Kevés olyan téma van, ami annyi kérdést és ellentmondást indukál, mint a csecsemő etetése, hízása, esetleges fogyása és súlygyarapodása. Az egyik baba túl sokat eszik és hízik, a másik keveset eszik és nem hízik, vagy éppen normális mértékben eszik mégsem hízik. Az anyukák meg mindeközben kétségek között vergődnek, hogy vajon mi okozza a problémát.
A világra jövő újszülöttek születési súlya több tényezőtől függhet, de az egészséges, időre született (37-41. terhességi hét között) babák átlagos születési súlya jellemzően 2500 és 4000 gramm között mozog. A leggyakrabban tapasztalt érték egyébként 3000-3500 gramm között van. Az újszülött születési súlyát több tényező is befolyásolja, például a genetika, és a magzatok száma.
Sok újdonsült szülő meglepetésére a baba a születés utáni első napokban veszít a születési súlyából (akár 10%-ot is). Általánosan elfogadott, hogy az újszülöttek a születési súlyuk 5-10%-át elveszíthetik életük első három-öt napjában. Ez teljesen normális, és a legtöbb esetben nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a súlyvesztés meghaladja a 10%-ot, az orvosok fokozott figyelemmel követik a baba állapotát. Az első és legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, hogy sohasem a heti hízási és fogyási értékeket kell nézni, hanem mindig a havit.
Természetes jelenség, ha az újszülöttek az első pár napban veszítenek a súlyukból. Ennek anyatejes babánál oka lehet, hogy nem indult még be a tejtermelés, de a szoptatás sem megy egyből gördülékenyen. Tápszeres babának is meg kell ismerkednie a cumisüveggel, így tehát az első pár napban a csecsemők rendszerint kevesebbet esznek, ám ezt követően gyorsan gyarapodni kezd a súlyuk. Általában a 10-15. napra a kisbaba visszanyeri a születési súlyát.
Az első hónapokban a súlygyarapodás az első hónapokban gyorsabb, ilyenkor akár hetente 150-200 grammot is hízhat a csecsemő. Az egészséges újszülöttek az első hónapban hetente átlagosan 150-200 grammot gyarapodnak. Természetesen ez az érték nem minden babánál teljesen egyforma, hiszen az egyéni adottságok, a táplálkozás módja, valamint az esetleges kisebb-nagyobb kezdeti nehézségek is befolyásolhatják a növekedés ütemét. A szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy elegendő-e a tej vagy a tápszer mennyisége, de a súlygyarapodás mellett a baba általános viselkedése - az ébrenlétek, az aktív szopások, valamint a rendszeres pisis és kakis pelenkák is jó jelzői annak, hogy minden rendben zajlik.
Két és hat hónapos kor között a babák súlya folyamatosan és ütemesen gyarapodik. Ebben az időszakban az egészséges csecsemők hetente átlagosan 120-200 grammot híznak, bár az egyéni eltérések teljesen természetesek. Az első 6 hónapban heti 100-600 gramm, a második félévben heti 50-150 gramm közötti értékeket nevezhetünk normálisnak, mindezt a havi átlagból visszaszámolva. A súlygyarapodás mértéke egyénenként eltérő, mind a mértéke, mind az üteme. Általánosságban elmondható, hogy a szoptatott babák életük első 2-3 hónapjában gyorsabban növekednek, mint tápszeres társaik, 3 és 12 hónapos kor között pedig lassabban. De lényeges tudnunk, hogy nagy egyéni eltérések lehetnek a babák között és minden esetben az összképet érdemes nézni, nem csak a grammok változását.
A legtöbb baba a születési súlyát nagyjából megduplázza öt-hat hónapos korukra. Ökölszabály, hogy a kisbabák féléves korukra megduplázzák, egy éves korukra megháromszorozzák a születési súlyukat. Hat hónapos korukra a legtöbb baba eléri a születési súlyának kétszeresét, és egyéves korukra a háromszorosát.
A súlygyarapodás alkati kérdés is, ha például a kicsi magasabb testalkatot örökölt, akkor nála a hossznövekedés intenzívebb lehet, a súlygyarapodás mértéke pedig kevesebb. Nagyon fontos, hogy a családi méretek sokat számítanak a baba hízásánál, sok esetben a kistermetű szülők gyermeke kevésbé hízékony, míg a termetesebb szülőké gyorsabban hízik. Kisgyermek korban, ahogy elveszti a babás formáit, egyre inkább kirajzolódik, milyen az öröklött alkata. Van, aki izmos, van, aki továbbra is gömbölyded.
