7 hónapos baba köhögés és felfúvódás okai és kezelése

A hideg idő beköszöntével a gyermekorvosi rendelőkben megfordulók több mint 50 százaléka panaszkodik köhögésre. Ez a sokszor egyszerű tünet nagyon megnehezíti mind a gyermekek, mind a szüleik nappalait és éjszakáit. Különösen igaz ez a csecsemőkorú babákra, akiknél a légzőszervi elváltozások a leggyakoribb kórképnek számítanak. Fontos, hogy utánajárjunk, mi okozza a köhögést, hiszen számos betegség tünete lehet, illetve környezeti hatás is kiválthatja.

Csecsemőkorban a légzőszervi elváltozások számítanak a leggyakoribb kórképnek. A csecsemőkori megbetegedések kétharmada akut légúti gyulladás. Nem ritka, hogy ebben az életkorban egy év folyamán 4-12 ilyen epizód is lezajlik. A vírusfertőzésekhez ráadásul csecsemők esetén 30%-ban bakteriális felülfertőződés társul. Az újszülöttek légzésszáma percenként 55, féléves korban 40, és még egyéves korban 35, ami a felnőttek légzésszámának a duplája. A gyakoribb légzéshez normális esetben is fokozott váladékürítés társulhat. A tüdő természetes öntisztító mechanizmusa a légvétel során tüdőbe jutott káros anyagoktól szeretne megszabadulni. Ilyenek a por, a pollenszemcsék, a kórokozók vagy a dohányfüst.

A köhögés okai 7 hónapos babáknál

A köhögés az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a szülők orvoshoz viszik a gyermeket. Az esetek túlnyomó többségében banális, vírus okozta felső légúti fertőzés áll a köhögés hátterében. Ezzel együtt nagyon ritkán súlyos betegség tünete is lehet. Kétségkívül a „nem súlyos”, de elhúzódó köhögés is jelentősen befolyásolhatja a gyermek alvását, ezen keresztül az iskolai teljesítményt, a nappali aktivitást. Emiatt az egész család életét érinti a köhögés: az elégtelen éjszakai pihenést és a gyermek állapota miatti aggódást tetézik a környezet - rokonok, pedagógusok - nyomasztó „jótanácsai” is.

A köhögésnek számos oka lehet, amelyek az akut és krónikus kategóriákba sorolhatók.

Akut köhögés (két hétnél rövidebb ideje tartó)

• Fertőzések: garatgyulladás, krupp, tüdőgyulladás, kishörgő gyulladás (bronchiolitis).
• Környezeti tényezők: levegőszennyezettség, dohányfüst.
• Asztmás roham.
• Idegentest félrenyelése: Hirtelen, evés vagy apró tárggyal való játék közben kezdődött köhögés esetén idegentest-félrenyelés merül fel, ebben az esetben idegentest ügyeletre kell vinni a beteget, mentőszállítást kérve!

Krónikus köhögés (több, mint négy hete tartó)

• Nem beteg, közösségbe járó gyermek visszatérő fertőzései.
• Nem súlyos betegség (orrmandula-gyulladás, arcüreg-gyulladás, allergiás nátha, reflux).
• Asztma, visszatérő vírus kiváltotta zihálás.
• Súlyos betegség (hörgőtágulat, csillóbetegség, immunbetegség).
• Pszichés köhögés: Csak ébrenlétkor hallható, bizarr hangú köhögés esetén gondoljunk pszichés okra.

A köhögés típusai és jellemzőik

A köhögés fajtái gyerekeknél két fő csoportba sorolhatók: hurutos, illetve száraz.

Száraz köhögés

A száraz köhögés olyan köhögési forma, amely során nincs vagy csak nagyon kevés köpet termelődik. Nem jár váladékkal, ellenben elhúzódóan is jelentkezhet, egy-egy légúti betegség után hetekig is megmaradhat.

A száraz köhögés lehetséges okai:

• Felső légúti fertőzések (pl. nátha, gégegyulladás, légcsőhurut, mellhártyagyulladás, tüdőgyulladás).
• Allergiás reakciók (pl. pollenallergia, poratka allergia, ételallergia).
• Száraz levegő (pl. fűtési szezonban).
• Asztma: Az asthmás gyerek „beleköhögi” magát az asthmás rohamba, a köhögés futáskor-terheléskor fokozódik. A hörgők beszűkülésének első tünete is lehet a száraz köhögés, így felmerül hörgőtágító szükségessége is.
• Környezeti tényezők, mint például a passzív dohányzás.

A száraz köhögés tünetei általában 1-2 hét alatt javulnak, de ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, vagy súlyosbodnak, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Fontos megjegyezni, hogy a száraz köhögés több okból is kialakulhat, és az ok kiderítése érdekében időben orvoshoz kell fordulni.

