A 91 napos magzat igazolás és a családi adókedvezmény: Részletes útmutató várandósoknak

Gratulálunk a gyermeked érkezéséhez! Engedd meg, hogy az adózási-adminisztrációs vonalon segítsünk Neked egy kicsit. A babád neveléséhez többféle támogatást is kapsz, most a gyermek után kapható családi kedvezményt fogjuk értelmezni. Minden bizonnyal tudod, hogy az adókedvezmény várandósság alatt is megillet már. Elmondjuk Neked azt is, hogy a gyakorlatban milyen gondjaid lehetnek és mire figyelj.

Boldog kismama, aki a pocakját simogatja, háttérben dokumentumokkal és pénzzel, utalva az adókedvezményre

Mi az a „terhesség 91. napos igazolás”?

Ha babát vársz, biztosan hallottál már róla, hogy a terhesség 91. napja egy fontos mérföldkő. Ez egy orvosi igazolás, amely azt tanúsítja, hogy a várandósság elérte a 91. napot (a fogantatás időpontjától számított kb. 13. hét környéke). Ekkor a terhesség már stabilabbnak tekinthető, átlép az embrió a magzat korba.

Miért pont a 91. nap?

Ez a nap jogi és orvosi határvonal:

  • A 91. nap az első trimeszter vége, a terhesség már stabilabb.
  • A szociális ellátások rendszere ezt a napot tekinti mérföldkőnek.
  • Ettől a ponttól lehet bizonyos állami juttatásokat igényelni, mert ekkor már magzatnak tekinthető.

Ki állítja ki és hogyan igényelhető?

Az igazolást a terhesgondozást végző nőgyógyász szakorvos állítja ki. Nem kell hozzá formanyomtatvány, az orvos nyomtatja ki. Igen, a terhesgondozást végző nőgyógyásztól kell kérni.

Orvosi igazolás minta, kitöltve, 91. napos terhességi igazolással

Családi adókedvezmény érvényesítése a 91. naptól

A 91. nap elérése jogosultságot ad bizonyos ellátásokra, például a családi adókedvezményre már a terhesség 91. napjától. Fontos tudni, hogy több magzat esetén minden magzatra jár a kedvezmény. Egyes munkaügyi és társadalombiztosítási ügyintézésekhez is kérhetik ezt az igazolást.

Jogosultak köre

A családi kedvezményre jogosult az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult. Ide tartoznak például:

  • A házastársként, élettársakként együtt élő vér szerinti szülők.
  • A szülővel együtt élő élettárs is, aki az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy aki a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék kérelmezése előtt legalább egy évvel kiállított közokirattal igazolja.
  • A gyermeket azonos időtartamban felváltva gondozó, közös szülői felügyeletet gyakorló külön élő szülők, akik a családi pótlékot 50-50%-os arányban kapják, 50-50 százalékban jogosultak a családi kedvezményre.
  • A családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs.
  • A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
  • Az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bármely EGT-állam, vagy Magyarországgal határos nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesülnek.

Milyen iratok kellenek a családi kedvezmény érvényesítéséhez?

Az adókedvezmény érvényesítéséhez két fő dokumentumra van szükség:

1. Adóelőleg-nyilatkozat

Ezt a munkahelyeden kell leadni a bérszámfejtéshez. A nyomtatvány teljes nevén így hívják: Adóelőleg-nyilatkozat …… évben a családi kedvezmény érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához. Ne ijedj meg, a kitöltése nem olyan vészes. A nyomtatványt a munkahelyeden kérheted vagy közvetlenül kinyomtathatod. Ha a kedvezményt nem tudod teljes egészében kihasználni és emiatt a pároddal megosztod, akkor alá kell írnia a párodnak és az ő munkáltatójának is! Természetesen a saját aláírásodról se feledkezz meg. A nyilatkozatból Te is kapsz egy példányt, amin a munkahelyed igazolja, hogy leadtad. Megőrzendő 5 évig.

