Magas víztartalmú ételek a hidratált szervezetért

Az emberi test legfontosabb szervetlen alkotórésze a víz, amely testünk mintegy 60-70 százalékát alkotja. A hidratálás elengedhetetlen az élethez. Szervezetünknek a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok mellett folyadékra is szüksége van ahhoz, hogy megfelelően és egészségesen működjön minden létfontosságú szervünk. Az általánosan ismert szabály szerint legalább napi nyolc pohár vizet kell meginnunk. Noha rövid a szezonja - és szezonon kívül nehéz igazán ízleteset találni -, jó választás az eper is, amelynek 91 százaléka víz. Értékes gyümölcs, mert sokféle nyomelemet, vitamint és antioxidánst tartalmaz.

„Szervezetünk nagy részét víz alkotja, és ez az egyszerűnek tűnő anyag igen "sokat tud", szervezetfelépítő vegyület. Az újszülöttek testének 70 százaléka víz, felnőtt korban ez 60 százalékra csökken, időskorban pedig csak 50 százalék vizet tartalmaz az emberi szervezet. A víznek rendkívül sokrétű élettani szerepe van. A megfelelő hidratáltság azért nélkülözhetetlen, mert a legfontosabb élettani folyamatok vizes közegben mennek végbe. Többek között a szervezetben lévő víz teszi lehetővé a vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét, biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatban, valamint a salakanyagok kiválasztásában. Ezen kívül segíti a testhőmérséklet szabályozását, és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. Oldószerként is szerepet játszik testünkben, vivőanyag és hőtároló folyadék.”

A folyadékpótlás fontossága és módjai

A folyadékpótlás nemcsak az italok elfogyasztásával valósul meg, hanem azáltal is, hogy a különböző módon elkészített ételeket megesszük. Napi folyadékbevitelünk körülbelül 20 százaléka származik az elfogyasztott ételekből. Ez a mennyiség tudatosan növelhető, ha odafigyelünk rá, hogy rendszeresen fogyasszunk magas víztartalmú zöldségeket és gyümölcsöket. Napi vízszükségletünket túlnyomórészt ivóvízzel (csapvíz, szénsavas vagy szénsavmentes ásványvíz, szódavíz, különböző gyógyvizek) és különféle folyadékokkal fedezzük, mint például teák, gyümölcslevek, limonádé, üdítőitalok. A kávé és az alkohol nem számít bele a napi folyadékfogyasztásba, hiszen azok vízhajtó hatásúak, elvonják a vizet a testünkből, vagyis dehidratálják a szervezetünket. A vízszükségletünk kis részét pedig élelmiszerek, élelmi anyagok, nyers vagy főtt, sült ételek fogyasztásával elégítjük ki.

„A szervezet víztartalma viszonylag állandó, de folyamatosan cserélődik. A napi átlagos vízveszteség 2-2,5 liter. Egészséges ember szervezetében a vízveszteség és a vízfelvétel egyensúlyban van. A szervezet vízháztartását összetett ideg- és hormonális folyamatok szabályozzák. A vízfelvétel alapvető ingere a szomjúságérzet. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, akkor kiszáradás veszélye fenyeget.”

A nyári forróságban, amikor egyáltalán nem vágyunk ételre, ideális tápanyag- és folyadékpótló gyümölcs a görögdinnye. Több mint 90 százalékos víztartalma miatt jól oltja a szomjat. A természetes ásványvizek fogyasztása a legegészségesebb formája a folyadékpótlásnak, hiszen a víz mellett a szervezet számára szükséges makro- és mikroelemeket oldott formában - azaz a szervezet számára legjobban hasznosítható formában - tartalmazza.

Dehidratáció: jelek és veszélyek

Dehidratációról akkor beszélünk, ha szervezetünk több folyadékot veszít, mint amennyit beviszünk. Ennek jele a dehidratációs fejfájás. „A dehidratáció jellemző tünetei lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, aláárkolt szemek, hűvös végtagok, sápadt bőr és csökkent vizeletmennyiség. Ha ez az állapot tartósan fennáll, gyorsulnak az öregedési folyamatok, lerakódnak a szervezetben a salakanyagok, és vesekő is kialakulhat, besűrűsödhet a vér, aminek következtében testünk egyes részei oxigénhiányos állapotba kerülhetnek. Fontos tudni! A folyadék utánpótlása legyen folyamatos, különösen a nyári nagy meleg idején, és akkor is szükséges inni, amikor a szomjúság nem érzékelhető. A szomjazás már akkor jelentkezik, amikor a test víztartalma jelentősen csökken, és a funkcionális állapot romlása ilyenkor nagyon könnyen bekövetkezik. Már akár 2 százalékos folyadékvesztés is zavarokat okozhat a szervezetben, csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, fejfájás és koncentrációzavar léphet fel. Ha pedig testtömegünk folyadéktartalmának 5 százalékát elveszítjük, akkor munkaképességünk 30 százalékkal is csökkenhet, 10 százalék folyadékveszteség már zavarodott állapothoz vezet, sérülhetnek az agyi erek, bevérzések, bénulások és izomgörcsök keletkezhetnek. A test 20 százalékos folyadékvesztése esetén leállhatnak a vesék, és a keringés, ami halálhoz vezet.

