A 6 hónapos baba beszédfejlődése és a kommunikáció korai jelei

A csecsemőkorban a beszédfejlődés egy rendkívül összetett és dinamikus folyamat, melynek során a babák apránként sajátítják el a kommunikáció alapjait. Bár a 6 hónapos baba még nem használ szavakat, a beszélt és értő nyelv alapjai már ebben az időszakban kezdenek el fejlődni. Ebben a korban a kommunikáció leginkább gagyogásokon, hangadásokon és testbeszéden keresztül történik, de már ekkor is megfigyelhetők az első jelei annak, hogy a kicsi hogyan próbálja kifejezni magát és hogyan értelmezi a környezetéből érkező ingereket.

A beszédfejlődés első lépései

A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés. A gyermek eleinte még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat. A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők. Kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető.

Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.

A gőgicsélés korszaka (0-6 hónap)

A 0-6 hónapos korban jellemző a gőgicsélés. A gyermek játszik a hangjával, kurjongat, sikít, jár a keze lába és így beszélget velünk. Megjelenik az első valós mosoly is, az úgynevezett első szociális mosoly, körülbelül 2 hónapos kora körül.

A hangoztatás mellett nagyon fontos az összes ajak- és nyelvjáték: buborékot fúj, szopizik, cuppog stb. és mindent is a szájába vesz. Ez mind erősíti az arcizmokat, melyek megfelelő izomtónusra is szükségünk van a beszédhez.

Mit tud a 6 hónapos baba?

A 6 hónapos csecsemő hasról-hátra és vissza már gond nélkül forog. Nemcsak a kezével, de lábaival is gyakran eljátszik. A baba olyan tárgyakért már nyúl, melyek elérhető közelségben vannak számára. A megfogott tárgyakat ütögeti, leejti-felveszi, s előszeretettel a szájába is gyömöszöli őket. Két kézzel fogja meg a tárgyakat.

A gyermek fél éves korára már egyre többet utánoz tudatosan és megjelennek az ismételt szótagú, hosszú gagyogások, mint a bababa, mamama, papapa. Megjelenik a „kérés” kifejezése. Természetesen még nem szavakkal, hanem a saját kis kommunikációs eszközeivel (mutogatással, egy-egy hanggal). A 6 hónapos baba már felénk fordul, ha beszélünk hozzá, felismer minket, örül nekünk. A köhögésünket, a nyelvnyújtásunkat utánozza.

A 6 hónapos babák fejlődésének jellemzői:

• Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri.
• Ha hangot hall, a hang irányába fordítja a fejét.
• Ha hangot hall, válaszként hangot hallat.
• Tekintetével követi a mozgást.
• Nyálbuborékokat fúj.
• Utánozza a gesztusjátékokat.

A beszédfejlődés folyamatának állomásai

A beszédfejlődés több egymásra épülő fázisból áll, amelyek nagyjából az életkorhoz köthetők, de egyéni eltérések előfordulhatnak. Fontos tudni, hogy a beszéd kialakulása egy folyamat, aminek minden állomása számít, és ritkán lesz a teljesen néma gyermekből barokkos körmondatokban beszélő egyetlen éjszaka alatt.

1. Újszülött sírás (0-2 hónap): A sírás a baba elsődleges kommunikációs eszköz.
2. Gagyogás előtti hangok (2-4 hónap): A baba olyan hangokat ad ki, mint az „oo” és az „ahh”.
3. Gagyogás (4-7 hónap): Megjelennek a mássalhangzókat is tartalmazó hangok, például a „ba” vagy a „da”.
4. Kommunikatív gesztusok és első szavak előtti próbálkozások (7-12 hónap): A baba integet, mutogat és egyre pontosabban reagál a beszédre. Egy-két egyszerű hangcsoport, például a „mama” vagy „baba” jelentőséggel bírhat. Fontos tudni, hogy nem minden baba integet már ebben a korban, nem szabad következtetéseket levonni abból, ha esetleg minden próbálkozásod ellenére sem akar pápázni a babád, ha közben egyébként egyre több mindent megért és más módokon kifejezi magát. Amit tehetsz érte ebben a korban, hogy az utánzási készségét fejleszted, hogy megtanuljon odafigyelni rád és próbáljon utánozni mozdulatokat, mimikát vagy akár hangokat is.
5. Az első szavak megjelenési ideje (10-16 hónap): Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni.

   A kisbabád által előszeretettel ismételgetett hangocskák lassan szótagokká alakulnak (például ba, ma, ga). Ha ezek az alapok megvannak, akkor már nem kell sokáig várni az első papa-mamázásig! Szoptatott babáknál hamar megtanulják a cici szót és persze a klasszikus „nem” válaszra is gyorsan ráéreznek a gyerekek. Ennek ellenére a picúr „szavainak” nagy része nehezen értelmezhető az első év végéig (sőt inkább tovább). Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyermeked ne értene meg téged! A beszédfejlődés során a gyerekek hamarabb megértik a szavak jelentését, mint hogy elkezdenék használni. Képes könyvek, plüss figurák és az otthon megtalálható tárgyak segítségével ismerik meg a legtöbb főnevet. Játszatok képre, tárgyra mutatósat. Kérd meg, hozza oda neked a plüss mackót. Általában a gyerekek az első születésnapjukra két-három szóból álló szókincscsel büszkélkedhetnek. A hablatyolós magyarázást azonban még mindig nagyon élvezik. Előfordul, hogy saját szavakat használnak kedvenc tárgyaikra (például: titó - takaró, bibuh - cumisüveg), azonban fontos, hogy ha fel is ismerjük a babanyelv jelentését, mi ne kezdjük el azt a kifejezést használni. Egyszerűbb, ha nem rögzül rosszul. Szimplán válaszoljunk neki az anyanyelvünkön (például: A takaródat szeretnéd? Tessék.).

