A kisgyermek fejlődésének egyik legintenzívebb szakasza, amikor felfedezi, hogy hangjával hatni tud a környezetére. A legtöbb baba nagyjából fél éves kora körül kezdi el kísérletezni a különböző hangokkal, figyelve szülei reakcióit. Bár a visítozás sokszor kimerítő a szülők számára, fontos megérteni, hogy ez a jelenség a 6-12 hónapos babák ugrásszerű idegrendszeri fejlődésének természetes velejárója, később pedig a kommunikáció egyik sajátos formája.
Mi áll a visítás hátterében?
Másért visít a gyerek pár hónaposan, és másért emelheti hangerejét 1-2 éves korában. A csecsemő kezdetben az ösztönei által vezérelve sírással vagy visítással ad hangot az igényeinek. A 8-9 hónapos korban megjelenő viselkedés már az akarat első szárnypróbálgatásai közé tartozik: a kicsi felismeri a helyzeteket, és megpróbál ellenkezni, ha például nem akarja, hogy pelenkázzák vagy lefektessék. Az akarat az önállósággal párhuzamosan fejlődik, 10 hónapos kor tájékán pedig a baba a tárgyakra is ki szeretné terjeszteni az akaratát.
A dackorszak és a frusztráció
A dackorszak beköszöntével - ami általában 18 hónapos kor körül kezdődik - a gyermek még nem tudja magát szavakkal kifejezni, ezért a frusztrációja hisztiben és visításban nyilvánul meg. A gyermek ebben az időszakban próbálgatja a határait, és megpróbálja magát elkülöníteni a szülőktől. A „nem” és a „majd én” szavakkal átveszi az irányítást, tudatva a szülővel, hogy ő egy önálló személyiség. Az ilyen heves reakciókat gyakran a túl gyors szülői kontroll vagy a külső együttműködés hiánya váltja ki.
Gyermekkori hiszti és hiszti kezelése – Tippek egy okleveles viselkedéselemzőtől
Hogyan kezeljük a dührohamokat?
A szülők számára az egyik legszerencsésebb megoldás a megelőzés. Mielőtt bármit megváltoztatsz a környezetében, különösen ha a testét megfogod vagy elengeded, mondd el neki, hogy mi történik majd, és várj egy kicsit, amíg megérti.
- Hangsúlyáthelyezés: Ne tereld el a figyelmét, hanem érj el nála, hogy valami fontosabb legyen a számára, mint a „dráma” forrása.
- Választási lehetőség: Kínálj alternatívákat, például kérdezd meg, melyik pólót venné fel, vagy melyik útvonalon sétáljatok.
- Nyugodt jelenlét: Ha a gyerek a földre vágja magát, maradj mellette nyugodtan, ne hajolj meg a követelései előtt, de ne is légy erőszakos.
- Érzelemkifejezés: Rajzoljatok együtt „érző arcokat”, hogy a gyermek megmutathassa, éppen mit érez, ha még nem tud beszélni.
| Helyzet | Javasolt technika |
|---|---|
| Öltöztetés közbeni ellenállás | Hangsúlyáthelyezés, közös tevékenység |
| Vásárlás, dühroham a boltban | Határozottság, figyelemelterelés, türelem |
| Étkezés, felállás az etetőszékben | Előzetes jelzés, veszély esetén gyors beavatkozás |
Amikor nem szabad közbelépni
Fontos, hogy a szülő ne reagáljon túl erősen a visítozásra, hiszen az könnyen kommunikációs szokássá válhat. Sok felnőtt a zaklatottság elején öleléssel próbálja megnyugtatni a gyereket, ám a kisgyerek ilyenkor gyakran nem igényli a fizikai közelséget. Érdemesebb ilyenkor teret adni neki, hogy saját kezébe vehesse az érzelmi kontrollt. Maradj következetes: elismerheted a gyermek haragját, tudatva vele, hogy joga van az érzelmeihez, de a döntési jogkör a tiéd marad. A szeretetet a legnehezebb pillanatokban is ki kell mutatni, de kerülni kell az erőszakos reakciókat, amelyek hosszú távon gyengíthetik a gyermek önképét.