2. Orvosi igazolás a 91. nap betöltéséről

Ezt az igazolást a terhestanácsadáson kell kérned, a gondozást végző orvos állítja ki. Javaslatunk: készülj fel és Te magad számold ki, hogy mikor töltötted be a 91. napot. Az orvosi igazolást NEM KELL a munkáltatónak átadni, csak a nyilatkozatot kell leadnod a munkaügyön! Az orvosi igazolást Neked kell az adóbevallás elévüléséig megőrizned. Ha például 2015-ben vagy várandós, akkor 2020. napját magába foglaló hónaptól kell megőrizned.

Adóelőleg-nyilatkozatok kitöltése az ONYA felületén - MKVKOK INFORMÁCIÓS VIDEÓ

Kimaradó hónapok - Védd magad!

Nézzünk egy konkrét esetet: a 91. napod augusztus 31-ére esik. Ekkor a törvény szerint már augusztusra is jár a kedvezmény!

  • Egyik példa: szeptember elején bemész a munkaügyre a kedvezményt intézni. Előfordulhat, hogy a bérszámfejtők már lezárták az augusztust és nem tudják a fizetésedhez figyelembe venni csak a következő hónaptól.
  • Másik példa: A jogszabályok egyértelműek, mégis előfordul, hogy az adókedvezmény várandósság alatti igénybevételéről a munkaügy másképp gondolkodik. Előfordulhat, hogy a munkáltatód úgy véli, Neked csak szeptembertől jár és hiába próbálod meggyőzni.

Ha hagyod magad, akkor mindkét esetben buktál legalább 10 000 Ft-ot! Veled is ez történt? Itt a megoldás! Az adóbevallásban lehetőséged van a családi kedvezmény maradéktalan érvényesítésére. Feltétlenül élj a lehetőséggel, ne hagyd úszni a pénzed! Akár több 100 ezret is bukhatsz figyelmetlenség miatt!

+TIPP: ha megosztjátok a családi kedvezményt (főleg 3 vagy több gyermek esetén) kiemelten fontos, hogy az adóbevallásotokat ugyanaz készítse el. Így biztosítható, hogy maradéktalanul élni tudjatok a kedvezménnyel és egy forint se maradjon kihasználatlanul.

Pénzköteg, mellette egy naptár, amin augusztus 31. van bekarikázva

A családi kedvezmény mértéke és jogosultsági feltételei

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkenti. Az adóelőleg-nyilatkozat alapján a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető az adóév folyamán az adóelőleg megállapításakor figyelembe veszi a családi kedvezményt. Az igénybe vehető családi kedvezmény összege az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függ.

Kedvezményezett eltartott

Kedvezményezett eltartott az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő személy, valamint a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján.

Eltartott

Eltartott: a kedvezményezett eltartott, az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanak, ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék.

A családi kedvezmény összege

Az alábbi táblázat részletezi a családi kedvezmény változásait:

Eltartottak száma 2025. június 30-ig (havi adóalap kedvezmény) 2025. július 1-től (havi adóalap kedvezmény) 2025. június 30-ig (nettó kereset növekedés) 2025. július 1-től (nettó kereset növekedés)
Egy eltartott 66 670 Ft 100 000 Ft 10 000 Ft 15 000 Ft
Két eltartott 133 330 Ft 200 000 Ft 20 000 Ft 30 000 Ft
Három vagy több eltartott 220 000 Ft 330 000 Ft 33 000 Ft 49 500 Ft

A felváltva gondozott gyermek után a jogosultak saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 66 665 (a 133 330 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek 2025. június 30-ig. 2025. július 1-től 50 000 (a 100 000 fele), 100 000 (a 200 000 fele), vagy 165 000 (a 330 000 fele) forintot érvényesíthetnek.

Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek után járó kedvezmény

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott gyermek/személy után a családi kedvezmény havi összege 2025. június 30-ig 66 670 forinttal, július 1-től 100 000 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:

  • tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
  • tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll,
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A kedvezmény érvényesítése

A magánszemély a családi kedvezménnyel az összevont adóalapját csökkentheti. Az összevont adóalap része a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, például: munkabér, adóköteles társadalombiztosítási ellátás (ezen belül a gyermekgondozási díj), az önálló tevékenységből származó jövedelem (például egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó jövedelem stb.), egyéb jövedelem (például az örökölt szerzői jogból származó jövedelem).

Diagram, ami az összevont adóalap elemeit mutatja be (munkabér, GYED, vállalkozói jövedelem)

Családi járulékkedvezmény

A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a biztosítottként fizetendő társadalombiztosítási járulékból is elszámolhatja, ha azt az szja-alapból, adóelőleg-alapból nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény adóalappal, adóelőleg-alappal szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő tb-járulék (bizonyos esetekben nyugdíjjárulék) összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató, kifizető automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozaton a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. Az adóelőleg-nyilatkozaton a magánszemély azt is kérheti, hogy a járulékkedvezményt a munkáltató, kifizető ne érvényesítse és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami az szja-előlegből érvényesíthető.

Az igénybevétel módja

A kedvezmény igénybe vehető év közben, a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozattal, továbbá az adóévre vonatkozó szja-bevallásban is. Az adóelőleg-nyilatkozatot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet kitölteni és beküldeni a NAV-hoz, de a nyilatkozatok kitölthetők és leadhatók papíralapon is a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.

Közös érvényesítés

A szülővel közös háztartásban élő, családi kedvezményre nem jogosult házastárssal, élettárssal a kedvezmény év közben közösen nem érvényesíthető, viszont az év végi szja-bevallásban a kedvezmény a házastárssal, élettárssal megosztható. Például megoszthatja a családi kedvezményt az szja-bevallásban az anya az élettársával, ha a korábbi kapcsolatából származó gyermekét élettársával közösen neveli vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély a családi kedvezményt év végén megoszthatja a házastársával, élettársával.

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, az adóelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkozniuk a kedvezmény érvényesítéséről, akkor is, ha a kedvezmény teljes összegét a jogosultak egyike érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtani a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleinek, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Ha az őket megillető kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, akkor jelenlegi házastársukkal kell közös adóelőleg-nyilatkozatot tenniük.

Kedvezmények sorrendje

A kedvezményeket a következő sorrendben lehet igénybe venni:

  1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
  3. 30 év alatti anyák kedvezménye
  4. Személyi kedvezmény
  5. Első házasok kedvezménye
  6. Családi kedvezmény
  7. Családi járulékkedvezmény
Infografika a kedvezmények érvényesítési sorrendjéről

Babaváró kölcsön és a 91 napos igazolás

A Babaváró kölcsön alapvetően a kölcsönkérelem benyújtása után gyermeket vállaló házaspárok számára igényelhető, ahol a kölcsönigénylés időpontjában a feleség betöltötte a 21., de nem töltötte be a 35. életévét, a férj pedig betöltötte a 21. életévét. A kölcsön kamatmentessége és a gyermekvállalási támogatások igénylése szempontjából kulcsfontosságú a gyermekvállalás teljesítése, melynek egyik első lépése a várandósság 12. hetének (kb. a 91. nap) betöltése.

Gyermekvállalási támogatás és törlesztés szüneteltetése

A gyermekvállalási támogatás iránti kérelem és a törlesztés szüneteltetése a várandósság betöltött 12. hetét követően - ideértve a szülést követő időszakot is - legkésőbb a gyermek születését, örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását, a magzat elhalása vagy halva születése esetén az erre vonatkozó igazolás keltét követő 1 évig nyújtható be fiókjainkban.

Az első és a második gyermek után 3 év törlesztés szüneteltetés kérhető. A második gyermek után a folyósítást követő 3. munkanapon fennálló, nem lejárt tartozás 30%-a, a harmadik gyermek után a teljes fennálló, nem lejárt tartozás összegének kifizetése kérhető támogatás formájában.

tags: #91 #napos #magzat #igazolas