Az egyéni munkarend egy speciális tanulási forma, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén felmentést kapjanak a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól. Ez a lehetőség különösen hasznos lehet azoknak a diákoknak, akik egyéni adottságaik vagy sajátos helyzetük miatt nem tudnak részt venni a hagyományos tanórákon.
Az egyéni munkarendet a tanuló iskolájának vonatkozásában az Oktatási Hivatal engedélyezi. Az engedélyezés feltétele, hogy a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja az egyéni munkarendet, és ez előnyös legyen a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából. Erre általában a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében kerül sor, de a súlyos beteg közép- és általános iskolások is rendszerint otthon tanulnak.
Az egyéni munkarend minden esetben valamennyi tantárgyra vonatkozik, és az engedélyt meghatározott időre adják meg. Főszabály szerint félévkor és tanév végén kell osztályozó vizsgát tenni az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint. Külföldön élő tanuló esetében az iskolaigazgató felmentést adhat a félévi vizsgák alól. Egyéni munkarendben a tanuló az iskolaigazgató engedélyével látogathat iskolai foglalkozásokat, de érvényes jegyeket nem szerezhet. Félévi és évvégi osztályzatait minden esetben osztályozóvizsgán kell megállapítani.
Az egyéni munkarend legkorábban a kérelem benyújtásának napjától engedélyezhető, és alapesetben egy félévre vagy egy tanévre kérelmezhető. Ha az egyéni munkarendet megalapozó körülmény ezt követően is fennáll, új kérelmet kell benyújtani. Ilyen esetben nem elégséges csak a korábbi kérelemre, illetve határozatra hivatkozni.
Kik lehetnek egyéni munkarendben?
Az egyéni munkarend akkor kérelmezhető, ha azt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. Erre általában a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében kerül sor, de a súlyos beteg közép- és általános iskolások is rendszerint otthon tanulnak.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 91. § (3) bekezdése alapján külföldi tanulmányai alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetelhet vagy a tanuló egyéni munkarendben folytathatja magyarországi tanulmányait. Ebben az esetben a külföldi tartózkodás ideje alatt Magyarországon nincs tanulmányi kötelezettsége a tanulónak, osztályozó vizsgákat nem kell tennie. Külföldi tartózkodás esetén az egyéni munkarend akkor lehet kedvezőbb, ha az adott ország oktatási rendszere a tartalmi szabályozás, a tantárgyi szerkezet tekintetében jelentősen eltér a magyartól. Ebben az esetben a tanuló a külföldi intézményben is folytatja tanulmányait az adott ország jogrendjének megfelelően, Magyarországon pedig osztályozó vizsgákkal teljesíti tanulmányi kötelezettségeit.
Részleges egyéni munkarend nem adható, tehát arra nincs mód, hogy csak egy meghatározott tantárgy tanóráinak látogatása alól, vagy a reggeli és délutáni edzések miatt az első és az utolsó tanórák látogatása alól adjon felmentést az Oktatási Hivatal. Az egyéni munkarend keretében a tanuló valamennyi tanóra látogatása alól felmentést kap, és valamennyi tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie.
Hogyan kap jegyet egy egyéni munkarendben lévő diák?
Az egyéni munkarendben tanulók felmentést kapnak a kötelező tanórai foglalkozások alól, a tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tenniük. A tanuló magatartását és szorgalmát nem kell értékelni, de félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához az iskolában osztályozó vizsgát kell tennie valamennyi tantárgyból az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint.
Ha az egyéni munkarend tartama alatt a tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
A kérelem benyújtása és elbírálása
A kérelmeket főszabály szerint az adott tanévet megelőző június 15. napjáig lehet benyújtani. Ezt követően csak abban az esetben lehet egyéni munkarendet kérelmezni, ha olyan körülmény merül fel, mely megakadályozza, hogy a tanuló mindennapos iskolába járással teljesítse tanulmányi kötelezettségeit.
