A relaktáció és a hosszan tartó szoptatás dilemmái

A szoptatás témája az anyaság egyik legszemélyesebb és leginkább vitatott kérdése, különösen, ha a gyermek már meghaladja a csecsemőkort. Míg a szoptatási irányelvek a kizárólagos szoptatást javasolják legalább 6 hónapos korig, majd ezt követően a hozzátáplálás mellett a szoptatás folytatását kétéves korig, vagy akár tovább is, a valóságban sokan szembesülnek társadalmi nyomással és ítélkezéssel, ha a gyermeküket hosszabb ideig szoptatják.

A hosszan tartó szoptatás elfogadottsága és megítélése

Egy brit anya példája jól mutatja, hogy a hosszan tartó szoptatás milyen ellenállásba ütközhet. Ő még mindig szoptatja 5 és 6 éves fiait, és akár 10 éves korukig is hajlandó folytatni, ameddig a gyerekek igénylik. Sheryl, aki hipnoszülés-instruktor és dúla, azt vallja, hogy ez teljesen normális biológiai folyamat, és a szoptatást tartja a legjobb módszernek, ha meg kell nyugtatni a fiúkat, például izgatottság vagy betegség esetén. Nem tagadja azonban, hogy bőven kap emiatt negatív megjegyzéseket a környezetétől.

A szoptatáshoz mindenki ért, az emberek kompetensnek érzik magukat ítéletet mondani, jogot formálnak arra, hogy meghatározzák, ki meddig szoptathat, hiszen a szoptatás elvileg természetes, egyszerű és mindennapi. Ám ha valaki elmélyül a témában, azzal szembesül, hogy ez egy rendkívül sok komponensű, sokrétű szakterület. A totyogók vagy óvodáskorú kisgyermekek szoptatását időnként bizarrnak, sőt perverznek címkézik, pedig az, hogy ki meddig szoptat, csak és kizárólag az adott anya-gyerek párosra tartozik, azt az ő közös igényeik szabják meg.

A szoptatással kapcsolatban az átlagember mégis inkább csecsemőt vizualizál, mintsem már járni, akár beszélni tudó kisgyermeket. Noha a szoptatás jótékony hatásait - anyára és gyermekre nézve egyaránt - talán senki sem vitatja, a hosszan tartó szoptatásról megoszlanak a vélemények. A féléven túli, uram bocsá’ egy éven túli szoptatásról nem illik beszélni, zavarba ejtő, ellenállást, negatív ítéletet vált ki a környezetből. Amit nem ismerünk, attól félünk, amitől félünk, azt hajlamosak vagyunk elutasítani, elhárítani vagy akár megtámadni.

„Soha nem gondoltam azt, hogy jogom lenne feleslegesen véget vetni a dolognak. A gyerekek igénylik, és a szoptatás teljesen normális biológiai folyamat, más kérdés, hogy a modern társadalmakban nem elfogadott, hogy valaki ilyen idős korukban még szoptatja a gyermekeit. Nem dönthetek a kérdésben egyedül, hiszen ez valami olyasmi, amit közösen csinálunk” - mondta az anya.

Az anya szerint a szoptatás erősíti a kötődést fiaival, akik bármikor jöhetnek egy kis megnyugtatásért, amikor csak igénylik. „Ez is a közöttünk lévő kapcsolat része, és ez a legfontosabb motivációm, hogy továbbra is szoptassam őket.”

A hosszan tartó szoptatás és a gyermek fejlődése

Sokan felvetik a kérdést, hogy a hosszan tartó szoptatás gátolja-e a gyermek önállósodását. Egy hétéves fiát még mindig szoptató anya, Lisa Bridger elmondása szerint fia autizmussal küzd, és sokszor csak akkor nyugszik meg, ha cicizhet. Bár online nagy felháborodást váltott ki emiatt, személyesen ritkán szidalmazták. „Csak azt teszem, ami a gyerekeim számára természetes. Ebben nincs semmi szexuális, nem vagyok pedofil, amivel egyébként sokan megvádoltak. A fiam egy nagyon önálló, magabiztos, nem sérült személyiség. A szoptatás nem gátolja őt abban, hogy felnőjön. Az anyatej ennyi idős korban is jót tesz számára, a mellre tétel pedig megnyugtatja és biztonságot ad neki.”

