A csecsemők és gyermekek fájdalommérési és kezelési módszerei

A fájdalom megítélése és csillapítása gyermekeknél igen nehéz feladat, főként a kommunikációs képesség hiánya miatt. A megfelelő fájdalomcsillapításhoz minden gyermeknek joga van, ezért rendkívül fontos, hogy a szülők és a szakemberek is tisztában legyenek a különböző módszerekkel és a lehetséges nehezítő tényezőkkel.

A fájdalom megítélésének nehézségei és a szülőktől származó információk fontossága

A fájdalom megítélésében több nehezítő tényező is lehet, ilyenek az életkor, a mentális visszamaradás, intubált betegség, vagy ha a gyermek nem akar együttműködni. Kicsi gyermekeknél, kb. 3 hónapos kora után lesznek látványosak a fejbiccentő izom hipertónia tünetei - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét. Ebben az esetben nem verbális viselkedési és élettani sémákat vehetünk alapul, erre megfelelően alkalmazható a FLACC skála.

A szülőktől/hozzátartozótól az alábbi információk szükségesek a fájdalom felméréséhez:

• A fájdalom kezdete.
• Hol jelezte a gyermek a fájdalmát.
• Áll-e összefüggésben valamivel (étkezés, testi megerőltetés, trauma).
• Milyen jeleket mutatott a gyermek a fájdalomra, hogyan jelezte azt.
• Mióta tart a fájdalom.
• Milyen fájdalomcsillapítót alkalmaztak már, és a jelenlegi esetben.

Fontos továbbá a gyermek testhelyzetének és mozgásának megfigyelése is.

Fájdalomcsillapítási technikák gyermekeknél

Beteg által kontrollált fájdalomcsillapítás (PCA)

A beteg által kontrollált fájdalomcsillapítás már gyermekeknél is használatos, melynél a gyógyszeradagolást speciálisan programozható pumpákkal végzi a beteg. A pumpa alkalmazása során meghatározható, mekkora dózist kapjon a gyermek, milyen gyakran és mennyit adagolhat magának fájdalom esetén, és azt hányszor ismételheti. A PCA alatt szoros monitorizálás szükséges.

Baba FDM terápia

A Baba FDM terápia egy babákon alkalmazandó manuálterápia, mely új „eszköz” a gyógytornászok kezében. Az FDM (Fascia Disztorziós Modell) kezelés ezeknek a kötőszövetes rendszernek a sérülését, deformálódását igyekszik felderíteni és kezelni. Izmainkat és belső szerveinket, az idegrendszert bonyolult kötőszövetes rendszer veszi körül. Ez a hártya segíti összetartani az egyes izomrostokat, segíti a működésüket, körbeveszi az egyes izomcsoportokat, lehetővé teszi az izmok egymáson történő elcsúszását. Ilyen kötőszövetes elemek továbbá az ínak, szalagok, ízületi tokok. Továbbá ez a bonyolult hártyarendszer segíti összetartani és elválasztani a belső szerveket egymástól, mozgásaink során segíti a szervek elcsúszását egymáson.

Az izom és a belső szervek működésére hatással van az őt körülvevő hártyarendszer állapota, továbbá hatással van a szomszédos izmok vagy belső szervek működésére is. Ezek a kötőszövetes rendszerek működési láncban össze vannak kötve egymással, ezért távolabbi ízületekre, izmokra és belső szervek működésére is hatással lehet.

