A bölcsődei étkezés és a leggyakoribb diéták: Részletes útmutató szülőknek és szakembereknek

A bölcsődei ellátás keretében a gyermekek számára biztosítandó étkeztetés jogszabályi kötelezettség, amelynek során a bölcsőde köteles a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő, mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálkozást biztosítani. A bölcsődei étkezés kulcsfontosságú szerepet tölt be a kisgyermekek fejlődése szempontjából, hiszen a gyermekek testi és szellemi fejlődése érdekében nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozás, valamint az egészségmegőrzés biztosítása. A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni. A táplálkozási szokások kisgyermekkorban alakulnak ki, és az egész életre kiható ízlésformáló szerepük van. Ebben a korban a növekedés némileg lelassul, de a táplálkozás ebből a szempontból továbbra is a legfontosabb befolyásoló tényező. Az egészséges életmódra nevelés egyik fontos területe az étkezés. A bölcsődevezetők kézikönyve című kiadvány szakmai támogatást nyújt a bölcsődei működés legfontosabb kérdéseiben.

A csecsemőétkeztetés specifikumai a bölcsődében

A bölcsődébe érkező csecsemők étkezési háttere jelentősen eltérhet. Egyes gyermekek kizárólag anyatejes táplálással érkeznek, míg mások tápszeres táplálásban részesülnek, vagy már megkezdődött a hozzátáplálás. A csecsemőélelmezés jóval összetettebb feladat, mint az egy-három éves korosztály étkeztetése, fokozott figyelmet, egyéni tervezést és gyakran egyedi megoldásokat igényel. A csecsemőétkeztetés megszervezésében kiemelt szerepet kapnak a szülők, és szükség esetén a védőnő, valamint a gyermekorvos együttműködése is elengedhetetlen. A gyermek étkezésének tervezése nem korlátozódik kizárólag a bölcsődében eltöltött időszakra, hiszen a csecsemő napi teljes étrendje az otthoni és az intézményi étkezések összességéből áll össze. Ezért elengedhetetlen, hogy a bölcsőde pontos információval rendelkezzen arról, milyen ételeket kapott már a gyermek, milyen alapanyagok kerültek bevezetésre, és milyen tapasztalatok születtek ezekkel kapcsolatban.

A hozzátáplálás alapelvei és az étrend változatossága

A csecsemőétkeztetés tervezése során a fokozatosság elve meghatározó. A hozzátáplálás kezdetén elsősorban pépes állagú zöldség- és gyümölcspürék adása javasolt, majd az étrend fokozatosan egészül ki gabonafélékkel, fehérjeforrásokkal és további alapanyagokkal. Egy-egy új étel vagy alapanyag bevezetése nem egyetlen alkalommal történik, hanem többszöri kínálással, a mennyiség lassú növelésével. Javasolt legalább tíznapos élelmezési ciklusokban gondolkodni, hasonlóan az egy-három éves korosztály gyakorlatához, miközben kiemelt figyelmet kell fordítani az étrend változatosságára. Ez nemcsak a megfelelő tápanyagellátás, hanem az ízpreferenciák alakulása szempontjából is jelentős. Az ételek elkészítése során alapvető elv, hogy a csecsemők számára készített ételek ne tartalmazzanak hozzáadott sót, cukrot, ízfokozókat vagy erőteljes fűszereket. Az ízesítéshez ugyanakkor bátran alkalmazhatók enyhe, friss zöldfűszerek. A fehérjebevitel biztosításakor fontos szempont, hogy a tejtermékek bevezetése ne natív tej formájában történjen, ez kiváltható joghurt, túró vagy reszelt sajt felhasználásával. Az italválasztásnál egyéves kor alatt elsődleges az anyatej, a tápszer, valamint a tiszta ivóvíz. A tehén- vagy kecsketej nagyobb mennyiségben történő adása egyéves kor előtt nem javasolt, mivel növelheti a vashiány kockázatát. A növényi italok szintén nem alkalmasak a csecsemők táplálására. A gyümölcslé adása tizenkét hónapos kor alatt általánosságban nem javasolt, kivételt képezhetnek az orvos által indokolt esetek.