Hurutos köhögés

A hurutos köhögéssel a nyáktól tisztítjuk meg a légutakat. A felszakadozó köhögés általában arcüreggyulladásra, a hörghurut bizonyos fajtájára, illetve tüdőgyulladásra utalhat. A felszakadozó köhögés során köpetürítés is előfordulhat, melynek jellege hozzájárul a diagnózis felállításához. A hosszan tartó hurutos köhögés tehát nem feltétlenül jelent problémát, mert segíti a gyógyulást.

Ugató köhögés

Az ugató köhögés a kruppos roham jellegzetes tünete. Nagyon jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető, laikusok által is könnyen felismerhető köhögéstípus. A krupp leginkább a 3 év alatti korosztályban szokott előfordulni, mert náluk az anatómiai adottságok miatt, a légutak könnyebben begyulladnak és beszűkülnek. Később, a légutak keresztmetszetének növekedésével csökken a gyakoriság, 12-14 éves kor felett pedig már nagyon ritkán szokott jelentkezni. Az ugató köhögés során a gyermek légzése is nehezített, lényeges, hogy ebben az esetben a belégzés okoz nehézséget.

A kruppos roham jelentkezhet minden előjel nélkül, de gyakran náthás, hurutos tünetek kapcsán alakul ki, jellemzően éjszaka, álmából ébreszti a családot az ugató köhögés hangja.

Az ugató köhögés krupp vagy gége-légcsőgyulladás jele, az első esetében húzó belégzés is észlelhető. Különös figyelmet érdemelnek a hat hónapnál fiatalabb csecsemők, esetükben anatómiai rendellenesség tünete is lehet az éles hangú köhögés. Három éves kor alatt a légutak fejletlensége miatt a betegség a légutak elzáródását eredményezheti, ezért mindig vegyük nagyon komolyan a tüneteket.

Éjszakai köhögés

Az éjszakai köhögés, illetve főként fekvő állapotban jelentkező köhögés: többnyire a hátsó garatfalon lecsorgó váladék okozza, arcüreggyulladás, orrmandula gyulladás illetve közönséges nátha esetén. A száraz köhögés általában éjszaka jelentkezik, és gyakran megzavarja az alvást. A gyermekek és a babák általában éjszaka és álmukban köhögnek, mert fekvő helyzetben jobban megduzzad az orr nyálkahártyája.

A kortizol hormon szintje ilyenkor csökken, ami hozzájárulhat a légúti elzáródáshoz és más légúti betegségek tüneteinek fokozódásához. A refluxbetegség akár már óvodáskorban megjelenhet. A krupp, azaz a gége és a légcső gyulladása a 6 hónapos és 3 éves kor közötti gyermekeknél a leggyakoribb. A vírusok által előidézett tünetek közé tartozik a száraz, ugató köhögés, a sípoló belégzés, amely éjszaka rosszabbodik. A fiúgyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek krupposok, mint a lányok.

Felfúvódás és reflux 7 hónapos babáknál

A kis csecsemőknél előfordulhat, hogy az elfogyasztott táplálék a gyomorból visszajut a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken.

Problémát az okoz, ha akkor is visszacsorog a gyomrából a táplálék, amikor lefektetjük a kicsit. A reflux jelenség csecsemőkorban szinte természetes, de súlyos formája esetén a gyermek nyugtalan lesz, súlyfejlődése lelassul, hurutos tünetek, sípoló légzés, köhögés, sőt akár visszatérő tüdőgyulladás, középfülgyulladás is lehetséges. A felsorolt tünetek, betegségek jelentkezése esetén javasolt tehát a refluxra is gondolni!

A bukás gyakori, és legtöbbbször normális jelenség a csecsemőknél. Gyakori a bukás, ha a kisbaba túl sok anyatejet evett meg túl gyorsan. Ez akkor fordulhat elő, ha a baba nagyon gyorsan vagy nagyon intenzíven szopik, vagy ha az édesanya melle túltelítődött. A bukás mennyisége általában sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában. Ha egy csecsemő figyelme könnyen elterelhető (elengedi a mellet és nézelődik), vagy nagyon nyugtalanul szopik, több levegőt nyelhet, és gyakrabban bukhat.

Élelmiszer-érzékenység is okozhat jelentős mennyiségű bukást. A legvalószínűbb kiváltók a tejtermékek (a gyermek vagy az anya étrendjében). További megválaszolandó kérdések: kap-e a baba bármi mást az anyatejen kívül - tápszert, hozzátáplálást (gabonakásákat, pelyheket stb.), vitaminokat (vagy fluoridot, vasat), gyógyszert, gyógynövénykészítményt?

