Cikkünk azt vizsgálja, hogy mit értünk hivatalosan a főállású anya státusz alatt: mik a kritériumok, milyen feltételeknek kell teljesülnie, ha valaki gyermekgondozási támogatást (GYET) szeretne igénybe venni. Bemutatjuk a támogatási forma előnyeit és hátrányait is. Emellett áttekintjük a kormány családpolitikai elképzeléseit és azokat a javaslatokat, amelyek a főállású anyaság intézményének bevezetését célozzák Magyarországon.
A gyermekgondozási támogatás (GYET) mint főállású anyaság
A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe, melynek egyik első kézzelfogható jele, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED).
Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik. Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. Ez a speciális támogatás több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED).
Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől. Fogalmilag meg kell különböztetni azoktól az esetektől is, amikor az édesanya jó néhány évig egyszerűen otthon marad a gyermekével, mert az apa keresete ezt lehetővé teszi számára. Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak.
A GYET kritériumai és összege
A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit jelent valójában a főállású anyaság, vagyis miként tartható fenn a nyugdíjhoz szükséges jogviszony nagycsaládos szülőként gyermekeink 3. életévének betöltéséig. Összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28 500 Ft. A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, a támogatás megszűnik. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka. A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
Lássunk egy példát! A családban egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült, ám most le kell mondania erről, ha igénybe akarja venni a GYES-t. Nem is kérdés, hogy a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25 650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, tehát számos család számára nem egy ideális támogatási forma.
A GYET olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
A főállású anyaság mint új családpolitikai eszköz
Az Orbán-kormány célja, hogy Magyarország elérje a 2,0-2,1-es teljes termékenységi rátát, amelynek tartós fennállása biztosítaná, hogy a szülőképes korban lévők „újratermeljék” önmagukat. Ennek érdekében az elmúlt években számos olyan családpolitikai intézkedést vezettek be, amelytől azt remélték, hogy nőni fog a magyarok gyermekvállalási kedve. Némi javulás valóban történt, azonban három éve stagnál a teljes termékenységi ráta értéke.
A jövőben különösen a 25-35 éves korosztály családalapításának könnyítésére koncentrálna a kormány, a legtermékenyebb korban járók ilyen irányú szándékait ugyanis számos lakhatási és pályakezdési nehézség hátráltatja. Akár egy új családtámogatási eszköz bejelentése is megtörténhet a közeljövőben, mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában, ahol többször is emlegette a családok, gyerekek védelmét mint a legutóbbi nemzeti konzultáció tanulságát. „Nem lehetetlen egy nagy erejű, eddig ismeretlen új elem bevezetése. Ezt meg fogjuk oldani” - fogalmazott.
De vajon mi lehet ez az új elem? A nemzeti konzultáció kérdései eleve adnak némi támpontot, ott ugyanis rákérdeztek, hogy támogatnánk-e, hogy az állam elismerje a valódi főállású anyaság intézményét, és a válaszadók 93,7 százaléka (1,27 millió ember) természetesen igennel felelt a kérdésre.
Hogy a főállású anyaság lehet az új elem, arra utalnak más jelek is. A kormányközeli lapban, a Magyar Időkben jelent meg januárban Benda József társadalomkutató „A főállású anyaság feltételei” című cikke arról, hogy milyen megoldásokat dolgozott ki az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely a népességfogyás megállítására.
Benda József koncepciója a "hivatásos szülőségről"
Benda József neve 2016-ból lehet ismerős, amikor a szingliadó ötlete mint kormányközeli elképzelés bukkant fel, de ettől mindenki sietve elhatárolódott. A most megjelent cikkében azt írja, hogy a gyereknevelés a nők és férfiak jelentős részének az önmegvalósítás forrása lehet, és akik ezt vállalják, azokat szerinte kiemelt támogatás illeti meg.
Benda József munkatársunknak elmondta, hogy a hivatásos szülőség egy munkaviszonyt jelentene azoknak, akik úgy döntenek, hogy egy harmadik gyereket is vállalnak, vagy ennél többet. Ők - szükség esetén egy családi életre nevelés típusú képzés elvégzése után - fizetést kapnának azért, hogy otthon maradjanak a gyerekekkel, és az ő nevelésükre fordítsák az energiájukat, erőiket. Ez lehetne bármelyik szülő.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
Akár már fél éven belül be kéne vezetni a rendszert, mert a szülőképes korú magyarok azon nagyobb létszámú generációja, amely még demográfiai fordulatot tudna hozni, lassan kifut az időből: a Ratkó-unokáknak nevezett réteg most 38-41 éves - mondja vészjóslóan Benda, hozzátéve, hogy a jelenlegi évi 90 ezres születésszám csak arra elég, hogy 6,3 millió főre fogyatkozzon hosszabb távon a magyarországi népesség.
Bruttó 355 ezer forint a szülőségért?
Arról, hogy a főállású szülőség milyen anyagi hozzájárulást jelentene, Benda azt mondja, részletes, 60 oldalas számításaik vannak. Ők úgy látják, ezért a feladatért a szülőnek egyhavi átlagkeresetet kellene kapnia, ami ma bruttó 355 ezer forint, nettóban ez 236-244 ezer forint körüli összeget jelent. Összehasonlításként: ma 28 500 forint jár három gyerek után gyereknevelési támogatásként, ami Benda szerint "méltánytalan". A javaslatuk szerint ez nem segély volna, hanem mint egy rendes munkaviszonyban, bizonyos elvárásoknak, kötelezettségeknek meg kellene felelni.