Az ételek állaga és biztonságos kínálása

A csecsemő étrendjének tervezése során az ételek állaga fokozatosan változik: a folyékony, pépes ételektől el kell jutni a darabos, majd a puha szilárd falatokig, figyelembe véve a gyermek fejlődését. A darabos ételek adásánál kiemelt szempont a biztonság. A fulladás kockázatát jelentő ételeket - például diófélék, mogyorófélék, egész szőlőszem, egészben felkínált nyers répa vagy kemény húsdarabok - a bölcsődei csecsemőétkeztetés során kerülni szükséges, illetve csak megfelelően előkészített, életkornak megfelelő állagban adhatók. Amennyiben a főzőkonyha nem tudja biztosítani készétel formájában a főétkezést, ez vásárolt bébiétel formájában kiváltható.

Az egy év feletti kisgyermekek táplálkozása a bölcsődében

Hurrá, elmúlt 1 éves a gyerkőc! Sokan azt gondolhatnánk, hogy ilyenkor már mindent, korlátlanul ehet, mint mi, felnőttek. A szakemberek azonban óva intenek ettől, mivel a növekedés némileg lelassul, de a táplálkozás ebből a szempontból továbbra is a legfontosabb befolyásoló tényező. Az egészséges étkezés alapjait gyermekkorban kell elsajátítani. A napi ötszöri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) kiemelt fontosságú. A Züm-Züm bölcsőde például helyben főzött finomságokat nyújt, amelyeket dietetikus állított össze. A bölcsődei élelmezés során a táplálék:

• mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,
• biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő,
• megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen,
• valamint megfelel a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásoknak.

Az étlap tervezésekor figyelembe veszik, hogy az étrend egészséges, ízletes legyen, feleljen meg az élettani szükségleteknek, és biztosítva legyen a napi energia- és tápanyagtartalma. A Budafok-Tétény önkormányzata által az Egyesített Bölcsőde számára vásárolt új gőzpárolós sütőkkel például olaj és zsiradék nélkül készíthetik el az ételeket, megőrizve a vitaminokat és ásványi anyagokat.

A helyes táplálkozás alapjai és a túlsúly megelőzése

Magyarországon az OECD jelentései szerint Európában a legmagasabb az elhízottak aránya. Gyermekeknél minden 4-5. gyermek érintett lehet, ami mára közegészségügyi problémává vált. Az elhízás kialakulásához többféle tényező járul hozzá, mint például a nem megfelelő ételek és italok rendszeres fogyasztása (magas cukortartalmú italok, készételek, gyorséttermi ételek, nagy adagok otthon), a kevesebb családi étkezés, a mozgáshiány és a rövidebb alvásidő. A tv-nézés a gyermekkori elhízás kialakulásának egyik legelterjedtebb környezeti hatása. Fontos tudni, hogy egy gyermeket tilos fogyókúráztatni, ők belenőnek a súlyukba. Azonban a megfelelő tudással, személyre szabott étrenddel és mozgással nagy sikerek érhetőek el.

Makrotápanyagok szerepe a kisgyermekek étrendjében

A kisgyermekeknek naponta körülbelül 1000-1400 kalóriára van szükségük, pontos életkoruktól, méretüktől és aktivitási szintjüktől függően.

1. Zsírok:

   Fontos, hogy az egészséges zsírok a kisgyermekek étrendjének elengedhetetlen részei, és nem szabad őket túlzottan korlátozni vagy betiltani. A 2 évesnél fiatalabbak számára nem szabad korlátozni a zsírt. Az egészséges zsírforrások közé tartoznak a halak (omega-3, heti 2x fogyasztva, pl. lazac, tonhal), az avokádó, a normál tejtermékek (nem light), többféle növényi olaj (olíva-, mogyoró-, repceolaj), a dió (darálva) és a tojás.

2. Fehérjék:

   A test minden sejtje fehérjéből áll, ami elengedhetetlenné teszi ezt a fő tápanyagot az egészséges növekedés és fejlődés szempontjából. A fehérje állati eredetű termékekben (tejtermékek, tojás, tenger gyümölcsei, húsok), illetve növényi forrásokban (babfélék, diófélék, zöldségek, gabonák) található. Fontos emlékezni, hogy a túl magas fehérjebevitel az első 2 életévben elősegítheti az elhízást, testsúlygyarapodást. A napi fehérjebevitelt könnyű túllőni kisgyermekkorban. Amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva nem fogyaszt tejfehérjét/állati eredetű fehérjét, szakember segítségét kell kérni a kieső tápanyagok pótlásához.

