Forrest Gump szavai jutnak eszembe: „Tudja, az a fura, hogy valamire emlékszik az ember, valamire nem. Emlékszem a legelső buszozásomra az iskolába, jól emlékszem. Igazán fura, mik maradnak meg az ember fejében.” Vajon mi marad meg a kisbabának abból a hatalmas utazásból, amit a születése jelent? Hiszen ő érkezett meg közénk, és az ő élményeit szinte teljesen elfelejtjük, amint a karunkban tarthatjuk őt.
A baba felkészülése a nagy napra
Már néhány héttel a szülés előtt érezni lehetett, ahogyan készülődik. Nemcsak az anya, hanem a magzat is érzi a vajúdás okozta változásokat. Ilyenkor az anyai test nagy változásokon megy keresztül. A méhösszehúzódások a babát is „szorongatják”, nemcsak az édesanya érzi a feszüléseket. A méh kisebb összehúzódásait már érezhette, de ez most más. Az összehúzódások egyre erősebbek, amelyeket ő is érzékel.
A magzatburok repedését követően a kisbaba nemsokára egy hosszadalmas utazásra indul a szülőcsatornán keresztül. Vajon mit érezhet ilyenkor? Fél? Valószínűleg igen, hiszen egy teljesen másik helyre kerül, nem marad a védett kis fészekben, az anyaméhben. Kilenc hónap sötétség után hirtelen mindenhol fény veszi körül. Ez már önmagában is kifejezetten kellemetlen dolog lehet.
Ahogy megszületik, a hallása is élesedik. A születést követően olyan sok új dolog veszi őt körül hirtelen, és még levegőt is kell venni. Az adrenalinszintje megnő, ennek köszönhetően sokkal jobban bírja a fájdalmakat. Ahogy világra jön, sírni kezd, ami megnyitja a tüdejét. Az addig viszonylag egyenletes, lassú szívverés felgyorsul.
A baba anyukája ölelő karjában pihenhet, ha kell, kívülről betakarjuk őket, és egy lépéssel hátrébb lépünk, hogy ne zavarjuk az új családot az ismerkedésben. Az újszülöttre vetett pillantás is elég ahhoz, hogy meggyőződjünk róla: elég nagy-e, elég érett-e ahhoz, hogy az édesanyjával maradhasson. Nem kell feltétlenül megmérni sem a súlyát, sem a hosszát, sem a fejkörfogatot, azonnal, amint megszületett. Néhány óra múva is pontosan ekkora lesz! Megfürdetni sem szükséges, hiszen, ami rajta van: a tiszta magzatmáz - óvja, táplálja az újszülött érzékeny bőrét.
Ha szépen, lassan született meg, a szülőcsatornán áthaladva bizonyára kipréselődött a felső légutakból a nyák, ami zavarhatná a légzésben. Ha a baba élénk, színe rózsás, és láthatóan jól lélegzik, akkor nincs szükség a garat és az orrjárat leszívására. Ahogy egyre több tapasztalat gyűlt össze a természetes szülésről, kiderült, hogy azok a babák is tökéletesen jól vannak, akik nem sírnak fel. Ha az újszülött érett, lélegzik és megfelelő az izomtónusa, semmi ok nincs arra, hogy bárki sírásra ösztökélje.
A legfontosabb tennivaló vele mindössze annyi, hogy segítsük, hogy az anya ölelő karjába kerüljön, mellkasához bújjon, és így együtt betakarja őket egy szülés körüli segítő, hogy nehogy lehűljön a kisbaba. A szülés utáni első órában a legtöbb kisbaba élénk, érdeklődve nézegeti, ami a közelébe kerül, ha édesanyja pocakjára fektetik, eltornázza magát az anyamellig, és ügyesen szopizni kezdi az előtejet. Ezt az időszakot aranyórának hívjuk, hiszen soha meg nem ismételhető alkalom.
Az ideális magzati pozíció és a szülés megkönnyítése
A szülés kapcsán talán Te is úgy gondolod, hogy a születés drámájában csak az anyáé a főszerep. Ezzel szemben a vajúdás és a születés alatt a babának is fontos feladata van: forgó mozgásokkal kell magát átnavigálnia a medencéden. Ha a babának könnyen megy ez a forgolódás, akkor jó eséllyel a vajúdás és a szülés is könnyen és gördülékenyen halad, viszont ha a baba olyan pozícióban kezdi meg az utazását a medencén keresztül, ami nem az ideális, akkor a szülés nehezebb, fájdalmasabb és akár elhúzódó is lehet.