FDM terápia példák

• Lábujjhegyezés: Ha egy gyermeknél valamilyen okból lábujjhegyezés tapasztalható, akkor az összes hátsó izomrendszerben, az Achillesben, vádliban, hátsó combizmokban, és a gerinc két oldalán haladó hosszú izomrendszerben egészen a tarkó vonaláig a nyakizmokban is végigterjedhet a feszesség és fenntartja a lábujjhegyezést.
• Belső szervek működése: Ha valamilyen okból nem mozog a gerinc, blokkban van egy vagy több csigolya, akkor a bordakosár sem mozog rendesen, a bordák által körülvett részben, az azon tapadó rekeszizom működése sem lesz megfelelő, a rekeszizom elégtelen működése az alatta lévő máj és gyomor működésére is negatívan hathat.
• Idegrendszer működése: Az idegrendszer működését is befolyásolja az őt körülvevő burkának és a környezetének állapota. Ha valahol letapadás van két izom között vagy az „átfúrás”, lyuk helyét szűkíti az összetapadt hártya, akkor az összenyomhatja az ideget és elégtelen lesz az a szerv működése, amit beidegez.
• Bőr alatti kötőszövet: A bőr alatti felszínes kötőszövetes lemezek összeköttetésben állnak a bőr alatti zsírszövettel, a bőrben végződő kapilláris- és nyirokrendszerrel és idegvégződésekkel. Ha ez a felszínes kötőszövetes rendszer összetapad, akkor összenyomja a nyirokereket, idegvégződéseket és ödémákat, érzékelési, helyzetérzékelési zavarokat is okozhat.

A disztorziók kialakulása és jelzései csecsemőknél

A disztorziók egy része fájdalmat, diszkomfort érzetet okozhat a babáknál. A baba ezt sírással, nyugtalansággal jelzi és minden lehetséges kényszertartással, mozgással, viselkedéssel megpróbálja valahogy csökkenteni.

A disztorziók kialakulhatnak:

• Méhben történő kényszertartások miatt: pl. amikor a baba sok kémiai anyaggal találkozik, pl. a terhesség alatti gyógyszerszedéskor vagy a szülés közben adott fájássegítő gyógyszerek adásakor.
• Szülés közbeni nyomóerők: hüvelyi úton történő szüléskor a baba nagyfokú nyomóerőnek lehet kitéve, ami lehet, hogy az ő puha kötőszövetének már nagyon sok és sérül.

A tünetek lehetnek:

• Folyton síró, hasfájós, nyugtalan, puffadós vagy bukós babák.
• Nehezen kakilós, rendszertelen székrekedéses, „gázos” babák.
• Rosszul, nehezen szopó gyermekek.
• Kényszertartások (pl. repülőzés), amelyek megakadályozzák a helyes testtartás és mozgás kivitelezését, amire további mozgásfejlődési zavarok épülnek rá.

Fokozott izomfeszültség csecsemőknél

A fokozott izomfeszültség sok gyermeket érint. Ennek a rendellenességnek számos oka lehet, ezért ha egy csecsemőnél fokozott izomfeszülés jelentkezik, forduljunk orvoshoz a megfelelő intézkedések végrehajtása érdekében. Bár azt tudni kell, hogy a szimptóma önmagában még nem betegség, néha szükség lehet egy szakember segítségére - gyógytorna, különböző fiziko-terápia módszer stb.

Mi okozza a fokozott izomfeszültséget?

Minden csecsemő a saját ütemében fejlődik - fiziológiai és további motoros készségek elsajátítása szempontjából is. Ennek oka az izmok változó tónusa, vagyis az izomfeszülés mértéke. Különböző okok miatt időnként fokozódik a csecsemő mozgásáért felelős vázizmok feszülése. Ez a jelenség bizonyos mozgások során izomellenállás fellépésével jár - ez a karok vagy lábak kiegyenesítése, akár hajlítása folyamán figyelhető meg leggyakrabban, de természetesen a nyak, a fejbiccentő izom vagy a gerinc törzsi izomzat merevségében is megnyilvánulhat. A megnövekedett izomfeszülés két típusra osztható: izommerevségre és izomgörcsösségre.

Fokozott izomfeszültség a fejbiccentő izom nyaki részén

A hipertónia a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetek különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet, a fej egészét.

A fej tartása tekintetében 0-2 hónapos kora között gyanúra adhat okot, ha fejét hátra feszíti, amikor felemeled, illetve ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejecskéjét. Később, 3 hónaposan gyanús lehet, ha fejét mindig csak egy irányba fordítja, és sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál nem emeli. Ha ezeket tapasztalod, azt mindenképpen jelezd a védőnőnek és a gyermekorvosnak.

