? A rendszer egyúttal azt is tárolja, milyen volt a napi fényerő, vagy, hogy mennyire hangoskodtak a baba környezetében.
A kutatás harmadik, leendő területe a babák fájdalomszintjének mérése: A csecsemőket olykor napi 10-15 alkalommal is megvizsgálják, vért vesznek tőlük vagy lélegeztetésre van szükség. Mindezek miatt gyakran sírnak, de azt nem egyszerű mérni, hogy valójában mennyire fáj nekik a tortúra. Földesy Péterék egy olyan fájdalomskálát szeretnének kidolgozni nővérek, orvosok bevonásával, amely kameraképek alapján, az arcmimika, a kéz és a hát feszülésének mértéke, MI-támogatott elemzése segítségével állapítaná meg a fájdalom nagyságát.
A cél az, hogy az innováció végére létrejöjjön egy olyan cég, amely megél a piacról. Ebben segíthet például az a szolgáltatás, hogy a szülők a fent bemutatott módon „benézhetnek” az inkubátorba. Másrészt valahol az a megspórolt idő is átszámolható pénzre, amikor a nővérek kamerákkal rá tudnak nézni a babákra úgy, hogy közben az életfunkcióik adatait is látják, és így nem kell feleslegesen odarohanniuk. Ha Földesy Péterék be tudják bizonyítani, hogy az eszközeik segítségével megfigyelt babák mondjuk egy héttel hamarabb mehetnek haza, az pedig már a kórház számára is forintosítható munkaórákat jelent.
A koraszülött baba idegrendszeri fejlődése és jelei
A magzat számára az anyaméh egy meleg, sötét és biztonságos környezet. A baba a nap nagy részében összegömbölyödött testhelyzetben pihen, végtagjait behajlítva, maga felé húzva tartja (magzati tartás). A legfontosabb hang, amely eljut hozzá, az édesanyja szívverése: ez ritmikus, kiszámítható és megnyugtató. A külvilág hangjai ehhez képest tompán és halkabban érkeznek meg, a fények pedig szűrten jutnak el hozzá. Ebben a környezetben a baba idegrendszere folyamatosan fejlődik és érik. Az anyaméh fala természetes támaszt ad a mozgásaihoz, a magzatvíz pedig segít abban, hogy a baba finoman mozogjon, gyakran „játszva” a saját terével: bökdös, nyújtózik, rugdos, miközben a teste biztonságban, folyamatos támogatásban van.
Amikor a baba korábban születik meg, ez a védett környezet megszakad, és a kicsi egy új, számára szokatlan világba kerül. Az újszülött intenzív osztályon egyszerre sokféle inger éri: fények, hangok, vizsgálatok, gondozási helyzetek, eszközök, amelyek segítik a gyógyulását. A koraszülött idegrendszere még éretlenebb, így számára a túl sok inger könnyen megterhelő lehet. A PIC dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a babát érő stresszhatásokat a lehetőségekhez képest csökkentsék, ugyanakkor ezek teljesen nem szüntethetők meg.
Nagyon sokat segít, ha megértjük, hogy a baba hogyan jelzi, amikor jól van, és hogyan mutatja azt, ha pihenésre vagy kevesebb ingerre van szüksége. Ha felismerjük a baba jelzéseit, könnyebben tudunk hozzá igazodni: mikor érdemes megszólítani, mikor jó óvatosan érinteni, és mikor a legfontosabb az, hogy nyugalmat biztosítsunk neki.
Az alábbi tájékoztató segítséget ad ahhoz, hogy a baba várható viselkedését és jelzéseit a terhességi kor alapján jobban el tudjuk helyezni. Fontos azonban, hogy ezek irányadó információk: minden baba egyéni, és a baba aktuális állapota (például a stabilitás, a fáradtság, a légzéstámogatás vagy egy kezelés utáni regenerálódás) mindig befolyásolhatja, mennyi inger számára a „jó”.
A baba jelzései terhességi kor szerint
24-25. HÉT:
Ebben az időszakban a legfontosabb a pihenés és a stabilitás. A koraszülött idegrendszere még nagyon éretlen, ezért általában az a legkímélőbb, ha a baba csak a szükséges gondozás idején kap érintést, és akkor is inkább határozott, biztonságot adó, célzott módon. A simogató, „sok mozdulattal járó” érintés ebben az életkorban gyakran túl sok lehet. Ilyenkor a baba jelzései elsősorban azt mutatják meg, hogy jól bírja-e az ingereket, vagy inkább pihenésre van szüksége.
Ezek a jelek utalhatnak arra, hogy a babának most nyugalomra van szüksége:
- Légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik;
- Szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
- Bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos elszíneződés jelenhet meg.
26-27. HÉT:
Ebben az időszakban a baba fő feladata továbbra is a pihenés, növekedés és gyarapodás. Sokszor az is nagy segítség, ha csendben megfigyeled őt az inkubátorban, és közben megismered a gondozás lépéseit. Nyugodtan kérdezz rá a szakszemélyzettől, hogy van-e lehetőség a bőrkontaktusra, és ha igen, mikor lehet ezt biztonságosan megpróbálni. A baba számára fontos lehet az is, hogy hallja a hangodat: beszélj hozzá, mesélj vagy énekelj halkan, rövid ideig, nyugodt ritmusban.