   Élelmiszercsoportok gyerekeknek | Ismerd meg az öt élelmiszercsoportot és azok előnyeit
3. Szénhidrátok:

   A szénhidrátok a szervezet legfontosabb és könnyen elérhető energiaforrásai. Két fő formája van: egyszerű (gyorsan felszívódó cukrok, mint fruktóz, glükóz, laktóz) és összetett (keményítők, melyek lassabban bomlanak le, és fokozatosan emelik a vércukorszintet, pl. teljes kiőrlésű gabonafélék, rizs, kenyerek). A cél a változatosság. Ajánlott a graham-liszt, barna rizs, bulgur, teljes kiőrlésű és sima pékáru, jó minőségű kekszek. A 2 évesnél idősebb gyermekek egészséges, kiegyensúlyozott étrendjének tartalmaznia kell a szénhidrátokból származó kalóriák 50-60%-át.

4. Vas és kalcium:

   A kisgyermekek étrendjében nagyon gyakran hiányzik a vas, amely oxigént szállít a vérben, és ez adja a gyerekek energiáját, befolyással van növekedésükre, tanulási képességeikre, viselkedésükre, hogylétükre. A tehéntejben kevés vas van. A nagymennyiségű tehéntej szintén veszélyeztetheti a kisgyermeket a vashiány miatt, és a sok tehéntejet fogyasztó kisgyermekek kevésbé lesznek éhesek. Fontos a vassal dúsított gabonafélék kínálása egészen 2 éves korig. A kalcium az a szuper tápanyag, amely segít az erős csontok és fogak kialakításában, különösen fontos, amikor a gyermek növekszik. Általában 1-2 éves kor között a gyerekeknek teljes tejet (magas zsírtartalmú, pl. 3,6%) kell inniuk. Ha a túlsúly vagy az elhízás aggodalomra ad okot, érdemes a gyermek kezelőorvosával beszélni csökkentett zsírtartalmú (2%) tej adásáról. Néhány gyerek nem szereti a tejet/tejterméket, vagy nem fogyaszthatja azokat, ekkor kalciummal dúsított növényi italok (csak szakember felügyeletével) és dúsított gabonafélék fogyasztása javasolt.

5. Rost:

   A gyerekeknek is szükségük van rostra. Többféle rost van, a lényeg, hogy az alábbiak szerepeljenek a gyermek étrendjében. Fontos azonban a megfelelő folyadékbevitel és mozgás is, mivel a túlzott rostbevitel székrekedést okozhat.

Az étkezés mint nevelési folyamat és a válogatósság kezelése

A táplálkozás az átlagokról szól, ezért ne essünk pánikba, ha nem tökéletesen összeállított minden nap. A fiatalabb kisgyermekek (1-2 évesek) valószínűleg nem esznek "mennyiségeket", legyenek reális elvárásaink. A siker alapja, hogy a gyermek étkezése olyan eszközökkel történjen, ami életkorához, fejlettségéhez igazodik. Hasznos az osztott tányér és szilikon tálca, ami a válogatósságon is segíthet. Fontos a szívószálas kulacs használata. Az étkezés során a gyermekeknek hagyni kell, hogy a saját tempójukban egyenek, az ún. „biológiai óra” figyelembevételével. Nem kell üresre enni a tányért, és ne tegyünk túl nagy adagokat. Kínáljunk fel egészséges rágcsálnivalókat, például bébi répát vagy zellercsíkokat. A jó étvágy és az evés szeretetének alapjait először tőlünk, felnőttektől sajátítják el a kicsi gyermekek. Fogadjuk el az ételekkel kapcsolatos erős preferenciákat, és kínáljunk továbbra is különféle egészséges ételeket, hagyva, hogy a gyermek válassza ki, melyiket és mennyit fog belőle enni. Bátorítsuk, de ne erőltessük az új ételek kipróbálását. Kapcsoljuk ki a tévét - főleg étkezéskor -, mert a képernyőnézés elterelheti a figyelmet, és befolyásolhatják az egészségtelen ételek hirdetései. Nem kell még kisgyermekünknek megcímkézni az ételeket „jó” és „rossz” szerint. Hasznos, ha „mágikus szavakat” használunk, jelzőket, amelyek segíthetnek, hogy a gyermekünk elfogadja az ételt, pl. roppanós, extraédes paradicsom.