Otthoni rehabilitáció és játékok a fokozott izomfeszültség enyhítésére

A legfontosabb az otthoni rehabilitáció, azaz a gyermekkel való játék alkalmával a szakorvosi ajánlások szigorú betartása a csecsemő fokozott izomfeszültségének enyhítése és az ilyen problémás gyermek fejlődésének támogatása érdekében.

Otthon is végezhetünk biztonságos gyakorlatokat játékok formájában, amelyek segítik a gyermeket a fokozott izomfeszüléses esetekben. Ezek az izmot lazíthatják, a feszes hatást csökkenthetik. A nyaki fájdalom, illetve a nyaki fájdalom érzete is csökkenthet.

Segítő játékok és gyakorlatok:

1. Masszázs: A baba érintése, simogatása, lábának vagy vállának enyhe megnyomása lehetővé teszi, hogy a baba hozzászokjon az érintéshez, és ne váljon tőle frusztrálttá. Fontos, hogy a mozdulatok nyugodtak, ritmikusak és ne hirtelenek legyenek, így a baba ellazulhat, és csökkentheti az feszes izmokat.
2. A baba görgetése: Óvatosan görgessük a babát egy biztonságos felületen. Ez segíti a baba testének megismerését és a környezettel kapcsolatos helyzetének felfedezését.
3. Gyermek ringatása labdán: Üljünk rá a babával egy edzőlabdára, és finoman ringassuk egyik oldalról a másikra. Ez a mozgáskoordinációt is fejleszti.
4. A világ felfedezése érintéssel: Erősen ajánlott új textúrák megismertetése. Hasznosak lehetnek a különböző otthon lévő anyagok, mint a takarók, textilpelenkák, a bőrünk, az apa pulóvere vagy szakálla, valamint a játékok - például a szenzoros kockák.

Otthoni gondviselés, amely segít megszüntetni a fokozott izomfeszültséget - Pelenkázáskor vagy öltözködéskor mindig próbáljuk oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelnénk. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket.

Játékok és tárgyak, amelyek támogatják a gyermek fejlődését:

• Játszószőnyeg: Ezek a szőnyegek kiválóan alkalmasak a padlón való játékra, ami erősen ajánlott izomfeszüléssel küzdő babák számára.
• Szenzoros kocka: Ezek a kockák tökéletesen aktiválják a finom motoros készségeket, javítva a fogást és a kézizmokat.

Csecsemőkori neurológiai problémák és a korai felismerés fontossága

A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek.

A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna) segíthet a problémák orvoslásában.

Példa: Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Nem kell egyszerre hosszú időt várni! Mikor érdemes szakemberhez fordulni? Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Minden baba más tempóban fejlődik, így ne aggódj, ha a te kis csöppséged kicsit később kezdi el emelgetni a fejét!

Az önnyugtató technikák szerepe a gyermekek korai fejlődésében

Az ujjszopás nem egy szokatlan viselkedési forma csecsemőknél vagy gyerekeknél. Ez valójában nélkülözhetetlen a gyermekek korai fejlődéséhez. A szopás ösztönös viselkedés az újszülöttek között. Kísértést érezhetünk, hogy visszatartsuk az ujjszopástól, hogy megakadályozzuk a fogak ferdén növését, mégis jobb, ha egyelőre hagyjuk, hadd csinálja. Ez megtanítja azt az értékes képességet, hogy megnyugtassa magát, amikor fáradt vagy nyugtalan.

Ha le tudjuk szoktatni az ujjszopásról négy éves kora előtt, amikor is a végleges fogak kinőnek, akkor ez nem fogja befolyásolni a fogak egészséges növekedését. Rövid távon, a képesség, hogy megnyugtassa magát, segíteni fogja gyermekünket a gyorsabb elalvásban és a visszaalvásban, egy éjjeli felébredés után.

