A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. Az első gyermekes anyukaként minden apróság miatt aggódsz. Teljesen érthető, hogy szeretnéd a legjobbat a kisbabádnak, és minden apró fejlődési lépcsőfoknál figyelsz, hogy minden rendben van-e.
Cikkünkből megtudhatod, hogy mire számíthatsz gyermeked 7 hónapos korában. Megismerheted a legfontosabb mérföldköveket a mozgás, a kognitív és a szociális fejlődés terén. Tippeket is adunk a baba fejlesztéséhez, és megmutatjuk, hogyan teheted a játékot szórakoztatóvá és tanulságossá a kicsi számára.
A 7 hónapos baba növekedése
Általában hat hónapos kor körül a csecsemőknél egy növekedési ugrás figyelhető meg, ekkor étvágyuk megnövekszik és testük rövid idő alatt óriási fejlődésen esik át. Ez a jelenség a hetedik-nyolcadik hónapra többnyire lezajlik, és a fokozott mozgás miatt a gyarapodás lelassul. Bár az is megeshet, hogy egyes babák ekkorra úgy rákapnak a szilárd ételek ízére, hogy a hozzátáplálásból bőven tudják pótolni az új mozgásokkal ledolgozott kalóriákat.
Mindig szem előtt tartandó, hogy a növekedés mértéke minden gyermeknél eltérő lehet, valakinél hamarabb, míg másoknál később indul el a jelentősebb növekedés mind a súlyt, mind a testmagasságot illetően. Amíg a védőnő és a háziorvos rendben találja a csecsemő súlyát és magasságát, nincs ok az aggodalomra.
Fontos fejlemény, hogy ekkorra az újszülött korban még éretlen immunrendszer jelentősen megerősödik, bár természetesen a gyermeked védekezőképessége még rengeteget fog fejlődni a későbbiekben is. Sokan az első előbújt alsó metszőfogacskáknak is örülhetnek!
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek.
Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna, logopédia) jelentősen javíthatja a gyermek fejlődését. Ne essünk pánikba! A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket.
A baba mozgásfejlődése 7-8 hónapos korban
Hét-nyolc hónapos korban általában a babáknak már kialakul az igényük és képességük az önálló helyzet és helyváltoztatásra, vagyis már nem maradnak ott, ahová a szülő letette őket. Hasról hátra vagy hátról hasra fordulással arrébb gurulnak, tolatni kezdenek, arcukon túrják magukat előre, sőt, egyes babák már szabályosan kúsznak, esetleg kapaszkodva felállnak, és nézelődnek. Az időszak végére többen már a mászást is próbálgatják, kiülnek oldalra, és bár nem stabilan, de kis ideig támasztás nélkül megülnek.
A gyermek finommotoros mozgásai is fejlődnek, akaratlagosan nyúl a játékokért, kialakul nála a csippentő fogás, sőt, ujjait lassacskán ki tudja egyenesíteni, nincs mindig ökölben a keze, bár a tárgyakat nehezen ereszti még el. Játékait a szájával is felfedezi, mindent szeret megízlelni és megcsócsálni. Örömét leli a dolgok dobálásában vagy összeütögetésében.
Kúszás és forgás
Kezdjük rögtön egy kérdéssel: tudod, hogy mit takar pontosan a kúszás fogalma? Ugye, hogy nem is olyan egyszerű a válasz! A kúszás az első helyzetváltoztató mozgás, melynél a karok, a lábak, a szemek és a fej megfelelő koordinálására van szükség a cél eléréséhez, a tárgy megfogásához.
Nagyon ritka, amikor a kisgyerek 4 hónapos korában akaratlagosan forog. Jellemzőbb a 6-7 hónapos kor, de az akaratlagos forgás 8 hónapos koráig is elhúzódhat. A mozgásfejlődés egészséges határai nagyon tág határok között mozoghatnak. Így pl. az első baba lépések akár 9 hónaposan és akár 16 hónaposan is egészségesnek tekinthetőek. Tehát egyáltalán nem kell aggódnia!