„A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint a szilárd étel megvonására. Étel nélkül akár néhány hétig is élhetünk, a víz megvonása azonban 4-5 nap alatt is végzetessé válhat. Különböző életkorokban másként érzékeljük a szomjúságot, a folyadékhiányra leginkább a gyerekek és idősek érzékenyek.”

Vízmérgezés: a túlzott folyadékbevitel veszélyei

Vízmérgezés akkor léphet fel, ha valaki olyan sok vizet iszik, hogy a szervezetében lévő tápanyagok oly mértékben felhígulnak, hogy már nem tudják ellátni a feladatukat a szervezetben. „Mindenképpen. Nagymennyiségű folyadékbevitel esetén ugyanis a testnedvek felhígulnak. Ilyenkor beszélünk vízmérgezésről. A nagymennyiségű vizet a vesék képtelenek kiválasztani, így az kiáramlik a sejtekbe, eszméletvesztést, kómát és görcsrohamot okozva. Folyadékszükségletünk egyénenként változó, függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától és az életkortól is, valamint táplálkozásunktól, fizikai aktivitásunktól és a verejtékezés nagyságától. Egy felnőtt embernek naponta általában 2-3 liter folyadékra van szüksége, amit részben víz és más folyadék fogyasztásával, részben a táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel - levesek, főzelékek, gyümölcsök, zöldségek - fedez.

Magas víztartalmú élelmiszerek

Az élelmiszereink szárazanyagból és vízből épülnek fel. A víznek fontos szerepe van az élelmiszereinkben is, hiszen a szerves és szervetlen molekulák, a vitaminok és ásványi anyagok egy része víz segítségével oldódik fel bennük. Az élelmiszereinkben kémiai szempontból kétféle formában található meg a víz, az egyik a szabad, a másik a kötött forma. Szabad forma esetén a víz képes oldódni és mozogni az élelmiszeren belül, míg a kötött formában az kevésbé oldódik, szilárd halmazállapotú marad. A folyékony élelmiszerekben magas a szabadvíz-tartalom (például üdítőitalok, tej), míg a szilárd élelmiszerekben több a kötöttvíz-tartalom (például hús, zöldség, gyümölcs).

Az élelmiszereink víztartalma széles skálán ingadozik: a gyümölcsöknek a legmagasabb, míg a cukrokban és olajokban egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben található meg víz. A WebMD összeszedte a hidratáció szempontjából legideálisabbakat.