Más működő, megnyugtató technikák

A legtöbb babánál előfordulnak sírógörcsök, többnyire késő délután. Először is, ellenőrizzük, hogy a baba sírása nem annak-e a jele, hogy éhes, fáradt, vagy nem érzi magát kényelmesen. Ne aggódjunk, ha úgy tűnik, nem találjuk az okát: attól még, hogy sír a gyerek, nem biztos, hogy baj van. Minél idegesebb a baba, annál nagyobb kihívás lehet megnyugtatása, de próbáljunk meg nyugodtak maradni!

A gyermekpszichológia szerepe a fejlődési és viselkedési problémák kezelésében

Gyakran előfordul, hogy a gyermek fejlődése jól láthatóan elakad, viselkedési és/vagy érzelmi gondokat tapasztal a szülő, a pedagógus. A gyermekpszichológusok előbb „megértik” a problémát, felmérik annak súlyosságát és azután különböző módszerek mentén vezetik a foglalkozásokat. Először a szülőkkel beszélget a pszichológus, majd a gyermekkel és a szülőkkel együtt, s utána következik az adott problémára fókuszáló egyéni konzultáció a gyerekkel - életkorból adódóan akár játékos foglalkozásokkal, például rajzolással, gyurmázással, bábozással.

Annak érdekében, hogy minél előbb megtalálja a gyermekpszichológus a bajokat kiváltó okokat, nagy hangsúlyt kell fektetni a környezet megismerésére, feltérképezésére. Sokszor már az anyukával, az apukával történő konzultáció is komoly előrelépéshez vezethet, s a későbbiekben is nagy segítséget nyújthatnak az együttműködésükkel. A terápia egyértelmű célja, hogy mielőbb megértsük a problémát, kiegyensúlyozottabbá tegyük a gyermeket, hozzásegítsük a személyes és a társas együttműködéshez.

Családterápia

A kisgyermek vagy a serdülő életkorban lévő fiatal „változását” a családi környezet is kiválthatja. Éppen ezért eredményre vezethető módszer, ha a terápia alatt a család és annak tagjainak az egymáshoz való kapcsolatára fókuszálunk. Elképzelhető, hogy a gyermek viselkedésében jelentkező szélsőségeket a család váltja ki, ezért a szülők, a nagyszülők, a rokonok azonnali bevonásával kezelhető a probléma. A családterápia során megpróbáljuk feltárni a háttértényezőket, vizsgálva többek között a családtagok közötti kommunikációt, interakciót és otthon végzendő, amolyan házi feladatot is kapnak a résztvevők.

Kiscsoportos foglalkozások

A kiscsoportos foglalkozások is célravezetőek lehetnek. Közel azonos korú fiúk és lányok hasonló problémáira összpontosítanak ilyenkor a terapeuták, a közösség ereje az, amely elősegíti a fejlődést.

Relaxációs technikák és belső megerősítések gyermekek számára

A lelki egészségünk gondozása rajtunk múlik, személyes felelősségünk, és erre meg kell tanítani a gyermekünket is! A környezet stresszfaktorait nem lehet elkerülni, ezért nagyon hasznos, ha gyermekünknek már az óvodáskorban segítünk a megfelelő feszültségcsökkentő technikákat elsajátítani. A szülő, vagyis a mi feladatunk olyan készségekkel felvértezni gyermekünket, melyek lehetővé teszik, hogy legyőzze az akadályokat, elérje céljait és kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljon.

Kisgyermekkori szorongás

Szorongani bizonyos dolgoktól sok esetben a normális fejlődés részét képezi, így életkori sajátosságnak tekinthető. Ilyen például óvodáskorban a szeretet elvesztésétől, a szörnyektől, a sötéttől és a haláltól való félelem. Szorongást okozhat az is, ha változás történt a család életében (pl.: kistestvér születése, költözés, válás, családtag halála, betegség), vagy ha a szülők kapcsolata konfliktusokkal terhelt, amit a gyermek akkor is megérez, ha titkolni próbálják előtte.