A jó hír, hogy néhány aprócska életmódbeli változással segítheted a kisbabádat, hogy a vajúdás kezdetére azt a testhelyzetet vegye fel, amiben majd a legkönnyebben kezdheti meg az utazását a külvilág felé.
Mielőtt rátérnénk a konkrét pihenő pozíciókra, nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mi is az ideális magzati helyzet a vajúdás kezdetekor. Mivel a medence felső bemenete keresztben szélesebb, ezért a babának oldalra - általában a bal oldalra - kell fordulnia a pocakodban, hogy a fejecskéje fent beilleszkedjen. Ilyenkor azt érezheted, hogy a melled alatt bal oldalon a baba popsija, háta és a fejecskéje lefelé haladva egy szép hosszú ívet alkot a pocakodban, a rugdosásokat, boxokat pedig inkább a jobb oldaladon érzed.
Az okos pihenő pozíciókkal abban segíted a kisbabádat, hogy a vajúdás elejére pont ezt az ideális „babahát az anyapocak felé” pozíciót vegye fel, hogy minél könnyebben át tudjon haladni a csontos medencén.
Hogy jobban megértsd, hogy mi a legfontosabb ezekben a pozíciókban, képzelj el egy függőágyat. Ha ebben a függőágyban hason kellene feküdnöd, rögtön a hátadra fordulnál, mert különben nagyon kényelmetlen lenne. Most képzeld el, hogy az a függőágy a pocakod, és a benne fekvő kisbabát szeretnénk rábírni arra, hogy a függőágyban a hátán feküdjön! Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint egy picit előrébb dőlnöd - és máris kész a babád függőágya! Ezzel szemben mikor hívod meg a babát arra, hogy a függőágyában a hasán (a rossz pozícióban) feküdjön? Akkor, amikor hanyatt dőlve, kanapán elterülve pihensz!
Széken ülés
Ha egy támlás széken a szokásos módon ülsz, akkor még ha egyenes is a derekad, a pocakod miatt valószínűleg egy kicsit inkább hátrafelé dőlsz és még valószínűbb, hogy a vállad lecsuklik és hanyag tartást veszel fel - ami akár fájdalmat is okozhat. Viszont ha megfordulsz és pont fordítva ülsz a támlás széken, a popsidat kicsit hátrább kell tenned, hogy a pocakod elférjen, akkor ez a kis előredőlés mindjárt függőágyat csinál a pocakodból a kisbabádnak!
Leeresztett gumilabda
Ha számítógép előtt vagy irodában ülsz, egy leeresztett mezei gyerekeknek szánt gumilabda csodákat tesz! A labdát ereszd le, de ne facsard ki belőle teljesen a levegőt és dugaszold be. Gyűrd a labdát egy hurkává, úgy, hogy a levegő a hurka végén dudorodjon ki. A labdát így összegyűrve tedd a lábad közé, a popsid legyen a labda kidudorodó részén. Ugye milyen kényelmes?
Fitnessz labda
A labda akkor ideális méretű, ha ráülve a lábaid vállszélesre nyitva stabilan, teli talppal fogják a talajt, de a térded a csípőddel egy vonalban vagy annál alacsonyabban van. Ha a labdára ülve magasabban van a térded, mint a csípőd, akkor fújj még levegőt a labdába vagy szerezz be egy mérettel nagyobbat! Támasztd meg két kézzel a térdeidet és máris kész az előredőlő baba-függőágy pozíció. Ha még egy kis hintázást, billegést is beiktatsz, nemcsak az izmaidat edzed a szülésre, de a medencéd tágulákonyságát is segíted!
Gugolás
Ha nem szoktál túl sok guggolást végezni a napi fitnessz rutinod részeként, akkor a sima, telitalpas guggolás fárasztó lehet. Sokkal könnyebb, ha a popsid alá teszel két vastag lexikont vagy egy jóga padot.
Törökülés
Ha közvetlenül a talajon ülsz, valószínűleg nem lesz túl kényelmes a törökülés és nehéz lesz feltápászkodnod is.