Top 5 magas víztartalmú élelmiszer

1. Uborka: A nyertes magasan és egyértelműen az uborka, a maga 96,7%-os víztartalmával. Az uborkának viszonylag alacsony a vitamin- és ásványianyag-tartalma, és rendkívül alacsony a kalóriatartalma, mindez annak eredménye, hogy az uborka gyakorlatilag növényi rostokból és vízből áll. Kívül és belül is rendkívül jól hidratál, ugyanis 95 százaléka víz. Az uborkát pakolásként is használhatjuk: remekül hidratálja a bőrt.
2. Jégsaláta: A második helyre a jégsaláta futott be imponáló teljesítménnyel, 95,6%-os víztartalommal. Az összes salátaféle közül ennek a leveleiben van a legtöbb víz. A jégsaláta szintén a különösen lédús zöldségek közé tartozik: víztartalma 95 százalék körüli. Bár önmagában nem túl ízletes, és tápanyagokban sem annyira gazdag, mint a legtöbb zöldségféle, mégis érdemes fogyasztani, már csak rost-, és ásványianyag-tartalma miatt is: nagy mennyiségű káliumot, mangánt, és vasat is tartalmaz.
3. Zeller szára: A harmadik helyen a zeller szára áll, víztartalma 95,4%. Szárzellert ajánlott fogyasztani minden fogyókúrázónak, mert alacsony a kalóriatartalma, cserébe viszont sok benne a tápanyag. A kalóriaszegény szárzeller egy méltatlanul elhanyagolt gyökérzöldség, ami amellett, hogy rendkívül rostdús, vagyis jót tesz az emésztésünknek, hidratálás szempontjából is ideális választás: 95 százaléka víz. Érdemes megemlíteni még, hogy magas a folsav- és káliumtartalma, és számos értékes vitamint - egyebek mellett A-, C-, és B-vitamint is - rejt.
4. Görögdinnye: A negyedik helyre végre befutott a várva-várt dinnye is. A görögdinnye víztartalma 91,5%, amivel éppen lecsúszott a dobogóról, viszont elnyerte a kedvenc nyári gyümölcs különdíját, hiszen a dinnyét mindenki imádja. A paradicsomhoz hasonlóan sok likopint tartalmaz, valamint egy L-citrullin nevű aminosavat, ami jótékonyan hat a vérkeringésre és a vérnyomásra is.
5. Eper: Noha rövid a szezonja - és szezonon kívül nehéz igazán ízleteset találni -, jó választás az eper is, amelynek 91 százaléka víz. Értékes gyümölcs, mert sokféle nyomelemet, vitamint és antioxidánst tartalmaz. Utóbbiak közé tartoznak a flavonoidok, amelyek jótékonyan ellensúlyozzák az agyban a stressz hatásra létrejövő negatív folyamatokat. C-vitamin-tartalma is kiemelkedő: kutatók szerint nyolc szem eperben több lehet a C-vitamin, mint egy narancsban.

További magas víztartalmú élelmiszerek

• Cukkini: A nyári grillpartik nélkülözhetetlen köretének, a rendkívül változatosan elkészíthető cukkininek 95 százaléka víz, ráadásul számos értékes nyomelemet (foszfort, magnéziumot és cinket) és vitamint (A-vitamint és B-vitaminokat) is rejt.
• Karfiol: A karfiol is remekül illik a sorba: 92 százaléka víz, de a koleszterinszint csökkentését elősegítő tápanyagokat is tartalmaz. Még egy érv a gyakori fogyasztása mellett, hogy C-vitaminban gazdag.
• Sárgarépa: A sárgarépa is igazi Jolly Jokernek számít, ugyanis körülbelül 90 százaléka víz. Ráadásul nagy mennyiségben tartalmaz béta-karotint - ebből állítja elő szervezetünk az A-vitamint. Érdekes, hogy a bébirépa több vizet tartalmaz, mint a normál répa.
• Paradicsom: A paradicsomot is érdemes megemlíteni, mert igen lédús, több mint 90 százaléka víz. Amellett, hogy sokoldalúan felhasználható, egészségvédő hatása is van. Magas az antioxidáns tartalma: sejtvédő hatású béta-karotin és likopin található benne - utóbbi adja a piros színét is. Sok paradicsomfajta van, nagyszerűen hidratál.
• Grapefruit: A grapefruitról sem szabad megfeledkezni, noha nem számít igazi sztárgyümölcsnek. Víztartalma 90 százalékos, így folyadékbeviteli szempontból ideális. Rostokban és tápanyagokban gazdag, és remek C-vitamin-forrás. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy bizonyos gyógyszerek szedése esetén nem ajánlott fogyasztani, mert a levében található vegyületek egy csoportja befolyásolhatja azok hatékonyságát.
• Paprika: Egyformán hidratál a piros és a sárga paprika, de a legjobb a zöld (nem a hegyes, erős). Fogyasszuk nyersen szendvicsre vagy salátába, érdekes, új ízt kölcsönöz a megszokott nyári ételeknek.

Élelmiszerek víztartalma táblázatban

Az alábbi táblázatban néhány élelmiszer és élelmi anyag víztartalma van feltűntetve százalékos mennyiségben (természetesen ezek az értékek irányadóak, tekintve azt, hogy a víztartalom több tényező függvénye is):

Az étkezések során folyadékigényünk kielégítése céljából igyekezzünk minél magasabb víztartalmú ételeket is fogyasztani, hiszen ezzel is elősegíthetjük szervezetünk hidratáltságának elérését, megtartását. A híg levesek, krémlevesek, főzelékek, pürék, mártások, kocsonyák, gyümölcszselék, befőttek, savanyúságok, párolt zöldségek, pudingok, húsgombócok, krémek, sodók és turmixok magas folyadéktartalmuknak köszönhetően a legalkalmasabbak az élelmiszerek útján történő vízfelvételre.

tags: #59 #szazalek #viz #viztartalmu #lomb