Az egyéni munkarend iránti kérelmet kiskorú tanuló esetében a szülő/gyám, nagykorú tanuló esetében a tanuló saját maga nyújtja be, erre ügyfélkapun keresztül vagy postai úton van lehetőség. A köznevelési intézményekben tanulók esetében 2019. szeptember 1. napjától a szülő/gyám kérésére az Oktatási Hivatal engedélyezi az egyéni munkarendet.
A kérelemhez mellékelni kell az indokolást, amely részletezi, hogy a tanuló milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja az egyéni munkarendet. A kapcsolódó jogszabályok között szerepel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.
Ha az engedélyezett időszakon belül megszűnik az az ok, amely alapján az Oktatási Hivatal az egyéni munkarendet engedélyezte, az egyéni munkarend visszavonását kell kérni. Ehhez nem áll rendelkezésre külön űrlap.
Egyéni munkarend a bölcsődei gyakorlat alatt
A bölcsődében gyakorlati idejüket töltő hallgatók esetén a hallgatót kibocsátó intézményi előírások a mérvadóak. A gyakorlati idejük megkezdése előtt vagy a hallgatók keresik fel az intézményt, és egyeztetnek az intézményvezetővel a gyakorlat idejéről, vagy a hallgatót kibocsátó képzőhely gyakorlatvezetője egyezteti az intézményvezetővel a gyakorlat időpontját. Ezt követően nyilatkozik az intézmény a hallgatók befogadásáról, majd a képzőhelyek és az intézmény között együttműködési megállapodás köttetik.
A gyakorlatvezetők kiválasztásának fontos szempontja, hogy milyen szintű képzésre járnak a hallgatók. A BA hallgatók esetén BA végzettségű, középfokú képzésben részt vevő hallgatók esetében felső- vagy középfokú végzettségű kisgyermeknevelőt választ ki a bölcsődevezető. Közvetlenül a gyakorlatok megkezdése előtt a bölcsődevezető megbeszélést tart a tereptanárokkal, megismerteti velük a hallgatókat, gyakorlati idejüket és a gyakorlat tartalmát. A hallgatók a csoportokban ismerkednek a kisgyermeknevelői munkakörrel és feladatokkal. Első időszakban megfigyelnek, majd fokozatosan átveszik a munka egy részét a gyakorlatvezető által meghatározott mértékben és módon. A bölcsődevezető koordinálja és felügyeli a hallgatók gyakorlati idejét.
Van olyan képzés, ahol a hallgatók az intézményben tesznek gyakorlati vizsgát, van, van ahol portfóliót kell írni, illetve kombináltan is sor kerülhet mindkettőre. A gyakorlat utolsó napján záró értékelés történik. Ezen szintén az előbbi három személy vesz részt. A hallgató a záró értékelés napja előtt bemutatja terepnaplóját, a mentor, ha kell, írásban, megteszi helyesbítő javaslatait. Ha a hallgató úgy dönt, nem változtat a javaslatok szerint, a gyakorlati hely szakemberei rögzítik tanácsaikat. Az utolsó napon történik a hallgató értékelése vagy vizsgája. Az értékelésen az előbbiekben felsorolt három személy és az intézményrendszer szaktanácsadója van jelen. A gyakorlati vizsga szintén nagyon eltérő. A gyakorlóhelyen történő vizsga esetén a hallgató tételt húz, és a megjelölt tevékenységből levizsgázik, majd a fentiek szerint megtörténik a gyakorlat értékelése.
A gyakorlatot biztosító családi bölcsődék feladata a hallgatók fogadása, információnyújtás és a gyakorlati jelenléti ívek aláírása. Ha a szülő és a diák szeretne gyakorlati helyet keresni, a Kamara által kezelt nyilvántartás nyújt segítséget. A kiválasztott munkahely és a tanuló között a gyakorlat idejére szóló szerződést kell kötni.
A bölcsődei nevelés áttekintése 1.