Alvás/fekvés
A legtöbb kismama elég hamar rájön, hogy a szopi párna nagyon jó hálótárs az utolsó hónapokban! Viszont ha csak simán oldalt fekszel, akkor a felső lábad - még ha alá is van támasztva a szopi párnával - lefelé húzza medence felső részét ezáltal csökkenti a medence belső dimenzióját. Ezért az alváshoz, pihenéshez, vajúdáshoz (!) a módosított oldaltfekvést javaslom. Ebben a pozícióban a felső test „hason” fekszik, a felső láb pedig 90 fokban oldalra nyújtva és a szopi párnával alátámasztva. Ez az enyhe csavarodás megnyitja a medencét, így a babádnak majd nagyobb helye lesz a forgolódáshoz. Ez a pozíció eleinte furcsa és akár kényelmetlen is lehet, de érdemes egy picit erőltetni, sőt akár relaxációs gyakorlatokat is végezni ebben a pozícióban, mert ha valami miatt a vajúdás során ágyban kell maradnod (folyamatos CTG, infúzió, EDA, fáradtság), akkor még fekve is tudod növelni a medence belső dimenzióját a sima oldalt-fekvéshez képest.
A fenti okos pihenőpozíciók akkor érvényesülnek a legjobban, ha a tested egyensúlyban van. Az egyensúly kialakítását segítheted rendszeres kismama jógával, jóga elmeket tartalmazó kismama tornával, nyújtó gyakorlatokkal és sétával is.
A séta kapcsán viszont fontos megjegyezni, hogy ne csak a kirakat előtt topogj, mert az nem sokat segít! Ha séta, akkor kényelmes, hosszú lépésekkel, szép tartásban, ruganyos léptekkel próbálj mozogni, olyan tempóban, ami még kényelmes. Néhány emeletnyi lépcsőzés beiktatásával pedig tovább erősíted a sétálás előnyeit, ugyanis a lábad megemelésével méginkább nyitod a medencédet és edzed az ízesüléseket, hogy majd minél jobban táguljanak, amikor eljön a szülésed ideje.
A szülés menetének megértése
A szülés során sok minden történhet, és fontos tisztában lenni a lehetséges eseményekkel és beavatkozásokkal.
Orvosi beavatkozások és komplikációk
A gát bemetszése a hüvelykimenet megnagyobbítására szolgál, és történhet oldal vagy középső irányban. Általában a nagyobb mértékű gátrepedés és/vagy végbélsérülés megelőzésére alkalmazzák. Előnyei között megemlíthető, hogy megelőzheti a gát nagyobb mértékű beszakadását. Hátrányai: Fertőzési kaput nyithat, általában nagyobb seb keletkezik, mint egy kisebb mértékű spontán gátsérülésnél, nagyobb lehet az anya vérvesztése. Izmon, idegpályákon, ereken és sejtfalakon egyaránt átvág szemben a gátrepedéssel, amely a leggyengébb ponton keletkezik és ezáltal sok mindent kíméletesen kikerül. Ennek okán az esetek túlnyomó többségében lassabban, nehezebben és több fájdalommal gyógyul. Gyakran tovább reped és súlyos gát- és hüvelysérülést eredményez. A metszés helye hetekig, hónapokig fájdalmas, többek között szexuális problémákat okozhat.
A fogós szülés megrövidíti a szülés kitolási szakaszát olyan szülésben, ahol kedvezőtlen anyai vagy magzati állapot áll fenn. Fejvégű fekvésben lévő magzat gyors világrahozatalának egyik módja. Általában akkor alkalmazzák, ha a renyhe méhtevékenységet ne sikerül gyógyszeresen befolyásolni vagy a kitolási szakban hirtelen magzati komplikáció lép fel és a szülést a magzat érdekében gyorsan be kell fejezni. Létezik olyan javallat is, amikor az anyát akarjuk megkímélni a nyomással és préseléssel járó erőlködéstől pl. súlyos szív- vagy tüdőbetegség esetén, esetleg szemészeti indikációnál. A fogóműtét a szülészet legrégebbi módszereihez tartozik. A császármetszés előtti időkben ez volt az egyetlen lehetőség, hogy elakadt szülés esetén a magzatot megmentse. Az utóbbi években a szívófogó (vacuum) használata háttérbe szorította a fogóműtéteket. Lényege, hogy fogó helyett a magzat koponyájára egy korongot helyeznek, amellyel megfelelő készülékkel kiszívják a levegőt, s így az a magzati fejre rátapad. A koronghoz csatlakozó nyél segítségével gördítik ki a magzatot. Előnye az eljárásnak, hogy kevesebb az anyai sérülés veszélye, könnyen elsajátítható, kevesebb gyakorlatot igényel a szakemberektől.