Fejlesztő gyakorlatok ugyan vannak, de 8 hónapos kor előtt nem kezdjük a babák fejlesztését ebben az esetben. Ha a háziorvos úgy látja, hogy a baba a súlya miatt kicsit lustább, akkor még ez az időpont is kitolódhat. A legjobb, ha az izomzat és idegrendszer összehangolt működése a saját ütemében fejlődik. A fejlesztés helyett inkább ajánlanám a sok játékot a szülőkkel, ringatást, babusgatást stb.
Fontos megjegyezni, hogy az ülést, állást, járást nem szabad erőltetni. 12 hónapos kisdedek legtöbbször magabiztosan állnak.
A kúszás és a mászás fontossága #shorts
Mozgásfejlődési frusztráció
Szinte minden anyuka tapasztalja, hogy 5-7 hónapos kor között egyszercsak beköszönt a babánál egy korszak, amikor sokat unatkozik. Az addigi játékokkal nem elégszik már meg, nem akar háton feküdni, hason is hamar elunja magát, de kúszni, helyet változtatni még nem tud. Ezt az állapotot én mozgásfejlődési frusztrációnak nevezem és akármennyire is kellemetlen, ez a helyzet vezet el oda, hogy végül a csecsemő egyszercsak kúszni, majd mászni kezd. A nyugodtabb, kisebb méretű, mozgékonyabb babáknál ez a helyzet kevésbé szokott gondot jelenteni, vagy rövidebb ideig, mint a nagyobb méretű, kevésbé mozgékony, illetve alapból nyűgösebb gyerekeknél.
A fél éves kor körüli nyűgösködés-unatkozás elsődleges oka, hogy a baba már okos, sok mindent lát, hall maga körül és kezd kifejlődni az önálló akarata is: szeretne dolgokat tenni, de még nem tud, mert nem tud odamenni, ahova szeretne, nem tudja úgy kezelni a játékokat, ahogyan szeretné, hiszen a kézügyessége még nincs meg hozzá. Könnyen „elronthatjuk” ebben a korban a picurt, azzal, hogy amikor unatkozik, folyton szórakoztatjuk. Ha unatkozik, inkább adjuk oda neki egy másik játékot, vagy fordítsuk a hátáról a hasára vagy vissza, idővel ezt maga is megoldja majd.
Az 5-7 hónapos kor nagy feladata a legtöbb baba számára az átfordulás elkezdése. Ha még nem fordult át, ne aggódj, idővel megteszi majd. Ha pedig már egyszer-egyszer átfordul, azért szoktak aggódni a szülők, hogy miért nem teszi gyakrabban. Ezzel sem kell törődni, az a lényeg, hogy képes rá a gyerek: néhány hét és maga ismeri fel az átfordulásból származó előnyöket. Egyébként nem is olyan egyszerű az átfordulás, mint gondolnánk, hiszen nem elég a csecsemőnek azt megtanulnia, hogyan lendítse át magát egyik oldalról a másikra, arra is rá kell jönnie, hogyan szabadítsa ki maga alá szorult kezét. Ezt ösztönözhetjük azzal, hogy hátról hasra fordítjuk és hagyjuk, hogy küzdjön, de idővel magától is egyre hamarabb és hamarabb tudja majd kihúzni a kezét, míg végül már be sem szorul.
A baba érzelmi és értelmi fejlődése
A 7-8 hónapos baba néhány embert a környezetében már biztonsággal felismer az édesanyján kívül is, és örül a megjelenésüknek; ezzel párhuzamosan elkezd tartani az idegenektől. Már képes megkülönböztetni többféle arckifejezést, köztük az alapvető érzelmeket, mint öröm, harag, meglepettség, szomorúság és undor. Jellemző rá az utánzás, arcodat, mozgásaidat igyekszik lekövetni, és a lelkiállapotodat is gyakran visszatükrözi. Akaratát szélesebb eszközkészlettel fejezi ki, tehát nem csupán sír, hanem képes dühös lenni, vagy egész testtel ellenállni a neki nem tetsző dolognak.
