A terhesség hatodik hete rendkívül izgalmas időszak, hiszen a magzat fejlődésében ekkor történnek a leglátványosabb változások, miközben a leendő édesanya testében is számos hormonális és fizikai átalakulás zajlik. Ebben a fázisban az embrió mérete még rendkívül kicsi, csupán 4-6 mm, ami egy áfonyához hasonlítható, de már egyértelműen látható az ultrahangon, és a szíve is elkezd dobogni.
Az embrió hihetetlen fejlődése a 6. héten
Ebben a korai szakaszban az embrió testének fő tengelye meghajlik, és a fej aránytalanul nagy a testéhez képest, ami teljesen normális. Az agy három részre tagolódik, és az idegrendszer fejlődése fénysebességgel száguld. Megjelennek az agyi hólyagok, és a gerinchúr mentén kibontakozik a velőcső, ami majd a központi idegrendszerré fejlődik. A velőcső a nyaktól a kialakulóban lévő lábakig ér, és egy rövid faroknyúlványban végződik, amely később eltűnik.
A szív kezdeménye, az elsődleges szívcső már szívverésre is képes, amit hüvelyi ultrahanggal már észlelhetnek. Ez az első megható pillanat a szülők számára. A belső szervek kezdeményei, mint például a máj, hasnyálmirigy és bélcső, már jelen vannak. Elkezd kialakulni a fül és a szem kezdeménye is, bár ezek még csupán kezdetleges állapotban vannak, a magzat ekkor még nem lát és nem hall.
A végtagkezdemények apró kis kidudorodásokként jelennek meg a testen, amelyekből később kezek és lábak lesznek. A nemi szervek is kialakulóban vannak, ebben az állapotban még őscsírasejtnek nevezik őket. A 9. héttől kezdenek el fejlődni a külső nemi szervek, míg a belső nemi szervek az ivarlécből alakuló két járatrendszerből fejlődnek ki.
A méhen belüli fejlődés HD (biologika, ontogenezis)
Változások a kismama szervezetében
A kismama ebben az időszakban érzelmi hullámvasúton ül, hiszen ami a szervezetében zajlik, alig felfogható. A hCG hormon szintje rohamosan nő, ami miatt az émelygés, hányinger, szédülés, fáradékonyság, áléhség, fejfájás és hangulatingadozás is gyakoribb lehet. Előfordulhat, hogy semmi étel nem esik jól, vagy épp különös kívánósság jelentkezik.
A mellfeszülés enyhülhet az első héthez képest, de a bimbóudvar sötétbarnává válik és nagyobb lesz. Az alhasi fájdalmak is előfordulhatnak, mivel az anyaméh mérete és súlya megnő, és ezzel együtt megvastagodnak a tartó szalagok. Hirtelen mozdulat vagy megerőltetés miatt a szalagok megnyúlása fájdalmat okozhat, és a méh a környező szövetekre is nyomást gyakorol.
Fontos tanácsok a kismamáknak
- Étkezés: Gyakori, kis étkezések segíthetnek csökkenteni a hányingert. Figyelj az étkezésre, és ha eddig nem tetted volna, próbálj meg változtatni az étrendeden. Fehér kenyér helyett teljes kiőrlésűt, szénsavas üdítő helyett ásványvizet vagy teát fogyassz. Ha kávét iszol, azt redukáld napi 1-2 csészére, helyette zöldteát is ihatsz. A sok friss gyümölcs és zöldség fogyasztása a várandósság teljes időtartama alatt ajánlott. A legfontosabb vitaminok a B6, B12, folsav, valamint a vas, cink és a magnézium.
- Pihenés: Ne erőltesd túl magad, és ha dolgozol, próbálj meg napközben is pihenni pár percet.
- Testsúly: Az első trimeszterben havi fél kg súlygyarapodás számít normális értéknek. Egy átlagos felnőtt nő napi energia szükséglete 2000-2500 kalória.
- Sport: Kerülni kell minden rázkódással járó sportot az első 12 hétben, például a futást.
- Tünetek hiánya: Ha nem tapasztalsz tüneteket (például hányinger, mellfeszülés), az még nem ok az aggodalomra.