Dr. [Orvos neve] gyermekekkel foglalkozó orvos szerint átlagosan kettő-négyéves kor között hagynák abba maguktól a szopást a gyerekek, 12 hónapos életkor alatt pedig extrém ritka, hogy egy csecsemő magától „megunja” a cicizést. Ha a gyermek ez idáig nem vált le az anyamellről, az megnehezítheti a szeparációt. Az ebben az életkorban még szoptatott gyerekek jellemzően „nagyon anyásak”, nem véletlenül, hiszen a szoptatás még a babakori szimbiózis élményét adja. A gyermekben kialakul egy belső konfliktus, ambivalencia, ami arról szól, hogy én már önálló lény vagyok, önálló akarattal, de még nagyon függök anyától, illetve az anyamelltől.

Az újszülött vagy csecsemő számára az anyatej a legkiválóbb táplálék, de változik az anyatej összetétele, hat hónapos kortól nem képes fedezni a tápanyagszükségletet, ezért kell a hozzátáplálás. Egy két-hároméves gyermek számára a szoptatás már nem jelent akkora pluszt, inkább a kötődés és szokás kerül előtérbe. Ilyen korban, ha sok anyatejet kap, és - ezért - nem jut vasban gazdag táplálékhoz a gyermek, vashiányos vérszegénység alakulhat ki nála. Ez is bizonyítja, hogy ilyen korban az anyatej már nem ideális táplálék - mondta dr. [Orvos neve].

Az anyatej szerepe és a tejtermelés

A szoptatás a tápláláson túl az anya-gyermek érzelmi kapcsolat, az egymásra hangolódás fontos aspektusa. Ehhez fontos hozzáfűzni, hogy az az anya, aki bármilyen okból kifolyólag nem tud szoptatni, nem lesz kevesebb, kevésbé jó anya, mint szoptatós társai.

A tejtermelés anyacsere-folyamat, szigorú biológiai törvényszerűségek szabályozzák. Az anyai szervezet a baba tejellátását részesíti előnyben saját tápanyagellátásával szemben. A tejtermelés feladata életben tartani a kisbabádat bármilyen körülmények között. A testednek szüksége van jelzésre, hogy tudja, mennyi tejet kell termelnie: a kisbabád számára éppen elegendőt, nem többet és nem kevesebbet. Éppen ezért a kisbabád szopása által a melledet érő inger mennyisége irányítja a tejtermelésedet! Ha ritkábban és kevesebbet szopik a kisbabád, ha gyakran feszül a melled és érzi, hogy közel van a túltelítődéshez, akkor egy idő után kevesebb tej fog termelődni.

A tejmennyiségnél nem az egy alkalommal szopott mennyiség a mérvadó, hanem a 24 órás összmennyiség. Az, hogy a babád egy teljes nap alatt összesen mennyi tejhez jut, az valójában változó lehet és nem is fontos.

Mi befolyásolja a tejmennyiséget?

• Szopási gyakoriság és hatékonyság: Ha kevesebbszer vagy rövidebb ideig kerül mellre a baba, vagy ha nem hatékonyan szopik, a tejmennyiség csökkenhet.
• Hormonális tényezők: A szülés utáni prolaktin szint 2-3 hónap között elkezd csökkenni, és már csak akkor ugrik magas szintre, amikor a baba éppen szopik. Ez segíti azt, hogy beálljon a kereslet és kínálat egyensúlya.
• Anyai egészségi állapot: Hormonális problémák (kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés, PCOS), fejlődési rendellenesség, korábbi mellműtét vagy mellsérülés, serdülőkorban hosszan és korán szedett fogamzásgátlás, bent maradt lepénydarab okozhat elégtelen tejmennyiséget a megfelelő szoptatási gyakorlat ellenére. A cukorbetegség és inzulinproblémák késleltethetik a tejbelövellést.
• Stressz és szorongás: Érzelmi sokk és szorongás hatására átmenetileg néha blokkolódhat a tejleadó reflex, ami nem közvetlenül a tejtermelést akadályozza, hanem a tejnek a mellből való kiürülését.