Diétás étkeztetés a bölcsődékben

A legtöbb szülőben kétségek támadnak a közösségbe adás előtt: vajon mit fog a gyermek enni? A közétkeztetésnél szigorú rendeletnek kell az étrendnek megfelelnie. Tipp: kérjük el az étlapot pár hónappal a közösségbe adás előtt, nézzük át, és készüljünk fel. Mutassunk meg a gyermekünknek ételeket, alapanyagokat az ovis/bölcsis étlapról, készítsük el otthon, és magyarázzuk el neki, hogy „ez egy igazi finom ovis ebéd”. A neofóbia és a válogatós korszak normál időszakában kezdődik a közösségbe járás. A gyermek teljesen normális, hogy megismer majd új ételeket és ízeket. Az étkezés során az ellátottak speciális állapotához (pl.: nyelési nehézségek, hiányos fogazat) történő igazodás az elsődleges szempont.

Táplálékallergia és -intolerancia

A tünetek lehetnek hasmenés, puffadás, hasi görcsök, kiütés, bőrpanaszok, ödéma, légzőszervi tünetek. Ha bebizonyosodik, hogy a tüneteket bizonyos élelmiszerek vagy egyes élelmiszer-összetevők okozzák, szükséges a gyermek étrendjének átalakítása dietetikus szakember segítségével. A bölcsődékben ennek megfelelően diétás étkezést kell biztosítani a gyermek számára, amely nagy odafigyelést igényel, hiszen a diétás szakácsnak szakmai képesítéssel kell rendelkezni, diétás étlapot kizárólag dietetikus szakember tervezhet. Fontos tudni, hogy diétás étkeztetést szakorvosi igazolással rendelkező gyermeknek lehet biztosítani. Óbuda-Békásmegyeren például két bölcsőde is alkalmas diétás étkeztetésre, ezekben a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak a diétás ételkészítéshez. Ezekben az intézményekben az ételek időben elkülönítve készülnek a többi gyermek ételétől, de a többiekével azonos alapanyag-rendszer alapján. Minden diétát igénylő gyermek számára diétás étlap készül, amely a szülő által is jól elérhető helyre kerül.

Jogszabályi előírások és gyakorlati kérdések

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet szigorúan szabályozza a bölcsődei étkeztetést. A rendelet 6. számú mellékletének 12. sora az édességek adására vonatkozóan, valamint a 11. § (2) bekezdés értelmében a tíz élelmezési nap átlagában a napi összes energiamennyiség legfeljebb 20%-a, egyszeri étkeztetés esetén 15%-a származhat cukrokból. Édesség önállóan ebédként nem adható. Egyéb étkezésként kizárólag a legalább 1/3 rész gyümölcsöt vagy 1/3 rész tejet vagy tejterméket tartalmazó édesség adható. A tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék mennyiségét korcsoportonként a 7. melléklet határozza meg. Az édesítőszerek ételkészítéshez - a diétás étkezést igénylő szénhidrát-anyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem adhatók. A só és cukor kihelyezésénél figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a túlzott fogyasztás veszélyeire vonatkozóan. A diétás étkeztetést igazoló szakorvosok körét a rendelet 2. § (1) bekezdés 22. pontja határozza meg. A háziorvos, házi gyermekorvos vagy iskolaorvos 2 éves korig, valamint 2 éves kor felett legfeljebb 6 hónap időtartamra állíthat ki igazolást táplálékallergia vagy -intolerancia diagnózisának felállítása céljából, a glutént tartalmazó gabonafélék és a belőlük készült termékek kivételével. Fogyatékossággal élőket gondozó intézményben a rágási, nyelési nehézségekkel küzdők számára az ételeket fel kell aprózni az aspiráció megelőzése érdekében. Összességében tehát elmondható, hogy az étkeztetés során az ellátottak speciális állapotához történő igazodás az elsődleges szempont.

tags: #a #bolcsodeben #leggyakoribb #dietak