Császármetszés: a magzatot hasi metszésen keresztül távolítják el a méhből. Anyai és/vagy magzati veszélyállapotok esetén medikális javaslatra végzett eljárás, melynek célja a szülés lefolyásának elősegítése a spontán megindulás előtt.
Szülésindítás során több tényező figyelembe vételével választják meg annak módját. Kedvezőtlen méhszájlelet esetén (melyet egy úgynevezett Bishop scorral állapítanak meg) először méhszájérlelést alkalmaznak. Ez történhet gyógyszeres formában (prosztaglandin tartalmú készítményekkel) vagy úgynevezett ballonos méhszájérleléssel. Előbbinél a hüvelybe felhelyezett tablettával vagy zselével szeretnék elérni a méhnyak felpuhulását és megnyílását. A prosztaglandinok felhelyezése után általában egy hosszabb magzati szívhang megfigyelés következik, majd amennyiben az anyai és magzati állapot rendben van, a szülészeti osztályra helyezik a várandós anyát és szükség szerint (amennyiben spontán nem indul be rendszeres méhtevékenység) az eljárást megismétlik egy vagy két nap múlva. A másik mód az úgynevezett ballonos méhszájérlelés, melynek során egy steril katétert helyeznek fel a hüvelyen keresztül a méhnyakba és steril sóoldattal egy kis ballont fújnak fel. Ez a ballon a méhnyakban egyrészt fizikális stimulust képez, másrészt a nő saját prosztaglandin nevű hormonjának a termelődését forszírozza. A ballont többnyire esti órákban helyezik fel, egy hosszabb CTG (cardiotocografiás magzati szívhang illetve méhtevékenységet figyelő készülék) után osztályra kerül a kismama. A ballon vagy spontán kiesik a méhszájból vagy a reggeli órákban a szülésznő vagy szülésorvos eltávolítja.
Hátrányai: kiteszi a magzatot a fokozott méhműködés (mesterséges prostaglandin estén) és az esetleges koraszülöttség veszélyének (ha rosszul számolták ki a terminust), kiteszi az anyát az esetleges elhúzódó tágulás, méhnyaksérülés és a szülés utáni vérzés kockázatának.
Indoka lehet szülésindítás, hatástalan méhösszehúzódások („fájásgyengeség”), melyek a szülés elhúzódását, a szülőnő kimerülését, a magzati állapot romlását okozhatják. Megkönnyíti a magzatvíz megítélését. A magzatburok megrepesztése felerősíti a méhösszehúzódásokat, ezáltal meggyorsítja a szülést. A magzat feje közelebb kerül a belső méhszájhoz, arra erősebb nyomást gyakorol a fájások alatt. Ennek következtében az anya által megtapasztalt fájdalomszint növekedhet. Hátránya, hogy fokozhatja a köldökzsinór előesés veszélyét, növelheti a magzati fej összenyomatásának gyakoriságát, mely a szívhangok jellegzetes változását eredményezi. A burok megrepesztésével „időkorlát” állítódik fel, a szülésnek bizonyos időn belül meg kell történnie (intézetenként változó). Burokrepesztés után a magzat „mozgástere” beszűkül.
A burokrepesztés úgy történik, hogy hüvelyi vizsgálat során - ha vannak méhösszehúzódások, akkor méhösszehúzódás alatt - a vizsgáló orvos vagy szülésnő a keze védelme mellett a megfelelő eszközt felvezeti az anya hüvelyébe és a nyitott méhszájon keresztül a magzat feje előtt tapintható vízzel telt buroksapkát megrepeszti. Mivel a burokban nincsenek idegek, ezért ez a magzatnak nem fáj, az anya pedig egy hüvelyi vizsgálatot fog érezni. A burokrepesztés után a magzatvíz a vajúdás alatt még végi folyhat-szivároghat.