A refluxban (GERD, gastroesophageal reflux disease) szenvedő kisbabák általában sokat buknak. A refluxos csecsemők kis százaléka komoly kellemetlenségeket és komplikációkat él meg a reflux miatt. Családi hajlam is valószínűsíthető a refluxnál. A reflux gyakori koraszülötteknél (az éretlen szervrendszerek miatt, koraszülöttségükből fakadóan), és olyan babáknál, akiknek egyéb egészségügyi problémáik is vannak.

A refluxról jelenleg rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a reflux vizsgálata vagy kezelése 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetében csak akkor kívánatos, ha a bukás lassú gyarapodással, súlyvesztéssel, súlyos fulladással, tüdő-megbetegedéssel vagy más komplikációval társul.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A köhögés panaszával jelentkező betegnél először azt kell felmérnünk, szükség van-e sürgős beavatkozásra. Fenyegető légzési elégtelenség, légúti idegentest gyanúja, vagy a légutakból származó vérzés esetén nem késlekedhetünk. Amennyiben erről nincs szó, gyakorlati szempontból tisztáznunk kell, hogy akut vagy krónikus panaszról van-e szó.

Ha a száraz köhögés hosszabb ideig fennáll vagy súlyosbodik, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Akkor is tegyünk így, ha a köhögés 10 napon túl sem szűnik meg. A legtöbb kicsi még egy ideig köhög a megfázást követően, de ha egy ponton túl úgy érzed, hogy már rég javulnia kellett volna a helyzetnek, és még sincs változás, akkor lehetséges, hogy asztmáról van szó. Ilyenkor gyakori a váladékos köhögés és a nehézlégzés, ritkább esetekben pedig fáradtság és erőtlenség is jelentkezhet. Ha a gyermekednél pont ezeket a tüneteket veszed észre, akkor mindenképp fordulj orvoshoz, és kérj kivizsgálást!

Fontos, hogy ha a gyermekünknek magas láza van, nehézlégzése, mellkasi fájdalma, fulladása vagy véres köpete jelentkezik, forduljunk azonnal gyermekorvoshoz.

Mire figyeljünk, mielőtt orvoshoz fordulunk?

• Hogyan kezdődött? Hirtelen, evés vagy apró tárggyal való játék közben kezdődött köhögés esetén idegentest-félrenyelés merül fel.
• Mióta tart? A már nagyon fiatal csecsemőkor óta észlelt köhögés lehet ugató jellegű, ilyenkor veleszületett légúti szűkületre kell gondolni, de a nagyon korán kezdődő hurutos köhögés komoly betegségre is felhívhatja a figyelmet.
• Hurutos vagy száraz? A szülők jelentős része nem tudja megítélni a köhögés jellegét. Szerencsés esetben halljuk köhögni a gyermeket, de az is sokat segít, ha felvételt készítenek a köhögésről.
• Mikor jelentkezik? Az éjszakai köhögés, illetve főként fekvő állapotban jelentkező köhögés: többnyire a hátsó garatfalon lecsorgó váladék okozza.
• Van-e szabad füllel hallható sípolás, hörgő légzés? Kifejezett felső légúti hurutos tünetek során sokszor hangos, hörgő légzést hall a szülő, ez jellemzően orrszívás vagy köhögés után elhalkul.
• Milyen a gyermek fejlettsége, általános állapota? Jól fejlett, nem beteg benyomását keltő, a közösségbe adás óta gyakran beteg gyermeknél valószínűleg „csak” a felső légúti fertőzése halmozódásáról van szó.

Kezelési lehetőségek és házi praktikák

A köhögés csillapítása

Köhögéscsillapítást sokkal ritkábban alkalmazunk és kizárólag száraz, kínzó köhögés esetén, illetve amikor a gyermek éjszakai nyugalmát zavarja a köhögés. Az éjszakai köhögés gyerekeknél is megzavarja az alvást, és koncentrációs nehézségeket okozhat az iskolában. Ha tehát éjjel folyamatosan köhög a gyerek, indokolt lehet a köhögéscsillapító adása. Fontos azonban, hogy estére, lefekvés előtt sose adjunk váladékoldót, mert az is köhögteti gyermekünket, így éjszakai nyugalmát lehetetlenné téve.

A száraz, kimerítő köhögést mindenképpen csillapítsuk. Ilyen esetben ne adjunk váladékoldót, mert az csak tovább fokozza a köhögést. Orvosunk köhögéscsillapítót, inhalálást, bő folyadékfogyasztást, illetve a lakás párásítását fogja javasolni.

