A mozgásfejlődés az, amely a személyiség egészének kialakulását befolyásolja, alapjaiban határozza meg. A mozgás és értelmi fejlődés szinte szimbiotikus: amelyik gyerek mozgásfejlődése lassabb, általában később kezd beszélni. A szakemberek szerint a mozgásfejlődés már magzati korban megindul, és a születés utáni időkben hónapokba telik, mire a csecsemő újra megtanulja és meg is csinálja azokat a mozdulatokat, amiket az anyaméhben már igen könnyedén megtudott tenni.
A mozgásfejlődés szakaszai
A mozgásfejlődés mérföldkövekből, vagyis fejlődési szakaszokból áll, amelyek egymásra épülnek. A nehézségi erő kompenzálása minden életkorban a mozgásfejlődés fő feladata. Az alapvető, elemi mozgásminták olyan, az újszülöttekben is kiváltható mozgássorozatok, melyek a végleges felnőttkori mozgásmintázatok kezdetleges formái. Ahhoz, hogy a fejlődés megtörténhessen, a kezdetleges primitív reflexeknek integrálódnia kell, a hajlító- és feszítőizmok közti egyensúlynak ki kell alakulnia, az egyensúlyi és kitámasztási reakcióknak ki kell fejlődniük.
Természetesen minden gyermek fejlődése egyedi, a kisebb-nagyobb eltérések önmagukban még nem sokat jelentenek. Az olyan lényeges mozgásfejlődési fázisok, mozgások kimaradására, illetve sorrendjük felcserélésére azonban érdemes odafigyelni, mint például a kúszás, mászás vagy a keresztmozgások. A mozgásfejlődés normál esetben egy automatikus folyamat, amibe nem szabad beavatkozni, ne erőltessük egyik mozgásformát sem.
A gyermek mozgásfejlődése 1
Mozgás és tanulási nehézségek
Megdöbbentő, hogy a kisiskolások tanulási zavarainak hátterében - közel 70%-ban! - leggyakrabban a mozgásfejlődés elakadásai állnak. Az idegrendszeri éretlenség megjelenhet a nagy- vagy finommozgásokat érintő mozgásfejlődési elmaradásban, a beszédfejlődési, figyelem-koncentrációs problémákban, beilleszkedési nehézségekben is, de sokszor jóval később, csak az iskolai beváláskor kerül napvilágra tanulási nehézségek vagy részképesség-zavarok, diszlexia-diszgráfia-diszkalkulia formájában.
| Életkor | Jellemző mozgásforma |
|---|---|
| 1-3 hónap | Reflexszerű mozgások, fejfordítás |
| 4-7 hónap | Fordulás, alkarra támaszkodás |
| 8-11 hónap | Kúszás, mászás, felülés |
| 12-18 hónap | Önálló járás kezdete |
| 3-6 év | Futás, ugrálás, egyensúlyozás |
A fejlesztés lehetőségei
Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egyszerűen engedjük sokat mozogni a gyereket, bíztassuk mindenféle mozgásra: futásra, ugrásra, ringásra, hintázásra, kúszásra, mászásra! A nagymozgásokat legjobb a szabadban végezni: fáramászás, árokugrás, mászókázás, futás - nem is kíván túl nagy szervezést. Az egyik legjobb mozgásforma, amely a legtöbb mozgásformát egyesíti, a tánc.
A fentieket felismerve számos mozgásfejlesztésen alapuló terápia közül választhat az, akinek arra szüksége van, mint például a Szenzoros Integrációs Terápia (SZIT), a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG), a Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) vagy az Alapozó Terápia. Ha fentiek alapján felmerülnek kétségek figyelem-koncentrációval, beszéd- vagy mozgásfejlődéssel kapcsolatban, akkor célszerű minél korábban szakemberhez fordulni, hogy a későbbi tanulási nehézségeket megelőzhessük.
Iskolaérettség és mozgás
Ebben az életkorban fontos dolog az iskolaérettség meghatározása. Iskolaérett a gyerek, ha biológiailag érett, korának megfelelő arányos testalkata kialakult, idegrendszerileg fejlett, kiegyensúlyozott, mozgása összerendezett és kielégítő általános egészségi állapotban van. Mozgáskoordináción azokat a képességeket értjük, amelyek a mozgások végrehajtásának célszerű szabályozását segítik elő. Az összerendezett mozgás létrejöttéhez szükséges, hogy a mozgás optimális energia befektetéssel valósuljon meg, kivitelezése biztonságos, hatékony és könnyed legyen.
tags: #a #kisiskolaskori #mozgasfejlodes #jellemzoi