Az első hat hónapban egy kisbabának kizárólag anyatejre van szüksége, semmi másra, sem vízre, sem teára. Az igény szerint, kizárólag szoptatott babákat nem lehet túletetni, a gyakori szoptatás következtében nem hízik el a baba. Akkor sem, ha látszólag, grammban nézve túl sokat hízik egy-egy héten. Alapszabály, hogy anyatejes babát nem lehet túletetni. Gyakori tévhit, hogy ha egy baba gyorsabban fejlődik, akkor az anyuka túleteti. Amennyiben a baba anyatejes, gyakori, hogy már 3 hónapos korra megduplázza születési súlyát, ezek a babák azonban a második félévben szinte semmit nem híznak.
Fél éves kor után az anyatejes és a vegyesen, vagy tápszerrel táplált babák is elkezdhetnek ismerkedni más ételekkel. A hozzátáplálás bevezetésekor a súlygyarapodás üteme időnként ingadozhat: előfordulhat, hogy az új ízek és állagok miatt ideiglenesen kevesebbet eszik a baba. Ez teljesen normális, amíg összességében jól fejlődik, aktív marad, és érdeklődik az ételek iránt. Fogzás idején is csökkenhet az étvágy, okból is előfordulhat, hogy átmenetileg lelassul a súlyfejlődés.
Mikor kell aggódni?
A baba súlygyarapodása akkor tekinthető megfelelőnek, ha a növekedése folyamatos, és nagyjából az életkorának megfelelő ütemet követi. Semmiképpen se aggódjunk túl a dolgokat, a legtöbb esetben általában csak mi, szülők aggodalmaskodunk olyanokon, amin nem is kellene: természetesen jobb félni, mint megijedni, de a szülők ösztöne pontosan fel tudja ismerni, ha valami gond van!
A következő esetekben javasolt a gyermekorvossal egyeztetni:
- A heti méréseken a mérleg nem, vagy alig mozdul, esetlenül fogyást mutat.
- A napi nedves pelenkák mennyisége jelzi, hogy a kicsi elég folyadékot fogyaszt és eleget eszik. Problémát jelez, ha nincs napi 4-6 nedves pelenka és rendszeres széklet.
- Gyakori bukások, hasmenés, véres széklet esetén is javasolt az orvosi konzultáció, mivel ezek a tünetek akár tejallergiát, reflux betegséget, vagy ha a csecsemő már fogyaszt gluténtartalmú ételeket - kiflit, kekszeket, egyéb gabonaféléket tartalmazó élelmiszereket - akkor cöliákiát is jelezhetnek.
- Ha a súlygyarapodás hosszabb időn át elmarad az elvárható mértéktől, ha a baba hirtelen fogyásnak indul, vagy ha egyéb, a fejlődés megtorpanására utaló jelek is megjelennek, például étvágytalanság, gyengeség, levertség.
- Szintén figyelmeztető jel, ha a baba nem éri el a születési súlyát két héttel a születése után, vagy ha a hozzátáplálás időszakában sem mutat egyenletes növekedést.
Újszülött helyes fektetése / AZ ELSŐ HETEKBEN - Babadoktor
A baba súlyának mérése fontos része az egészséges fejlődés nyomon követésének, de nem kell, hogy ez folyamatos aggodalom forrása legyen. A legtöbb esetben a rendszeres ellenőrzést a védőnői látogatások, valamint a gyermekorvosi vizsgálatok során végzik. Ha otthon mérjük a babát, fontos, hogy lehetőség szerint mindig ugyanazon a mérlegen, nagyjából azonos napszakban, és lehetőleg azonos körülmények között történjen a mérés - például tiszta pelenkában vagy pelenka nélkül. Így elkerülhetőek a nagyobb eltérések, és pontosabb képet kapunk a súlyváltozásról. Bár az otthoni mérlegelés sok szülőnek adhat megnyugvást, fontos, hogy ne essünk túlzásba: napi vagy túl gyakori mérés helyett elegendő hetente egyszer mérni a babát, hacsak orvosi javaslatra nincs szükség gyakoribb ellenőrzésre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott táblázatokat és növekedési grafikonokat a legtöbb gyermekorvos használja. A legfontosabb mutató a súly- és hosszfejlődés százalékos arányát ábrázoló percentilis görbe. A gyermekorvos elsősorban azt fogja figyelni, hogy a baba idővel nem csúszik-e le egy alacsonyabb percentilisbe - ez különösen az alacsony születési súlyú csecsemőknél jelezhet fejlődési elmaradást vagy táplálkozási problémát. Ugyanakkor a percentilisben való hirtelen emelkedés sem ideális, mert ilyenkor növekedési ugrás történhet, ami később egészségügyi problémákhoz vezethet. Éppen ezért nem szabad elhanyagolni a rendszeres gyermekorvosi ellenőrzéseket.