6. A szókincs növekedése (18-24 hónap): A szókincs hirtelen növekedésnek indul (ez a „szókincsrobbanás”). A gyermek akár már 50-200 szót is ismerhet, ez azonban nem azt jelenti, hogy pontosan ki is mondja őket, ebben a korban szónak nevezünk minden olyan hangsort, amit a baba egy adott dolog megnevezésére használ, pl. az autó lehet brrr, a kutya vava stb. A szókincs növekedését jól előkészíti a rendszeres mesélés, a mesekönyv nézegetés, amikor a baba rámutathat dolgokra és elmondod neki mi micsoda a képen. Sok kicsi nem tudja még türelmesen kivárni, amíg elolvasol neki egy mesét, de a képeket nézegetni szeretik.

   Körülbelül 18 hónapos korára kisbabánkból beszélgetőpartner válik. Már akár 10 szó segítségével is ki tudja fejezni magát csemeténk, beleértve a cselekvést takaró igéket és az iránymutatásokat, mint például: menj, ugorj, fel, és lefelé. Ebben a korban is örömét leli gyermekünk a gyakorlásban. Mire a babád 2 éves lesz, valószínűleg a szókincse már legalább 50 szóra bővült. A k, g, f, t, d és n hangokat tartalmazó hangok most jobban játszanak és könnyebben kimondhatók. Ráadásul a kétszavas mondatok (Még süti! Nem mama!) teljes mértékben érvényre kerülnek. Ahogy telnek a hónapok, ezek az egyszerű kétszavas mondatok négy- vagy ötszavas mondatokká fejlődnek (például: Hol a cipőm, apa?). Itt az idő rá, hogy belemerüljetek a könyvek világába! A kicsik ilyenkor falják a rövidebb meséket, újra és újra hallani akarják kedvenc történetüket. A repertoárt bővítheted fülbemászó gyerekdalokkal is. Énekelj és játszatok a szótagoló lassú beszéddel és a gyors tempó váltakozásával. Gyermeked ilyenkor úgy szívja magába a tudást, mint egy kis szivacs, készen áll rá, hogy magáévá tegye a legizgalmasabb szavakat is!

7. Nyelvtani fejlődés kezdete (2-3 éves kor): Ekkor indul meg a nyelvtani fejlődés kezdete is, amikor a gyermek elkezd ragokat, többes számot és egyszerű igeidőket használni. Néha ezeket még furán használja, pl. a -val-vel ragot hasonulás nélkül teszi hozzá a szavakhoz pl. "autóval".

   Azta! 3 éves korára gyermeked valószínűleg már 200-1000 szó közül válogat és a mondatai egyre hosszabban hangzanak el! Az artikulációja is sokat fejlődik ebben a korban, ami azt jelenti, hogy körülbelül 75%-át tisztán ki lehet venni annak, amit a kicsi mond neked. Jó, ha tudod, hogy a 3 éveseknek még mindig nehéz dolguk lehet néhány furfangos hanggal, mint például az l, r, s, z. Így - bár azt javasoljuk javítsd ki, ha valamit helytelenül mond - fontos, hogy türelmes legyél hozzá.

8. Kérdések és hosszabb mondatok (4 éves kor körül): A gyermek sok „miért” és „hogyan” kérdést tesz fel, ami fejleszti a gondolkodását. A fejlődésben is sokat segít neki, ha tisztul a beszéde, ezt jól előkészíti, ha minél hamarabb kezd el darabos ételeket enni (jól fejleszti az arcizmokat), illetve minél több olyan játékot játszotok, ahol tudatosan kell használnia az arcizmait és a száját (pl. szívószállal való ivás, buborékfújás).
9. Beszédkészség finomodása és írott nyelv elsajátítása (iskoláskor): Ebben az életkorban a beszédkészség finomodása és az írott nyelv (olvasás és írás) elsajátítása kerül előtérbe.

A beszédfejlődés serkentése

A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.

Itt is meg szeretnénk jegyezni, hogy a gyerekek különböző ütemben fejlődnek. Valójában ebben az életkorban több eltérés van a nyelvi fejlődésben, mint bármely más életkorban, a fiúk gyakran valamivel később fejlődnek, mint a lányok.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés üteme más-más lehet a gyerekeknél és lehetnek kisebb késések a fejlődésben anélkül, hogy problémát jeleznének.

Azonban vannak olyan jelek, amelyek esetén érdemes szakember segítségét kérni:

• Ha 6 hónapos korára nem fixálja a tárgyakat.
• Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!
• Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg, tehát, ha pl. a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat.

Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!

A megkésett és akadályozott beszédfejlődés

Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben.

Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is. Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni.

Hallásproblémák és beszédhibák

A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.

Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll. Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.

Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

Szakemberek segítsége

Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.

Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.

Összetett fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt. A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet.

tags: #6 #honapos #baba #beszede