Az első nőgyógyászati vizsgálat és teendők
A legtöbb nő ebben a hétben megy el az első nőgyógyászati vizsgálatra, ami különösen fontos a terhesgondozás szempontjából. A várandósság 6-7. hetében (azaz az utolsó menstruáció első napjától eltelt 6-7. hétben) érdemes először felkeresni a nőgyógyászt. Például, ha az utolsó menstruáció első napja október 3-án volt, és az átlagos ciklushossza alapján október 30-án kellett volna megjönnie a következőnek, de elmaradt, akkor ettől a naptól számoljon még 2 hetet, azaz leghamarabb november 13-ára érdemes időpontot foglalni.
A szülész-nőgyógyász szakorvos kikérdezi a kismamát az utolsó menstruációja első napjáról és a tüneteiről. Ezt követően hüvelyi ultrahangvizsgálatra kerül sor, ahol felméri, hogy a beágyazódás a megfelelő helyen történt-e. A hüvelyi ultrahang során már gyakran látható a petezsák, a szikhólyag, sőt sok esetben a pici szívdobogás is érzékelhető.
Ne essünk kétségbe akkor sem, ha a 6. hét elején még csak petezsák látható, vagy szikhólyag szívcsőpulzálás nélkül, mert a ciklushossz, így a megtermékenyülés és beágyazódás időpontja egyénenként eltérhet. Ha a 6-7. hétben történt a vizsgálat, az orvos általában visszahívja a kismamát egy kontroll korai UH vizsgálatra 2 hét múlva, hogy a fejlődés ütemét és a szívműködést is ellenőrizni tudja.
A teljes laborvizsgálat
A háziorvos kiállíthatja a beutalót az első laborvizsgálatra, amely a következő hetekben aktuális. Az első ultrahang előtt érdemes vizeletet is gyűjteni otthon. Készülj fel arra, hogy vérnyomást és testsúlyt is mérnek. A teljes laborvizsgálat általában a 6-8. héten történik, és magában foglalja a vérképet, vizeletet, máj-, vese-, pajzsmirigyfunkciót, glükózt, vasat, D-vitamint, TSH-t, FT4-et és ferritint.
| Vizsgálat típusa | Mikor aktuális (hét) | Célja |
|---|---|---|
| Korai ultrahangvizsgálat | 6-7 | A terhesség tényének megállapítása, méhen belüli petezsák ellenőrzése, szívverés észlelése |
| Teljes laborvizsgálat | 6-8 | Vérkép, vizelet, máj-, vese-, pajzsmirigyfunkció, glükóz, vas, D-vitamin, TSH, FT4, ferritin ellenőrzése |
| Kontroll ultrahangvizsgálat | 2 héttel az első után | Fejlődés ütemének és szívműködésnek ellenőrzése |
A vetélés kockázata és okai
A várandósság első heteiben fejlődnek ki a leendő gyermek legfontosabb szervei, ezért ebben az időszakban az embrió nagyon sérülékeny. A várandósság kezdetén az embriót ért negatív hatások tartós károkat okozhatnak, éppen ezért a vetélés veszélye ebben az időszakban még fennáll. Ha többszöri és rendszeres fájdalmat vagy intenzívebb vérzést tapasztal a kismama, mint a normál menstruáció esetén, az utalhat a vetélés kockázatára.
„Több oka lehet, amiért egyes embriók a terhesség korai szakaszában nem fejlődnek megfelelően: magzati rendellenesség, illetve az anyaméh elváltozásai állhatnak a háttérben. Több kutatás szükséges a növekedés és a vetélés mögött rejlő okok kapcsolatának feltárásához.” - jegyezték meg a tudósok. A vetélés mögött azonban számos egyéb faktor is tetten érhető, és figyelembe kell venni az anya kórelőzményét is, teljes egészében kell vizsgálni.
A információk kizárólag tájékoztató és edukációs célt szolgálnak, nem helyettesítik a személyre szabott orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Minden esetben javasolt szülész-nőgyógyásszal, háziorvossal vagy védőnővel konzultálni az egyéni egészségi állapot alapján. Az ismertetett vizsgálatok közül több opcionális lehet, vagy csak bizonyos esetekben indokolt - különösen, ha már korábban elvégezték őket. Ezek ismétlése kizárólag orvosi javaslat alapján történjen. A leírtak nem minősülnek sem diagnózisnak, sem terápiás javaslatnak, és nem tekinthetők hivatalos egészségügyi ellátásnak.