Az intravénás oxytocin kiváltja vagy fokozza a méhizom összehúzódásokat. A megfelelő módon (hígított formában, pontos adagolást segítő infúziós pumpában), kiszámíthatóan adott oxytocin a méh izomzatát ritmikus összehúzódásra serkenti. Hátránya, hogy a kívántnál erősebben fokozhatja a méhizomzat működését, növelheti a túlingerlésének kockázatát, mely magzati állapot romlásához (szívhangok kóros változása) és extrém esetben méhrepedéshez vezethet. A folyamatos infúzió adása az anya mozgás szabadságát bekorlátozza, így a kényelmi lehetőségekhez való hozzájutás (zuhanyozás, kádba merülés) nehézkes vagy egyáltalában nem lehetséges.
Szülés utáni első óra: az aranyóra
Amikor a baba világra jön, a szülés utáni első órában a legtöbb kisbaba élénk, érdeklődve nézegeti, ami a közelébe kerül, ha édesanyja pocakjára fektetik, eltornázza magát az anyamellig, és ügyesen szopizni kezdi az előtejet. Ezt az időszakot aranyórának hívjuk, hiszen soha meg nem ismételhető alkalom. Egy-másfél órával a megszületése után a legtöbb baba álomba merül, és akár egy teljes napot is átalszik, kisebb nagyobb megszakításokkal. Amikor ébredezik, szívesen szopizik egyet, majd újra álomba merül.
Ebben a korai időszakban megfigyelhető, hogy az édesanyjától távol elhelyezett, kiságyba fektetett baba nem nagyon mutat érdeklődést, míg az anyja mellkasán pihenő baba rendszeresen felébred, és szopik, hozzájut a számára fontos kolosztrumhoz. Mivel az újszülött még főként ösztöneire hallgat, nem csoda, ha édesanyja biztonságot adó testközelségében „működik normálisan”, míg az édesanyjától távol inkább visszahúzódik, csendben van, észrevehetetlenné válik. Bár sokkal kényelmesebb az élet egy sokat alvó újszülöttel, mindenki jobban jár, ha a kisbaba lelkesen szopik az első perctől. Az anyatej ugyanis - bár ekkor még csak gyűszűnyi mennyiségű általában - védelmet nyújt a baba számára a kiszáradás ellen, és csökkenti az esélyét annak, hogy a második, harmadik napban sárgaság alakuljon ki.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
A szülés mint lelki folyamat
Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a szülés és születés eseményei életünk legmeghatározóbb élményei közé tartoznak. Emlékük és az általuk megélt élettapasztalat egy egész életen át elkísér. Életet adni, és világra jönni… Két olyan esemény, ahol te és a gyermeked kéz a kézben jártok, és aminek során életetek legnagyobb változásai és átalakulásai mennek végbe.
Világra jönni…
Kisbabaként megszületni egyúttal azt is jelenti, hogy a magzatból újszülött csecsemő lesz. Óriási változás ez! Gondolj csak bele: a kis embrió először magzattá fejlődik, szépen cseperedik a méhedben, megszokott közegben telnek a mindennapjai: hangok, színek, illatok, formák. Majd egyszer csak elindul egy különleges utazás, a megszokott környezet megváltozik, és bizonyosan érzi: útra kell kelnie.
Egy új és ismeretlen világ vár rá, teli csodával. Hívogatják a fények és a hangok, nő a nyomás, és gyermeked szépen halad az ismeretlen fényesség felé. Világra jönni nem más, minthogy áthalad az Élet kapuján az új világba, és megkezdi önálló földi létének első perceit.
Világra hozni…
Szülni - életet adni - pedig azt jelenti, hogy Nőből Anyává válsz. Felkészülést, elköteleződést, odaadást, elfogadást és türelmet kíván tőled ez az emberpróbáló folyamat. Az anyaságod kezdete és a saját anyai szereped megélése szempontjából ugyanakkor rendkívül fontos, hogy mindezt jó érzéssel és sikerélménnyel tudd megélni.
A jutalom pedig: hamarosan a karjaidban tarthatod az édes, finom illatú kisbabádat, aki apró szuszogással és gőgicséléssel adja tudtodra, hogy a világon a legjobb helyre érkezett. Hatalmas boldogságot kívánok nektek az első percek és az anyaóra felejthetetlen élményeihez, amiről egy következő cikkben szívesen mesélek.
Kísérőd az Anyaság útján. Több évtizede segítem a kismamákat és anyákat ezen az úton. Ha úgy érzed, hogy neked is szükséged van a támogatásra, értő figyelemre és válaszokra egy tapasztalt dúla segítségével, akkor a legjobb helyen jársz.