A műhely számításai szerint az emberek 25 százaléka dönthetne e mellett, a 70% a mai keretek között próbálna egyensúlyozni, vagyis a gyerek egy idő után bölcsődébe majd óvodába menne, míg a szülők dolgoznának, a korosztály öt százalékát pedig csak a karrier és a munka érdekli, a családalapítás nem.
Benda szerint a szakértői anyagot eljuttatták az Emmihez, állítólag azok tárgyaltak is róla, de hivatalos visszajelzés nem volt. Az Emmi kérdésünkre azt közölte, Orbán Viktor a konzultációból levont tanulságokat, és az azokból fakadó döntéseket a február 10-i évértékelőn fogja a nyilvánosság elé tárni.
Fidesz családpolitikai elképzelései és a főállású anyaság
Fontos kérdés, hogy a főállású anyaság milyen alapon járna. A Benda-féle koncepció szerint gyakorlatilag bárki megkaphatja a szülői "állást", aki az államhoz fordul, de a Fidesz családpolitikáját ismerve ez kevéssé valószínű, inkább tűnik annak a témával kapcsolatos szakmai háttérbeszélgetések egyik rendszeresen felmerülő eleme, vagyis az, hogy a meglévő, illetve a korábbi, legalább 3 éves munkaviszony lehet az egyik feltétele a főállású anyaságnak.
A Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) elnöke, Király Nóra szerint az édesanyák egyik legnagyobb problémája, hogy egyáltalán nem biztos, hogy szülés után visszakerülnek egykori munkahelyükre, és arra sincs garancia, hogy új állást találnak maguknak. Ennek törvényi garanciáit szeretnék megteremteni, de egyúttal azt is szorgalmaznák, hogy a főállású anyaság rendszerét bővítsék ki. Király Nóra a jelenleg 28 500 forintos gyermeknevelési támogatást emelné meg úgy, hogy az összeg gyermekenként járjon három vagy annál több gyermek nevelése esetén. Szerinte így sokkal több nő érezné a motivációt a nagyobb megbecsülés által, hogy a felnőtt élete első éveit gyermekneveléssel töltse.
A demográfiai problémák mögötti okok és alternatív megközelítések
Orbán Viktor a családvédelmi konzultáció kiértékelése után arról is beszélt rádiós interjújában, hogy a gyerekvédelem terén egységesíteni kell a jogi környezetet, a kapcsolódó feladatok szét vannak szórva a kormányzati struktúrában. Darvas Ágnes szociológus azt magyarázza a hvg.hu-nak, hogy Orbán Viktor itt a gyerekvédelem kifejezést nem a szűkebb szakmai értelemben használta, hanem a családtámogatást, szociális ellátórendszert, gyerekvédelmi ellátórendszert és az intézményes gyerekvédelmet érti alatta.
Hogy a jogszabályokat össze kell hangolni, azzal Darvas teljesen egyetért, ez régi adóssága a magyar államnak. A területek nagy része az Emmihez kapcsolódik, mint a családtámogatás, gyerekvédelem, de a lakhatás például már nem. Mélyebbre kéne menni a gyerekszegénység vizsgálatában, mondja Darvas Ágnes, mert a trendek jók, de azt is lehet tudni, hogy az egyszülős családok szegénységi kockázata magas, több mint egyharmaduk szegénységben vagy deprivációban él, és ez a tendencia nem csökken.
A legrosszabb helyzetű csoportok állapota sem lett jobb, a legalsó jövedelmi tized gyerekei folyamatosan leszakadóban vannak, és éppen ezek a családok nem tudnak élni a 2010 óta megerősödött és kialakított családi adókedvezménnyel, mivel a szülőknek nincs vagy nem elegendő a jövedelmük, a családi pótlék viszont 2008 óta nem nőtt.
Hiába költ az állam 2010 óta többet családtámogatásra (ha a családi pótlékot és a családi adókedvezményt együttesen nézzük), ha a GDP-növekedés arányához képest ez mégis kevesebb - mondja a kutató. Így a családi pótlék összege a GDP 1,3 százalékáról lement a GDP 0,8 százalékára.
A "Tisza-program" kritikus hangja
Nem egy olyan vélemény van, miszerint a kormánynak előbb létbiztonságot kéne teremtenie, és utána a fentihez hasonló erőltetett megoldások nélkül is mernének családot alapítani az emberek. A Tisza-program 30 számadatot hoz annak alátámasztására, hogy Magyarország 2010 óta katasztrofális állapotba jutott.
A nyilvánosan elérhető statisztikák alapján ellenőriztük a párt társadalmi látleletét. A Tisza Párt februárban mutatta be 242 oldalas programját. A bevezető részben mintegy tíz oldal foglalkozik azzal a kiindulóponttal, hogy Magyarország jelenleg nem működik, életünket mély gazdasági és társadalmi válság nehezíti. Ezt egy négyoldalas tényfelsorolás hivatott számokkal alátámasztani, ami „A nem működő állam a számok tükrében” címet kapta.
Ezeken az oldalakon a program 30 konkrét számadatot sorol fel a magyar népesség vagy a születéskor várható élettartam csökkenésétől a gyermekszegénység növekedéséig, de szóba kerülnek a korrupt rendszer által ellopott milliárdok és a kedvezőtlen öngyilkossági mutatók is.