Amit szeretne, arra karjával rámutat, és a hangadást is jobban képes kontrollálni - gügyög, gagyog, ami még nem nevezhető beszédnek, de már informatív lehet számodra. A „nem”-mel való tiltást már megérti, de szót fogadni a legtöbb baba ilyen korban még csak ritkán képes. Megjelenik a tárgyállandóság, vagyis a csecsemő már sejti, hogy a dolgok akkor is léteznek, ha éppen nem látja azokat, például azért, mert valamivel letakartad, vagy kimentetek egy másik helyiségbe. Az ok-okozati kapcsolatokat is elkezdi felismerni és értelmezni, ezért is érdekli annyira, ha az elejtett vagy eldobott tárgy leesik és hangot ad. Elkezdi észrevenni, ha valami eltér a megszokott rendtől, meglepődik rajta, esetleg zavarhatja is. A szokatlanság érzékelése elengedhetetlen a humorérzék kifejlődéséhez is, ami szintén megjelenik ebben a korban. Innentől fogva tehát játszhatsz vele már kukucsjátékot, vághatsz neki mókás arcokat, vagy másképp bolondozhattok egymással.
A 7 hónapos baba kommunikációja és utánzása
Kisbabád már 7 hónapos, és hihetetlen sebességgel fejlődik! Elképesztő, hogy nem csak gügyög, szorgalmasan gyakorolja a hangutánzó szavakat is, sőt, még az is lehet, hogy elhangzott az első "mama" vagy "papa". (Persze ez még csak gyakorlás, de nem csoda, ha elönti az anyai szívet a büszkeség...) Picikéd élénken érdeklődik a körülötte lévő világ iránt, és mindent meg akar fogni, amit elér.
A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat).
Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat. A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető. Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.
Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozgást. Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat. Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény).
A beszédfejlődés szakaszai
| Életkor | Jellemzők |
| 0-3 hónap | Sírás, gőgicsélés, hangokra való reakció |
| 4-6 hónap | Gagyogás, hangok utánzása, nevére figyelés |
| 7-12 hónap | Szótagismétlés, első szavak (mama, papa), "nem" megértése, gesztusok használata |
| 12-18 hónap | 5-10 szavas szókincs, egyszerű kívánságok kifejezése |
| 18-24 hónap | Kétszavas mondatok, több részből álló utasítások követése, 50 szavas szókincs |
| 2-3 év | Névmások és ragok helyes használata, 4-5 szavas mondatok, érthető beszéd |
| 3-4 év | Ragozás, múlt idő használata |
| 4-5 év | Jövő idő használata, elvont fogalmak megértése |
A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Az eső szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni. Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése.
Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni. A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.
A kúszás és a mászás fontossága #shorts
Mikor forduljunk szakemberhez a beszédfejlődés miatt?
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
Hasznos kiadványok az otthoni beszédfejlődés támogatására a "Látogatás a beszéd birodalmába" könyvek és "Szókártyák". A komplex grammatikai rendszert tartalmazza a könyvcsomag az alapoktól az összetett mondatalkotásig, egyfajta térképként szolgál a beszédfejlődés útján.
Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is. Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni.
Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll. Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.
Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését. A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.
Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén. Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen. Összetett fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt. A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.
A 7 hónapos baba alvási szokásai
A 7 hónapos baba alvási szokásai már jobban hasonlítanak a felnőttekéhez, mint az újszülöttekéhez. Nem ritka, hogy a baba ebben a korban már átalussza az éjszakát, legfeljebb egyszer vagy kétszer kel fel etetésre. Azonban még mindig szükségük van a napközbeni szundításra, hogy kipihenjék magukat. Éjszaka 10-12 órát alszik, napközben legtöbben 2 alkalommal pihennek nagyjából 1 órát, de ez egyénenként változhat. A kicsik számos jellel jelzik, hogy fáradtak és aludni szeretnének. Ezek közé tartozhat a szem vagy a fül dörzsölése, az ásítozás, a nyűglődés és végül a sírás.