A szoptatás korai abbahagyásának és az indokolatlan pótlás adásának a leggyakoribb oka a kevésnek hitt tej. Ez a leggyakoribb oka annak, hogy a szoptatás idejekorán véget ér. Mégpedig azáltal, hogy indokolatlanul pótlást kap a baba, általában cumisüvegből, ami cumizavart, ritkább mellretételt és/vagy szopási sztrájkot okoz. Ezek mindegyike valóban oda vezet, hogy aztán kevesebb lesz a tej.

A relaktáció: a tej visszaállításának lehetősége

A tejmennyiség növekedése és apadása fokozatos folyamat, bármikor megfordítható és befolyásolható. Sok édesanya, aki bármilyen oknál fogva abbahagyta a szoptatást, képes hetek vagy hónapok múltán is visszahozni a tejmennyiséget. Ehhez „csupán” gyakori mellretételre (vagy ezt pótlandó fejésre) van szüksége.

A végleges elapadáshoz átlagosan 40 napra vagy ennél is hosszabb időre van szükség. A teljes apadás után is visszahozható a tejmennyiség, tehát ez sem kell, hogy végleges legyen. Hetek és hónapok kihagyása után is fel lehet építeni a tejtermelést, ha fejéssel vagy szoptatással elegendő ingert adsz a melleidnek. Örökbefogadó anyák is így szoptatnak.

A tejtermelés fokozásának módjai:

• Gyakori és/vagy hosszabb szopás: Ha az elégtelen tejmennyiség oka a nem megfelelő szoptatási gyakorlat, akkor a gyakoribb és/vagy hosszabb szopik hatására a tej mennyisége elkezd növekedni.
• Fejés: Ha a babád valamilyen oknál fogva nem tud hatékonyan szopni, vagy nem kerül(het) elégszer mellre, érdemes fejned a szopási inger pótlásaként. A szaporító fejés lényege, hogy gyakrabban váltasz mellet egy fejés alkalmával, akár 4-5 alkalommal is.
• Szoptanít (SNS): Ez egy olyan tartály, amit a nyakadba lógathatsz, és a vékony csövet a bimbóudvar közelében kell rögzíteni, így a baba a szopás közben tápszerhez is hozzájut. Ez segíti a tejtermelés serkentését, miközben a baba elegendő táplálékot kap.
• Bőrkontaktus: A minél több bőrkontaktus, különösen ruha nélkül, segíthet a baba visszaédesgetésében a mellhez és a tejtermelés serkentésében.

A szoptatás fontossága vészhelyzetben

A szoptatás életmentő hatása akkor is érvényesül, ha nincs vészhelyzet. Vészhelyzetben a csecsemők és kisgyerekek éhezésnek, betegségeknek, sőt életveszélynek vannak kitéve. Az anyatej az egyetlen biztos és biztonságos csecsemőtáplálék: bármikor azonnal elérhető, aktívan véd a betegségek ellen, melegen tart és biztosítja az anyához való közelséget.

A WHO ajánlása szerint a kisbaba számára hat hónapos koráig a kizárólagos anyatejes táplálás az ideális, majd a hozzátáplálás mellett lehetőség szerint kétéves koráig érdemes folytatni a szoptatást, vagy akár tovább is. Az anyatej hat hónap után is tartalmaz olyan élő sejteket és immunológiai összetevőket, amelyek csökkentik a fertőzések kialakulását és súlyosságát a 6-24+ hónapos korú gyermekeknél. Az anyatej-helyettesítők nem tartalmazzák ezeket a védőanyagokat.

A szoptatás „aktusa” lélektani szempontból is fontos a szocializáció, az anya és gyermek közötti bizalom és biztonságérzet kialakulása szempontjából. Az anyák egészségének megőrzése miatt is nagy jelentősége van a szoptatásnak: ha hat hónapnál tovább tart, csökkenti a mellrák és más rákfajták kialakulásának kockázatát.

tags: #7 #eves #gyereknek #ujra #anyatejet #adni