A felfúvódás és reflux kezelése

Reflux esetén nem az orrszívás és váladékoldás a megoldás, hanem a tápszer sűrítése, illetve anyatejes táplálás mellett olyan anyag adása, ami a reflux ellen hat. Javasolt gyakori szoptatást tervezni, mivel a kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának. Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Hagyjuk, hogy a baba teljesen befejezze az egyik oldalon a szopást (várjunk, amíg magától elengedi, vagy elalszik), mielőtt a másik oldallal kínáljuk! A túl gyors váltás bukást okozhat. Szoptassunk, mert a reflux ritkább a szoptatott csecsemőknél!

Csökkentsük vagy szüntessük meg a koffeinfogyasztást, ha az anya szoptat. Minden refluxos csecsemő esetében gondolni kell allergiára! A Pediatrics áttekintő cikke (Salvatore 2002) szerint az egy évnél fiatalabb csecsemők refluxos problémáinak mintegy fele visszavezethető a tehéntej-fehérje allergiára.

Nem gyógyszeres terápiák

• Folyadékpótlás: A gyermeknek elegendő folyadékot kell fogyasztania, mert ez is segít megelőzni a szárazságot a légutakban, amelyek okozhatják a köhögést.
• Párásítás: A párásító vagy párologtató berendezés használata segít enyhíteni a légutakban keletkező irritációt, ami segíthet enyhíteni a száraz köhögést. Ugyanakkor a szoba rutinszerű párásítása, különösen ha illóolajokkal történik, kerülendő.
• Gőzbelégzés: A gőzbelégzés használata segít enyhíteni a légutakban keletkező irritációt, ami segít enyhíteni a száraz köhögést.
• Méz fogyasztása: A méznek gyulladáscsökkentő hatása van, és segíthet enyhíteni a köhögési rohamokat. Fontos megjegyezni, hogy 1 éves kor alatt a méz nem adható!
• Orr tisztítása: Az orrlégzés szabaddá tétele (fújassuk ki, vagy szívjuk le a gyermek orrát!) és bő folyadék itatás az esetek nagy részében elegendő.
• Magasított fejtámla: Az eldugult orr nemcsak kellemetlen, de megnehezíti az alvást is. Emeljük meg a kiságyat a baba fejénél kb. 15 centivel, mondjuk egy-két könyv segítségével! Ezáltal a csöppség könnyebben tud majd lélegezni.
• Hideg levegő: Krupp esetén a gyermek nyugtatása, hideg levegő, sós inhalálás mellett szükség lehet szteroidos kúp alkalmazására is.
• Allergének kerülése: allergiás náthához kapcsolódó köhögés esetén fontos a gyanúba vett allergének kiiktatása a környezetből (elsősorban a poratka terhelés megszüntetése).
• Passzív dohányzás kerülése: A cigarettafüstben lévő anyagok állandó gyulladásban tartják a légutakat, így azok könnyebben támadhatóvá válnak számos kórokozó számára.

Gyógyszeres terápiák

Önmagában a köhögés ritkán igényel gyógyszeres terápiát. Amennyiben igen, a gyógyszeres kezelés mindig a köhögést kiváltó ok megszüntetésére törekszik.

• Tüdőgyulladás esetén: az orvosnak el kell döntenie, hogy baktérium vagy vírus okozza-e a betegséget. Vírusos eredet esetén nem szükséges antibiotikumot adni, tehát a tüdőgyulladás diagnózisa nem jelent egyet az antibiotikum-kezeléssel.
• Krupp-szindróma esetén: a gyermek nyugtatása, hideg levegő, sós inhalálás mellett szükség lehet szteroidos kúp alkalmazására is. Kalcium- és allergia szirup-terápia felesleges.
• Hörgőtágító: Ha valóban a hörgők beszűkülése áll a száraz ingerköhögés hátterében, megnyúlt, sípoló kilégzést is hallhatunk, és a hörgőtágító - megfelelő technikával belélegeztetve - valóban megszünteti a köhögést.
• Váladékoldó: A váladékos köhögés esetében a következő elvet érdemes követni: nappal adjunk váladékoldó készítményt (reggel, illetve a kora délutáni órákban), éjszakára viszont adjunk köhögéscsillapítót, hogy gyermekünk tudjon pihenni.

Megelőzés

• Fontos a minél többszöri levegőzés, az otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése.
• Ha lehet, gyermekünk sportoljon legalább 2-3 alkalommal hetente, táplálkozzon sokoldalúan, télen egyen vitaminkészítményt.
• Gyakori felső légúti megfázások, tüdő-, illetve arcüreggyulladások esetében immunerősítő készítmény, illetve a Pneumococcus kórokozó elleni védőoltás segíthet.

tags: #7 #honapos #baba #kohog #felpuffadas