A túlzott engedékenység, a határok, keretek hiánya, de ugyanígy a túlkorlátozás, a magas elvárások szintén okozhatnak szorongásos tüneteket. Vannak gyermekek, akik alkatuknál fogva aggodalmaskodóbbak, félénkebbek, visszahúzódóbbak, főleg akkor fordul ez elő, ha a szülő maga is szorongóbb típus.

Bármi is áll gyermekünk szorongásának a hátterében, az okok kiderítése mellett, az érzelmi biztonság nyújtása és a szorongás oldása nagyon fontos. A magas belső feszültség kedvezőtlenül hat a gyermek hangulatára, teljesítményére, társas kapcsolataira, motivációjára, gátolhatja a tanulási folyamatokat. Hosszútávon alvászavarokhoz, testi tünetek kialakulásához (pl.: fejfájás, hasfájás, hányás, étkezési zavarok) vezethet. Szakembert akkor érdemes felkeresni, ha a tünetek, a viselkedésváltozás tartósan fennáll, illetve ha azok megnehezítik a gyermek és a család hétköznapjait, szenvedést okoznak. A szorongás és a belső feszültség enyhébb eseteiben sokat segíthetünk gyermekünknek, ha játékos formában különböző feszültségoldó, relaxációs technikákat csempészünk a mindennapjaiba. Ezek a módszerek nemcsak a meglévő tüneteket csökkentik, hanem megelőző jelleggel gyermekünk lelki egészségének fejlesztését is szolgálják.

A gyermekrelaxációs gyakorlatok pozitív hatásai

Négyéves kor körül el lehet kezdeni a relaxációs gyakorlatokat, amelynek segítségével játékos formában, észrevétlenül taníthatjuk meg gyermekünknek, hogyan kell ellazulni, megnyugodni. Ha már óvodáskorban elsajátítja ezeket, természetessé válik a számára, és később bármikor használhatja stresszes élethelyzetekben, mint megküzdési technikát.

A relaxációs gyakorlatok:

• Javítják a szervezet mindennapi stresszel való megbirkózását.
• Segítséget nyújtanak az elme és a test megnyugtatásához.
• Fejlesztik az önkontroll, az önszabályozás és az önmegnyugtatás képességét.
• Segítenek az agresszió vagy a túlzott félénkség kezelésében.
• Javítják a koncentrációt, a teljesítményt és a memóriát.

Jótékony élettani hatásokkal bírnak:

• Felfrissítenek, csökkentik a fáradtságérzetet.
• Az elalvást könnyebbé, az alvást nyugodtabbá teszik.
• Csökken a stresszhormonok aktivitása.
• Javul az izmok vérellátása, csökken az izomfeszültség.
• Nő a betegségekkel szembeni ellenállóképesség, illetve betegségek esetén gyorsabb a regenerálódás.
• Fokozódik a testtudatosság (a relaxáció rávilágít arra, hogy milyen testi tünetekkel jár például, ha szorongok, feszült vagyok, és hogyan tudom ezt oldani és kezelni).

Melyik módszer válik be?

Sokféle módszer létezik gyermekünk megnyugtatására, szorongásának oldására, lelki egészségének fejlesztésére. Fontos azonban tudni, hogy ami az egyik gyermeknél beválik, az a másiknál nem biztos, hogy működik. Próbáljunk ki minél többfajta módszert és azokat válasszuk ki, amelyek gyermekünk személyiségének, temperamentumának a legmegfelelőbbek, és fejlettségi szintjéhez igazodnak.