A stressz és a fáradtság jelei:
- Légzésszám változása: szaporábbá válik, vagy lassul, rendszertelenné válik, légzéskimaradás is előfordulhat;
- Szívverés változása: gyorsul vagy lassul;
- Bőrszínváltozás: kékes, szürkés, sápadt, foltos bőrszín;
- Grimaszolás, homlokráncolás;
- Karok-lábak csapkodása, ujjak „szétnyílása”, hullámszerű mozgása;
- Csuklás, ásítás;
- Hirtelen, akaratlan mozdulatok.
28-30. HÉT:
Ebben az időszakban már gyakrabban megfigyelhetők olyan jelek, amelyek a baba stabilizálódását mutatják. A kicsi rövid időkre egyre inkább képes lehet nyugodt ébrenlétre, érdeklődésre, figyelemre.
A stabilabb állapot jelei lehetnek:
- Nyugodt testhelyzet, pihenő karok és lábak, nyugodt arckifejezés;
- Kéz vagy ujjak szopása;
- Rövid ideig tartó, nyugodt nézelődés (ami után gyorsan el is fáradhat);
- Rövid ideig tartó fókuszálás, figyelem;
- Szabályosabb szívverés és légzés.
Ezekben az esetekben viszont pihenésre van szüksége:
- Légzésszám változása, légzéskimaradás;
- Szívverés gyorsulása vagy lassulása;
- Bőrszín váratlan megváltozása (kékes, szürkés, sápadt, foltos);
- Grimaszolás, aggódó arckifejezés;
- Csapkodó mozgások;
- Csuklás, ásítás;
- Hirtelen, akaratlan mozdulatok;
- Elhúzódás az érintéstől;
- „Elnéz”, bambul, mintha kizárná a külvilágot;
- Remegés;
- Sírás;
- Hirtelen álomba merülés.
31-33. HÉT:
Ebben a korban a baba gyakrabban igényelheti az édesanya közelségét, hangját és illatát. Ha a baba állapota megengedi, az óvatos érintés, a bőrkontaktus, valamint a nyugodt, rövid ideig tartó kapcsolódás sokat segíthet neki.
Ezek a jelek mutatják, hogy babád kiegyensúlyozott:
- Éber és csendes, megfigyel, rövid ideig képes fókuszálni;
- Kezei a szájában, ujjait szopogatja;
- Arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
- A hang irányába fordul;
- Szívverése és légzésszáma szabályos.
Az alábbi esetekben nyugalomra van szüksége:
- Karok-lábak csapkodása;
- Légzésszám vagy szívverés ritmusának megváltozása;
- Homlokráncolás, grimaszolás;
- Csuklás, ásítás, köpködés;
- Hirtelen, akaratlan mozdulatok;
- Elnéz melletted, bambul;
- Sírni kezd;
- Hirtelen álomba merül.
34-36. HÉT:
Ebben a korban a baba egyre egyértelműbb jelzéseket adhat, és ha a körülmények engedik, aktívabban keresheti a kapcsolatot. Ilyenkor a szülői jelenlét, a beszéd, az érintés, illetve a kengurumódszer is sokat segíthet a megnyugvásban és a fejlődés támogatásában.
Anyára váró üzemmód jelei lehetnek:
- Csendes, éberen figyel;
- Tekintete élénk, érdeklődő;
- Figyel, koncentrál, érdekli, mi történik körülötte;
- Szopja a kezét vagy az ujjait;
- Arckifejezése és végtagjai nyugodtak;
- A hang irányába fordul;
- Nyalogatja a száját, kidugdossa a nyelvét;
- Ha sírni kezd, könnyebben vigasztalható;
- Képes cumit szopogatni;
- Szívverése és légzésszáma szabályos.
Nyugalomra van szüksége, mert fáradt és nyugtalan:
- Karok-lábak csapkodása;
- Légzésszám vagy szívverésszám megváltozása;
- Homlokráncolás, grimaszolás;
- Háta ívben megfeszül;
- Csuklás, ásítás, köpködés;
- Hirtelen, akaratlan mozdulatok;
- Elnéz melletted, bambul;
- Sírni kezd, és nehezebben megnyugtatható;
- Hirtelen álomba merül (ilyenkor mintha kizárná a külvilágot).
Útravaló a mindennapokra
A PIC-en töltött időszak sok türelmet és kitartást kíván. Fontos tudni, hogy a legkisebb jelek is számítanak: egy nyugodtabb nap, egy stabilabb légzés, egy rövid éber pillanat, egy jól sikerült gondozás, egy sikeres kenguruzás. Ezek mind fejlődési lépések. Ha bármiben bizonytalan vagy, nyugodtan kérdezz az osztály dolgozóitól.
Az érzelmi intelligencia szerepe
Az IQ mellett nem szabad megfeledkezni az EQ-ról - vagyis érzelmi intelligenciáról -, melynek a boldog, kiegyensúlyozott élet szempontjából jóval nagyobb szerepe van. A munkában és általában az életben elért sikerek mintegy 80%-a az érzelmi intelligencián múlik, és csak 20%-ban az intellektuson - vallja Irish Movido pszichológus. Vekerdy Tamás szerint ez az oka annak, hogy aki az iskolában jó, az életben nem biztos, hogy sikereket ér el. Az érzelmi intelligencia öt területe a következő: saját magunk megértése és motiválása, mások megértése, az emberi kapcsolatok kezelése, valamint az empátia.
tags: #a #koraszulott #baba #okosabbak #leszenek