Alapjában véve a szorongás oldására minden olyan tevékenység megfelelő, amiben szabadjára lehet engedni az energiákat, amikor nincsen korlátozva a mozgás, felszabadulhat a gyermek (nem kell szépen és ügyesen tevékenykednie). Mivel a szorongás mögött gyakran elfojtott indulatok állnak, ezért jó, ha játékos keretek között ezek felszínre kerülhetnek, levezetődhetnek. Ebben segíthet például a fogócskázás, kergetőzés, fűben hempergés, birkózás, a gyurmázás, a papírtépkedés, festés, a sarazás, pocsolyában ugrálás. Az éneklés, a tánc, a zenehallgatás szintén komoly feszültségcsökkentő hatású. A gyermek életkorához és az aktuális problémájához, félelmeihez igazodó olvasott vagy fejből mondott mese a képzeletét és fantáziáját mozgósítja, továbbá szimbolikus úton közvetít válaszokat, megoldási eszközöket.

Szorongásoldás, feszültséglevezetés, felfrissülés mozgásos relaxációval

Óvodás gyermekünknek ne mondjuk azt, hogy „Gyere relaxáljunk!”, mert feladatként fogja értelmezni, amit kötelező megcsinálni, ez pedig ellenállást válthat ki. Játékos keretek között végezzünk egy-egy gyakorlatot. Ebben a korban az átlényegülés még nagyon könnyen megy a gyermekeknek. Miközben önfeledten beleéli magát a játékba, létrejön a relaxáció. Erre kiválóak a különböző mondókás, mozgásos gyakorlatok, nyújtások, melyek észrevétlenül oldják fel a benne lévő feszültségeket, nyugtatnak vagy éppen (gyakorlattól függően) energizálnak.

A ritmusok előnyeit is ki lehet használni. Vannak élénkítő és nyugtató, elmét lecsendesítő ritmusok. Létezik úgynevezett villámrelaxáció is, ami a legkritikusabb feszültségek idején is alkalmazható. A gyakorlat lényege a különböző izomcsoportok erőteljes megfeszítése. Csak feszíteni kell, mert a kiengedés után az ellazulás már magától, központi idegrendszeri parancsra történik. A szorongás feloldásában nagyon hatásosak a lendítő, nagyröppályájú mozgások. Ilyenkor ernyedten hagyjuk, hogy a gravitációnak átadott izmok lengjenek, vigye őket a lendület. A körző, lendítő, ritmusos hajlító, mozgásos gyakorlatok úgy kapcsolják ki az idegrendszer szorongásközpontját, hogy közben a gyermek élvezetes mozgásformákat hajt végre.

A lélek ápolása belső megerősítésekkel

Öt-hatéves kortól alkalmazhatunk gyermekmeditációkat, mely során belső megerősítések formájában az érzelmi intelligencia legfontosabb összetevőit mélyen beépíthetjük. Ilyen például az optimizmus, a hála és köszönetmondás vagy az adni tudás képessége, a barátságok és társas kapcsolatok ápolása, célok kitűzése és bátorság az elérésükhöz, konfliktuskezelés, negatív érzelmek kezelése és feloldása (pl.: harag, düh, félelem, szomorúság), a megbocsátás képességének megtanulása, a stresszel való megküzdés.

Hetente néhány alkalommal az esti mesét kiválthatjuk a belső megerősítések meditációs gyakorlatával. Ezeken az alkalmakon meghitt, bensőséges kapcsolatba kerülhetünk gyermekünkkel, miközben a gyakorlatok kivitelezésében mi magunk is aktívan közreműködünk. A megerősítések alkalmazásával olyan belső tartásra és önkontrollra tehet szert gyermekünk, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a környezet változásaihoz, ugyanakkor a külső befolyásoló erők, a negatív hatások ne gyengítsék.

A relaxáció és a meditáció lélekápoló erejét, gyógyító és preventív hatását számos tudományos munka alátámasztja. Sokfajta technika áll a rendelkezésünkre, azonban meg kell találnunk azt, ami gyermekünk számára a leghatékonyabban működik és örömmel csinálja. Módszertől függetlenül, mindegyikre érvényes, hogy tartós hatás csak rendszeres gyakorlással érhető el.

tags: #a #fajdalom #meghatarozasara #szolgalo #modszerek #csecsemok